2025 januárjában tovább gyorsult az infláció Magyarországon, melyhez több egyedi – szezonális tényező járult hozzá, melyek egyszeri inflációs hatást váltanak ki. A fogyasztói árak átlagosan 5,5%-kal nőttek az előző év azonos időszakához képest. Egy hónap alatt, vagyis tavaly decemberhez képest a járműüzemanyagokért 2,7%-kal, az élelmiszerekért 1,9%-kal, a szolgáltatásokért 2,2%-kal, míg a háztartási energiáért 1,7%-kal kellett többet fizetni; míg a ruházkodási cikkek ára 2,9%-kal mérséklődött. Az EU-szintjén több ország esetében is jelentősen gyorsult az infláció januárra – köztük Horvátországban, Szlovákiában, Ausztriában, Litvániában és Luxemburgban. Előretekintve, február-márciustól bázishatásokból eredően enyhülhet az árnyomás hazánkban, tavaszra 4%-hoz lassulhat ismét az infláció. Az év második felében azonban 4-5% között ingadozhat a mutató, év vége felé tovább gyorsulva.
Hazai inflációs helyzetkép
A KSH friss adatközlése szerint januárban 5,5%-ra gyorsult az infláció a tavaly decemberi 4,6%-ról (az előző év azonos időszakához mérve). A januári inflációs adat meghaladta az előzetes elemzői várakozásokat (medián várakozás: 4,9%, év/év alapon). Az inflációs alapfolyamatokat megragadó maginfláció is 5% fölé ugrott januárban (5,8%, év/év alapon), mely egy erőteljesebb belső árnyomásra utal.
Szezonális hatások is érvényesülnek a januári inflációban, mivel az év eleje az átárazások / árazási döntések intenzív időszaka (több szolgáltatás esetében például). Továbbá egyedi hatások is befolyásolják a januári adatokat, egyszeri áremelkedést okozva az egyes termékeknél, így például az év eleji adóemelések (inflációkövető adóemelés, illetve dohánytermékek jövedéki adójának az emelése, adminisztratív árváltozások).
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/17045652/
Ami a havi árszínvonal-változást illeti, decemberről januárra átlagosan 1,5%-kal emelkedtek a fogyasztói árak – mely ugyan a megelőző hónapokhoz képest dinamikus áremelkedés, de a korábbi évek januári adataihoz viszonyítva nem kirívóan magas. Ezen belül:
- a járműüzemanyagok 2,7%-kal,
- az élelmiszerek átlagosan 1,9%-kal drágultak,
- a háztartási energia ára átlagosan 1,7%-kal,
- míg a szolgáltatások ára átlagosan 2,2%-kal emelkedett.
- A szezon végi kiárusítások következtében a ruházkodási cikkek 2,9%-kal kevesebbe kerültek.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/16417475/
A szolgáltatások árának havi megugrása az év eleji átárazások miatt várható volt, míg 2024 januárjához képest nem kiugró az árak emelkedése (8,5% év/év alapon). Ez azért is fontos és pozitív információ, mert a tavalyi év nagy részében a szolgáltatások drágulása húzta a hazai inflációt, de az év második felében normalizálódott a szolgáltatások árnövekedése: szeptembertől havi alapon mérve már csökkentek vagy kismértékben nőttek csak a szolgáltatásárak (idén januári kivétellel, egyedi esettel).
A KSH közlése szerint idén januárban a szolgáltatások ára átlagosan 2,2%-kal nőtt, ezen belül a telefon, internet 9,9%-kal, a postai szolgáltatások 6%-kal, a lakásjavítás és -karbantartás 2,7%-kal, az autópályadíj, gépkocsikölcsönzés, parkolás 2,3%-kal többe, a belföldi üdülési szolgáltatások 0,4%-kal kevesebbe kerültek.
Az élelmiszer-infláció lelassult a tavalyi évben a korábbi időszakokhoz képest, a havi inflációs mutatók 0,7-5,4% között mozogtak 2024-ben (az előző év azonos időszakához viszonyítva). A tavalyi év végén és idén januárban az élelmiszerárak ismét kismértékben gyorsultak, bár ebben szezonális hatások is érvényesültek – ahogy a korábbi évek januárjaiban is. Idén januárban a KSH közlése szerint 6%-kal nőttek az élelmiszerárak tavaly januárhoz képest, míg tavaly decemberről januárra (egy hónap alatt) 1,9%-kal emelkedtek. Az élelmiszereken belül
- tej 5,8%-kal,
- az étolaj 5,1%-kal,
- a kávé 4,9%-kal,
- a csokoládé, kakaó 4,7%-kal,
- az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) 4,4%-kal,
- a liszt 3,8%-kal,
- a száraztészta 3%-kal,
- a tejtermékek 2,9%-kal, a margarin 2,8%-kal került többe.
Az élelmiszer-infláció 2023 végi – 2024-es normalizálódásához globális, hazai gazdasági (pl. kedvezőbb időjárás), illetve gazdaságpolitikai (pl. online árfigyelő, rezsicsökkentés, termékkiszerelés csökkenésének jelzése, korábban kötelező akciózás és árstop) intézkedések egyaránt hozzájárultak.
