Categories
OecoBright

A stressz gazdasági összefüggései

A nemzetközi kutatások azt mutatják, hogy a stressz[1] rendkívül romboló hatással van a munkavállalók termelékenységére, jólétére és társadalmi kapcsolataira. Az állandó nyugtalanság mégis része a korunkra jellemző életmódnak. Éppen ezért érdemes áttekinteni, hogy milyen tényezők váltják ki azt. A vizsgálatok arra a következtetésre jutottak, hogy a munkával, illetve egzisztenciával kapcsolatban megélt stressz egy része kapcsolódik az általános gazdasági jelenségekhez, de még ennél is fontosabb lehet a munkahelyi légkör. Az elmúlt évek válságai, mint például a koronavírus-járvány, nemzetközi szinten jelentkező áruhiány, az energiakrízis, valamint az utóbbi tényezőkből fakadó infláció, mind emelik a társadalom tagjainak bizonytalanságát és belső feszültségét. E tekintetben Európán belül a déli országok lakosai voltak a legkedvezőtlenebb helyzetben, mivel a munkaerőpiac jelentősen megsínylette az elmúlt másfél évtized gazdasági kríziseit. Ugyanakkor a közép- és kelet európai régió kedvező munkaerőpiaci folyamatai védőhálót jelentettek olyan jelenségekkel szemben, mint a munkahely elvesztésétől való folyamatos félelem, vagy a nominális kereset csökkenése. Mindazonáltal a személyes munkahelyi viszonyok kiemelten fontosak a stressz szempontjából. Nemzetközi kutatások alapján ennek középpontjában a munkahelyeken uralkodó bizalomhiány áll. Nem ritka jelenség, hogy a munkavállaló nem érzi támogatónak a munkahelyi légkört. E helyzet feloldásában fontos szerep hárul a munkáltatókra, de az egyénnek is nagy felelőssége van saját mentális és fizikai egészségének kialakításában.

A saját mindennapi tapasztalataink mellett a kutatások is rámutattak, hogy az utóbbi időben számos egészségügyi, gazdasági, politikai és egyéb makrogazdasági válság közepette az emberi szervezet stressz-szintje minden idők legmagasabb tartományába emelkedett. A belső feszültség folyamatosan magas szintje hosszabb távon szorongást, depressziót, frusztrációt, vagy bármilyen más nem kívánt érzelmet válthat ki, amelyek számtalan további fizikai következménnyel járnak. Ilyen módon a jelentős nyomás és a bizonytalanság alááshatja a munkavállalók és a vállalkozások teljesítményét.

Az Amerikai Stressz Intézet által végzett elemzés megállapította, hogy az olyan tényezők figyelembevételével, mint a hiányzások, a folyamatos fluktuáció (munkavállalók gyors cserélődése), a csökkent termelékenység, a megnövekedett orvosi- és jogi költségek, a stressz összesített hatásai az amerikai munkáltatók esetében akár 300 milliárd dollárt is elérhetik éves szinten.

A kiszámíthatatlan külső tényezők szerepe

A koronavírus-járvány, a nemzetközi piacokon tapasztalható áruhiány, geopolitikai konfliktusok, illetve energiaválság, olyan jelenségek, amelyek jelentős részben kívül esnek az irányítható tényezőkön. A folyamatos változás és teljes kiszámíthatatlanság nem hasonlítható semmilyen korábbi korszakhoz, és ezért nincsenek bevált megoldások sem.

Egy olasz kutatás kimutatta azt is, hogy az állam gazdasági válságkezelése is segíthet a stressz-szint csökkentésében. A kutatók megállapítása szerint már a 2008-as gazdasági világválság is felhívta a szakirodalom figyelmét a makrogazdasági eseményekből fakadó stressz és a munkavállalók egészsége közötti kapcsolatra. Az olyan tényezők, mint a megnövekedett munkanélküliség, a foglalkoztatás, illetve a bérek csökkenése összefüggésbe hozhatók a szorongással, a depresszióval és a letargiával. A hasonló egzisztenciális krízishelyzetek nagyban befolyásolták a munkavállalók általános egészségi állapotát. A gazdasági recesszióval szembesülő vállalatnál foglalkoztatott munkavállalók az ilyen típusú válságot potenciális veszteségekkel járó fenyegetésként érzékelhetik, ami pszichológiai megterheléshez vezet.

Nem a véletlen műve, hogy e jelenségekre éppen egy olasz kutatás hívja fel a figyelmet, mivel az elmúlt évtized válságait a mediterrán országok sínylették meg leginkább. A 2010-es évek elején sokkal hosszabb ideig tartó és nagyobb mértékű gazdasági visszaesést szenvedtek el az Európai Unió déli tagállamai, majd az azt követő kilábalás is az eurózóna más országainál lassabban zajlott. Ez az időszak súlyosan érintette a mediterrán országok munkaerőpiacát is. Görögország például 2019-ben, a koronavírus-járvány okozta gazdasági válság kirobbanása előtt sem érte még utol saját korábbi, 2009-es szintet a foglalkoztatási rátájában. Olaszországban a 16-65 éves korcsoport csupán 61,4%-a dolgozott 2023 harmadik negyedévében, amikorra az Eurostat legfrissebb negyedéves statisztikája vonatkozik. Ugyanez az arány Görögországban a 61,6%, míg Spanyolországban 65,7% volt. Eközben a közép- és kelet-európai régió egyes országai – közöttük hazánk is – bekerültek az uniós élmezőnybe, amely a következőképpen alakult: Észtország 76,1%, Csehország 74,9% és Magyarország 74,7%. E közben a dél-európai tagállamokban egyszerre látható alacsony foglalkoztatottság és magas munkanélküliség, utóbbi ráta értéke: Spanyolországban 12,1%, Görögországban 11,4%, Olaszországban 7,8% volt. Míg Csehországban 2,6%, Lengyelországban 2,7%, amely országok mellett kedvezően teljesített Magyarország is, ahol 4,0% volt a munkanélküliek aránya 2023 harmadik negyedévében. Érdemes látni azt is, hogy ezzel párhuzamosan, térségünkben, tovagyűrűző hatásként a magas foglalkoztatottság miatt elkezdett emelkedni a reálbér is.

