2025. április 13. és 2025. október 13. között Japánban, Oszakában zajlik a 36. Világkiállítás. A nagy nemzetközi expó az elmúlt 174 év hagyományainak megfelelően az ipar és a tudomány legújabb vívmányait sorakoztatja fel, továbbá teret biztosít a kulturális értékek megismertetésének, illetve a világ országainak a bemutatkozásra is. Az eseményt a 19. század közepe, 1851 óta rendezik meg. A világ harmadik legnagyobb nemzetközi eseményeként tartják számon az olimpia és a labdarúgó világbajnokságok mellett. A 2030-as kiállítás rendezőjével, Szaúd-Arábiával együtt mindössze 15 ország vált a 37 a rendezvény házigazdájává. Japán a 2025-ös eseménnyel harmadszor rendezi meg a nemzetközi seregszemlét. A következő bejegyzés azt vizsgálja, hogy a világkiállítás miért biztosít lehetőséget ahhoz, hogy a Magyar Pavilon megmutassa a magyar kultúra, kreativitás, gasztronómia és zenei örökség értékeit, és miért ad teret az üzleti és turisztikai együttműködéseknek.
A világkiállítás kivételes esemény
A világkiállítást az olimpia és a labdarúgó világbajnokság mellett nemzetközi szinten a harmadik legnagyobb eseményként tartják számon. A kiállítások immár 174 éves története során csupán 36 alkalommal rendezték meg, a jelenlegi oszakai kiállítással együtt. A 2030-as szaúd-arábiai világkiállítással 15 országra bővül az eddigi házigazdák száma.Az 1970-es, szintén oszakai és a 2005-ös, Aicsi prefektúrában zajló esemény után a jelenlegi a harmadik alkalom, hogy az eseményre a távolkeleti szigetországban kerül sor.
A térkép az 1851 óta megrendezett világkiállítások helyszíneit mutatja be, a 2030-ra tervezett soron következő rendezvény házigazdájával együtt. Szerző: Németh Viktória. Forrás: BIE (The Bureau International des Expositions). Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/22642209/
A világkiállítások gazdasági hatása a résztvevőkre
A világkiállítások házigazdákra gyakorolt hatása a leglátványosabb, és a legtöbb esetben a tudományos érdeklődés középpontjában is ez áll. Ugyanakkor a nemzetközi seregszemlék során a résztvevők is reflektorfénybe kerülnek. Ilyen módon érdemes megvizsgálni azt is, hogy a kiállító országokra miként hat a megjelenési lehetőség.
Világkiállítás a rendező szempontjából
A házigazda esetében széleskörű hatások érvényesülnek. A hollandiai Tilburgi Egyetem professzora, Greg Richards 2023-as tanulmányában arra a nemzetközi trendre irányította a figyelmet, miszerint a világkiállítások, fesztiválok és az ún. mega-sportesemények a városfejlesztés eszközeként egyre fontosabbá váltak az elmúlt évtizedekben. A városok az utóbbi időszakban olyan módon kerülhettek fel a világtérképre, ha eseményalapú stratégiákat alkalmaznak, amelybe beletartozik, hogy a várost azonosítsák nagy, nemzetközi események megrendezésével. Ilyen módon a világtárlatok hasonlóan más típusú nagy, nemzetközi rendezvényekhez – mint a mega-sportesemények is – hozzájárulnak a rendező város és ország imázsához, turizmusához és a kapcsolódó ágazatokhoz. Mindez ösztönzőleg hat a rendező ország munkaerőpiacára és a külföldi befektetésekre.
A turisztikai hatásokat erősíti a külföldi és a hazai turizmus fellendülése. Az expók látogatószáma jelentősebb ingadozást mutat, de az utóbbi 20 év 3 expóját 22 és 24 millió közötti látogatószám jellemezte, közöttük a szintén Japánban megrendezett világkiállítást is. Kivételt a kínai tárlat jelentett, amelyet 73 millióan kerestek fel. Utóbbi adatot elsődlegesen az ázsiai ország lakosságának száma magyarázza.
A nagy nemzetközi események hozzájárulnak a városkép fejlődéséhez, ilyenkor gyakran lényegesen hamarabb valósulnak meg olyan beruházások, amelyeket az infrastruktúra a rendezvény nélkül is igényelt volna. Emellett olyan társadalmi és ebből fakadóan pozitív gazdasági hatások is érvényesülhetnek, mint a megvalósításból fakadó elégedettség és büszkeség a rendezőország lakosainak körében. Ezzel együtt a nemzetközi rendezvények nem csupán a diplomáciai kapcsolatokat erősítik, hanem a nemzetközi társadalmi kapcsolatokat, és a kultúrák találkozását is.
Világkiállítás a résztvevők szempontjából
Egy Kanadában készült elemzés szerint a világkiállítások alkalmat kínálnak, hogy a világ különböző pontjain születő innovációk találkozzanak és együttműködést kössenek. Elősegíti ezen túl a vállalkozások, illetve szakértők kapcsolatteremtését és kooperációját. Kiszolgálja a nemzetközi, érdeklődő közönség igényeit. Ezek a dinamikus események kapuként szolgálnak az új piacokra nyitáshoz, kiváló lehetőségeket kínálnak a márkák bemutatáshoz, és a hasonló területen dolgozó szakemberekkel való kapcsolatteremtéshez. A nemzetközi seregszemlék elsődlegesen az export szektorra hatnak, a hosszú távú megállapodások létrejöttéből fakadóan. Az országimázs építése a beruházások vonzása mellett a résztvevő államok turisztikai vonzerejének erősítéséhez is hozzájárul. Egy 2021-es dubaji expó után készült szerb tanulmány is rámutat arra a tényre, hogy különösen a házigazda országgal nyílik alkalom a gazdasági kapcsolatok erősítésére, és a kiállító ország mint úti cél lakosság körében való népszerűsítésére.
