Minden évben április 7-én van az egészség világnapja, amely lehetőséget kínál arra, hogy figyelmet fordítsunk egyes betegségekre, amelyek megelőzése, kialakulása és gyógyítása jelentősen könnyíthető a széles körű és megfelelő tájékoztatással. Napjaink egyik legsúlyosabb népbetegsége nem fizikai szintű problémákból ered, hanem lelki és mentális okokra vezethető vissza. Az elmúlt évek kutatásai arra hívják fel a figyelmet, hogy a munkahely és munkaerő alapvető válságának korszakát éljük világszerte. A burnout szindróma, azaz a kiégés és a fokozott stressz nemzetközi kutatások alapján tízből akár minden harmadik, egyes foglalkozások és országok esetben minden második dolgozót is érinthet. A legnagyobb kockázatnak a nők és a közvetlenül ügyfelekkel dolgozók – beleértve a kereskedelmi szektort, az oktatás és az egészségügy területét – vannak kitéve, de a probléma minden gazdasági szektorban megjelenik. A jelenség következtében gyakori a munkavállalóknál az elköteleződés hiánya, amely a világgazdaság éves GDP-jét akár 9%-kal is visszavetheti. A munkavállalói elköteleződés Európában a legalacsonyabb a világ nagy régiói közül, összesen a munkavállalók 13%-ra jellemző. A kiégést európai országok összehasonlításában kérdőíves kutatással a 2010-es évek végén mérték utoljára, az időszakban hazánk az uniós középmezőnyben szerepelt.
Mi a burnout?
A burnout szindróma a Psychology Today amerikai pszichológiai szaklapban használt meghatározás szerint az érzelmi, mentális és gyakran fizikai kimerültség állapotát jelenti, amelyet hosszan tartó vagy ismétlődő stressz okoz. Bár leggyakrabban munkahelyi problémák állnak a háttérben, az élet más területein is megjelenhet, jelentkezhet például a szülői feladatok ellátása során, a gondozásban tevékenykedők esetében kiemelt kockázat, de a párkapcsolatokban is kialakulhat. A kiégés évtizedes probléma, amelyet a Washington Post az 1970-es évekre vezetett vissza. Az 1980-as évek hajnalán a kiégés kulcsfontosságú fogalommá vált az Egyesült Államok munkaerőpiacának leírására.
Milyen gazdasági következményekkel jár a burnout?
A vállalkozások esetében a kiégés hatással lehet a termelékenységre, az eredményekre és a legjobb és időben történő döntések meghozatalának képességére. Gyakran olyan esetekben jelentkezik a kiégés, amikor a munkavállalók vagy a vállalkozások tulajdonosai nagyon elkötelezettek és szenvedélyesek a munkájuk iránt. Ilyenkor a burnout szindróma szinte észrevétlenül bontakozik ki.
Mit mutatnak a nemzetközi felmérések?
A nemzetközi felmérések egyöntetűen a kiégés magas arányát mutatják. Ugyanakkor az eltérő módszertan és kérdőívek miatt különbségeket is hozott az egyes országokra jellemző átlagos eredményekben.
A Microsoft 2022-ben 20 000 embert kérdezett meg a világ 11 országában. Az alkalmazottak közel 50%-a és a vezetők 53%-a mondta azt, hogy kiégett a munkahelyén. A felmérést a vállalattól független kutató cég, az Edelman Data and Intelligence végezte 20 006 teljes munkaidőben foglalkoztatott vagy önálló vállalkozó körében, számos szektorra kiterjedően. A vizsgált országok közé tartozott Ausztrália, Új-Zéland, Kína, India, Japán, Franciaország, Németország, Egyesült Királyság, Brazília, Kanada és az Egyesült Államok.
Hasonló témában végzett vizsgálatot a Gallup és a Workhuman HR technológiai vállalat által együttműködve. A 11 európai országban 12 000 alkalmazott bevonásával készült tanulmány kimutatta, Írországban az Egyesült Királysággal és Belgiummal 10-ből 3 megkérdezett alkalmazott arról számolt be, hogy „nagyon gyakran” vagy „mindig” kiégettnek érzi magát. Az összes többi vizsgált országban alacsonyabb a munkavállalói kiégés szintje. A skála másik végén Svájc áll, ahol 10-ből átlagosan 1,5 válaszadó mondta azt, hogy gyakran érzi magát kiégettnek. A felmérés arra is kitért, milyennek érzékelik a munkahelyi stressz szintjét. Belgium és Írország a tekintetében is gyengén teljesített, mindkét országban 10-ből 6,5 munkavállaló nyilatkozott úgy, hogy „nagy részében” tapasztalt stresszt. Ez magasabb arány volt, mint az összes többi vizsgált országban, eközben az Egyesült Államokban a válaszadók tapasztalták a legkisebb valószínűséggel a feszültséget.
A McKinsey & Company tanulmánya megállapította, hogy Ázsiában majdnem minden harmadik alkalmazott tapasztalja a kiégés tüneteit. A kontinensen a női alkalmazottak és a közvetlenül ügyfelekkel dolgozók – (beleértve a kereskedelmi szektort, az oktatást és az egészségügyet) – magasabb szintű kiégésről, depressziós tünetekről és szorongásról számolnak be, mint más földrészeken. Érdemes látni azt is, hogy a nők esetében világszerte gyakoribbak a depressziós és a szorongások tünetek, mint a férfiaknál.
