Korábbi elemzésünkben hosszan foglalkoztunk a brain drain és a brain gain jelenségével: brain drain a magasan képzettek „agyelszívását”, kivándorlását fejezi ki; míg a brain gain a magasan képzettek bevándorlása, összegyűjtése adott országban, melyből a befogadó ország profitál. Klasszikus nyertes országok voltak az agyelszívás tekintetében az Amerikai Egyesült Államok (pl. Szilícium-völgy) és az Egyesült Királyság (pl. a londoni pénzügyi City). A világ azonban átalakulóban van, a globális agyelszívás fordulata látszik, és új országok lépnek elő mint vonzó célpontok a magasan képzettek elvándorlásában. Mindemögött elsősorban a magasabb megélhetési költségek és az életmódváltás áll. A képzett emberek mozgása pedig sok mindent átformál: akár az ingatlanpiacokat, a startup-ökoszisztémákat, sőt még az iskolai körzeteket is. Mely országokat vették célba a tehetségek és a szakképzett munkaerő, és hogyan alakul a korábbi nyertesek pozíciója?
A munka és magánélet új egyensúlya – a workation és a távoli munkavégzés jelentősége
Az elmúlt években gyökeresen átalakult, hogyan és hol dolgoznak a fiatal, képzett munkavállalók világszerte. Egyre többen választják azt, hogy a zsúfolt nagyvárosok helyett tengerparti apartmanokból vagy inspiráló vidéki helyszínekről végzik munkájukat – nem véletlenül. A munka és magánélet egyensúlyának felértékelődése, a workation (work, azaz munka szó és a vacation, vagyis vakáció, üdülés szó kombinációja) jelenség és a távoli munkavégzés lehetőségei mind hozzájárulnak ahhoz, hogy bizonyos helyszínek – például Portugália, Mexikó vagy éppen a horvát tengerpart – egyre keresettebbé válnak a nemzetközi tehetségek körében.
A workation olyan munkavégzési forma, amely során a dolgozó nem a megszokott irodai vagy otthoni környezetben, hanem egy nyaralóhelyen, inspiráló helyszínen végzi a munkáját távolról, online, miközben a szabadidejét is ott tölti el, kiélvezheti a hely adottságait. Fontos, hogy a workation nem szabadság, tehát a munkavállaló a szokásos munkaidejét megtartja, csak épp egy másik – általában kellemesebb, pihentetőbb – helyszínről dolgozik. A workation általában rövidebb időszakra szól (néhány naptól akár több hétig), szemben a digitális nomád életmóddal, amely folyamatos utazással és helyfüggetlen munkavégzéssel jár.
A nemzetközi felmérések egyértelműen mutatják, hogy a távoli munkavégzés és a helyfüggetlen életmód jelentősen javítja a munka és magánélet egyensúlyát.
- A Buffer nemzetközi kutatása szerint (2023) a távmunkában dolgozók 91%-a érzte úgy, hogy ez a forma jobb munka-magánélet egyensúlyt biztosít számára.
- Egy másik, 2024-es brit felmérés (Employment Hero, The State of Wellbeing at Work report) szerint a teljes mértékben távmunkában dolgozók boldogabbak és produktívabbak, mint azok, akik teljes munkaidőben irodában vagy hibrid formában dolgoznak: a teljesen távmunkában dolgozók 67%-a magasnak ítélte meg a munkája termelékenységét, míg ez az arány a hibrid munkavégzőknél csak 54%.
- Egy friss globális kutatás (Remote – Future Workforce Alliance – IE Business School, 2025) pedig azt mutatja, hogy a távmunkások körében jelentősen alacsonyabb a kiégés aránya, mint az irodai dolgozóknál, és jóval elégedettebbnek érzik magukat a munkájukkal: az irodai dolgozók 41%-a tapasztalt kiégést, szemben a távmunkában dolgozók 26%-ával. Továbbá a távmunkások 65%-a mondta, hogy „rendkívül elégedett” a munkájával, míg az irodai alkalmazottaknak csak 34%-a.
