Categories
Írások

Kulturális körkép – A kulturális ágazat visszarendeződése Magyarországon a világjárvány után

OECD (Gazdasági Együttműködés és Fejlesztés Szervezete) 2022 júniusában publikált tanulmánya megállapítja, hogy a kultúra egyaránt motorja lehet társadalmi és gazdasági folyamatoknak. Az OECD tagországokra[1] kiterjedő kutatás alapján a kormányzat kulturális kiadásainak nagysága összefüggést mutatnak a kultúrafogyasztás mértékével. Magyarország esetében európai összehasonlításban igen magasak a GDP-arányos kulturális kiadások. A költségvetés által a kultúrára fordított összegek 2013 óta szerepel az öt legnagyobb aránnyal rendelkező európai uniós tagállam között, 2016 óta a három legmagasabb kulturális kiadásokkal rendelkező tagállam között van, míg 2018 óta Magyarország az első a rangsorban. Ennek megfelelően a 2010-es évek eleje óta fokozatosan emelkedést láthatunk olyan mutatókban, mint a színházak és múzeumok látogatottsága. Előbbi esetében 2010 és 2018 között 90 százalékkal, utóbbi esetében 2012 és 2019 között 40 százalékot közelítő mértékben emelkedett az ezer lakosra jutó látogatók száma. E kedvező folyamatban a koronavírus-járvány hozott nagyobb törést, de a pandémiát követően gyors visszarendeződés következett. A könyvkiadás tekintetében 2010 és 2022 között 50 százalékot közelítő növekedés valósult meg, amely esetében a járványhelyzet tovább gyorsította a folyamatokat. 2019 és 2020 között 17 százalékkal emelkedett a kiadott könyvek és füzetek száma évente. Ráadásul a felmérések azt is mutatják, hogy a fiatalok körében is népszerűek a papíralapú könyvek.

A kultúrafogyasztást érdemes lenne európai összehasonlításban is vizsgálni, azonban a 2010-es évek közepe óta nem készült ilyen felmérés, akkor hazán az uniós középmezőnyben helyezkedett el. Azóta számos mutató, mint a színházak és múzeumok látogatottsága, valamint a könyvkiadás is jelentősen javult. 2023 a Szépművészeti Múzeum számára is rekord év volt két kiállítása is bekerült a valaha rendezett 10 leglátogatottabb tárlata közé. Emellett olyan indikátorok is dinamikus fejlődést mutattak, mint a koncertek látogatottsága, azonban e tekintetben nemzetközi szinten is jelentős törést okozott a járványhelyzet. Az elmúlt évek trendjeire csak kevés statisztika vonatkozik.

Szerző: Németh Viktória

Loader Loading...
EAD Logo Taking too long?

Reload Reload document
| Open Open in new tab

Letöltés [1.56 MB]

A kultúrában való részvétel, mint a társadalom és gazdaság mozgatórugója

Az OECD 2022-es kutatása arra a megállapításra jutott, hogy a kulturális részvétel számos társadalmi és gazdasági területre hat. Így többek között összefügg az oktatással, az innovációkkal, a jóléttel és az egészséggel, valamint polgári szerepvállalással és a különféle társadalmi csoportok és kultúrák közötti elfogadással. Emellett a kultúra fontos szerepet játszhat a társadalmi kihívások új szemszögből történő megközelítésében és kezelésében is, elősegítve a rezilienciát, a készségfejlesztést és a proszociális (közösséget szem előtt tartó, támogató) viselkedésbeli változásokat.

