Kapu Tibor magyar űrhajós a tervek szerint június 11-én indul a Nemzetközi Űrállomásra, a NASA floridai Kennedy Űrközpontjából. Az expedíció parancsnoka a több szempontból világrekordernek számító amerikai űrhajósnő, Peggy Whitson lesz, a pilóta az indiai Shubhanshu Shukla, és velük tart két küldetés-specialista; a magyar kutatóűrhajós mellett a lengyel Slawosz Uznanski-Wisniewski is helyet kap a fedélzeten. A HUNOR-program keretében a magyar kutatóűrhajós hazai vonatkozású kísérleteket, magyar egyetemek, kutatócsoportok és cégek tudományos kezdeményezéseit fogja megvalósítani a világűrben. A küldetés nemcsak a hazai űrszektor szereplőit, de Magyarországot nemzetközi szinten is versenyképes pozícióba juttatja a 21. század egyik legdinamikusabban fejlődő iparágában. Az űrkutatás és az űripar olyan magasan fejlett tudományos és technológiai ágazat, amelyben kiélezett nemzetközi versengés zajlik az országok és magánvállalatok között. E versengés történelmi perspektívából is vizsgálható, és párhuzamba állítható az Észak-sarkvidék felfedezéséért zajló versennyel, amely a 19. század második felében zajlott a nagyhatalmak és feltörekvő nemzetek között, és amelynek szintén részese volt hazánk.
Kapu Tibor űrexpedíciója több vonatkozásban is mérföldkőnek számít. 45 év után van újra űrhajósa Magyarországnak. Ezen is túlmutat, hogy az ún. HUNOR-program komplexen kezeli mind a 2025-ös űrmissziót, mind világűrben folytatott tevékenységekhez szükséges kompetenciákat, illetve erősíti hazánk pozícióját az űrtevékenységben tapasztalható, egyre élesedő nemzetközi versenyben. Kapu Tibor expedíciója mérföldkőnek számít a tekintetben is, hogy a Nemzetközi Űrállomáson 2025 áprilisáig mindössze 23 ország asztronautái fordultak meg. Magyarországról, Lengyelországból és Indiából sem járt még korábban senki a Nemzetközi Űrállomáson. A hasonló expedícióknak azért is nagy jelentősége van, mert a résztvevő ország jogot formál az űrről szóló tudományos diskurzusban való részvételre, és amivel egy kifejezetten magas hozzáadott értékű iparágba tud bekapcsolódni. Az ismeretlen területek, amelyek szélsőséges körülményekkel rendelkeznek a történelem során már korábban is inspirálták a technológiai versengést nagyhatalmak között, vagy éppen a feltörekvő nemzetek bizonyítási terepei voltak. Ennek a jelenségnek látványos példája volt az Északi-sarkvidék felfedezéstörténete a 19. század utolsó harmadától kezdődően, amely a hidegháborús tudományos versengésnek is helyszíne maradt. Magyarország az akkori nemzetközi versenynek is részese volt, e tevékenységek közül is fontos mérföldkőnek számított a hazai és nemzetközi szempontból is a 1872–1874-es osztrák-magyar expedíció.
Mit jelent a HUNOR-program?
A 2021-ben elfogadott űrstratégia elemeként jött létre a nemzeti kutatóűrhajós-program, azaz a Hungarian to Orbit (HUNOR). A stratégia célja, hogy Magyarország megőrizze és fejlessze a világűrben folytatott tevékenységekhez szükséges kompetenciáit, illetve törekedjen arra, hogy az űrtevékenységben tapasztalható élesedő nemzetközi versenyben erősítse pozícióját. A program keretében jelentkezhettek az űrhajós ambíciókkal rendelkező jelöltek, akik közül komplex és szigorú szűrési és felkészítési folyamatot követően, 2024. május 26-án választották ki Kapu Tibor gépészmérnököt. A kutatóűrhajós tartalékos pozícióba pedig Cserényi Gyula villamosmérnököt választotta a testület.
Az esemény történelmi jelentősége, hogy 45 év után először juthat el újra magyar asztronauta a világűrbe. A HUNOR-program keretében a magyar kutatóűrhajós hazai vonatkozású kísérleteket, magyar egyetemek, kutatócsoportok és cégek tudományos kezdeményezéseit fogja megvalósítani a világűrben. A küldetés nemcsak a hazai űrszektor szereplőit, de Magyarországot nemzetközi szinten is versenyképes pozícióba juttatja a 21. század egyik legdinamikusabban fejlődő iparágában.
Hány ország űrhajósai jártak a Nemzetközi Űrállomáson?
