A megasport-eseményeknek szerteágazó hatása van a nemzetközi kapcsolatokban, az országimázs, a diplomácia és nyilvános diplomácia mellett egy-egy esemény rendezési jogának elnyerése vagy a versenyeken elért eredmények is képesek erősíteni az országok ún. puha hatalmát és vonzerejét. A sportesemények növelhetik a házigazda ország ismertségét, vagy alakíthatják a róla kialakult képet. A megasport-események hatása rendkívül szerteágazó a nemzetközi kapcsolatokban. A következő elemzés e jelenség egy-egy szeletét mutatja be példákkal illusztrálva. A sport és a nemzetközi kapcsolatok összefüggését azért is érdemes megismerni, mivel Magyarország az elmúlt években számos nagy nemzetközi sporteseményeknek adott otthont. A 2023-as atlétikai világbajnokság, a 2017-es és 2022-es vizes világbajnokság, Európa 11 városában, közöttük Budapesten rendezett 2021-es (2020-as) labdarúgó Európa-bajnokság, a 2022-es Giro d’Italia első három szakasza, az évről évre megrendezésre kerülő Forma-1-es magyar nagydíj csak néhány azok közül a nagy, nemzetközi sportesemények közül, amelyeknek Magyarország volt a házigazdája az elmúlt években. Előbbiek mellett Magyarország olyan sportdiplomáciai sikereket is elért, mint a Nemzetközi Úszószövetség Budapestre költözése.
Szerző: Németh Viktória
Széles nyilvánosság
A sport szerteágazó hatásait mutatja, hogy képes nagy tömegeket megszólítani, így például a 2024-es párizsi olimpia, – minden kedvezőtlen előzetes várakozás ellenére – rekord nézettséget ért el a NOB (2024) adatai alapján. A magas nézettség marketingértéke is jelentős, nem csupán a Nemzetközi Olimpiai Bizottság számára generál bevételt, vagy a rendező ország imázsát erősíti, de az eseményt támogató vállalatok számára is megtérülő a szponzoráció (Müller & Steyaer, 2013).
A jelenség másik oldala, hogy a nagy nemzetközi nyilvánosság miatt fontos az országoknak, hogy minél sikeresebben szerepeljenek a világversenyeken, különösen az olimpián. Az események jelentős országimázs értéke miatt pedig versengés alakul ki az országok között, hogy elnyerjék egy-egy megasportesemény rendezési jogát.
Országimázs
A sportesemények kapcsán fontos annak országimázs érteke, mivel például a nyári olimpiákat a világon minden második ember követi. Ez a rendkívüli megjelenési és elérési felületet biztosít az országnak. Martin Müller and Chris Steyaert (2013) tanulmánya szerint a rendező országok és városok kihasználják az olimpiai játékokat a nemzetük márkaépítésére, vagyis az ötkarikás játékok „a város vagy ország világtérképre helyezésének metaforája” (Müller & Steyaer, 2013, 141.o.). Az esemény hatására meg lehet alapozni, javítani vagy módosítani azt az elképzelést, ahogyan világ látja a házigazda országot.
A 2023-as budapesti atlétikai világbajnokságot a televíziós közvetítésen keresztül 1 milliárdan követték szorosan, de a hírek és közvetítések összesen 3 milliárd emberhez juthattak el. Ez legalább hatvanmilliárd forintos reklámérték Magyarországnak a londoni atlétikai világbajnokság számaiból kiindulva. Ugyanakkor az országimázs érték ezen túlmutathat, olyan jelenségeknek köszönhetően, mint az egyre népszerűbbé váló streaming szolgáltatók. Az egyik legnagyobb tartalomgyártó ugyanis sorozatot készített az atlétikai világbajnokságok csúcseseményének számító női és férfi 100 méteres síkfutás legkiemelkedőbb sportolóiról. A sorozat a 2023-as atlétikai világbajnokságig vezető utat, és a szezon legfontosabb versenyeit mutatja meg, ami közben nagy hatású vágóképek láthatóak a magyar fővárosról és a Nemzeti Atlétikai Központról.
Nyilvános diplomácia
A nagy nemzetközi események alkalmat adnak az ún. közdiplomácia vagy más néven nyilvános diplomácia alakítására is. Ez azt jelenti, hogy a sportversenyek a külföldi látogatók, valamint a házigazdák számára találkozási lehetőséget jelentenek, amely során a résztvevők új kultúrákat tapasztalhatnak meg, és új személyes kapcsolatokat alakíthatnak ki. Ez elősegíti a kultúrák és közösségek közötti megértést és megbecsülést.
