Nemzetközi kutatások alapján a világ minden ötödik lakosa választja az ún. minimalista életmódot. Ennek lényege, hogy elengedünk minden felesleges tárgyat és felhalmozást. Kizárólag a szükségek mentén alakítjuk a fogyasztásunkat, aminek következtében több szabadidő és kapacitás áll rendelkezésre. A trend ugyanakkor nem csupán a fogyasztási szokásokat alakította át, egyre több olyan vállalkozási is van, amely ezeknek az igényeknek a kiszolgálására jött létre. A koncepció szorosan összefügg az egyszerűség mellett a környeztvédelemi törekvésekkel is. Nemzetközi kutatások alapján az életmód leginkább az ún. a millenniumi (1981 és 1996 között született) generáció tagjaira jellemző.
Mit jelent a pénzügyi tudatosság?
A pénzügyi tudatosság a különböző pénzügyi ismeretek megértésének és hatékony alkalmazásának képessége, beleértve a saját pénzügyek menedzselését, például a költségvetés-tervezést és megtakarításokat. A tudatosságnak ez a formája nélkülözhetetlen készség a hétköznapok során. Szükség van rá vásárlás, hitelfelvétel vagy megtakarítás esetén is. A felelős döntésnek megkerülhetetlen eleme, hogy értsük a választási lehetőségeinket. Feltehetjük a kérdést magunknak, hogy vajon szükségünk van-e mindenre, amit a boltban veszünk. Ugyanakkor komoly, életre szóló döntések során is, mint például egy ház vagy lakás megvásárlása, illetve olyan helyzetekben is kulcsfontosságú, amikor megtakarításainkról döntünk. Ennek a tudatosságnak a fejlesztését támogatják az olyan kezdeményezések, mint a PÉNZ7, amelyen évente 150-200 ezer diák vesz részt Magyarországon.
Mit jelent a minimalizmus?
A minimalizmus magában foglalja a pénzügyekről való gondolkodásmódot is, de annak keretein túllép, a teljes életvitellel kapcsolatos elveket fogalmaz meg. Az irányzat filozófiája, hogy a kevesebb több. A minimalizmus életstílus-filozófia, amely az anyagi javak szándékos csökkentését, valamint a fizikai és szellemi tér leegyszerűsítését hangsúlyozza. Ha a szükségletekre fókuszálunk, az több időt, teret és kapacitást biztosít számunkra.
Ez elsősorban a modern társadalomra jellemző túlzott fogyasztásra és a zsúfolt környezetre adott válasz. A túlfogyasztás nem csupán a nyugat-európai vagy észak-amerikai társadalmak jellemzője. A feleslegesen megvásárolt termékek körébe tartozik például a hűtőszekrényből kidobott élelmiszer, éveken keresztül fel nem vett ruhák, érintetlen gyerekjátékok, a néhány évente kicserélt telefonok, de akár a káros szenvedélyekre elköltött összegek is idesorolhatóak. A korábban felhalmozott és feleslegessé vált tárgyak lomtalanítása vagy továbbadása kulcseleme a minimalizmusnak.
Általánosságban elmondható, hogy a minimalizmus mélyreható hatással van a mentális egészségre, elősegítve a nyugalom, a tisztaság és az általános jólét érzését. Például a Journal of Positive Psychology folyóiratban megjelent cikk azt sugallja, hogy határozott pszichológiai előnyökkel jár az önkéntes egyszerűség filozófiája. A kutatás eredményei azt mutatják, hogy a minimalizmus egyik fő előnye, hogy képes csökkenteni a stresszt és a szorongást. Környezetünk jelentős szerepet játszik lelki jóllétünk állapotának meghatározásában, a zsúfolt térben élni pedig túlterhelt érzetet kelt. Ha megszűnik a fizikai rendetlenség, a mentális zűrzavar is csökken, ami javíthatja a hangulatot. A minimalizmus fokozott termelékenységhez és fókuszáltsághoz vezet azáltal, hogy kiküszöböli a rendetlenséget és a zavaró tényezőket.
Az önkéntes egyszerűség elősegíti a pénzügyi bőséget azáltal, hogy ösztönzi a tudatos költekezést és az átgondolt fogyasztást. A minimalista gondolkodásmóddal tudatosabbá válunk a tényleges szükségleteink kapcsán. Ez a szemléletváltás képessé tesz bennünket arra, hogy megalapozott döntéseket hozzunk vásárlásainkkal kapcsolatban, különbséget téve az alapvető cikkek és a szükségtelen kényeztetések között. Ha visszafogjuk az impulzusvásárlást és elkerüljük a felesleges kiadásokat, pénzt takarítunk meg, és okosabban osztjuk be erőforrásainkat. Szándékosabbá válunk pénzügyi döntéseinket illetően, olyan befektetéseket helyezünk előtérbe, amelyek összhangban állnak értékeinkkel és hosszú távú céljainkkal.
