✒️ A jeles dátum annak állít emléket, hogy 1823. január 22-én tisztázta le Kölcsey Ferenc a Himnusz kéziratát. 1989 óta ünnepeljük ezen a napon a magyar kultúra napját. Az idei évforduló különlegességét az adja, hogy e dátum a Himnusz megszületésének 200. évfordulója, de az idei év több más fontos kulturális vonatkozással is rendelkezik. (Erről bővebben az Oeconomus oldalán itt írtunk.) Jelen írás a kultúra és kreativitás mai gazdaságban betöltött szerepét vizsgálja.
🏛️ A kultúra fogalma igen tágan értelmezhető, leggyakrabban a szokások és hagyományok összességét jelöljük vele, de adott társadalom szellemi életét is jelentheti. Napjainkra gazdasági aspektusa is fontos tényezővé vált, az ún. kreatívipar foglalja magában azt. E magas hozzáadott értékű iparágak (csúcstechnológiát alkalmazó ágazatok), jól példázzák az ún. súlytalan gazdaságok (wheightless economy) jellemzőit és kitörési lehetőséget kínálnak az ún. közepes jövedelem csapdájából való kiszabaduláshoz. (Utóbbi kifejezés azt jelenti, hogy a kevésbé fejlett országok megrekednek a modernizációban.)
❔ Mi az a kreatívipar?
💡 Olyan iparágak összességét jelöli, amelyek az egyéni képességeknek, kreativitásnak és tehetségnek alapján jönnek létre, és jelentős szellemi értéket teremtenek. Ezek közé az ágazatok közé tartozik a reklám és marketing, az építészet, a kézműves termékek, a termékdesign, tervezőgrafika, divat, a mozi, televízió, videó, rádió és fényképészet, az informatika, szoftverfejlesztés és számítástechnikai szolgáltatások, az írott sajtótermékek és könyvek létrehozása, a múzeumok, galériák és könyvtárak, valamint a zene-, és előadóművészet és vizuális művészet.
📊 Gazdasági értékét tekintve a kreatív gazdaság valamivel több mint 6,1%-kal járul hozzá a globális bruttó hazai termékhez (GDP), ami az egyes országok GDP-jének átlagosan 2-7%-át teszi ki, és közel 50 millió munkahelyet biztosít világszerte.
🇪🇺 Európában már 2015-ben is vezető ágazatot képviseltek a gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés terén, még akkor is, ha teljes potenciáljukat még messze nem sikerült kiaknázni. A szektor az EU teljes GDP-jének 4,4%-át biztosította, és a munkaerő 3,8%-t foglalkoztatta 2015-ben. A szektor rendre dinamikusabb bővülést mutat a gazdaság többi ágazatánál.
🔃 Ugyanakkor az ágazat törékenységére irányítja rá a figyelmet az ENSZ adata, miszerint 2019 és 2020 között 750 milliárd dollárral csökkent a kreatív gazdaság bruttó hozzáadott értéke a világjárvány miatt. Ez körülbelül 10 millió munkahely megszűnésének felel meg az ágazatban világszerte. Az egyes országokban a bevételkiesés 2020-ban 20-40% között mozgott.
🔋 Pozitív tényező lehet a jövőben, hogy az energiaválság különös új apropót adhat a kreatívipar előretörésének. Az energiaárak drasztikus emelkedése átalakíthatja a gazdaságszerkezetet: háttérbe kerülhetnek az energiaigényes ágazatok, míg nagyobb hangsúlyt kaphatnak a kevésbé erőforrásigényes területek, mint pl. a tradicionálisan az alkotó- és az előadóművészet, építészet, de a szoftverfejlesztés is.
🏛️ Fontos szempont lehet továbbá, hogy a szektor nagymértékben elősegíti a hazai kulturális örökség, valamint a hagyományokban rejlő tudás újjáélesztését. Az ezen a területen működő vállalkozások 75-80%-a mikrovállalkozás, amelyek helyzete különösen nehéz volt az elmúlt években.
❔ Milyen Magyarországon a kreatívipar fejlettsége?
🇭🇺 Az ágazatra vonatkozó statisztikák nem egységesek, és akár hosszú évek is eltelhetnek, mire újabb felmérések születnek róla. Így a fejlődés felmérése nehézkes. A 2015-ös globális kreativitás index (Global Creativity Index, GCI) alapján Magyarország a 28. helyezést érte el. A lista élén angolszász és észak-európai országok végeztek, Ausztrália, az Egyesült Államok, Új-Zéland, Kanada, Dánia, Finnország, Svédország és Izland. Ausztria a 20. volt, míg a három visegrádi ország Magyarország mögött szerepelt. Hazánkban a kreatívipar az európai uniós átlag feletti arányt képviselt, korábbi mérések alapján a bruttó hazai termékben, a GDP 6-7%-t is meghaladta, és a munkaerőpiacon is hasonló részesedést képviselt. A kreatív iparágak elsősorban egy-egy városhoz kötődnek. Így Magyarország esetében Budapest tölt be kiemelt szerepet. 2019-ben az Európai Bizottság felmérése alapján először szerezte meg Budapest és Glasgow a vezető helyet az „új munkahelyek kreatív szektorokban” kategóriában.
📊 További betekintést nyújt a kreatívipar teljesítményébe Menczer Tamás 2019-ben az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) kreatív iparért felelős miniszteri biztosaként adott nyilatkozata, miszerint az ágazat bővülése kétszerese a magyar gazdasági növekedésnek (a 2019-es 5%-os GDP-növekedés), ami a legjobb adatnak számít Európában. A tucatnyi ágazatból álló iparágból élen jár a film, a reklám és a divat, a magyar vállalkozók jelenleg ezeken a területeken érhetik el a legnagyobb nemzetközi sikereket.
📜 A kormányzat is kiemelt ágazatként tekint a kreatíviparra. 2020 októberében az Innovációs és Technológiai Minisztérium koordinálásával elkészült a Kreatívipari Stratégia 2020-2030. A dokumentum javaslatokat fogalmaz meg a hazai kreatív iparág hozzáadott értékének szignifikáns növelésére, exportkapacitásának fejlesztésére egyrészt az oktatás és képzés, másrészt a támogatási rendszer fejlesztése, valamint a szereplők együttműködését megerősítő érdekképviseleti szervezet létrehozása által. A stratégia céljainak megvalósítását a mintaprogramok támogatják. A kormányzat az iparág támogatására kockázatitőke-alapokat, pályázati támogatásokat indított el. A koronavírus-járvány hatásainak mérséklését is elsődlegesnek tekintette a szektorban. Ugyanakkor a szektor nagyobb léptékű fellendítésében még nem valósult meg a nagy áttörés, de a hatékonyabb fellépést ösztönözheti a jelenlegi energiaválság is, és a fenntartható fejlődés támogató programok.
💾 Az eredeti cikk itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt és itt olvasható.
📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:
https://www.oeconomus.hu/oecoglobus/%f0%9f%8c%8e-2023-varhato-esemenyei-oecoglobus/
https://www.oeconomus.hu/oecofocus/a-magyar-kultura-napja-a-hazai-kulturalis-intezmenyek-evtizedes-dinamikus-fejlodeset-torte-meg-a-jarvany/
Németh Viktória makroökonómiai elemző és külpolitikai szakértő. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott nemzetközi tanulmányok szakon, majd a Pécsi Tudományegyetemen szerzett doktori fokozatot geopolitika szakirányon. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Nemzetgazdasági Minisztériumnál, a Magyar Nemzeti Banknál és az MKB-nál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja.
