Magyarország hosszú tradíciókkal rendelkezik a világkiállításokon. A 2025-ös oszakai expó magyar pavilonja is igyekszik erősíteni ezt az üzenetet. A kiállítótér nem csupán építészeti különlegesség, Magyarországot mint múltját tisztelő, de a jövőbe tekintő országot jeleni meg. A magyar kiállítók az első, 1851-es kiállítás alkalmával is bemutatkoztak a világtárlaton, akkor még a Habsburg Birodalom tartományaként, mindössze két évvel az 1848–49-es szabadságharc leverése után. Már ez a korai alkalom is lehetőséget biztosított a magyar kultúra, kreativitás és ipari újdonságok megjelenítése mellett a nemzeti identitás kifejezésére. Két évtizeddel később, éppen az 1873-as bécsi világkiállítás volt az első, ahol Magyarország önállóan is megjeleníthette kiállítóit.
A magyar részvételek sorában különálló fejezetet képez az 1958-tól az 1980-as évekig terjedő időszak, amely korszak alatt Magyarország távol maradt az eseményektől. 1996-ban hazánk rendezte volna a világkiállítást, amely rendezvénysorozatnak 2025-ig mindössze 14 ország volt a házigazdája. Az expó megtartásától 1994-ben a Horn-kormány visszalépett. Mindazonáltal a tárlatok eddigi története nem múlt el sikeres magyarországi rendezés nélkül. Hazánk az események sorába illeszkedő szakkiállítások egyikének adott otthont, a nagy népszerűségű 1971-es vadászati világkiállításnak. Ennek állított emléket a 2021-es Vadászati és Természeti Világkiállítás. Magyarország a világtárlatok története során a képző- és iparművészet mellett képviseltette magát a tudomány- és a különböző korszakok technikai újdonságaival, valamint a kreatív iparágak, mint az építészet, az iparművészet és a kézműipar, illetve az élelmiszeripar és a gasztronómia területén is bemutatkozott a nemzetközi közönség előtt. A világkiállításokon való részvétel visszahatott a magyar iparművészet fejlődésére, és erősítette a nemzetközi gazdasági kapcsolatokat is.
A Spinger, a világ egyik legnagyobb tudományos kiadója által a nemzetek ún. soft power (puha hatalom, az országok vonzereje) és nemzeti márka (országimázs) építéséről publikált 2013-ban könyvet, amelyben a világkiállítások hatását vizsgálja a szerző, Jian Wang. A tudományos publikáció kiemeli, hogy a nemzetek úgy versenyeznek egymással, mint a vállalkozások. Egy nemzet imázsa befolyásolja versenyképességét, és egyre inkább központi szerepet játszik külkapcsolataiban. Kiváló példa az ilyen „puha erő” természetének megnyilvánulására és kivetítésre a világkiállítás, ahol az országok bemutatják technológiai innovációkat és a nemzeti kultúrájukat a szélesebb nemzetközi közönség számára.
Az oszakai Magyar Pavilon ábrázolja, amelyet Zoboki Gábor Kossuth- és Ybl-díjas építész által tervezett. Forrás: Expo 2025 Magyarország.
A világkiállítások történeti mérföldkövek magyar szempontból
Az első eseményt a brit uralkodónő, Viktória királynő (uralkodási ideje: 1837–1901) férje, Albert szász–coburg–gothai herceg hívta életre. A megvalósításban London gyárosainak segítségére és a Kelet-indiai Társaság anyagi erejére támaszkodott. A rendezvényt a hasonló jellegű – akkor még csak a belföldi piacra koncentráló – franciaországi tárlatok inspirálták.
A magyar kiállítók már az első világtárlaton is képviseltették magukat. Ahogy arra Gál Vilmos, a Magyar Nemzeti Múzeum főmuzeológusának 2009-es tanulmánya felhívta a figyelmet, a Habsburg Birodalmon belül a magyar tartomány 32 résztvevője mutatkozott be. Magyar szempontból az eseménynek különös apropót adott, hogy az expó csupán 2 évvel az 1848–49-es szabadságharc leverése után, a Bach-korszakban és Deák Ferenc által megszervezett passzív rezisztencia (ellenállás) időszakában zajlott.
„Magyarország számára az abszolutizmus nehéz éveiben fontos kitörési pontot és a nemzeti identitás kifejezését is jelentette a világkiállításokon való megjelenés” (Gál, 2009).
Lővei Pál művészettörténész 2022-es tanulmánya arra hívja fel a figyelmet, hogy 1958-ig Magyarország rendre képviseltette magát a világkiállításokon, ami alól kivételt jelentett a nagy világgazdasági válság idején, 1933-ban megtartott chicagói expó. Az 1960-as és 1980-as évek között negyedszázados kihagyás következett. Magyarország az 1980-as évek ún. alacsonyabb kategóriájú bemutatóin, azaz szakkiállításain tért vissza. Így az Egyesült Államokban és Kanadában az 1960-as éveken rendezett eseményeken, és a jelenlegit megelőző, 1970-es oszakai kiállításon sem volt jelen.
Az elmúlt évtizedek magyar kiállítóterek is visszatértek a világtárlatok korábbi hagyományaihoz. A BIE (Bureau International des Expositions, Nemzetközi Kiállítási Iroda) a magyar pavilonok kapcsán kiemeli az utóbbi másfél évtized sikereit: a Magyar Pavilont kategóriájában ezüst díjjal jutalmazták a 2010-es sanghaji világkiállítás építészetéért, és a 2020-as dubai világkiállításon a témaértelmezésért.
