A Nobel-díjasokról kialakult általános elképzelés, hogy kivételes eredményeket képesek elérni, széles körű kíváncsiság hajtja őket, kreatívak, törekvéseik iránti mély elkötelezettség jellemző rájuk, de ezek a specifikus tulajdonságok tudományterületenként és egyénenként eltérőek lehetnek. A Nobel-díjasok kedvező megítélését a világ összekapcsolja azzal a nemzettel is, ahonnan származnak. A magas rangú elismerés erősíti az ország puha hatalmát (soft power), ami a kedvező megítélésen alapuló erősséget jelenti. Magyarország 2023-ban Karikó Katalin és Krausz Ferenc Nobel-díja után a 11. lett azon a listán, amely származási ország szerint mutatja egymillió főre jutó Nobel-díjasok számát. A magyar Nobel-díjasok köre az utóbbi mindössze 3 évben 3 fővel bővült, miután 2025-ben Krasznahorkai László irodalmi Nobel-díjban részesült.
Kép: Krasznahorkai László. Forrás: Ill. Niklas Elmehed © Nobel Prize Outreach
Miért lett a Nobel-díj a világon a legnagyobb elismerés?
A kérdés megfejtéséhez érdemes áttekinteni, mit is jelent az 1901-es alapítású Nobel-díj. A kitüntetést minden évben hat kategóriában – fizika, kémia, fiziológia és orvostudomány, irodalom, béke, valamint a Sveriges Riksbank (a svéd jegybank) közgazdaságtan területén – adják át. A kezdetektől 2025-ig, a díjkiosztás 125. évéig összesen 631-szer ítélték oda, 1022 személynek és szervezetnek. Ez az időtáv és a díjazottak szűk köre szintén hozzájárul az elismerés patinájához. Összevethetjük a nagyságrendileg 1000 díjazottat a Föld jelenlegi 8 milliárd fős lélekszámával, és láthatóvá válik a kitüntetés kivételes jellege. Más perspektívából közelítve: a Nobel-díj elnyerése hasonlóan különleges, mint a világűr meglátogatása. Az 1960-as évek óta a világűrbe eljutott személyek száma megközelítőleg 700 fő.
A Nobel-díj egy nemzetközi díj, amelyet a stockholmi Nobel Alapítvány kezel, és amely Alfred Nobel, svéd feltaláló és vállalkozó vagyonán alapul. Ez egészült ki 1968-ban a Sveriges Riksbank közgazdaságtudományi díjával. A kitüntetettek egy emlékérmet, egy személyes oklevelet és pénzjutalmat vehetnek át.
Kép: Karikó Katalin átveszi a Nobel-díjat (2023). Forrás: nobelprize.org
A presztízs receptje
- A Nobel-díj különleges és magas színvonalat biztosító törekvése, hogy azoknak ítéljék oda, akik az elmúlt időszakban „a legnagyobb hasznot hozták az emberiségnek”.
- A Nobel-díjasok kijelölését a pápaválasztáshoz hasonlítható misztikum lengi körül, azzal, hogy a díjazottak kiválasztása titkos. Akadémikusok, egyetemi professzorok, tudósok, korábbi nyertesek és mások is benyújtanak jelöléseket. A Nobel Alapítvány szabályai értelmében a szűkített listákat 50 évig nem lehet közzétenni.
- Hozzájárul a presztízshez az is, hogy a Nobel-díjat a múltban híres és széles körben elismert személyek nyerték el, többek között: Albert Einstein (fizika területén, 1921-ben), Marie Curie (fizika területén 1903-ban és kémia területén 1911-ben), Gabriel García Márquez (irodalom területén, 1982-ben), valamint Jimmy Carter, egykori amerikai elnök (Nobel-békedíjas lett, 2002-ben), aki tavaly, 2024-ben 100 éves korában hunyt el, és akit Magyarországon a legtöbben onnan ismernek, hogy 1978-ban visszaadta hazánknak a Szent Koronát.
- Ugyanakkor a díjat időről időre kritikával is illetik, például amiatt, hogy a nyertesek döntő többsége, 93%-a férfi, és általában a legmagasabban fejlett nyugati országokból származik. Emellett a Nobel-díjasok 30%-a az ún. agyelszívás következtében költöztek szegényebb országokból a legmagasabban fejlett térségekbe, így új nemzetük számára nyerik el a rangos elismerést. A legtöbb vitát – annak politikai jellege miatt – a Nobel-békedíjasok személye és megítélése váltja ki.
A vonatkozó kutatások úgy összegzik a Nobel-díj jelentőségét, hogy az mára kiemelkedő márkává (idegen szóval brand) vált, amely szentesíti a minőséget vagy akár a tekintélyt tudósok, kutató intézetek, egyetemek vagy országok vonatkozásában.
Hogyan hat a Nobel-díj az országimázsra?
A Nobel-díjak jelentősen gazdagítják egy ország megítélését azáltal, hogy hatalmas presztízst és státuszt biztosítanak, kiemelve tudományos, irodalmi vagy béketeremtő eredményeit. Ez fokozott nemzetközi figyelmet és elismertséget hoz. E jelenség kapcsolódik az egyes országok ún. puha hatalmához (soft power), ami az államoknak az a képessége, amely során a vonzerő– nem pedig a fizikai kényszer (katonai hatalom) vagy a gazdasági erő, illetve nyomásgyakorlás – a meghatározó az állam diplomáciai céljainak elérésére során. Ilyenkor az országok kulturális vagy politikai értékeiket mások vonzására használják, így például tudományos eredmények vagy innovációk megjelenítése által, de a könnyedebb műfajok is építik az országimázst, mint a nagy nemzetközi sportversenyek, fesztiválok, világkiállítások vagy az ország gasztronómiája és kreatívipara is lehet nemzetközi hírű.
Magyarország Nobel-díjas nagyhatalom
Magyarországról származó tudósok és irodalmárok közül eddig 16 fő nyert Nobel-díjat 2025-ig, Krasznahorkai László irodalmi tevékenységének elismerésével. 2023-ban, mikor Karikó Katalin és Krausz Ferenc kitüntetésével 15 főre emelkedett Nobel-díjasok száma. Ezzel Magyarország a 13. legtöbb díjazottat adta a világnak, és az egymillió főre jutó kitüntetettek számát tekintve a 11. helyen állt. Az elmúlt három év kiemelkedően sikeres volt a 3 magyar származású Nobel-díjas kitüntetésével.
Ábra: Magyarország a 13. a 25 legtöbb Nobel-díjast adó ország listáján. Forrás: . Készítette: Németh Viktória. Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/25570656/
Németh Viktória makroökonómiai elemző és külpolitikai szakértő. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott nemzetközi tanulmányok szakon, majd a Pécsi Tudományegyetemen szerzett doktori fokozatot geopolitika szakirányon. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Nemzetgazdasági Minisztériumnál, a Magyar Nemzeti Banknál és az MKB-nál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja.