A kulturális fogyasztás fogalma

A kultúrafogyasztás első ránézésre nehezen összeegyeztethető szókapcsolat, mivel sokszor a magaskultúrát és a fogyasztói magatartást egymástól jól elkülöníthető életterületekként azonosítjuk. A statisztikai mérések ugyanakkor vizsgálják a különféle kulturális szokásokat, közöttük az egyes szolgáltatások (például: színházi előadás, koncert) igénybevételét, vagy kulturális cikkek (például: könyvek) megvásárlását. Maga a kultúrafogyasztás szó jelentése is erre utal, a kifejezés a kulturális javak és szellemi tartalmak befogadására vonatkozik. Ezek közé a kulturális javak közé tartoznak a művészeti alkotások (festmények, színdarabok, zenei művek stb.) vagy kulturális örökség részét képező műemlékek (történelmi jelentőséggel bíró épületek) (Pavluska, 2017).

A következő tanulmány a kultúra különböző területei közül elsősorban azokkal a magyar társadalomra jellemző szokásokkal foglalkozik, amelyek intézményesített kulturális színterek (múzeumok, színházak) és a KSH adatbázisban elérhetőek. Így a múzeumok, színházi előadások látogatottságát elemzi, valamint áttekinti a könyvkiadás főbb trendjeit. A 2023-ra vonatkozó adatokat a statisztikai hivatal 2024 nyarán teszi közzé, így a tavalyi év vonatkozásában olyan adatokat is vizsgál a tanulmány, mint a legnépszerűbb kiállítások látogatottsága, valamint kiemelt programok, többek között a Veszprém-Balaton régió Európa kulturális fővárosa program, emlékévekhez kapcsolódó események, mint a Petőfi- és Madách emlékév, valamint Csontváry-Koszka Tivadar születésének 170. éve alkalmából rendezett kiállítás.

A kulturális fogyasztás vizsgálata fontos a tekintetben, hogy átlássuk a társadalomra aktuálisan jellemző szokásokat, azok gazdasági vetületét, valamint a kultúra társadalomra és gazdaságra gyakorolt visszahatását, gazdaságélénkítő erejét.

Európai uniós körkép

A kormányzatok kulturális kiadásairól

Az Eurostat (2023) adatai alapján az európai uniós rangsorban Magyarország esetében GDP arányosan rendre a legnagyobb vagy az élmezőnyben van a költségvetés kulturális kiadásainak aránya. A költségvetési ráfordítások aránya fokozatosan emelkedett a 2010-es években. 2013-ban Magyarország bekerült a közé az öt tagállam közé, amelyek GDP-arányosan a legtöbbet fordítják kultúrára. Majd 2016-ban már az első háromban szerepelt, míg 2018 óta folyamatosan Magyarország az első ebben a rangsorban.

1. ábra: A baloldali diagramm az európai uniós tagállamok GDP-arányos kulturális kiadásait mutatja sorrendben, 2009 óta. A jobboldali ábrák felülről lefelé sorrendben a múzeumok látogatottságát, a kiadott könyvek és füzek számát (nem darabszám, hanem kiadott művek száma), valamint a színházlátogatásokat mutatják lakosságarányosan. Készítette: Németh Viktória. Forrás: Eurostat, KSH.

A hazai kulturális intézmények számára különösen a koronavírus-járvány időszakában volt fontos, hogy a költségvetési ráfordítások magas szintje megmaradt. Ez is hozzájárulhatott ahhoz, hogy a színházak és múzeumok látogatottsága a pandémiát követően dinamikus helyreállást mutatott. Ugyanakkor a rendelkezésre álló adatok alapján 2022-ben még nem érte el a látogatások szintje a pandémiát megelőző időszakét. A 2023-as év vonatkozásában a KSH 2024 júniusában publikálja összefoglaló adatait.