Összességében, globálisan egyre inkább terjed a helyfüggetlen munkavégzés, vagyis amikor a dolgozó nemcsak otthonról, hanem bármilyen választott helyszínről végezheti a munkáját (work-from-anywhere, WFA). Ez a fajta munkavégzés a legfrissebb kutatások szerint mérhetően növeli a munka hatékonyságát.
- Egy, a Harvard Business School által végzett vizsgálat (2019) szerint az amerikai szabadalmi hivatal dolgozói, akik áttértek a WFA rendszerre, átlagosan 4,4%-kal növelték a teljesítményüket a hagyományos home office-hoz képest.
- Egy másik, nemzetközi HR-döntéshozók körében végzett felmérés szerint (2023) a munkavállalók 84%-a produktívabbnak és elkötelezettebbnek érezte magát a relokációs (helyszínváltó) megbízatások során, mint korábban.
Mindezek a trendek alapvetően formálják át azt is, hogy mely országok és városok válnak a legvonzóbb célpontokká a nemzetközi tehetségek számára – legyen szó digitális nomádokról, workation-t választó szakemberekről vagy hosszabb távra költöző fiatalokról. A következőkben részletesen bemutatjuk, hogy mely országok és városok váltak az új, helyfüggetlen munkavégzés korszakának nyerteseivé, és milyen tényezők teszik őket különösen vonzóvá a globális munkaerőpiacon.
Portugália
Portugália kiemelkedik az agyelszívás jelenlegi nyertes országai közül. Számos külföldi tehetséget és szakembert vonz az ország (pl. mesterséges intelligencia fejlesztők és klímakutatók), illetve integrálja őket, miközben saját fiatal tehetségeinek jelentős része külföldre távozik. A vonzereje elsősorban az alacsony megélhetési költségekben, kellemes klímában, a kedvező letelepedési lehetőségekben (vízumpolitikája: külön ún. Tech Visa és az ún. Digital Nomad Visa), a külföldi diplomák könnyebb (bár nem zökkenőmentes) elismerésében, valamint a kultúrájában („a munkán túl is van élet”) rejlik. Portugália még adókedvezményt is kínál a nem állandó lakhelyűek számára, ami vonzó a nyugdíjasok és a távoli vállalkozók számára. Nyelvi és kulturális előnnyel is rendelkezik Portugália, mivel a portugál nyelvű országokból (pl. Brazília, Angola, Zöld-foki-szigetek) érkező bevándorlók számára nincs nyelvi akadály, ami megkönnyíti a beilleszkedést, különösen az egészségügyben és más hiányszakmákban.
Az egészségügyben és a technológiai szektorban jelentős a munkaerőhiány Portugáliában, amit főként bevándorlók töltenek be. Az egészségügyben például több mint 3700 külföldi orvos, ápoló és asszisztens dolgozik, főként portugál nyelvű országokból (2022-es jelentése).
Portugáliában 2018 és 2023 között 180%-kal nőtt a külföldről érkezett technológiában jártas tehetségek száma – sokan közülük 40 év alattiak, akik nemcsak a munka, hanem az életmód miatt költöznek az országba.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/23623152/
Fontos azt is látni Portugália esetében, hogy bár oktatási rendszere és egészségügye vonzó, a bérek még mindig alacsonyak Nyugat-Európához képest. Ezért a bevándorlók számára a portugál fizetés sokszor még mindig versenyképes a származási országukhoz képest, de a helyi fiatalok számára nem elég vonzó, ezért ők inkább külföldre mennek dolgozni (a 15 és 39 év közötti portugál állampolgárok mintegy 30%-a él jelenleg külföldön, elsősorban az Egyesült Királyságban, Franciaországban és Spanyolországban).
Brazília a legnagyobb forrása a portugáliai bevándorlóknak a portugál nyelvű országok közül. 2023-ban a portugál hatóságok 151 000 CPLP (portugál nyelvű országok közössége) állampolgárnak adtak tartózkodási engedélyt, és ezek 75%-a brazil volt, vagyis mintegy 113 ezer fő. A Zöld-foki-szigetek után az angolaiak a második legnagyobb afrikai bevándorló csoportot alkotják Portugáliában. Brazíliában a havi nettó átlagkereset 2023-ban 474 euró volt átszámítva, míg Angolában 2025 elején csupán 61 euró körüli összeg volt. A Zöld-foki-szigetek nettó átlagos bérszintje a kettő között, 240 euró körül helyezkedett el 2025 elején. Ezzel szemben Portugáliában 2025 első negyedévében a havi nettó átlagkereset 1203 euró volt, jóval meghaladva az említett fejlődő országok bérszínvonalát. Ugyanakkor az Egyesült Királyságban a havi nettó átlagkereset 3070 euró, Franciaországban 2587 euró, míg Spanyolországban 2555 euró.