2025. április 14-ig mindössze 23 ország űrhajósai jártak a Nemzetközi Űrállomáson. Mindezzel messze megelőzve minden más országot, a legtöbben, 169-en az Egyesült Államokból jutottak el az űrállomásra. A második helyen Oroszország szerepel 63 asztronautával, majd Japán (11 fő) és Kanada (9 fő) következik a listán. A nagyobb európai országok közül Olaszország (6 fő), Franciaország és Németország (4-4 fő) küldte a legtöbb űrhajóst a Nemzetközi Űrállomásra. Három állam rendelkezik 2-2 asztronautával, és 14 olyan ország van, amelyekből 1-1 űrhajós járt a helyszínen, közéjük tartozik többek között az Egyesült Királyság, Spanyolország vagy Izrael.
Űrhajósok országok szerint, akik a Nemzetközi Űrállomáson jártak 2025 áprilisáig, és a magyar részvétellel zajló 2025 júniusi űrexpedíció. Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/23503172/
E sorba csatlakozhat Magyarország, Lengyelország és India, a 2025 június 11-én induló Axiom Mission 4 (vagy Ax-4) űrrepülés résztvevői, közöttük Kapu Tibor. További hangsúlyt ad a missziónak, hogy lengyel űrhajós is majdnem félévszázada, 1978-ban járt utoljára az űrben. Emellett a világ Peggy Whitson miatt is figyel az expedícióra. Az amerikai asztronauta számos űrrepülési rekordot tartott: ő a legtöbb űrsétán résztvevő nő, aki így a legtöbb űrben eltöltött idővel rendelkező nő és amerikai űrhajós is. Egyúttal ő az első nő, aki eddig kétszer is parancsnoka volt a Nemzetközi Űrállomásnak.
Az Északi-sarki láz volt a 19. század végének űrversenye
Az ismeretlen területek, amelyek szélsőséges körülményekkel rendelkeznek a történelem során már korábban is inspirálták a technológiai versengést nagyhatalmak között, vagy feltörekvő nemzetek bizonyítási terepei voltak. Ennek a jelenségnek látványos példája volt az Északi-sarkvidék felfedezéstörténete a 19. század utolsó harmadában, valamint a hidegháborús tudományos versengés a régióban az Egyesült Államok és Szovjetunió, illetve szövetségeseik között. A 19. század második felében elindult tudományos küzdelmet, szokták az időszak „űrversenyeként” is emlegetni. A régió feltárásáért versenyző nemzetek közül sokan még mindig jelentős érdeklődést mutatnak a térség iránt, vagy éppen területekkel rendelkezik. Utóbbiak közé tartozik az Egyesült Államok, Dánia, Norvégia, Svédország és Oroszország. Norvégia nemzeti függetlenségének elnyerésében is fontos szerepet játszottak híres sarkkutatói. Más országok, amelyek nem rendelkeznek területekkel az Arktiszon, fenntartották évszázados érdeklődésüket a régió iránt, és évtizedekig megfigyelőként vettek részt a szervezet, az Északi-sarkvidék ügyeivel foglalkozó legfontosabb nemzetközi fórumának működésében, az Arktisz Tanács ügyeiben. Ide sorolható Hollandia, Nagy-Britannia, Németország és Olaszország.
Hazai szempontból is van jelentősége az ún. sarkvidéki láznak, vagyis az Északi-sarkvidék felfedezéséért futó versengésnek. Magyarország a 19. századi nemzetközi versenynek is részese volt. E tevékenységek közül is fontos mérföldkőnek számított a hazai és nemzetközi szempontból is a 1872–1874-es osztrák-magyar expedíció, amelynek osztrák és magyar közös finanszírozása volt, és amelynek szintén volt magyar résztevevője is, Kepes Gyula személyében. Ugyanakkor az ún. első Nemzetközi Poláris Évben is részt vettek magyar tudósok. Utóbbi kifejezés egy nemzetközi tudományos összefogást jelöl, amelynek keretében különböző nemzetek természettudományos kutatói tanulmányozzák az Arktisz jelenségeit különféle tudományterületek szempontjából, mint például az éghajlatkutatás, fizika, biológia vagy oceanográfia. Az együttműködés ötletét Karl Weyprecht, az osztrák-magyar északi-sarkvidéki expedíció vezetőjének köszönhetjük. A tudományos kezdeményezés, – amelynek hazánk is részese volt – jelentőségét mutatja, hogy immár a soron következő, 2032-2033-as poláris év előkészületei már zajlanak.
Németh Viktória makroökonómiai elemző és külpolitikai szakértő. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott nemzetközi tanulmányok szakon, majd a Pécsi Tudományegyetemen szerzett doktori fokozatot geopolitika szakirányon. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Nemzetgazdasági Minisztériumnál, a Magyar Nemzeti Banknál és az MKB-nál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja.