2. ábra: A diagramm az európai uniós országok kormányainak kulturális kiadásait mutatja a GDP arányában (%), a pandémia előtti utolsó évben, 2019-ben, a világjárvány kitörésének évében, 2020-ban, és azt követő 2021-es évben, amely az Eurostat által utoljára közölt időszak. Készítette: Németh Viktória. Forrás: Eurostat. Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/16409900/

Kultúrafogyasztási trendek Európában

Azzal együtt, hogy a nemzetközi statisztikák összefüggést mutatnak ki a kultúrafogyasztás mértéke és a kormányzati ráfordítások aránya között, Magyarország a 2010-es évek közepéig, – amikor az Eurobarométer (2017) felmérés készült a témában – az európai uniós középmezőnybe tartozott a fogyasztói szokások vonatkozásában. A 2017-es Eurobarométer eredményeit mutatja a 3. sz. ábra. Egy következő uniós szintű felmérés irányadó lehetne a tekintetben, hogy milyen volt a helyreállás az európai kulturális szokások esetében. A hazai statisztikák ugyanakkor iránymutatóak lehetnek a tekintetben, miként alakultak Magyarországon a szokások, a pandémiát megelőző korszakig, majd azt követően.

3. ábra: A diagram azok arányát mutatja az egyes európai uniós országokban, akik rendszeresen látogat kiállítóhelyeket, vagy kulturális eseményeken vettek részt a vizsgálat évében (2017). Készítette: Németh Viktória. Forrás: Eurobarométer. Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/16411604/

Érdemes lenne újra felmérni az európai trendeket, mivel az megvilágítaná a pandémia hatásait, az azt követő visszarendeződést. Emellett képet kaphatnánk arról, hogy a koronavírus-járványig dinamikusan emelkedő hazai kultúrafogyasztás, minkét alakult európai összehasonlításban.

Kulturális és szabadidős termékek és szolgáltatások árának változása Magyarországon

Magyarországon a kulturális szolgáltatások, illetve árucikkek árának emelkedése 2021 januárja óta rendre elmaradtak más termékek és szolgáltatások inflációjától. Ez szintén segíthette az ágazat visszarendeződését, és a látogatók visszatérését. Számos kulturális szolgáltatás, közöttük a múzeumi belépőjegyek ára szintén összefügg az intézmények állami finanszírozásával. Más kulturális és szabadidő szolgáltatást nyújtó intézményekkel, mint a mozik összehasonlítva szintén mérsékeltebb áremelkedés volt tapasztalható a közintézmények esetében.

4. ábra: Készítette: Németh Viktória. Forrás: KSH.Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/16461382/

A 2010-es évek új ablakot nyitottak a kultúrára

2010-es évek eleje óta fokozatosan emelkedést láthatunk olyan mutatókban, mint a színházak és múzeumok látogatottsága. Az ezer lakosra jutó színházlátogatás 2010 és 2018 között 90 százalékkal (5. ábra), míg az ezer lakosra jutó múzeumlátogatás 2012 és 2019 között 40 százalékot megközelítő mértékben emelkedett (6. ábra). E kedvező folyamatokat a koronavírus-járvány törte meg. Mindkét mutató esetében dinamikus visszarendeződés indult el a korlátozások feloldása után, ugyanakkor 2022-ben még mindig nem érte el a látogatók száma a pandémia előtti szinteket. Ilyen módon a kormányzat a járvány időszakát követően is állami támogatással segítette a szektort, amely segítségnyújtás nem csupán az állami fenntartású intézményekre terjedt ki. Ennek egyik példája volt az a pályázat, amelyet a minősítéssel nem rendelkező előadó-művészeti szervezetek működését és szakmai programjaik megvalósítását segítette. A Kulturális és Innovációs Minisztérium összesen 830 millió forint keretösszegben hirdetett pályázatot 2023-ban, amely a minősítéssel nem rendelkező, többségében független színházak, táncegyüttesek és zeneművészeti szervezetek, továbbá a szabadtéri, a nemzetiségi és a befogadó színházak 2023. évi működését és szakmai programjait támogatta. A színházak, a tánc- és zenei együttesek 191 pályázatot adtak be. A 189 érvényes pályázók jelentős része, összesen 148 szervezet kapott támogatást (MTI, 2023).