A jármű-üzemanyagárakat több tényező is mozgatja: elsősorban a világpiaci folyamatok, a kereslet-kínálati viszonyok; továbbá a forint dollárral szembeni árfolyama; illetve különféle finomítói és kis-, illetve nagykereskedelmi árrések alakulása. A világpiaci nyersolajár tavaly kevésbé volt ingadozó (70-90 amerikai dollár között mozgott egy hordó ára), mint a korábbi években. Decemberről januárra kismértékben nőttek csak a nemzetközi olajárak, majd a hónap végére visszacsökkentek a január eleji szintre. A forint dollárral szembeni árfolyama kismértékben, átlagosan 1,3%-kal gyengült decemberről januárra, mely hozzájárulhatott a járműüzemanyagok drágulásához is.
Szezonálisan (hidegebb időjárás miatt) emelkedett a háztartási energia ára is, átlagosan 1,7%-kal többet kellett fizetni érte, ezen belül a vezetékes gáz 3,7%-kal, míg a palackos gáz 1,7%-kal került többe. Szintén szezonális, de pozitív hatás, miszerint a szezon végi kiárusítások következtében a ruházkodási cikkek 2,9%-kal kevesebbe kerültek januárban decemberhez képest.
Az egyes inflációt alakító tényezők mellett egy technikai tényező, az ún. bázishatás is kihat az általános árszínvonal-változásra, idén januárban gyorsítva az árszínvonal-emelkedés ütemét.
Európai uniós és régiós inflációs körkép
Az Európai Unió 27 tagállamának átlagában 2024-ben 2,6%-on alakult az infláció, míg az eurót használó országokban 2,4%-os átlagot mutatott az árszínvonalromlás. A teljes körűen rendelkezésre álló adatok szerint (mind a 27 tagállam vonatkozásában) 2024 decemberében az EU-27 átlagos inflációja gyorsult, 2,7%-on alakult, ahogy az eurózónáé is, mely 2,4%-on állt a tavalyi év végén – januárban az eurózónára vonatkozóan vannak csak inflációs adataink, eszerint tovább, 2,5%-ra gyorsult az árszínvonal-romlás mértéke (év/év alapon).
A 2024. decemberi inflációs (teljes körűen rendelkezésre álló) adatokat vizsgálva megállapítható, hogy legnagyobb mértékben Romániában (5,5%) nőttek átlagosan a fogyasztói árak 2023 decemberéhez képest; Romániát a magyar infláció követte a rangsorban (harmonizált fogyasztói árindex: 4,8%), év/év alapon mérve). A legkisebb inflációt Írországban (1,0%) és Olaszországban (1,4%) mérték decemberben.
Januárban – az eddig rendelkezésre álló adatok szerint – több uniós országban is jelentősen gyorsult az éves alapon mért infláció a decemberi szintekről (év eleji átárazások más országokban is fontos szerepet játszottak januárban): Horvátország, Szlovákia, Görögország, Spanyolország, Ausztria, Szlovénia, Litvánia, Luxemburg, Olaszország, Írország. Az éves infláció a legnagyobb megugrást decemberről januárra Litvániában (+1,5 százalékpont), Ausztriában (+1,4 százalékpont) és Szlovákiában (+0,9% százalékpont) mutatta.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/21553903/
2025-ös kilátások
2025-ben – jelenlegi információink alapján, bázishatásokat vizsgálva – januárban érhetett lokális csúcsára az infláció, alappályánkon február-márciustól enyhülhet az árnyomás hazánkban, tavaszra 4%-hoz lassulhat ismét az infláció. Az év második felében azonban újra 4-5% között ingadozhat a mutató, év vége felé tovább gyorsulva.
Azonban pesszimista forgatókönyv esetén 2025-ben 4-6% között ingadozhat a hazai infláció, az év vége felé a 6%-ot is megközelítve; miközben visszafogottabb inflációs pályánkon 4% körül – alatt mozoghat végig az infláció az évben.
2025-ös inflációra vonatkozó előrejelzések:
- Piaci elemzői konszenzus (02.10., medián várakozás): 2025 év végére 3,9%-os inflációt, míg 2025 éves átlagában 4,3%-os inflációt vártak az adatközlést megelőzően. Azóta több elemzőintézet emelte az inflációs várakozását.
- Az MNB 2024. decemberi Inflációs jelentésében 2025-re 3,3-4,1% közötti inflációt jelzett előre.
- A Pénzügyminisztérium tavaly kiadott, a 2025-ös költségvetési tervezetben 3,2%-os inflációval kalkulált 2025-re vonatkozóan.
- Az OECD 2024. decemberi előrejelzései szerint a fogyasztói árak 2025-ben 3,3%-kal nőhetnek Magyarországon.
A cikk forrásai itt, itt és itt olvashatóak.
Erdélyi Dóra makroökonómiai elemző. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott közgazdasági elemző mesterszakon. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Magyar Kereskedelmi Banknál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja. 2022. szeptembere óta az Oeconomus senior elemzője.