Kiemelkedő magyar kiállítók
Az elmúlt 174 év során számos kiemelkedő magyar kiállító vett részt a világtárlatokon. A képző- és iparművészet mellett bemutatkozott a tudomány- és a különböző korszakok technikai újdonságai, a kereskedelem, valamint a kreatív iparágak, mint az építészet, az iparművészet és a kézműipar, illetve az élelmiszeripar és a gasztronómia is.
A magyar képzőművészet többek között olyan neves alkotók képviselték, mint Csontváry Kosztka Tivadar, Fadrusz János, Markó Károly, Munkácsy Mihály, Lotz Károly, Madarász Viktor, Orlai Petrich Soma, Stróbl Alajos, Székely Bertalan, Szinyei Merse Pál, Than Mór és Zala György. Az elmúlt néhány évtized világkiállításain visszaszorult a képzőművészet, a tudomány és a technikai fejlődés, illetve a környezetvédelem kerültek a fő helyre. Ugyanakkor a kreatív ágazat területén a hazai építészek jelentős sikereket értek el. Így például kiemelt figyelmet kapott Makovecz Imre organikus építészeti stílusban készült Magyar Pavilonja 1992-ben, Sevillában.
A hazai kézműipar és ipartörténet szempontjából a legnagyobb hatást Fischer Mór herendi porcelánmanufaktúrája váltotta ki. A porcelángyár rendre szerepelt a kiállításokon, és számos díjban részesült. A Zsolnay porcelán szintén részese volt a magyar sikereknek, amely mellett az egyéni alkotók is megjelentek az expókon, közöttük Kovács Margit, Tevan Margit, Gádor István és Báthory Júlia. Továbbá olyan kézműipari termékek létrejöttét és bemutatkozását is inspirálták a nemzetközi seregszemlék, mint a textilipar, és ezen belül a halasi csipke vagy a torontáli szőnyegszövés. Utóbbiban Horti Pál és Vaszary János terveit is megjelenítették.
A magyar tudománytörténet világkiállításokhoz kötődő csúcspontjait szemelteti: Jedlik Ányos saját gyártmányú akkumulátorainak bemutatkozása az 1855-ös párizsi világkiállításon. Míg 2010-ben szintén egy magyar találmány, a gömböc adta a Magyar Pavilon főkoncepcióját.
A hazai gasztronómia bemutatkozása is hosszú történelmi múltra tekint vissza a világkiállítások kezdete óta. Így például a magyarországi húsipar termékei (szalámi, kolbász), valamint a likőr és a pezsgőgyártás szintén bemutatkoztak az expókon.
Magyarország a rendezés közelében
Az 1873-as bécsi világkiállításra csupán 6 évvel az osztrák-magyar kiegyezést követően került sor. Ilyen módon függetlenül attól, hogy a birodalom fővárosa, Bécs adott otthont az eseménynek, a Magyar Királyság először jelent meg önállóan.
Magyarország az 1990-es évek elején, a vasfüggöny leomlása után elnyerte a világkiállítás rendezési jogát. Az első elképzelések alapján 1995-ben Béccsel közösen, majd az osztrák főváros visszalépése után 1996-ban önálló rendezésben került volna sor a világtárlatra. Az eseményt végül az 1994-ben megválasztott MSZP és az SZDSZ koalíciójában létrejött Horn-kormány lemondta. Indoklásként pénzügyi okokat és a tervezés hiányosságait jelölték meg.
Vadászati világkiállítás Magyarországon
1936 óta – a kertészeti világkiállításokon kívül – eddig összesen 34 szakkiállítást jött létre. Hazai szempontból kiemelten fontos esemény volt az 1971-es vadászati világkiállítás, amelyet a budapest-kőbányai központtal rendeztek. A vidéki helyszínek közé tartozott a gemenci ártéri erdő, a Dunakanyar- és a Mátra vidék bemutatóhelyei, a gyöngyösi Mátra múzeum, a veszprémi Kittenberger Kálmán Növény- és Vadaspark, és a Tata-Remeteségi-pusztai vadgazdaság. Ezt a tárlatot a világkiállításhoz hasonlóan szintén az arra kijelölt nemzetközi intézmény, a BIE keretrendszerében valósult meg. A vadászati seregszemle nagy sikert aratott a magyar közönség körében. Az 1971-es eseményen 52 ország állított ki, míg 2,1 millióan látogató érkezett, köztük 200 000 külföldi.
2021-ben, a rendkívül népszerű 1971-es Vadászati Világkiállítás 50. évfordulóján Magyarország „Egy a Természettel” mottóval Vadászati és Természeti Világkiállítást szervezett. 103 ország és 683 kiállító vett rész. A koronavírus-járvány korlátozásai ellenére a központi helyszínt összesen 616 ezren keresték fel, a vidéki helyszíneket 1 millió 420 ezren.
A borítókép az oszakai Magyar Pavilont ábrázolja, amelyet Zoboki Gábor Kossuth- és Ybl-díjas építész által tervezett. Forrása: Expo 2025 Magyarország.
Németh Viktória makroökonómiai elemző és külpolitikai szakértő. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott nemzetközi tanulmányok szakon, majd a Pécsi Tudományegyetemen szerzett doktori fokozatot geopolitika szakirányon. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Nemzetgazdasági Minisztériumnál, a Magyar Nemzeti Banknál és az MKB-nál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja.
