A tél beköszöntével a megbetegedések is gyakoribbak lesznek, kezdve az egyszerű megfázástól az influenzáig, vagy éppen a koronavírussal való fertőződésig. De növeli a munkaerő betegszabadságon töltött napjainak számát az idősödés és a mozgásszegény életmód is. Az OECD adatai szerint Norvégiában veszik ki egy évben a legtöbb betegszabadságot, mivel egy munkavállaló átlagosan 27,5 napot tölt otthon betegen. Magas a betegszabadságon töltött napok száma továbbá Németországban, Franciaországban és Portugáliában is. A több betegszabadság súlyosbítja vállalati és nemzetgazdasági szinten is a munkaerőhiányt, gátolja a termelést, visszaveti a termelékenységet, és rontja a versenyképességet. Azonban az sem megoldás, ha betegen dolgoznak a munkavállalók, mivel ez is a termelékenység csökkenését okozza. A legjobb megoldás a (fizikai és mentális) betegségek megelőzésében rejlik. Magyarországon nemzetközi szinten alacsonynak számít a betegszabadságon töltött napok átlagos száma. 2022-ben az OECD adatai szerint egy magyar munkavállaló átlagosan 6,3 napot töltött otthon betegen.
A betegszabadságok háttere
A december beköszöntével nemcsak az adventi időszak és a karácsony várása kezdődött el, hanem a téli szezonnal a megbetegedések is gyakoribbak – sőt az influenza-szezon már október végén mutatta jeleit. Magyarországon az influenzavírusok terjedése november végétől figyelhető meg, és általában januárban éri el a járványos szintet. Nemcsak a vírusok vagy egyéb kórokozók miatti betegségek gyakoribbak az év végén – téli időszakban, hanem az egész éves fizikai és mentális fáradtság is gyakrabban mutatkozik testi tünetekben. A betegségek megelőzése miatt is fontos, hogy a munka mellett kellő mennyiségű időt pihenjünk, töltsünk szabadságon (ennek fontosságáról korábbi cikkünkben írtunk), illetve nem elhanyagolható a munkavállalók irodában töltött idejének minősége sem, az ottani légkör és stressz-szint szintén hozzájárul a dolgozók egészségéhez vagy épp gyakori(bb) betegségükhöz (erről a témáról itt és itt írtunk részletesen).
Goh – Pfeffer – Zenios kutatók 2016-os tanulmánya szerint például évente több mint 120 000 haláleset és az éves egészségügyi költségek körülbelül 5-8%-a kapcsolódik ahhoz, ahogyan az amerikai vállalatok a munkaerőt kezelik, és amilyen stresszt okoznak számukra a munkahelyen.
Továbbá a betegszabadságok általános oka lehet még az idősödő munkaerő (Európa társadalmai idősödnek, erről itt is írtunk részletesen), illetve a koronavírus-járvány elhúzódó következményei. A betegség miatti távollétet mindezek mellett az életmód is befolyásolja. Egy európai tanulmány kimutatta, hogy a túlsúlyos és elhízott személyek nagyobb valószínűséggel vesznek ki betegszabadságot, mint egészséges testsúlyú társaik. A Frontier Economics által végzett kutatás szerint a túlsúlyosak – akiknek testtömegindexe (BMI) 24/25-30 között van – 12%-kal nagyobb valószínűséggel maradnak távol a munkahelyüktől egészségügyi okokból, az elhízottak 36-61%-kal nagyobb eséllyel, míg az extrém mértékben elhízottak (40 feletti BMI-vel rendelkezők) esetében ez az arány 147%-ra nő. Ezért is nagyon fontos az egészséges életmód kialakítása és a stresszlevezetés, melyről korábbi cikkünkben írtunk részletesen.
Betegszabadságok nemzetközi szinten és Magyarországon
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/20656836/
Az OECD adatai szerint 2022-ben Norvégiában vették ki egy évben a legtöbb betegszabadságot: egy munkavállaló átlagosan 27,5 napot töltött otthon betegen.
Norvégiában rendkívül bőkezű a jóléti rendszer, az egészségügyi juttatásokra fordított kiadások meghaladják más fejlett országokét. A norvég munkavállalók egy évig a teljes fizetésüket kapják, az átlagbérnél valamivel magasabb felső határral, majd ezt követően a korábbi jövedelem kétharmadát.