A nyilvános diplomácia célja a bizalom erősítése és a produktív kapcsolatok előmozdítása, miközben segíti a külpolitikai célokat is. Ez egyfajta puha hatalomként értelmezhető.
Az elmúlt években számos példáját láthattuk annak, hogy Magyarországra sportolók, szakemberek és szurkolók érkeztek nagy nemzetközi sportesemények miatt. A Hungaroringen zajló Forma-1-es futam során évről évre nagyságrendileg 150 ezer vendégéjszakát regisztráltak. A 2017-es és a 2022-es vizesvilágbajnokság félmillióval növelte a vendégéjszakák számát Budapesten, de a vidéki helyszíneken is jelentős bővülést tapasztaltak. A vizes világversenynek legközelebb 2027-ben ad otthont hazánk. A 2023-as atlétikai világbajnokság alkalmával a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ adatai szerint már augusztus közepén közel 340 ezer, a verseny időtartamára szóló vendégéjszaka foglalást regisztráltak a fővárosi szálláshely-szolgáltatók, ebből 70 százalék volt a külföldi látogatókhoz köthető. A labdarúgó események is nagy népszerűségnek örvendenek, és az ilyenkor érkező vendégek száma kiemelkedő. A 2020-ról 2021-re halasztott Európa-bajnokság csoportkörének egyik helyszíne szintén Budapest volt. Majd a 2023-as Európa-liga döntője után az egyik legnagyobb futball esemény, a Bajnokok Ligája-döntő érkezik Magyarországra 2026-ban. Ilyenkor szintén százezer főt meghaladó látogató érkezhet a rendezővárosba.
Puha hatalom
Az egyik ok, ami miatt a sportesemények országimázs értéke fontos az ún. puha hatalom kialakításának lehetősége. A puha hatalom (soft power) az államoknak az a képessége, amely során a vonzerő, – nem pedig a fizikai kényszer (katonai hatalom) vagy a gazdasági erő, illetve nyomásgyakorlás – a meghatározó az állam diplomáciai céljainak elérésére során. Ilyenkor az országok kulturális vagy politikai értékeiket mások vonzására használják, a sport ennek elsődleges módjává vált (Adams-Smith, 2023). Az egyes országok és földrészek versengenek, hogy javítsák vonzerejüket azáltal, hogy nagy, nemzetközi sportesemények házigazdái lehetnek.
Az elmúlt évtizedekben egyre több világverseny jut el Európán és Észak-Amerikán kívüli helyszínekre. Így például Kína a 2008-as pekingi nyári olimpia, India a 2010-es nemzetközösségi játékok, Dél-Afrika a 2010-es labdarúgó-világbajnokság, Oroszország a 2014-es szocsi téli olimpia vagy Brazília a 2014-es labdarúgó-világbajnokság rendezési jogát nyerte el (Cornelissen, 2010). Az elmúlt években is folytatódott a tendencia, 2022-ben Peking adott otthont a téli olimpiának, míg ugyanebben az évben Katarban rendezték meg a labdarúgó világbajnokságot. Emellett az ázsiai kontinensviadal, az Ázsia Játékok is a világ legnézettebb sporteseményei közé tartoznak, 1 milliárdan kísérik figyelemmel. Ennek a multisport eseménynek a rendezési jogáért is egyre kiélezettebb a verseny. A jelenséget szemlélteti, hogy a következőkben az Öböl-menti térség államai, Katar másodszor és Szaúd-Arábia először lesz házigazdája a játékoknak, amely a korábbaikban inkább csak a kelet-ázsiai országokban zajlott.
Diplomáciai találkozók
Sportesemények alkalmával megvalósuló magas szintű, informális állami vezetői találkozókra kerülhet sor. Így többek között Angelea Merkel, korábbi német kancellár számos alkalommal folytatott informális egyeztetést más országok vezetőivel labdarúgó mérkőzések lelátóján. A sport diplomáciai értékének jellegzetes példája az 1971-ben megvalósult, ún. pingpong diplomácia. Az esemény 1949 után először adott alkalmat az Egyesült Államok és a Kína közötti diplomáciai kapcsolatfelvételre. Hasonló diplomáciai enyhülést fémjelzett, amikor a kasmír szuverenitásának kérdése miatt feszült légkörben 2004 és 2008 között India és Pakisztán krikett-mérkőzéssorozatot rendeztek.