Ilyen módon a magyar szervezők kimondott célja volt a Magyar Pavilon kialakítása során, hogy kiemelt szerepet kapjon a magyar és japán kultúra közös gyökereinek bemutatása. Ennek kiemelt eleme volt a magyar és japán népzenei hagyományokban is fellelhető pentaton dallamvilág. A kiállítás fontos része, hogy a zene egyetemes nyelvén keresztül kínál élményszerű betekintést hazánk értékeibe. Ezt egészíti ki az arculat, amellyel a szervezők a magyar országmárka és kultúra bemutatása mellett alkalmazkodik a japán kulturális környezethez.
A Magyar Pavilon célja, hogy egyszerre mutassa meg a világnak a magyar kultúra, kreativitás, gasztronómia és a zenei örökség értékeit. Maga a Magyar Pavilon nem csupán építészeti különlegesség, hanem erőteljes üzenetet is közvetít, erősítve az országról kialakult képet. Magyarország múltját tisztelő, de a jövőbe tekintő országként jelenik meg, amely elkötelezett a nemzetközi kapcsolatok és gazdasági együttműködések építése mellett.
Kép: A Magyar Pavilon a 2025-ös oszakai világkiállításon. Forrás: Expo 2025 Magyarország.
Az expó megnyitója kapcsán Nagy Márton, nemzetgazdasági miniszter látogatást tett Japánban, ahol Muto Yoji gazdasági, kereskedelmi és ipari miniszterrel, valamint Kono Taroval, Japán korábbi külügyminiszterével, aki egyúttal a Japán–Magyar Parlamenti Baráti Tagozat elnöke is találkozott. A magyar miniszter magyar–japán gazdasági kapcsolatok erősítéséről egyeztetett a japán pénzügyminiszterével és gazdasági, kereskedelmi és ipari miniszterével. A két ország között 156 éve álló fenn diplomáciai kapcsolat. Japán 24. legfontosabb kereskedelmi partnere, és az ázsiai országok közül a harmadik legjelentősebb. A kiváló politikai és gazdasági együttműködés alapot teremt arra, hogy a világkiállítás évében a kétoldalú kapcsolatok új szintre emelkedjenek. Az esemény margóján Nagy Márton kétoldalú egyeztetést folytatott Itoh Yoshitaka Világkiállításért felelős miniszterrel, aki a Magyar Pavilont tekintette meg először.
Összességében a világkiállításokról megállapítható, hogy ezek olyan események, amelyek erősítik a nemzetközi összekapcsoltságot, vagyis a konnektivitást. Ennek megfelelően az expók elsődleges tematikái közé tartozik az országok közötti együttműködés elősegítése, és a békés egymás mellett élés. Érdemes megjegyezni azt is, hogy a 2025-ös oszakai expó egyik tematikus hete is a béke témája köré szerveződik.
A világkiállítás részvétel mint puha hatalom
A puha hatalom (soft power) az államoknak az a képessége, amely során a vonzerő – nem pedig a fizikai kényszer (katonai hatalom) vagy a gazdasági erő, illetve nyomásgyakorlás – a meghatározó az állam diplomáciai céljainak elérésére során. Ilyenkor az országok kulturális vagy politikai értékeiket mások vonzására használják, így például nagy nemzetközi sportversenyek, fesztiválok és világkiállítások keretei között. E hatás a világkiállítások esetében érvényesülhet mind a házigazda, mind a saját kulturális és innovatív értékeit kiállító államok esetében.
Érdemes látni azt is, hogy az egyes országok és földrészek kiélezett versenyt folytatnak, hogy javítsák országimázsukat azáltal, hogy nagy, nemzetközi rendezvények házigazdái lehetnek. Az ázsiai és az öböl-menti térség államai kiemelt aktivitást mutattak e téren az elmúlt időszakban. Más nagy nemzetközi események mellett a világkiállítások terén is megfigyelhető ez az összefüggés. 2010 után megrendezésre kerülő öt expóból négy ázsiai illetve Perzsa-öböl menti helyszínhez kötődik, és mindössze egy európai: 2005-ben Japán, 2010 Kína, 2015 Olaszország, 2021 (2020-ról a koronavírus-járvány miatt elhalasztva), míg az idei, 2025-ös ismét Japánban rendezték meg.. A soron következő 2030-as világkiállítás házigazdája Szaúd-Arábia lesz.
Németh Viktória makroökonómiai elemző és külpolitikai szakértő. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott nemzetközi tanulmányok szakon, majd a Pécsi Tudományegyetemen szerzett doktori fokozatot geopolitika szakirányon. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Nemzetgazdasági Minisztériumnál, a Magyar Nemzeti Banknál és az MKB-nál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja.