5. ábra: A múzeumok látogatottságára vonatkozó, időszakok és különböző országok összehasonlítására alkalmas mutató az egy év leforgása alatt ezer lakosra jutó látogatások száma. A diagram a 2010 utáni hazai folyamatokat ábrázolja. Készítette: Németh Viktória. Forrás: KSH. Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/16412155/

6. ábra: A színházlátogatások esetében az ezer lakosra jutó színházlátogatást szokták általában alkalmazni. A diagram a 2010 utáni hazai folyamatokat ábrázolja. Készítette: Németh Viktória. Forrás: KSH. Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/16412200/

2023 a kulturális szektor helyreállásának éve

Programok és emlékévek a kultúra népszerűsítéséért

2023-ban számos kiemelt esemény szolgálta a kultúra népszerűsítését. Az év legnagyobb volumenű eseménye volt az európai kulturális főváros cím, amelyet a romániai Temesvár és a görögországi Elefszína mellett hazánkból Veszprém és a Bakony–Balaton régió nyert el. A hazai, térségi szintű közös projekt egyedülálló volt a tekintetben, hogy egy egységes élményrégióként viselte az Európa Kulturális Fővárosa címet. 2023 első nyolc hónap adatai alapján csaknem 1,2 millió ember látogatott Veszprém belvárosába az 1192 esemény valamelyikére. A belföldi vendég-éjszakák száma 52 százalékkal volt magasabb az időszakban, mint egy évvel korábban; miközben egyharmadával több külföldi szállóvendég érkezett. Ez a szám meredeken növekvő vendégszámot jelentett Veszprém városa számára. Ennek ellenére a szervezők tekintettel voltak a környezeti fenntarthatósági szempontokra is, ugyanis arányaiban csökkent a látogatók karbonlábnyoma. Az egész térségben ennél is több, összesen 2800 kulturális esemény vonzotta az érdeklődőket Veszprémbe és a 116 programhoz csatlakozó településre.

Számos kiemelt rendezvény mellett a 2023-as év egyik legnagyobb külföldi érdeklődésre is számot tartó programja volt a színházi olimpia nemzetközi kezdeményezése, amelynek évről évre más ország ad otthont.

A 2023-as év kulturális vetületből különleges volt a tekintetben is, hogy több emlékév is fémjelezte az időszakot. 2023 volt Petőfi Sándor és Madách Imre születésének 200 éves évfordulója. A Petőfi-emlékév programjait a kormány csaknem kilencmilliárd forinttal támogatta, közöttük múzeumok felújítása és új tárlatok megnyitása egyaránt megvalósult, múzeumpedagógiai foglalkozásokat, illetve közösségi kulturális eseményeket szerveztek, továbbá kiadványok is készültek. A programokra nem csupán Magyarország határain belül került sor, hanem a határon túli magyarlakta területeken, és a világ számos pontjának magyar intézeteiben. Emellett a Madách-emlékévhez kapcsolódóan országszerte és határon túl is rendeztek kiállításokat, konferenciákat, pódiumbeszélgetéseket és kulturális programokat, valamint sor került nemzetközi színházi találkozóra is (Magyar Nemzet, 2023).

A képzőművészet esetében a Csontváry születésének alkalmából a Szépművészeti Múzeumban megrendezett kiállítás, ami az elmúlt évtizedek egyik legsikeresebb kiállítása volt. A 2023-as évre vonatkozóan a KSH 2024 júniusában publikálja adatait. Ugyanakkor az év közben megismerhető adatok abba az irányba mutatnak, hogy 2023 során a Szépművészeti Múzeum minden idők tíz leglátogatottabb kiállítása közül kettőre is sor került. Renoir képeiből készült kiállítást 2023 decemberéig több mint 200 ezren látogatták meg, és a nagy érdeklődés miatt az időszaki tárlatot 2024 januárjában két héttel meghosszabbították. Csontváry születésének 170. évfordulóján nyílt kiállításra szintén több mint 200 ezren voltak kíváncsiak. Az év kiemelt kiállításai közé tartozott Gulácsy Lajos életműkiállítása, amelyet a Magyar Nemzeti Galéria rendezett. A 2023-ban tizedik évfordulóját ünneplő Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ első állandó Robert Capa-kiállítása is megnyílt (Magyar Nemzet, 2023).

