Szerda délután vette kezdetét a konklávé a vatikáni Sixtus-kápolnában, ahol a bíborosi testület megválasztja a katolikus egyház új vezetőjét. A világ feszülten figyeli az eseményt, mely a legutóbbi választások tapasztalatai alapján néhány napon belül meghozza döntését az új pápa személyéről. Számos találgatás és esélylatolgatás zajlik szerte a világon az új pápa személyéről (akár fogadásokat is kötnek rá), azonban a múlt tapasztalatai alapján, valamint a pápaválasztás különleges dinamizmusa miatt, nehéz előre látni az eredményt.
A konklávé a római katolikus egyház pápaválasztási eljárása, amelynek során a bíborosok a Sixtus-kápolnában kulcsra zárt ajtók mögött választják meg az új pápát, a választó bíborosok kétharmadának támogatásával. A 2025-ös konklávén a 252 bíborosból 135 jogosult pápaválasztásra, akik 80 év alattiak (közülük 133 van jelen a Sixtus-kápolnában).
Mikor kezdődik a konklávé?
Május 7-én, szerdán vette kezdetét a pápaválasztási eljárás. A legkorábbi időpont a kezdésre május 5. lett volna. Azonban mivel Ferenc pápa pápasága alatt a korábbi időszakokhoz képest ritkán lett összehívva a teljes bíborosi testület, a világ minden tájáról érkező bíborosoknak először egymást kell megismernie. Ráadásul többen még nem is vettek részt konklávén. A szavazásra jogosult bíborosok 80%-át maga Ferenc pápa nevezte ki.
Továbbá a földrajzi eloszlás tekintetében sokkal szélesebb körből áll jelenleg a pápaválasztó bíborosi testület, mint a korábbi konklávék során.
Mikorra lesz új pápa?
A történelem leghosszabb konklávéja 1268 és 1271 között zajlott Viterbóban, és 1003 napig, vagyis mintegy 33 hónapig tartott (a francia és olasz bíborosok közötti hatalmi harcok miatt húzódott el). Ez komoly gazdasági problémákat eredményezett (pl. ellátásuk biztosítása, elhúzódó bizonytalanság). A középkori konklávék elhúzódása vezetett ahhoz, hogy később szigorúbb szabályokat vezettek be, például az ételadagok fokozatos csökkentését, hogy a döntést ne lehessen a végtelenségig halogatni.
A mai szabályok szerint nincs meghatározva abszolút időbeli felső korlát a konklávé hosszára, vagyis addig tart, amíg sikerül kétharmados többséggel pápát választani. Azonban a modern időkben a konklávék általában néhány napig tartanak. A korábbi két konklávé 2005-ben (XVI. Benedek pápát választották meg) és 2013-ban (Ferenc pápát választották meg) mindössze két napig tartott.
Ha az első nap és az azt követő három nap (összesen 13 szavazási forduló) során a konklávé nem választja meg az új pápát, a bíborosoknak föl kell függeszteniük a szavazást, hogy időt kapjanak az imádságra, egymás közötti megbeszélésre és egy rövid buzdító elmélkedésre. Jelen esetben ez a nap május 11-e, vasárnapra esik. Ezt követően folytatódik csak a konklávé. Az első 21 eredménytelen szavazási fordulót követően, azaz a 9. napot követően a következő szavazások során már csak a két legtöbb szavazatot kapott bíboros közül lehet választani, ugyancsak kétharmados többséggel.
Amikor az egyik jelölt megkapta a kétharmados támogatást, egyértelmű igennel kell válaszolnia, hogy elfogadja-e a pápává választását. Ettől az igen kimondásától kezdve már ő a pápa – nem kell beiktatni. A döntés elfogadása után felszáll a kéményből a megválasztást jelző fehér füst, majd megszólalnak a Szent Péter-bazilika harangjai, ezt a világ számos pontján harangzúgás követi.
Ki lehet az új pápa?
Nehéz előre látni, ki lesz az új pápa. A pápaválasztás más dinamika szerint működik, mint a világi politikai választások. „Nem politikai helyzetértékelésről van szó, hanem az egyház jelenkori feladatairól és kihívásairól” (Érszegi, 2025).
Egyrészt azt tartja a mondás, hogy „aki pápaként megy be a konklávéra, bíborosként jön ki onnan”. Vagyis akit esélyesnek tartanak, abból a legritkább esetben lesz pápa.
Másrészt friss példa maga Ferenc pápa megválasztása. 2013-ig, megválasztásáig nem tartották számon az esélyesek között a külső elemzők. Pedig megválasztását követően jöttek olyan hírek, hogy már a 2005-ös konklávén esélyesnek számított: állítólag több szavazáson is második helyen végzett Joseph Ratzinger mögött.
Érdekesség, miszerint a konklávé során elvileg megválaszthatnak olyan személyt is pápának, aki nincs ott a Sixtus-kápolnában, sőt, akár olyat is, aki nem bíboros. A katolikus egyház szabályai szerint bármely megkeresztelt, római katolikus vallású férfi lehet pápa, feltéve, hogy elfogadja a megválasztást és – ha még nem püspök – azonnal felszentelhető püspökké. A gyakorlatban azonban 1389 óta mindig a konklávén jelen lévő bíborosok közül választották az új egyházfőt.
Erdélyi Dóra makroökonómiai elemző. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott közgazdasági elemző mesterszakon. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Magyar Kereskedelmi Banknál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja. 2022. szeptembere óta az Oeconomus senior elemzője.
