A WHC Csoport és az Oeconomus közös szervezésében megrendezett Munkaerőpiaci kihívások – Jövőbeli tendenciák című konferencián a résztvevők megismerhették az esemény alapját képező több száz oldalas tanulmányt. Az Oeconomus elemzői által készített jelentés globálisan és kifejezetten hazánkra összpontosítva feltérképezi a munkaerőpiacon jelenleg érvényesülő tendenciákat, azonosítja a főbb kihívásokat és ezekre megoldási javaslatokat is megfogalmaz. Az elmúlt öt év folyamatos válsághulláma, a kimerülő demográfiai tartalékok, a gyorsuló ütemű digitalizáció és automatizáció, illetve a gazdasági blokkosodás miatt joggal feltételezhetjük, hogy egy új munkaerőpiaci korszakhoz érkeztünk, amely új kihívásokat is jelent. Az Oeconomus és a WHC Csoport közös tanulmánya ezen próbatételekre ad megoldási javaslatokat.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter megnyitója után Törcsi Péter, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kuratóriumának elnöke tartotta meg köszöntőjét. Meglátása szerint a magyar munkaerőpiac rezilienciáját jól bizonyítja, hogy a 2020 óta tartó permanens krízishullám ellenére sikerült alacsonyan tartani a munkanélküliséget. 2020-2021-ben a koronavírus-járvány, majd 2022–ben először az orosz-ukrán háború, majd az energiaválság okozta magas inflációval kellett megküzdenie, amit tetéztek az olyan globális szintű recessziós tényezők mint a blokkosodás, az európai versenyképesség hanyatlása, a kínai gazdasági növekedés lassulása. Kiemelte, hogy a válságállóság további jele, hogy ezen válsághullámok mindegyike Magyarországon kívüli okok miatt következett be. Az elmúlt egy évben lezajlott választások kapcsán rámutatott, hogy bár ilyen rövid idő alatt nem lehet tudni, hogy az újraválasztott amerikai elnök, a frissen megválasztott pápa, vagy a számos európai országban új vezetés milyen eredményeket fog elérni, a vezetőcsere azonban dinamizálhatja a döntéshozást, ezzel új lendületet hozva a gazdaságba.
Ezt követően Berta Péter, a WHC Csoport ügyvezető igazgatója szólalt fel. Kiemelte, hogy a konferencia apropója a tanulmány bemutatása mellett a szakértőket, kormányzati szereplőket és a munkaerőpiaci szereplőket együttesen érintő problémákról való közös gondolkodás előmozdítása. Az együttműködéssel jövőbe mutató megoldásokat lehet találni az inaktívak munkaerőpiacra való bevonzására, az atipikus foglalkoztatási formák terjesztésére vagy éppen a mesterséges intelligencia okozta technológiai váltáshoz való alkalmazkodásra. Kiemelte, hogy az 1990 óta működő WHC minden szolgáltatásának központjában az ember áll, hiszen a munkaerőpiac róluk szól. A WHC Csoportnak csak az elmúlt tíz évben több mint 75 ezer munkavállalónak sikerült segíteni az álláskeresésben. Berta Péter rámutatott, hogy bár az elmúlt másfél évtizedben a munkanélküliség terhe lekerült a magyar gazdaságról, a munkaerőpiac számos új kihívással szembesül.
A konferencia következő részében Jakab Dávid, a WHC Csoport Kormányzati kapcsolatokért felelős vezetője és Pásztor Szabolcs, az Oeconomus kutatási igazgatója röviden bemutatták a konferencia alapját képező tanulmány elkészítése mögötti hátterét és a főbb megállapításait. Jakab Dávid beszédének elején sorra vette, milyen kihívásokkal szembesült a magyar munkaerőpiac a rendszerváltás óta. A piacgazdaságra való átállás, a tömeges gyárbezárás és a privatizáció széleskörű munkanélküliséget okozott az 1990-es évtizedben. Ekkoriban a munkaerőpiac legakutabb problémáját az állásvesztettek reintegrációja okozta. Ezt követően az Európai Unióhoz való csatlakozás új távlatokat nyitott meg a munkaerőpiac tekintetében, a munkaerő szabad áramlása egyszerre jelentett előnyt és hátrányt is a magyar gazdaság számára. Kiemelte a 2010-es kormányváltást, amely egyszerre egy gazdaságpolitikai fordulatot is jelentett; a segély alapú támogatást felváltotta a munka alapú gazdaság kiépítése, amelynek köszönhetően rekord közeli foglalkoztatottságot sikerült hazánkban elérni. A tanulmány megrendelése mögötti fő okként az új munkaerőpiaci korszak kezdetét emelte ki, utalva ezzel az elmúlt években megjelenő új kihívásokra. Ilyen tényező például a zöld átállás, a demográfiai tartalékok kimerülése, a decoupling, az agyelszívás, a Trump-tornádó vagy éppen a rohamosan terjedő robotizáció és automatizáció.
A tanulmány főbb megállapításait Pásztor Szabolcs, az Oeconomus kutatási igazgatója ismertette. Előadásának elején ismertette azon tendenciákat, amelyek az összes európai ország munkaerőpiacát érintik. Ilyen tendencia például a népesség csökkenése és idősödése, a szakképzettség hiánya, a rugalmas foglalkoztatottsági formák terjedése, a fogyasztási struktúra változása vagy éppen a zöld átállás és a robotizáció hatása. A kutatás során az Oeconomus elemzői konkrét szakpolitikai javaslatokat is megfogalmaztak, alátámasztva bizonyított nemzetközi példákkal. Az elsődlegesen a munkavállalói mobilitásra, a termelékenység növelésére, a vállalati kultúra fejlesztésére, az inaktív népcsoportok aktivizálására, illetve az ingázás gazdasági kárainak mérséklésére vonatkozó javaslatokat az Observer vállalat által készített reprezentatív közvélemény-kutatás eredményeivel egészítették ki. A felmérés szerint a munkavállalók támogatják a megfogalmazott szakpolitikai ajánlásokat. A vizsgálat sikeresen beazonosított olyan tényezőket, amelyek a munkahelyváltáshoz vezetnek. Leggyakoribb ilyen tényező az alacsony fizetés, a túlzott stressz, illetve a vezetői stílus. Ezalapján megállapítható, hogy jelenleg a munkavállalók nem csak anyagi biztonságra, hanem szakmai kiteljesedésre és elismerésre is vágynak a munkájuk során. A tanulmány további megállapítása Pásztor Szabolcs szerint, hogy a munkaerőpiaci helyzet megítélése során nem lehet kizárólag nyers, makrogazdasági szintű adatokra támaszkodni, mindenképpen érdemes az egyéni élethelyzetekről is felmérést készíteni a problémák és a megoldási lehetőségek beazonosítása érdekében.
A Budapesti Corvinus Egyetem gazdaság- és pénzügy-matematikai elemzés szakán végzett közgazdász, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem joghallgatója.