Múzeumok éjszakája egy másik olyan programsorozat, amelyen lemérhető a kultúrafogyasztás, és azon belül is a muzeális intézmények látogatottságát. 380 ezer belépést regisztráltak az idei Múzeumok Éjszakája programjain, ez 50 ezerrel több, mint 2022-ben, ami jelentős emelkedést mutat, körülbelül 15 százalékkal nőtt a belépések száma a megelőző év adatához képest (Infostart, 2023). A program egyre növekvő népszerűsége része a járvány utáni visszarendeződéshez. Ugyanakkor a 2010-es évek végének kiemelkedő 400 ezer fős látogatószámot meghaladó adat még várat magára.

Könyvkiadás és olvasási szokások

A KSH korábbi, 2013-as felmérése alapján az olvasás volt a legnépszerűbb szabadidős kultúrafogyasztási szokás, mégis csupán 2014-ben fordultak meg a könyvkiadás 2008 utáni folyamatosan csökkenő trendje. Összességében megállapítható, hogy a 2010-es évek jelentős fordulatot hoztak a könyvkiadás terén. 2010 és 2022 között összességében 50 százalékot közelítő növekedés valósult meg, amely esetében a járványhelyzet tovább gyorsította a folyamatokat. 2019 és 2020 között 17 százalékkal emelkedett a kiadott könyvek és füzetek száma évente. Az olvasás igen népszerű szabadidős tevékenységgé vált a járvány időszakában. Az Európai Könyvkiadók Szövetségének (Federation of European Publisher – FEP) felmérése szerint a világ népességének harmada több könyvet olvasott, és hangoskönyvet hallgatott otthon a járvány idején, mint előtte. A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) és a Tárki közös felmérése alapján, Magyarországon is hasonló volt ez az arány, az online válaszadók 31%-a több időt szánt könyvek olvasására 2020-ban, mint az előző évben. Továbbra is a papíralapú könyvek maradtak a legnépszerűbbek, a digitális könyvek olvasására az online válaszadók 18%-a, míg hangos könyvek hallgatására pedig 6%-a fordít több időt. Magyarországon a KSH vonatkozó adatai alapján a járványhelyezt után is szárnyal a könyvkiadás. A jövőbeni kedvező tendenciákat biztosíthatja, hogy a fiatal korosztály, az ún. Z generáció tagjai szeretnek olvasni, és körükben is elsősorban a papíralapú könyvek a népszerűek nemzetközi felmérések alapján. Ezt alátámasztja a korábbi, 2020-as hazai, MKKE által készített kutatás is. A fiatalok körében nem a kötelező olvasmányok miatt magas az olvasás aránya, a legnépszerűbbek az önismereti könyvek (Gunda-Szabó, 2023), míg további kutatásokat figyelembe véve népszerűek fantasyt, sci-fi, horror, valamint szuperhősös és romantikus alkotások is (Kozics, 2023). Emellett a szokások átalakulását jelzi, hogy nagyban hozzájárul egy-egy könyv olvasottságához, ha annak filmváltozata is elérhető, és különböző internetes tartalmak is kapcsolódnak hozzá.

7. ábra: A Magyarországon kiadott könyvek és füzetek száma 2010 óta. (A szám a kiadott művekre, és nem a példányszámra vonatkozik.) Készítette: Németh Viktória. Forrás: KSH. Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/16411924/

Az olvasásra – és kiemelten a fiatalok olvasási szokásaira – vonatkozó kedvező trendek közé tartozik az iskolai könyvtárak számának növekedése. A KSH (2023) utolsó adatközlése alapján, 2021-ről 2022-re 4,6%-kal emelkedett az iskolai könyvtárak száma. Ennél látványosabban emelkedett az iskolai könyvtárak állománya, 8,8%-kal növekedett, míg a kölcsönzések aránya 9,6%-kal (KSH, 2023).