Nemzetközi szinten akár minden ötödik ember fogékony lehet a minimalista elvekre. Becslések szerint 2023-ban a világ népességének 18%-át fedte le ez az arány. A kutatások alapján 2021-ben az Egyesült Államok lakosságnak 11%-a vallotta magát minimalistának, és további 26% igyekezett lépéseket tenni ebbe az irányba. A világ legminimalistábbnak tartott országában, Japánban már 2020-ban minden második lakos követhette ezen fogyasztási elveket. Nincsenek arra vonatkozóan kutatások, hogy az európai uniós tagállamokban, és közöttük Magyarországon hányan fogékonyak erre a trendre. Az látható hazánkban is, hogy gombamódra szaporodnak a témában íródó internetes források, könyvek, illetve a célcsoportra fókuszáló termékek és szolgáltatások köre is bővül.
Kik fogékonyak a minimalizmusra?
Nemzetközi kutatások alapján az ún. millenniumi vagy Y generáció tagjai a legfogékonyabbak. E jelenség összefügghet az értékrendválasztással, de elsődlegesen a korcsoport tagjai által megélt gazdaságtörténeti tapasztalatok miatt. Az Y generáció az első korosztály, amely a technológiai forradalom után született. A világ kisebbnek tűnik számukra, mint az előző generációk számára, így kapcsolati hálójuk sok esetben a földrajzi elhelyezkedéstől független. Jellemző rájuk, hogy a kávézók lettek az új irodák, az együttműködés lett az új verseny, és a mobilitás lett az új stabilitás. Ahogy generáció tagjai közül sokan elmondják, nehéz ilyen életmód mellett, – amelynek akár a digitális nomádkodás is része lehet, – egy tárgyakkal telezsúfolt házat birtokolni. Emellett az Y generáció a leginkább környezettudatos az összes korosztály közül, és ez jelentősen befolyásolja vásárlási szokásaikat is. Azzal együtt, hogy az ezredfordulós generáció kevesebbet költ vagyontárgyakra, de többet wellnessre, minőségi ételekre, italokra és élményekre.
A fentiek mellett figyelmet érdemel az a tényező is, hogy a nagyobb gazdasági ciklusok új fogyasztói szokásokat hoztak magukkal. Az ezredfordulós generáció főiskolát/egyetemet végzett, és a nagy recesszió közepén lépett be a munkaerőpiacra. Valójában a legtöbb tanulmány azt mutatja, hogy ez a generáció a modern történelem egyik legrosszabb munkakörnyezetébe lépett be a munkaerőpiacra. A nehéz munkaügyi helyzetet mellett a korosztály tagjait egyes országokban minden eddiginél több diákhitel is terhelte. Ezzel párhuzamosan, vagy éppen ennek következtében „késleltetik a felnőttkort”, vagyis a házasságkötést, a lakás- és autóvásárlás, valamint a gyermekvállalás időpontját. Az is kérdéses, hogy a jövőben is a minimális felhalmozás fogja-e jellemezni a generációt, vagy a gazdasági ciklusok újabb hullámai is rányomják bélyegüket a viselkedésükre.
Milyen ágazatokban tűntek fel a minimalista vállalkozások?
A minimalizmus nem csupán fogyasztói oldalon jelentkezik, a vállalkozások számára is irányt szabhatnak ezek az elvek.
- Így például az élelmiszerek esetében megjelentek a csomagolás nélküli ömlesztett termékeket árusító boltok, de ez a szokás a nagy szupermarketekbe is begyűrűzik. Itt is bátorítják a vevőt, hogy saját maga által hozott szatyorba csomagolja a zöldség és gyümölcs mellett a pékárukat is.
- A ruházkodás terén pedig megállapítható, hogy már a hazai textiliparba is begyűrűztek a fenntarthatósági elvek és innovációk, amelyek az újrahasznosított vagy organikus anyagokat és a hosszútávon hordható, jó minőségű ruhákat helyezik előtérbe.
- A közlekedés terén a minimális fogyasztásra törekvőket jellemzi a tömegközlekedés igénybe vétele mellett a kerékpározás vagy a gyaloglás. A biciklizés esetében pedig használt kereskedelme vagy felújítása is egyre népszerűbbé válik. Ezenkívül olyan tanfolyamok és tanácsadók is megjelentik, akik abban segítenek, hogyan szelektáljuk ki a felesleges tárgyakat.
- Az utazás terén a fenntartható turizmus jelensége is szorosan kapcsolódik a minimalista elvekhez.
- Összgazdaság szintjén pedig a körforgásos gazdaságra való átállás is ebbe a fenntartható irányba mutató törekvés, amelynek kulcseleme a hulladék szelektív gyűjtése és újrahasznosítása. Ezeknek a kormányzat által is támogatott törekvéseknek a megjelenése, visszaszoríthatja azt az érzetet, hogy feleslegesen szelektálunk, mert „úgysem történik semmi” a külön gyűjtött hulladékkal.
Németh Viktória makroökonómiai elemző és külpolitikai szakértő. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott nemzetközi tanulmányok szakon, majd a Pécsi Tudományegyetemen szerzett doktori fokozatot geopolitika szakirányon. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Nemzetgazdasági Minisztériumnál, a Magyar Nemzeti Banknál és az MKB-nál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja.