A Spring Health 2020-as kutatása alapján az amerikai munkavállalók 76% -a számolt be kiégésről. A Capital One és a Capital One Insights Center által készített 2022-es felmérés alapján az Egyesült Államokban a kisvállalkozások tulajdonosainak 48%-a azt mondta, hogy az elmúlt hónapban kiégést tapasztalt. Esetükben is a gondozói tevékenységet végző vezető beosztású dolgozók (53%) és a női cégtulajdonosok (53%) érzékelték leginkább a kiégés tüneteit, miközben a férfiak esetében ez az arány kisebb volt (41%).
Milyen a napjaink munkahelyi légköre globális szinten?
A Gallup, a vezető amerikai piac- és közvélemény-kutató intézet 2023-ban jelentést adott ki a munkahelyek állapotáról globális összehasonlításban. A kutatás alapján a munkavállalók alacsony elkötelezettsége 8,8 ezer milliárd dollárjába kerül a világgazdaságnak, ami a globális GDP 9%-ának felel meg. A rossz menedzsment az ügyfelek és a nyereség elvesztéséhez vezet, de a munkavállalókat is nehéz élethelyzetbe kényszeríti. Elsődlegesen a vállalat termelékenységben jelenetezik a veszteség, de romlik a munka minősége és működési hatékonyság is csökken. Emellett a kieső munkavállalók helyettesítése is drága, átlagosan az éves fizetés fele-kétszerese is lehet.
A Gallup a munkahelyi jólétre vonatkozó kutatása szerint a rossz munkahelyi légkör negatívabb érzelmeket vált ki, mint a munkanélküliség – és ennek hatása a magánéletre is jelentősen rányomja bélyegét. A Gallup mérése alapján a mindennapos munkahelyi stresszt érzékelők aránya a 2009-es 31%-os arányról 2022-re 44%-ra emelkedett. Különösen nagy ugrást jelentett a koronavírus-járvány időszaka, amikor a 2019-es 38%-ról egy év alatt 43%-ra módosult a szám, és a járványhelyzetet követően is enyhe romlás mutatkozott. Az alacsony munkahelyi elkötelezettség 10 munkavállalóból 6-nál jelentkezik, ez az állapot esetükben az ún. csendes kilépéshez (quiet quitting) vezet. Náluk mérhető a legalacsonyabb munkahelyi elköteleződés, minimális erőfeszítést fejtenek ki munkájuk elvégzésére, és eközben ők küzdenek leginkább a stresszel és a kiégés tüneteivel. Mellettük magas, 18% azok aránya, akik a hangos kilépők (loud quitting) kategóriájába tartoznak. Ezek az alkalmazottak olyan lépéseket tesznek, amelyek közvetlenül károsítják a szervezetet, aláássák annak céljait, és szembe helyezkednek a vezetőkkel. A jelenség háttere, hogy a munkavállaló és a munkáltató közötti bizalom súlyosan megromlott. Összességében, nemzetközi szinten a munkavállalók 51% keresett aktívan új munkalehetőséget. 2022-ben globálisan mindössze az alkalmazottak negyede, 23% volt az, aki elkötelezett a munkahelye iránt, hasznosnak érzik a munkájukat és aktívan kapcsolódnak a szervezetükhöz. Ugyanakkor az elmúlt évek során a Gallup kutatásai eredményeinek felhasználásával 14 ezer menedzser esetében végeztek továbbképzéseket, amelynek következtében 9, illetve 18 hónap után 8% és 18%-os javulást mértek a munkavállalók elköteleződésében. Az elégedetlen válaszadók többek között az elismerés és a feléjük irányuló tisztelet hiányát, a vezetők megközelíthetetlenségét, a fejlődési és előrelépési lehetőségek korlátozottságát, valamint az egyértelműen meghatározott célok hiányát emelték ki.
Milyen a munkahelyi légkör az európai országokban?
A Gallup 2022-es felmérése szerint a munkavállalói elköteleződés Európában a legalacsonyabb a világ nagy régiói közül, 13%. Eközben Dél-Ázsiában (33%) és az Egyesült Államokban (31%) a legnagyobb. A nemzetközi átlag 23% volt.
A stressz szintje mégsem kontinensünkön a legmagasabb. Európa a világ 10 régiója közül 7. helyen végzett, a munkavállalók 39%-a érzékelt mindennapos stresszt. Ezzel egyidőben a posztszovjet államokban volt a legalacsonyabb, 24%, amelyet Dél-Ázsia követett 26%-kal. A munkavállalók a legmagasabb feszültséget az észak-amerikai kontinensen és Kelet-Ázsiában élték meg, 52–52%-os arányban. A nemzetközi átlag 44% volt.
Ugyanakkor az európaiak kisebb hányada, 34% keres aktívan új állást, amely értéket csak a posztszovjet térség munkavállalói múlnak alul, 33%-kal. Európában azzal együtt is alacsonyabb ez az érték, hogy sokan, a munkavállalók 56% érzi úgy könnyen tudna találni új munkát. Az aktívan munkahelyet keresők nemzetközi átlaga 51%, míg e kategóriában a legtöbben a szubszaharai térségben vannak, 70%.
2018-ban készült utoljára kérdőíves vizsgálaton alapuló elemzés az európai uniós országok körében, amely a kiégés szintjét vizsgálja. A később készült felmérések csupán gazdasági tényezők figyelembevételével becsülték meg a burnout szindróma valószínűségét. A 2018-as kutatás eredményei alapján hazánk az európai középmezőnyhöz tartozott, miközben Hollandiában volt a legkedvezőbb, és Luxemburgban a legrosszabb helyzet.
Németh Viktória makroökonómiai elemző és külpolitikai szakértő. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott nemzetközi tanulmányok szakon, majd a Pécsi Tudományegyetemen szerzett doktori fokozatot geopolitika szakirányon. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Nemzetgazdasági Minisztériumnál, a Magyar Nemzeti Banknál és az MKB-nál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja.