Norvégiát Finnország (26,6 nap/dolgozó/év) és Portugália (23,7 nap/dolgozó/év) követte a rangsorban. A kivett betegszabadságok száma magas volt továbbá Németországban és Franciaországban is (rendre átlagosan 17,7 és 22,5 nap/év).
A németországi munkáltatók 2023-ban rekordösszegű, 77 milliárd eurót költöttek betegszabadságok miatt, ami több mint kétszerese a 2010-es szintnek az IW gazdaságkutató intézet szerint (Institut der deutschen Wirtschaft). A német kormány becslései szerint pedig az ország évente mintegy 200 milliárd eurót veszít a betegszabadságokon.
Ahogy arról korábbi elemzésünkben írtunk, az USA-ban nincs fizetett betegszabadság (ahogy más típusú szabadságok is a piacra, a munkáltatóra vannak bízva, ad-e a fizetést a távollét alatt). Az USA-ban egy foglalkoztatott 2021-ben átlagosan 6 napon jelentett beteget, mely jelentősen az európai átlag alatti szint. Összességében az USA-ban kevesebb napot töltenek szabadságon a munkavállalók és többet dolgoznak, ez pedig befolyásolja a termelékenységet és a versenyképességet is.
Legkevesebb betegszabadságot a görög munkavállalók vesznek ki átlagosan egy évben az OECD adatai szerint, a déli országban átlagosan csupán 1,4 napon van távol betegség miatt egy dolgozó. Görögország után Magyarország következik a sorban, idehaza is kevés, átlagosan évi 6,3 nap betegszabadságot veszünk ki. A KSH adatai szerint 2022-ben 9,7 millió munkanapot töltöttünk betegszabadságon 2022-ben (2021: 8,8 millió munkanap), továbbá egy munkanapon átlagosan 38 ezer munkavállaló volt betegszabadságon Magyarországon.
Magyarországon betegszabadság idejére a napi bruttó jövedelem 70%-ával megegyező távolléti díj jár, amelyet a munkáltató fizet évente legfeljebb 15 munkanap erejéig. Ezt követően táppénzt folyósítanak, legfeljebb egy évig, amennyiben a személy érvényes egészségbiztosítással rendelkezik. Az ellátás összege a törvényben meghatározott időszakra az adott jövedelem naptári napi átlagának 60%-a (vagy 50%-a, amennyiben a biztosítási jogviszony rövidebb 730 napnál vagy a jogosult személy kórházi ápolásra jogosult).
Egyéni és gazdasági következmények
Egyéni, vállalati és nemzetgazdasági szinten is jelentkeznek költségek, negatív hatások a több betegszabadságból eredően. Az eleve idősödő társadalom problémájával küszködő országokban súlyosbítja vállalati és nemzetgazdasági szinten is a munkaerőhiányt, gátolja a termelést, visszaveti a termelékenységet, és rontja a versenyképességet. Mindezek miatt- ahogy korábban Németország esetében már említettük – jelentős anyagi költségekkel is jár a betegszabadság.
A KSH adatai szerint 2022-ben Magyarországon 122,65 milliárd forintnyi összeget fizettek ki betegszabadságokra.
Egy amerikai felmérés szerint (Centers for Disease Control and Prevention, 2015) a betegség miatti távolléthez kapcsolódó termelékenységcsökkenés évente 225,8 milliárd dollárba, azaz munkavállalónként 1685 dollárba (470 ezer forintba, 2015-ös átlagárfolyamon) került a munkáltatóknak az Egyesült Államokban.
Egy 2018-as kutatás eredményei szerint (Grinza – Rycx, 2018), mely belga adatokon vizsgálta a betegszabadságok termelékenységre gyakorolt hatását, a betegszabadság 1 százalékpontos növekedése 0,24%-os termelékenységcsökkenést jelent. Ugyanakkor az eredmények azt is mutatták, hogy a betegség miatti távollét főként akkor káros, ha a hiányzó munkavállalók magasan képzettek vagy fizikai munkások (kékgalléros munkavállalók). Továbbá a betegség miatti távollét leginkább az ipari cégek, a nagy tőkeintenzitású vállalatok, valamint a kis- és középvállalkozások számára káros. Tehát a betegszabadság termelékenységre gyakorolt negatív hatását súlyosbítja, ha a hiányzó munkavállalók magas szintű cég/feladatspecifikus tudást képviselnek, vagy ha a hiányzó munkavállalók munkája nagymértékben kapcsolódik más munkavállalók munkájához, ill. ha a vállalatoknak nagyobb korlátokkal kell szembenézniük az ideiglenesen hiányzó munkavállalók helyettesítésében.
