Categories
OecoGlobus Oecogram

Az éleződő globális verseny mellett is a magyarországi hightech gyártás a világ élvonalában van

Az országok és régiók közötti versengésben egyre fontosabb szerepet játszott, hogy ki gyártja a csúcstechnológiát. A jövőbeli fejlődés irányait meghatározza, hogy mely szektorok fejlesztésébe fektetnek be az országok. A gazdaság innovációja nagyrészt nem a termelés egészéből származik, hanem elsősorban az innovációt mozgató iparágak egy csoportjától függ. Magyarország az elmúlt évtizedben sikeresen vonzotta a hightech gyártói kapacitásokat az országba, aminek köszönhetően az UNIDO ragsora alapján 2019-ben már a kilencedik legfejlettebb a feldolgozóiparral rendelkezett hazánk.

Hogy alakul a világ vezető gazdasági hatalminak versengése a hightech szempontjából?

https://public.flourish.studio/visualisation/12908739/

Kína ipara még sok tekintetben elmarad a nyugati országoktól. Az UNIDO hightech rangsorában csupán a 28. volt. Mindazonáltal egyes mutatók előrevetítik a jövőbeli fejlődést, így például a technológiai szakemberek aránya Kína esetében a harmadik legnagyobb, Japán és Dél-Korea után.

Az Egyesült Államokban az ipari kapacitások kiszervezése évtizedek óta zajlik. A termelés külföldre települése többek között azt eredményezte, hogy az USA hightech gyártása a 18. volt az UNIDO rangsorában. Ennek következtében az újraiparosítás kérdése évek óta visszatérő gazdaságpolitikai kérdéssé vált. Donald Trump elnöksége alatt egyértelmű politikai célkitűzés lett, hogy a hazai gyártók térjenek vissza az államokba. Majd 2021-tól a demokrata vezetés is megőrizte e törekvéseket. Különösen azután, hogy a 2020-as évek elején a koronavírus-járványt követő áruhiányok és az orosz-ukrán konfliktus, valamint a chipgyártás központja, Tajvan törékeny geopolitikai helyzete megerősítette azt a felismerést, hogy a kiszervezett termelés jelentős kockázatokkal jár.

Eközben Európában inkább a dezinduztrializációs trendek érvényesülnek az elmúlt évtizedekben. Mégsem egységes, hogy az egyes európai országokban, milyen mértékű az ipar lebontása, vagy annak visszafordítása ellen történtek-e lépések. Az európai gazdasági struktúra átalakul, és polarizálódik. A 2000-es évek eleje, de különösen 2008 óta egyre nagyobb távolság figyelhető meg a német központú csoport, vagyis Németország a kelet-közép-európai államok, valamint a többi uniós tagállam (déli periférián, Észak-Európa és egyéb országok) fejlődési iránya között. Németország a technológiailag fejlett ágazatok felé fordult, ami magával húzza a közép-kelet-európai államokat is, míg a déli periféria országaiban ezek az ágazatok erőteljes visszaesést szenvedtek el.

Hogyan áll a hazai feldolgozóipar nemzetközi összehasonlításban?

Magyarországon sikeresen használta ki a Németországhoz fűződő ipari kapcsolatait, és más földrajzi irányokba is nyitott. A világ hightech iparában a kilencedik helyet érte el 2019-ben. A kormányzat felismerte annak jelentőségét is, hogy a célzott állami beruházások, a stratégiai iparágak kijelölése szintén előmozdíthatja a fejlődést. Utóbbi tanulságot sugallja a kelet-ázsiai ún. kis tigrisek példája is, Szingapúr az UNIDO rangsorában az első, míg Dél-Korea a negyedik. A hazai újraiporosításban és a versenyképesség megőrzésében, illetve javításában kiemelt szerepe lehet Magyarország energiaellátásának. Mindazonáltal a kormányzat felismerte a diverzifikáció szükségességét. Hazánk már az orosz-ukrán konfliktus előtt megkezdte az energiahordozók és importpartnerek körének szélesítését.

Az eredeti cikk itt és itt olvasható.

Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:

https://www.oeconomus.hu/irasok/terkepen-europa-gazbeszerzesi-forrasai-ii-a-diverzifikacio-lehetosegei/

https://www.oeconomus.hu/oecoglobus/levalhat-e-europa-5-ev-alatt-az-orosz-energiahordozokrol/

https://www.oeconomus.hu/oecobright/jo-e-az-ha-allam-vallalattulajdonos-oecobright/

 

 

Senior kutató | Megjelent írások

Németh Viktória makroökonómiai elemző és külpolitikai szakértő. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott nemzetközi tanulmányok szakon. Jelenleg a Pécsi Tudományegyetem PhD hallgatója. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Pénzügyminisztériumnál, a Magyar Nemzeti Banknál és az Magyar Kereskedelmi Banknál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja.

Iratkozzon fel hírlevelünkre