A Gallup éves munkahelyek állapotára vonatkozó globális felmérésében a munkakörülmények mellett a munkavállalók saját életükkel való elégedettségét is vizsgálja. A munka az egyik legfontosabb életterület, ami a mindennapok jelentős részét kitölti. A munkahelyi hangulat rányomja bélyegét arra, ahogyan valaki saját életét értékeli. Ugyanakkor az összefüggés fordítva is működik, az életkörülményekkel kapcsolatos érzések is kihatnak a munkahelyi közérzetre. A Gallup 2024-re vonatkozó kutatása alapján globálisan csökkent a munkavállalók életükkel való elégedettsége. Ebben fontos szerepe van a nemzetközi gazdasági és geopolitikai krízisekből fakadó jelenségeknek, mint az energiaválság és a lakhatási költségek növekedése, illetve az infláció magas szintje is e körbe tartozik. 2024-ben nemzetközi szinten 2%-kal csökkent azok aránya, aki elégedettek saját életükkel. Magyarországon az elégedettek aránya (40%) a globális átlag (33%) felett alakult, ami 2 százalékpontos emelkedés a megelőző év, 2023 óta. Érdemes az adatok értelmezésénél figyelembe venni azt is, hogy nemzetközi kutatások alapján a keleti és a nyugati kultúra eltérően értelmezi a jólétet. Az európaiak és észak-amerikaiak hajlamosabbak nagyobb jelentőséget tulajdonítani a kiugró, nagyobb izgalmakkal járó eseményeknek és erőteljesebb ingereknek. Eközben az ázsiai gondolkozás fontos eleme a kiegyensúlyozottság, valamint a hosszabb időtávok együttes szemlélete, miszerint a negatív és pozitív megélések és élethelyzetek váltakozva követik egymást.
Globális életértékelés
A Gallup éves felmérésében fontosnak tartja, hogy a munkavállalók esetében ne csupán a munkahelyi légkört értékeljék. Ennek oka, hogy az általánosságban vett életminőség és a munkahelyi hangulat kölcsönösen befolyásolja a munkavállalók lelkiállapotát, és teljesítményét. Így a kutatásban szerepel a világ dolgozóinak értékelése arra vonatkozóan, hogy hogyan látják saját életük alakulását. Több évnyi folyamatos javulás után az utóbbi két évben 35%-ról 33%-ra esett vissza globálisan a munkavállalók saját életükkel való elégedettsége.
Az ábra azoknak a munkavállalóknak az arányát mutatja be, akik elégedettek az életminőségükkel, 2009 és 2024 között. Szerző: Németh Viktória. Forrás: Gallup. Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/23241813/
Amerikai közvélemény-kutató felmérésében az alkalmazottak életének értékelésére vonatkozó kérdés azt méri, hogy a munkavállalók hogyan vélekednek élethelyzetükről általánosságban, ami magában foglalja a munkahelyen kívüli megéléseiket és helyzetértékelésüket. Azokban a régiókban, ahol a dolgozók általánosságban elégedettebbek jólétükkel, jelenleg nagyobb arányban tapasztalnak visszaesést. Így például a legtöbb elégedett munkavállalóval rendelkező Egyesült Államokban és Kanadában, valamint a 3. helyen álló Ausztráliában és Új-Zélandon, ahol egyaránt 4 százalékponttal esett vissza az életükkel elégedettek aránya. Nemzetközi összehasonlításban e térségek még mindig a nagyobb elégedettségi szintet mutatnak, de jelenleg messze a történelmi átlag alatt teljesítenek. Az elégedettlenség növekedésében fontos szerepe van a lakhatási költségek növekedésének és az infláció magas szintjének.
A rangsorban szereplő 10 térség közül Latin-Amerika volt a második, ahol a legkedvezőbb hangulatjavulás volt tetten érhető (+4 százalékpont), míg Európa a negyedik helyen szerepelt, és stagnálás közeli (+1 százlékpont) helyzet rajzolódott ki egyéves időtávon.
Az ábra azoknak a munkavállalókát mutatja bemunkavállalók, akik elégedettek az életminőségükkel, régiók szerint, 2023-ban és 2024-ben. Szerző: Németh Viktória. Forrás: Gallup. Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/23242505/
Ahogyan korábban is írtunk róla az Oeconomus oldalán, a saját munkájukban csalódott, kiégéssel küzdő vezetők és munkavállalók aránya magas, ami a munkahelyi teljesítmény csökkenésével jár, és többek között a hiányzások növekedésében, illetve a folyamatos munkahelyváltásokban nyilvánul meg. A vállalatok számára e jelenség költséges és erőforrásigényes, mivel új munkavállalókat kell toborozniuk, valamint betanítaniuk.
Magyarország
Magyarországon a saját életükkel elégedettek aránya (40%) is a nemzetközi átlag (33%) felett alakult, ami 2%-pontos emelkedés a megelőző év, 2023 óta. Ugyanakkor e szám elmarad az európai átlagtól (47%). Ezzel együtt több mutató tekintetében az európai átlagnál kedvezőbb értékek voltak tapasztalhatóak, így stressz esetében az európai lakosságnál (38%) mért arányoknál kevesebben voltak feszültek Magyarországon (35%). Az európai lakosság 60%-nál kedvezőbb volt a magyar érték.