Egyéni költségek közül természetesen a legnagyobb negatív hatás a jövedelmet érinti, mivel betegszabadság alatt – országonként eltérő mértékben -, de csökken a jövedelem, illetve emelkednek az egyéni kiadások (pl. kezelések, gyógyszerek). Ennek következtében az egyéni jólét is csökken, sőt, hosszú távú betegség esetén nagyobb az esélye annak is, hogy kiesnek a munkaerőpiacról. Christopher Prinz, az OECD vezető munkaerő-piaci elemzője szerint ha valaki legalább hat hónapig betegszabadságon van, akkor nagyobb a valószínűsége annak, hogy teljesen elhagyja a munkaerőpiacot, mint annak, hogy visszatér.
Ugyanakkor sem egyéni, sem vállalati szinten nem célravezető, ha egy beteg munkatárs dolgozik (a nemzetközi szakirodalomban „jelenléti kényszernek„, angolul „presenteeism”-nek hívják amikor betegen valaki bemegy a munkahelyére). Az OECD kutatásai azt mutatják, hogy a betegséggel munkába járók kétszer-háromszor nagyobb kárt okoznak a termelékenységnek, mint a betegség miatt távolmaradók okozta veszteség.
A Harvard Business Review szerint az Egyesült Államokban a betegállományban dolgozó alkalmazottak évente 150-250 milliárdnyi költséget jelentenek a munkáltatóknak. Ez a munkavállalók megbetegedéseiből eredő összes költség 60%-ának felel meg.
A termelékenységet nemcsak az veti vissza, ha valaki betegen dolgozik, hogy az adott munkavállaló „félgőzzel”, alacsonyabb termelékenység/hatékonyság mellett végzi a munkáját, hanem másokat is megfertőzhet a munkahelyen. Az Arizonai Egyetem által végzett kutatás szerint, ha egy beteg munkavállaló csak 2-4 órát tölt is a munkahelyén, akkor a baktériumok több mint 50%-át terjesztheti mindeközben.
Mit lehet tenni és mit érdemes elkerülni?
Mivel gazdaságilag káros az is, ha sokáig vannak betegszabadságon a munkavállalók, de az is, ha betegen dolgoznak, így a betegségek megelőzésére érdemes a figyelmet fordítani. Akár a munkahely fizikai környezetének javítása által (a betegséget okozó baktériumok terjedésének megakadályozása), akár az otthoni munkavégzés nagyobb körű alkalmazása révén (természetesen kizárólagosan enyhébb tünetek esetén!). Ezeken felül érdemes – általánosságban is – a munkavállalók fizikai és mentális egészségére is figyelmet fordítani:
- rendszeres orvosi vizsgálatok és egészségügyi szűrések biztosítása, ösztönzése;
- aktív életmód (pl. sportolási lehetőségek) támogatása, ösztönzése;
- a mentális egészség megőrzésére irányuló kezdeményezések (pl. a munka-magánélet megfelelő egyensúlyának fenntartása, stressz-kezelés, stressz-oldást segítő tréningek, megfelelő mennyiségű pihenőidő/szabadság biztosítása, kiégés megelőzése);
- támogató munkahelyi kultúra kialakítása. Egyrészt egyes vállalatoknál még mindig létezik a keménység kultúrája, amely miatt a munkavállalók úgy érzik, hogy betegen is dolgozniuk kell. Másrészt fontos tényező a munkahelyi légkör, mivel nem érezzük magunkat jól a munkahelyen, ha nem tudunk kapcsolódni azokhoz, akikkel együtt dolgozunk, egy irodában/épületben ülünk – ennél kulcsfontosságú tényező az érzelmi intelligencia és reziliencia, mely egyéni- és csapatszinten is fejleszthető tulajdonságok.
A cikk forrásai itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt és itt olvashatóak.
Erdélyi Dóra makroökonómiai elemző. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott közgazdasági elemző mesterszakon. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Magyar Kereskedelmi Banknál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja. 2022. szeptembere óta az Oeconomus senior elemzője.