Konklúzió

A kultúra motorja a társadalmi és a gazdasági folyamatoknak is. Az OECD nemzetközi kutatása megállapította, hogy a kormányzat kulturális kiadásainak nagysága összefüggést mutatnak a kultúrafogyasztás mértékével. Magyarország esetében a 2010-es évek eleje óta folyamatosan növekednek a kulturális szektorra fordított GDP-arányos kiadások. Az Európai Unióban 2018 óta Magyarország fordítja GDP-arányosan a legmagasabb kiadásokat a kultúrára. E politika hatásai összeegyeztethetőek az OECD által közölt nemzetközi tapasztalatokkal. A ráfordítások emelkedésével a 2010-es évek eleje óta egyre többen látogattak színházakat, múzeumokat, illetve vásároltak könyveket. 2020-ban a koronavírus-járvány jelentősebb törést okozott az intézményesített kultúrafogyasztásban (színházak, múzeumok látogatottsága, koncerteken való részvétel). Eközben a könyvkiadás és az olvasás újra reneszánszát éli, a járvány helyzet után is évtizedes csúcson áll a megjelent kiadványok száma. A színpadi művészet esetében gyors visszarendeződés tapasztalható, még ha a részvételi arány 2022-ig nem érte utol a járvány előtti szinteket. A szektor számára ebben a helyzetben kiemelten fontos, hogy fennmaradt az európai összehasonlításban magas arányú állami támogatás. A szektor szempontjából az a tényező, hogy a kulturális szolgáltatások és cikkek esetben mérsékeltebb volt az áremelkedés, mint más termékek és szolgáltatások esetében.

Az OECD nemzetközi kutatása szerint a kulturális részvétel számos társadalmi és gazdasági területre hat. Így többek között összefügg az oktatással, az innovációkkal, a jóléttel és az egészséggel, valamint polgári szerepvállalással és a különféle társadalmi csoportok és kultúrák közötti elfogadással. Emellett a kultúra fontos szerepet játszhat a társadalmi kihívások új szemszögből történő megközelítésében és kezelésében is. Magyarország gazdasági teljesítménye párhuzamba állítható az OECD megfigyeléseivel. Ennek egyik példája, hogy az UNIDO 2019-es globális rangsorában a kilencedik helyen szerepelt a közép- és csúcstechnológiás ipar vonatkozásában. A jelenség az ún. kreatívipar esetében is érvényesül. Hazánkban a kreatívipar az európai uniós átlag feletti arányt képviselt, korábbi mérések alapján a bruttó hazai termékben, a GDP 6-7%-t is meghaladta, és a munkaerőpiacon is hasonló részesedést képviselt. A kreatív iparágak elsősorban egy-egy városhoz kötődnek. Így Magyarország esetében Budapest tölt be kiemelt szerepet. 2019-ben az Európai Bizottság felmérése alapján először szerezte meg Budapest és Glasgow a vezető helyet az „új munkahelyek kreatív szektorokban” kategóriában.

[1] Ausztrália, Ausztria, Belgium, Chile, Csehország, Dánia, Dél-Korea, Egyesült Államok, Egyesült Királyság, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Izland, Írország, Izrael, Japán, Kanada, Lengyelország, Luxemburg, Magyarország, Mexikó, Németország, Norvégia, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Svédország, Svájc, Szlovákia, Szlovénia, Törökország, Új-Zéland.

Felhasznált irodalom

 

Senior kutató | Megjelent írások

Németh Viktória makroökonómiai elemző és külpolitikai szakértő. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott nemzetközi tanulmányok szakon. Jelenleg a Pécsi Tudományegyetem PhD hallgatója. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Pénzügyminisztériumnál, a Magyar Nemzeti Banknál és az Magyar Kereskedelmi Banknál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja.

Iratkozzon fel hírlevelünkre