Munkahelyi stresszkezelés kulcskérdései

Az állandó szorongás másik összetevője a munkahelyi légkör minősége. Az Amerikai Stressz Intézet arra hívta fel a figyelmet, hogy kulcsfontosságú lehet az olyan munkahelyi kultúra kialakítása, amely kiküszöböli a szakadékot aközött, amit munkavállalók éreznek, és amit ki mernek mondani a munkahelyi beszélgetések során. Az elemzés alapján a bizalmatlan légkör áll a mentális és érzelmi egészséggel kapcsolatos nehézségek középpontjában. Azok a vezetők, akik ennek a szakadéknak a megszüntetése felé tesznek lépéseket, jobban teljesítő vállalati kultúrát hoznak létre. Amennyiben az alkalmazottak biztonságban érzik magukat, többet nyújtanak a munkahelyi feladataik elvégzése során. A stressz mindig is a működési zavarok oka volt, azonban a 2020-at, vagyis a világjárvány követő időszakban sokkal erőteljesebben érvényesült, és felnagyított korábbi szervezeti feszültségeket is.

A stressz okozta teljesítménycsökkenés egyik velejárója, hogy kevesebb személyes erőforrás áll rendelkezésükre, hogy a munkavállalók konstruktív ötletekre vagy innovációkra összpontosítsanak, mivel kognitív és érzelmi erőforrásaik nagy része az általuk érzékelt különböző stresszorok kezelésére koncentrálódik. Ilyen módon ördögi kör jön létre – a stressz hibákhoz vezethet, a hibák még több stresszt okozhatnak. Ha az alkalmazottak az ebből fakadó következmények miatt is aggódnak, vagy úgy érzik, hogy nincs biztonságos légkör kísérletezni vagy hibázni, az innováció és a kreativitás szenved, és a stressz szintje emelkedni fog.

Az érem másik oldala, hogy a stressz nehezebb megküzdése következménye a rosszabb fizikai és egészségi állapotnak. Ez fakadhat mind a mozgásszegény életmódból, mind pedig a helytelen táplálkozási szokásokból, továbbá függőségekkel is összefüggésbe hozható, mint a dohányzás, alkoholfogyasztás vagy a kávézás kedvezőtlen mellékhatásai.

E folyamatok következtében a munkahelyi vezetők feladatai is egyre komplexebbé válnak. Saját stressz-szintjük kezelése mellett meg kell teremteniük annak módját, hogy a szervezeten belüli munkavállalók problémáit is azonosítsák, és proaktívan kezeljék. A hiteles vezetés fontos eleme annak, hogy az alkalmazottak megnyíljanak, és kifejezzék őszinte véleményüket. A vezető akkor hiteles, ha „valóságos” emberként jelenik meg a munkavállalók előtt. Az alkalmazottak ezt jelzésnek vehetik arra, hogy biztonságos őszintén megnyilvánulniuk saját stressz-szintjükről, és annak okairól. Már önmagában a kedvező légkörnek a megteremtése is sokat old a belső feszültségekből.

Néhány gyakori munkahelyi stresszor:

Az Amerikai Pszichológiai Társaság számos további faktort azonosított, amelyek emelhetik a munkavállalók stressz-szintjét. Ez alapján a tanulmány alapján is körvonalazódik, hogy az egzisztenciális kérdések mellett nagyon sok múlik a személyes munkahelyi viszonyokon. Ilyen stresszforrások lehetnek:

  • A jövőkép hiánya, vagyis kevés lehetőség adódik a fejlődésre vagy az előrelépésre.
  • A feladatok nem kapcsolódnak a személyes motivációkkal, vagy nem jelentenek kihívást.
  • A munkavállaló nem érzi támogatónak a munkahelyi légkört.
  • A munkavállaló nem érzi, hogy az őt mindennapokban érintő körülmények, vagy feladatok kapcsán tere lenne bármilyen szintű saját döntésének.
  • A munkavállaló egymásnak ellentmondó követelményekkel szembesül, vagy nem egyértelműek teljesítményével kapcsolatos elvárások.

Milyen lépések szolgálják a stressz kezelését?

Az Amerikai Pszichológiai Társaság számos ajánlást fogalmazott meg közleményében, amelyek széles skálán mozognak a rendszeres mozgás mindennapjainkba való beépítésétől, a különböző kikapcsolódási módokon át, a támogató közeg megtalálásáig terjednek. Az ajánlásokat úgy összegezhetjük, hogy az egyénnek is nagy felelőssége van saját mentális és fizikai egészségének kialakításában.

 

[1] A stressz fogalmát, illetve magát a stressz elméletét Selye János magyar származású kanadai vegyész, belgyógyász, endokrinológus alkotta meg. 1936-ban jelent meg erről első publikációja a Nature folyóiratban. A szakterületen végzett kutatásai világhírűvé tették.

Senior kutató | Megjelent írások

Németh Viktória makroökonómiai elemző és külpolitikai szakértő. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott nemzetközi tanulmányok szakon. Jelenleg a Pécsi Tudományegyetem PhD hallgatója. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Pénzügyminisztériumnál, a Magyar Nemzeti Banknál és az Magyar Kereskedelmi Banknál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja.

Felhasznált források:

Iratkozzon fel hírlevelünkre