Magyarországon is számos példája van annak, hogy a sportesemények és a diplomácia összekapcsolódik. A 2023-as atlétikai világbajnokság első hétvégéjén Orbán Viktor miniszterelnök 15 diplomáciai találkozón vett részt, amelyek alkalmával tárgyalt a török elnökkel, a szerb elnökkel, a katari emírrel és a volt szlovén miniszterelnökkel, valamint Sebastian Coe-val, a Nemzetközi Atlétikai Szövetség elnökével. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szintén számos találkozón vett részt. Többek között olyan távoli országokból is érkeztek delegációk Magyarországra, mint a közép-ázsiai és posztszovjet térség, így Azerbajdzsánból, Üzbegisztánból, Kirgizisztánból és Türkmenisztánból, akik mellett sok üzletember érkezett a világ minden tájáról, elsősorban Nyugat-Európából és Kínából (hirado.hu, 2023).
Bojkottok és politikai szembenállás
A geopolitika olyan módon is megjelenhet a megasport rendezvényeken, hogy az egymással szembenálló felek távolmaradásukkal demonstrálhatják politikai ellenvéleményüket. E jelenség leglátványosabb példái voltak, amikor az 1980-as moszkvai olimpián nem vettek részt a nyugati államok, miután a Szovjetunió 1979-ben bevonult Afganisztánba. Majd erre a lépésre válaszul 1984-ben a szocialista tömb bojkottálta a Los Angelesi játékokat. Így az 1984-es olimpián a magyar delegáció sem vett részt.
Emellett egyes országok nemzetközi elszigetelésének is tere lehet az olimpiáról való kizárás, ami nem jelenti automatikusan a sportolók kitiltását. Így például a délszláv háborúk kitörése után Jugoszlávia csapata független résztvevőként, nemzeti százló nélkül indulhatott a tornán. A 2018-as phjongcshangi téli olimpián és az azt követő nagy világversenyeken a NOB korlátozta az Oroszországot képviselő sportolók részvételét az eseményeken a kormányzati szintre begyűrűzött dopping botrány miatt. Majd újabb szintre lépett az elszigetelés, amikor 2024-es párizsi olimpián a NOB (Nemzeti Olimpiai Bizottság) felfüggesztette Oroszországot és Belaruszt az Ukrajna elleni támadás miatt. Így kizárólag az egyéni sportágak esetében a két ország sportolói közül, akik esetében a NOB és a sportágak nemzetközi szövetsége jóváhagyta, kapott személyre szóló meghívót. Ők csupán mint „egyéni semleges sportolókként” (AIN) versenyeztek, és nem szerepelhettek az éremtáblán és a nyitóünnepségen sem. Ilyen módon 15 orosz sportoló vett részt semleges színekben a 2024-es játékokon, miközben 2016-ban Rióban, az utolsó nyári olimpián, ahol az orosz csapat nemzeti színekben versengett még 282 sportoló indult orosz színekben (NOB, 2023).
Konklúzió
A sportesemények szerteágazó hatást fejtenek ki a nemzetközi kapcsolatokra. Szimbolikus ereje lehet, ha egy ország jól teljesít egy-egy világversenyen, így az eredményességre nagy hangsúlyt fektetnek a nagyhatalmak, mint az Egyesült Államok, Kína vagy korábban a Szovjetunió. Emellett a nagy sportesemények megrendezési jogának elnyerése is sportdiplomáciai siker. A megasportesemények a magas szintű diplomáciai találkozókon túl kiemelten fontos, hogy ilyen alkalmakkal különböző országok és kultúrák találkozhatnak. Ez elősegíti a kultúrák és közösségek közötti megértést és megbecsülést. Emellett az ország ismertsége is növekszik és a házigazda országról kialakult nemzetközi kép is formálódhat. A sportsikerek és a nagy rendezvények alkalmat adnak az államok ún. puha hatalmának, illetve vonzerejének növelésére, ami támogathatja a politikai, diplomáciai és gazdasági célok megvalósulását.