Az ábra azoknak a munkavállalók arányát mutatja be, akik elégedettek az életminőségükkel, az európai országokban, 2023-ban és 2024-ben. Szerző: Németh Viktória. Forrás: Gallup. Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/23242630/
A jólét keleten és nyugaton
Az adatok értelmezésénél érdemes figyelembe venni azt is, hogy a világ különböző régióiban eltérően értelmezik a jólétet és az élettel való elégedettséget. Nemzetközi kutatások hangsúlyozzák, hogy nem az anyagi jólét számokban kimutatható mértékétől függ a társdalom tagjainak megelégedése, és jólétének érzete. Ez nem azt jelenti, hogy a pénzügyi stabilitás és biztonság ne lenne kiemelten fontos, azonban az érzeteket csupán részlegesen befolyásolja. Sokkal inkább a kulturális sajátosságokból fakad, hogy mi biztosítja az egyén és a közösség elégedettségét és a jólét megélését. A szingapúri egyetem kutatása azt vizsgálta, milyen hasonlóságok és különbségek vannak a nyugati és a keleti kultúrák között a tekintetben, miként ítéli meg saját életük minőségét. A boldogság mindenkinek mást jelent.
- A kutatás alapján nyugaton az erőteljesebb, nagy izgalommal járó pozitív érzelmekkel kapcsolják össze a boldogságot. Így például olyan élethelyzeteket sorolnak ide, amelyek izgalmat, vidámságot és örömöt váltanak ki belőlük. Továbbá nyugaton az individualizmus és a különlegesség érzése is fontos.
- Eközben keleten lényegesen kiegyensúlyozottabb és nyugodtabb állapotként élik meg a boldogságot, nem az izgalommal járó pozitív események a hangsúlyosak. Az individualizmus helyett sokkal inkább a közösség kerül előtérbe, és a figyelme gyakrabban irányul egy társadalmi helyzetre. Ennek része, hogy a keleti kulturális háttérrel rendelkezők hajlamosabbak az alkalmazkodásra, és hogy ne kockáztassák meg, hogy bárkit is megsértsen, akár azáltal is, hogy túlzott lelkesedés és izgatottság tükröződik rajtuk. Így például japán kutatások alapján az egyéni sikert elérők érzelmei vegyesek, hajlamosak a vesztes helyzetben lévő társaikért aggódni.
- További lényeges különbség, hogy az ázsiai szemlélet tágabb időkeretet alkalmaz, miszerint a jó és a rossz megélések egymást követik. Így a kedvezőtlen események megélését segíti, hogy utána hisznek a következmények elmúlásában, vagy az új feltételekhez való alkalmazkodásban. Eközben tompítja hirtelen örömérzetüket, hogy a kiugró sikerek hatásának elmúlásával is számolnak.
Ilyen módon a kulturális szemlélet befolyásolja a kérdőíves felmérést készítő nyugati kutatókat is. A fenti kérdőíves kutatást az amerikai Gallup végezte. Így például esetükben az életminőség megítélésére vonatkozó kérdések elsődlegesen azokat a tényezőket keresik, amelyek tipikusan a nyugati emberek számára jelentenek örömforrást. Éppen emiatt a nyugati kutatók vizsgálataiban általában a keleti emberek elégedetlenebbnek és boldogtalanabbnak tűnhetnek, ahogyan a Gallup által felállított rangsorban is.
Ugyanakkor a Gallup felméréséből is kiolvasható, hogy az erőteljesebb változásokra általában a nyugati kultúrához tartozó országokban volt nagyobb, számokban kimutatható negatív reakció. Mindazonáltal a kedvezőtlen gazdasági hatásokat befolyásolhatják a kormányzati intézkedések, így például a hirtelen emelkedő energiaárakkal szemben védőhálót jelenthetnek olyan intézkedések, mint a magyarországi rezsicsökkentés, vagy a reálkeresetek emelkedése.
A kérdőíves kutatás készítőinek és az eredmények olvasóinak számára is nehezíti a jólét megértését, hogy a boldogság érzetben sok tényezőnek kell egyszerre érvényesülni. Bizonyos alapvonások a kulturális különbözőségétől függetlenül megfigyelhetőek. A nemzetközi kutatás alapján a keleti és nyugati elégedettség érzésben fontos hasonlóság, hogy az anyagi biztonság egyöntetűen az alapja a jólét érzésének. Kultúrától függetlenül a stabil anyagi háttérrel rendelkező emberek általában elégedettebbek. Ugyanakkor az érzelmi jólét mégsem azonos a magas jövedelemmel. A boldog embereknek általában jó kapcsolataik vannak környezetükkel, azaz társadalmi támogatásuk van. E tényező még az olyan individualista kultúrákban is jellemző, mint az Egyesült Államok. Sok más tényező mellett a szabadidő eltöltése és az elfoglaltságok minősége szintén fontos eleme az egyén életminőségének.
Németh Viktória makroökonómiai elemző és külpolitikai szakértő. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott nemzetközi tanulmányok szakon, majd a Pécsi Tudományegyetemen szerzett doktori fokozatot geopolitika szakirányon. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Nemzetgazdasági Minisztériumnál, a Magyar Nemzeti Banknál és az MKB-nál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja.