Továbbá a külföldi végzettségek elismerése is lehet időigényes és bürokratikus, a sok könnyítés ellenére is (egyre több külföldi diplomát ismernek el automatikusan: 38 országból 382 végzettség elismerése történik gyorsított eljárásban, általában 90 munkanapon belül). Ez követően is előfordulhat, hogy a bevándorlók bizonytalan, rövid távú szerződésekkel vagy alulfizetett állásokban dolgoznak, illetve a hazai végzettség továbbra is előnyt jelent (pl. a tanári és egyetemi pozíciókban).
Kanada
Az Egyesült Államokból egyre több magasan képzett szakember, köztük nem amerikai állampolgárok (pl. nemzetközi diákok, szakmunkások) költöznek Kanadába, mivel ott kedvezőbbek a lehetőségek a letelepedésre és a karrierépítésre. Pontalapú bevándorlási rendszere a tehetséget, a tudást és képzettséget értékeli elsősorban, mely vonzza a mérnököket, tudósokat, egészségügyi dolgozókat és programozókat. A rendszer előnyben részesíti a magasan képzett, gazdasági szempontból hasznos bevándorlókat, nem pedig a családegyesítést, mely összességében átlátható, kiszámítható, és világos feltételeket szab a jelentkezőknek.
Ezt követően a magasan képzett bevándorlók viszonylag gyorsan és transzparens módon juthatnak munkavállalási engedélyhez, majd állandó tartózkodási engedélyhez. Sőt, Kanadában a magasan képzett munkavállalók és nemzetközi diákok számára sokkal elérhetőbb az állandó letelepedés, mint az Egyesült Államokban, ahol a zöldkártya megszerzése évekig vagy akár évtizedekig is eltarthat.
Továbbá ahogy a World Population Review fogalmaz, „Toronto, Vancouver és Montreal technológiai titánokká fejlődnek, de még az olyan kisebb városok, mint Halifax és Saskatoon is vonzzák a távmunkásokat, akik békét, parkokat és kiszámíthatóságot keresnek”. Kedvező az ország szolgáltatás-infrastruktúrája: kétnyelvű iskolák, ingyenes oktatás, általános egészségügyi ellátás, jó közbiztonság, stabil élet és életszínvonal. Mindezeken felül a kanadai társadalom alapvetően támogató és nyitott a bevándorlók iránt, ami segíti az integrációt.
Kanada a gazdasági növekedés és a munkaerőhiány kezelése érdekében célzottan vonzza a hiányszakmákban dolgozókat, például egészségügy, technológia, mérnöki területek. 2023-ban az ország több mint 320 000 gazdasági szektorba tartozó bevándorlót – mérnököket, egészségügyi szakembereket, informatikai szakembereket és vállalkozókat – fogadott be.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/23623969/
Kanadában is léteznek kockázatok, például a végzettségek elismerése és a szakmai integráció még mindig kihívást jelenthet, különösen a nem nyugati országokból érkezők számára. Az utóbbi időben a bevándorlási szabályok szigorodtak, de a magasan képzettek számára Kanada továbbra is vonzó alternatíva maradt az USA-hoz képest.
Egyesült Arab Emírségek
A közel-keleti Egyesült Arab Emírségek két nagyvárosa, Dubaj és Abu Dhabi az olajról, a felhőkarcolóikról és gazdagságukról ismertek, de más területeken is élen járnak ma már: adómentes jövedelmükkel (nincs személyi jövedelemadó) és stratégiai elhelyezkedésükkel a pénzügyek, a megújuló energiaforrások, a mesterséges intelligencia és a biotechnológia területén dolgozó magasan képzett szakembereket ezreit vonzzák. Az Egyesült Arab Emírségek ún. aranyvízuma lehetővé teszi, hogy a kiemelkedő tehetségek hosszú távon is az országban maradjanak – bürokratikus akadályok megugrása nélkül. Továbbá a szabadkereskedelmi övezetek és a könnyű vállalkozásindítás (vagyis a kedvező üzleti környezet) is ösztönzi a tehetségeket a régióba költözésre. Vonzerőt jelent mindezeken felül a magas minőségű infrastruktúra és a magas színvonalú szolgáltatások (pl. egészségügy és oktatás).
Dubaj 2022-ben több mint 90 000 szabadúszóknak szóló engedélyt adott ki, mely 63%-os növekedést jelentett az előző évhez képest (pl. távolról dolgozó szakemberek, azaz digitális nomádok).
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/23624596/
Továbbá nem maradhatnak ki a sorból a Közel-Kelet más országai sem, az Egyesült Arab Emírségek mellett Katar, Kuvait és Szaúd-Arábia is jelentős beruházásokat hajtanak végre a tudásalapú gazdaság építésében, kutatás-fejlesztés és vállalkozásösztönzés terén.
Ami az ország(ok) hátrányait illeti, az életmód azonban jelentősen eltér a nyugati szokásoktól: akár az extrém időjárást nézzük, akár a törvényeket és kulturális különbségeket.
Mexikó
Mexikó népszerű célpont a távmunkázók és a digitális nomádok számára, köszönhetően ideális időzónájának (Észak-Amerika és Európa szempontjából is), gazdag kultúrájának, megfizethető árainak és modern infrastruktúrájának (megbízható internetkapcsolat a nagyvárosokban). Megtalálható a helyi „Szilícium-völgy” is (Guadalajara) virágzó technológiai ágazatokkal, de a nyugalmas, megfizethető és barátságos helyszínek is (pl. Mérida). A külföldiek ott-tartózkodását segíti az állam is, az ideiglenes tartózkodási vízummal a digitális nomádok és vállalkozók akár négy évig is maradhatnak.
2020 óta a digitális nomád életmód Mexikóban robbanásszerűen megnőtt, egyes kerületekben a nemzetközi lakosok számában akár 200%-os növekedést is tapasztaltak.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/23702442/
Ugyanakkor fontos azt is látni, hogy vidéken vagy kisebb településeken az internet gyakran szakadozhat, és Mexikó bizonyos területein biztonsági aggályok léphetnek fel.
Georgia
A fenti, digitális nomádok számának növekedését bemutató ábrán megjelent – a portugáliai Lisszabon mellett – a georgiai (grúz) főváros, Tbiliszi is, mégpedig 4 év alatt 130%-os növekedéssel, elsősorban kultúrája és jól kiépített internethálózata miatt. Továbbá az országban egyszerű vízumot szerezni, kicsi a bürokrácia, alacsonyak az adókulcsok (1%-os adó kisvállalkozások számára a teljes bevételre, külföldieknek is) és a megélhetési költségek is. 2021-ben több mint 10 ezer távmunkás költözött Grúziába – sokan közülük most már hosszú távú bázisuknak nevezik az országot (Global Freelancer Visa Report 2023).
Elsőkből utolsók? – a korábbi „brain gain nagyhatalmak” térvesztése
Az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság régóta a globális tehetségek legjelentősebb célpontjai. Manapság azonban az emelkedő megélhetési költségek, a szigorúbb bevándorlási kritériumok (pl. jelentős bürokrácia, nehezebb vízumot szerezni), a politikai polarizáció és a kiégés világméretű jelensége miatt a szakképzett munkaerő nem feltétlenül vágyik ezekbe az országokba. A tehetségek nem minden esetben a túlhajszolást és a jó nevű vállalatokat keresik a CV-jükhöz: közösségre, megfizethetőségre és célokra vágynak. Jól szemlélteti, hogy évtizedek óta először fordult elő, hogy az USA-ba irányuló nettó indiai technológiai migráció csökkent, miközben a Kanadába, Németországba és az Egyesült Arab Emírségekbe irányuló migráció erőteljesen növekszik.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/23703230/
Az Egyesült Királyságban is egyre több fiatal szakember (a 25–34 éves korosztály 38%-a) tervezi az ország elhagyását a következő négy évben, vagyis elindulhat a tehetségkivándorlás (brain drain). A jelenség fő okai a magas adók, az életszínvonal válsága, a jobb életminőség iránti vágy és a külföldi piacokon kínált jobb lehetőségek (elsősorban Dél-Európa a fő célpont, Franciaország, Spanyolország, Portugália). A Brit Expat Jelentés szerint 2023-ban több mint 532 ezer brit hagyta el az országot.
A brit kormány magas adópolitikája és az infrastruktúra területén tapasztalható problémák tovább rontják az ország versenyképességét. Ezzel szemben Dél-Európában a kedvező adópolitikák és a startup-ökológia egyre inkább vonzza a fiatal, képzett szakembereket, akik korábban Londonban építették karrierjüket. Ez az elvándorlás akár oda is vezethet, hogy a brit gazdaság és innovációs központok kevésbé lesznek vonzóak a külföldi tehetségek számára, vagyis meggyengülhet az ország külföldi tehetségeket vonzó képessége (brain gain képessége).
Magyarország „brain gain” képessége
A „brain gain” vonzerőt többféleképpen is lehet nézni, illetve mérni. Egyrészt az Insead által évente közzétett Globális Tehetség-versenyképességi Index rangsorolja a világ országait a különféle politikák és gyakorlatok alapján, amelyek segítik az országokat, hogy fejlesszék, bevonzzák és megtartsák a humán tőkét a gazdaságukba. A 2023-as rangsorban Svájc állt az élen, – már 10. éve – melyet Szingapúr és az USA követett, annak ellenére, hogy a lista elejét európai országok uralják. Magyarország a vizsgált 134 ország közül a 38. helyen állt, mely az első harmadnak számít. Ez azt jelenti, hogy a magyar gazdaság és társadalom bizonyos mértékig képes a külföldi magasan képzett munkaerő bevonására és megtartására. A jelentésben kiemelik, hogy a tehetségekért folytatott verseny a jövőben egyre élesebb lesz, a világban meglelhető bizonytalanság és nemzetközi feszültségek rányomják bélyegüket a kereskedelemre, beruházásokra, diplomáciára stb. – mely végső soron a munkaerőre, elsősorban a magasan képzettekre is hatást gyakorol, egyfajta versenyt indítva értük globálisan (további részletes elemzés a témában korábbi elemzésünkben).
Az Eurostat adatbázisából is nyerhetünk ki adatokat brain gain tekintetében, hol is áll hazánk az uniós rangsorban. Ezek alapján Magyarországon 2024-ben az EU-n kívüli országokból származó, 15-64 év közti bevándorlók több mint fele (51,5%) magas iskolai végzettséggel rendelkezett. Ez az EU-tagországai között a negyedik legmagasabb érték volt, régiós országok közül Litvánia előzött meg egyedül bennünket (58,1%) a „brain gain”, vagyis a magas végzettséggel rendelkezők bevándorlása tekintetében. Amennyiben az EU-tagországok állampolgárait, az ő bevándorlásukat nézzük Magyarországra, a 15-64 éves bevándorlók 43,3%-a rendelkezett felsőfokú végzettséggel – vagyis az EU-ból minimálisan kisebb arányban érkeznek Magyarországra magas végzettségűek, mint az EU-n kívüli országokból.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/23705927/
Ugyanakkor a magyar gazdaságot a brain drain is sújtja: a felsőfokú végzettséggel rendelkező magyar állampolgárok 6,8%-a vándorolt el 2024-ben másik EU/EFTA országba. A felsőfokú végzettséggel rendelkező 15-64 éves lakosság számához viszonyítva legnagyobb mértékben Romániából és Horvátországból vándoroltak el a magasan képzett állampolgárok (rendre 19% és 16,7%), míg legkisebb arányban Svédországot (1,9%) és Spanyolországot (1,8%) hagyták el a felsőfokú végzettségűek.
A cikk főbb forrásai itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt és itt olvashatóak.
Erdélyi Dóra makroökonómiai elemző. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott közgazdasági elemző mesterszakon. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Magyar Kereskedelmi Banknál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja. 2022. szeptembere óta az Oeconomus senior elemzője.