A magyar kormányzat felismerte hazánk kedvező adottságait a sport terén, illetve a sport támogatásának jelentőségét és a sportturizmus gazdaságra kifejtett megtermékenyítő hatását. A szakterület tudatos fejlesztése a 2010-es évek legelején indult el és Magyarország az elmúlt években számos nagyszabású sportverseny házigazdája volt. Ilyen például a 2017-es vizes világbajnokság, amelyet 2022-ben is Magyarország rendezett, és 2027-ben ismét otthont ad az eseménynek, emellett 2023 augusztusában az atlétikai világbajnokságra is sor került. Magyarország a labdarúgó események megrendezésére is egyre több lehetőséget kap a felhalmozott szervezési rutinnak köszönhetően. 2021-ben a labdarúgó Európa-bajnokságot a kontinens 11 városban rendezték, közöttük Budapesten is. Majd 2023-ban az UEFA Európa-liga döntőjét is itt tartották, míg 2026-ban a Bajnokok Ligája döntőjének lesz házigazdája. A kiemelt sportesemények mellett számos más sportágban is sor került valamilyen fontosabb esemény lebonyolítására. Magyarország egyre nagyobb rutinnal rendelkezik nagy nemzetközi események megrendezésében, és ennek köszönhetően egyre több sportág nemzetközi versenyének lehet házigazdája.
Felhasznált irodalom
- Adams-Smith, Sophie (2024): The (Soft) Power of Sports. Foreign Affairs Review. (2024.03.29.) https://www.foreignaffairsreview.com/home/the-soft-power-of-sports
- Aisch, Gregor & Buchanan, Larry (2016): A Visual History of Which Countries
- Have Dominated the Summer Olympics. https://www.nytimes.com/interactive/2016/08/08/sports/olympics/history-olympic-dominance-charts.html
- Armstrong, Martin (2023): 100 Years of World Cup Hosts. Statista. (2023.10.05.) https://www.statista.com/chart/30971/world-cup-hosts-timeline/
- Beck, Peter J. (2013): ‘War Minus the Shooting’: George Orwell on International Sport and the Olympics. Sport in History. 33(1), 72–94. https://doi.org/10.1080/17460263.2012.761150
- Cleveland, Todd (2024): Africa and the Olympics. Ohio University Press. https://www.ohioswallow.com/9780896803527/africa-and-the-olympics/
- Cornelissen, Scarlett (2010): The Geopolitics of Global Aspiration: Sport Mega-events and Emerging Powers. International Journal of The History of Sport. 27(16-18) https://10.1080/09523367.2010.508306
- Donnelly, Peter (2011): From War without Weapons to Sport for Development and Peace: The Janus-Face of Sport. The SAIS Review of International Affairs, 31(1), 65–76. https://www.jstor.org/stable/27000236
- Gehrz, Chris (2016): Which Country (and Continent) Dominates Each Olympic Sport? (2016.08.05.) https://pietistschoolman.com/2016/08/05/which-country-and-continent-dominates-each-olympic-sport-updated/
- Livingstone, Robert (2024): Poland backtracks on 2036 Olympic bid proposed by President, sport minister claims nation not ready. https://gamesbids.com/eng/summer-olympic-bids/poland-backtracks-on-2036-olympic-bid-proposed-by-president-sport-minister-claims-nation-not-ready/
- Müller, Martin & Steyaert, Chris (2013): The geopolitics of organizing mega-events. In: Munoz, Joseph Mark S. (szerk.): Handbook on the Geopolitics of Business. Cheltenham: Edward Elgar Publishing https://serval.unil.ch/resource/serval:BIB_F03D204E0F87.P001/REF.pdf
- NOB (2023): Strict eligibility conditions in place as IOC EB approves Individual Neutral Athletes (AINs) for the Olympic Games Paris 2024. https://olympics.com/ioc/news/strict-eligibility-conditions-in-place-as-ioc-eb-approves-individual-neutral-athletes-ains-for-the-olympic-games-paris-2024
- NOB (2024): IOC President praises broadcast operations as Paris 2024 reaches record audiences. https://olympics.com/ioc/news/ioc-president-praises-broadcast-operations-as-paris-2024-reaches-record-audiences
- Olanday, Clifford (2024): Unforgettable firsts and inspiring journeys: Asian athletes’ milestones at the Olympics. (2024.07.10.) https://www.tatlerasia.com/power-purpose/diversity/asia-in-the-olympics
- Who will host the 2036 Olympics? Here are countries and cities vying for the mega event. https://economictimes.indiatimes.com//news/international/us/who-will-host-the-2036-olympics-here-are-countries-and-cities-vying-for-the-mega-event/articleshow/112476198.cms?utm_source=contentofinterest&utm_medium=text&utm_campaign=cppst
Németh Viktória makroökonómiai elemző és külpolitikai szakértő. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott nemzetközi tanulmányok szakon, majd a Pécsi Tudományegyetemen szerzett doktori fokozatot geopolitika szakirányon. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Nemzetgazdasági Minisztériumnál, a Magyar Nemzeti Banknál és az MKB-nál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja.