A mesterséges intelligencia (MI) fejlődése jelentős hatással van a munkaerőpiacra, amely pozitív és negatív eredményeket egyaránt hozhat az előttünk álló években. Sok országban, különösen a fejlettebbekben, a kutatások szerint több munkahely jön létre, mint amennyit az MI megszüntet, ugyanakkor a hatások különböznek a képzettség és az infrastruktúra függvényében. Az MI főként az alacsonyabb képzettséget igénylő, strukturált és ismétlődő feladatokat automatizálja, például adminisztratív és irodai munkákat, ami csökkenti a keresletet ezen munkakörök iránt. Ugyanakkor új, magasabb hozzáadott értéket képviselő álláshelyek is keletkeznek, például a digitális szektorban, amelyek a jól képzett munkavállalókat célozzák. A munkaerőpiaci átalakulás azonban kihívásokat is okoz, mivel sokaknak szükségük lesz átképzésre és folyamatos tanulásra. A jövőben az ember és az MI együttműködése fogja meghatározni az alkalmazkodás sikerességét, ami a gazdasági fejlődés és a társadalmi egyenlőtlenségek szempontjából is döntő lehet.
A mesterséges intelligencia relevanciája és hatásai a munkaerőpiacon
A munka világa mélyreható strukturális változásokon megy keresztül, amelyeket elsősorban a technológiai fejlődés exponenciális üteme idéz elő. Ez a dinamika mind a munkáltatói, mind a munkavállalói oldalról fokozott alkalmazkodási kényszert indukál. A technológiai innováció történetileg is folyamatosan összefonódott a munkaszervezés és a foglalkoztatási formák átalakulásával, gondoljunk akár a futószalag megjelenésére, az internet, laptop vagy épp a robotok elterjedésére. Ugyanakkor az ipari forradalmak nem eredményeztek tömeges munkahelyvesztést (Acemoglu – Restrepo, 2020, idézi Zsinkó, 2025: 160), az elmúlt évtizedek során egymilliárddal bővült a munkahelyek száma világszerte, annak ellenére, hogy a technológiai fejlődés töretlenül zajlott (Flór, 2024). Az új technológiák rendszerint új iparágak és munkakörök kialakulásához vezetnek, miközben a meglévő gazdasági folyamatok hatékonyságát is növelhetik, ezáltal hozzájárulva a termelékenység növekedéséhez (Zsinkó, 2025: 161).
A mesterséges intelligencia (röviden MI, angolul artificial intelligence, azaz AI) megjelenése új dimenziót nyit a technológiai fejlődésben, amelyek kihatnak a munkavégzés módjára, a munkaerőpiac szerkezetére és a foglalkoztatás jövőbeli alakulására. A World Economic Forum (magyarul Világgazdasági Fórum, röviden WEF) 2025-ös jelentése (WEF, 2025) szerint 2030-ig a munkaerőpiacot leginkább formáló trend a mesterséges intelligencia és az információfeldolgozás lesz. Szintén a WEF egy korábbi tanulmánya szerint (WEF, 2023) az összes üzleti vonatkozású feladat 34%-át gépek végezték 2023-ban, a fennmaradó 66%-ot pedig emberek. Ugyanakkor a vállalatok több mint 75%-a tervezte, hogy a rákövetkező öt évben alkalmazza a mesterséges intelligenciát, a big data és a felhőalapú számítástechnikát, és 2027-re várhatóan az üzleti feladatok 42%-a kerül automatizálásra.
A mesterséges intelligencia munkaerőpiacra gyakorolt nettó hatása nehezen jelezhető előre és számszerűsíthető jelenleg – bár vannak rá előrejelzések nemzetközi szervezetektől –, mivel komplex módon, egyszerre teszi hatékonyabbá a munkafolyamatokat és enyhítheti a munkaerőhiányt, ugyanakkor a munkaerőpiac átrendeződéséhez és ezzel együtt a társadalmi-gazdasági súrlódások növekedéséhez is vezethet. Bár eltérő vélemények vannak arról, hogy milyen mértékben szűnnek meg vagy jönnek létre új munkakörök az MI előretörése nyomán, a jelenlegi nemzetközi elemzések alapján a munka inkább átalakul, mintsem széles körben megszűnik (Lane – Saint-Martin (OECD), 2021; Georgieva – IMF, 2024; ILO, 2025; Zsinkó, 2025). Ezt támasztják alá Daron Acemoglu Nobel-díjas közgazdász kutatásai is, aki szerint ugyan a gépek munkát „vesznek el”, de több ember számára új munkalehetőséget is teremtenek – miközben a gyártás olcsóbbá válik, így nő a kereslet a termékek iránt, ezzel együtt pedig a munkaerő iránt is (Acemoglu – Johnson, 2024).
Az IMF számításai szerint a globális foglalkoztatás csaknem 40%-a kitett az MI hatásának (Georgieva – IMF, 2024), a WEF 2025-ös riportja szerint pedig 2025-2030 között körülbelül 170 millió új munkahely jön létre (ami a jelenlegi teljes foglalkoztatás 14%-ának felel meg), miközben mintegy 92 millió jelenlegi pozíció szűnik meg (jelenlegi összes munkahely 8%-a) a technológiai, demográfiai és gazdasági átalakulások miatt. Ez nettó 78 millió munkahelybővülést jelent a következő években. A legfrissebb kutatások szerint mintegy 922 ezer magyar munkahely lehet érintett az automatizáció és az MI által, leginkább a feldolgozóiparban (Jakab, 2025).
Több tanulmány és kutatás is hangsúlyozza (Lane – Saint-Martin (OECD), 2021; Georgieva – IMF, 2024; ILO, 2025; Zsinkó, 2025), hogy a mesterséges intelligencia kiegészíti és növeli az emberi képességeket, nem pedig teljes egészében helyettesíti – ami mellett természetesen vannak veszélyeztetett munkakörök is. Azonban nagyon kevés olyan szakma, munkakör létezik, amelynek feladatait teljes mértékben ki tudja váltani az MI (ILO, 2025). Miközben különböző mértékben ugyan, de közel mindegyik munkakör rendelkezik könnyebben kiváltható rutin, és nehezebben kiváltható szakfeladatokkal. Így a technológia inkább új, értékesebb tevékenységek felé tereli az emberi erőforrásokat, ami magasabb termelékenységhez, nagyobb munkaerő-kereslethez és jobb munkahelyi minőséghez vezethet. A produktivitás azonban különböző mértékben emelkedhet, a kevesebb gyakorlattal és kisebb szakértelemmel rendelkezők körében dinamikusabban, mint a tapasztaltabb és képzettebb munkavállalóknál (Brynjolfsson et al. 2023; idézi Zsinkó, 2025).
E hatások hátterében az áll, miszerint a mesterséges intelligencia ma már képes komplexebb, kreatívabb jellegű feladatok ellátására is. Ez azt jelenti, hogy a korábbi rutinfeladatokat nem kell ugyanúgy végezni, hiszen az MI mint támogató technológia „a kezünk alá dolgozik”, felszabadítva időt és energiát a magasabb hozzáadott értékű munkavégzés számára. Az MI által leginkább érintett területeken sem feltétlenül szűnnek meg a munkahelyek (ezt az elmúlt bő tíz év empirikus adatai is mutatják), hanem a munkakörök tartalma, feladatszerkezete és a munkavégzés módja változik (Lane – Saint-Martin (OECD), 2021). A technológiai újítások inkább a munka kiegészítői, semmint kiváltói, amelyek megerősítik az emberi és gépi együttműködés szerepét a jövő munkahelyein. Az ember és a gép együttműködése, az ún. augmentáció a jövő munkaerőpiaci modellje (WEF, 2025; Flór, 2024).
Nyertes és vesztes területek
A technológiai fejlődés és a mesterséges intelligencia, az automatizáció hatására csökken az alacsony képzettséget igénylő, elsősorban a rutinjellegű munkák száma, ahol jelentősebb a nők, valamint a diplomások kitettsége, miközben az algoritmusok e munkahelyek kiváltásával nagyobb nyereségpotenciált is hordoznak magukban (Pásztor, 2025). Ugyanakkor az MI elterjedésével új, magas szintű digitális készségeket igénylő munkakörök jönnek létre, amelyek betöltéséhez megfelelő képzettség szükséges.
Az átalakulás nyertesei, vagyis a bővülő szakmák közül elsődleges – a WEF 2025-ös előrejelzése szerint – a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás specialistái; őket követik a fenntarthatósági szakemberek, a big data specialista, az üzleti intelligencia elemzői, a fintech mérnökök és az információbiztonsági elemzők. A fontos húzóágazatokat tekintve (WEF, 2025), az autó- és repülésiparban (automotive and aerospace) a piaci szereplők egynegyede tervezi ellátási láncainak felülvizsgálatát (reshoring, nearshoring, friendshoring stb.), amelyben nagyobb szerepet kaphatnak az adatalapú döntések, akár az MI segítségével. A “fejlett gyártásban” (advanced manufacturing) mesterséges intelligencia segítségével optimalizálható a termelés. A pénzügyi szolgáltatások terén egyrészt a kiberbiztonság megnövekedett szerepe miatt várható az MI elterjedése, másrészt pedig a biztosítások területén a kockázat pontosabb felmérésében is segítséget jelenthet.
Az OECD 2021-es tanulmánya szerint (Lane – Saint-Martin (OECD), 2021) bizonyos munkavállalói csoportok jobban képesek arra, illetve jobb helyzetben vannak ahhoz, hogy kihasználják az MI előnyeit, munkájukban kiegészítő módon alkalmazzák azt, és elkerüljék annak negatív hatásait: ők a magasabb iskolai végzettséggel, magasabb szakértelemmel, jó digitális és társas kapcsolati készségekkel, illetve nagyobb alkalmazkodóképességgel rendelkező munkavállalók. Miközben az ő munkájukat is jelentősen érinti az átalakulás – az MI már a magasan képzettek munkáját is képes kiegészíteni -, ők gyakran dolgoznak olyan (főként nem-rutinszerű, kognitív) munkakörökben, ahol az MI nem kiváltja, hanem éppen támogatja szakmai döntéseiket (például a munkájuk automatizálható részeit kiegészítik vagy felértékelik a technológia révén), növeli a termelékenységet és lehetővé teszi új, értékteremtő feladatok vállalását. Továbbá az MI-t előnyükre tudják fordítani azok a munkavállalók is, akik jó digitális és technológiai készségek birtokosai, vagyis akik képesek hatékonyan használni, felügyelni vagy fejleszteni az MI-rendszereket. Vannak olyan készségek is, melyeket az MI nehezen tud helyettesíteni: ide tartozik a problémamegoldás vagy az interperszonális kapcsolatok építésének képessége. E készségekkel rendelkező munkavállók különösen értékesek maradnak a munkaerőpiacon. Az OECD megállapítása szerint (Lane – Saint-Martin (OECD), 2021) tipikusan a magasabb bérű, jobb társadalmi státuszú dolgozók képesek leginkább profitálni az MI előnyeiből, akik egyben érzékelhető bérnövekedést is tapasztalhatnak az MI alkalmazásával összefüggésben.
Ezen szakmák mellett nem feledkezhetünk el azokról a munkakörökről sem, amelyek erősebben igénylik a személyes interakciókat, a másik emberrel való törődést, pl. a különféle gondozási munkák, az oktatás és a képzés, valamint a stratégiai gondolkodást igénylő (például konzulens) munkakörök; ezek esetében az automatizáció kockázata jóval alacsonyabbnak tűnik (Zsinkó, 2025). Továbbá a Tony Blair Institute kutatási eredményei szerint (Sharps et al., 2024) a komplex kézi munkát igénylő foglalkozások és ágazatok, mint például a szakmunkák vagy az építőipar, valószínűleg kevésbé lesznek kitéve az MI hatásának. Így például a vízvezeték-szerelők, a séfek vagy az áramszerelők, akik komplexebb feladatokat látnak el, azok munkája nehezebben váltható ki a mesterséges intelligencia vagy robotok segítségével. Ugyanakkor e területeken is a dokumentációt, a minőségbiztosítást, a diagnosztikai és oktatási támogató feladatokat nagymértékben képes segíteni és kiegészíteni az MI (Pásztor, 2025).
E pozitív hatásokon felül új, korábban még nem létező munkák is létrejöhetnek, melyekről nehéz előrejelzést adni. Jelenleg is, minden tíz szakember közül legalább egynek olyan munkaköre van, amely 2000-ben még nem létezett (Duke (WEF), 2025). Az MI pedig várhatóan fellendíti a gazdasági növekedést és felgyorsítja az olyan új termékek és szolgáltatások fejlesztését, amelyek teljesen új munkahelyeket fognak teremteni.
A leggyorsabban csökkenő munkaköröket (WEF, 2025) szintén a technológia és a digitalizáció hajtja, a legnagyobb veszteségek az irodai-adminisztratív munkakörökben, valamint a hagyományos biztonsági és gyári munkakörökben várhatóak, más rutin típusú fizikai munkákkal együtt, mint például a szállítás. Az átalakulás vesztesei lehetnek például a pénztárosok és jegykezelők, valamint az adminisztratív asszisztensek és vezetői titkárok, nyomdai dolgozók, könyvelők és könyvvizsgálók, postai ügyintézők, adatrögzítők. Ezeknél rövid távon jelentős helyettesítés indulhat, miközben a megmaradó munkakörökben a munkát kiegészítő eszközök – például szövegíró és tudás‑segítő rendszerek – számottevő hatékonyságnövekedést hozhatnak. Kitettek továbbá az MI-formálta átalakulásnak a jogi szolgáltatások és a tőkepiaci tevékenységek is (Pásztor, 2025). Azonban a vesztesnek minősített munkakörök esetében is ki kell emelni, hogy még ha a munka nagyobb része ki is váltható az MI segítségével, egy részét nem lehet teljesen automatizálni (pl. egyes könyvelői feladatoknál).
Fontos azt is látni, a történelem során az automatizálás és az információs technológia általában a fizikai és a rutin feladatokra volt hatással, azonban az MI egyik különlegessége, hogy képes hatást gyakorolni a magas képzettséget és nem rutinszerű kognitív képességeket igénylő munkakörökre is. Egyre inkább átszivárog a technológia hatása a menedzsment, a döntéshozatal és a kreatív feladatok irányába is. A „kreatív és elemző munkáknál egyszerre jelenik meg a mesterséges intelligencia mint veszélyforrás és mint új eszköz, amely jelentősen bővíti a lehetőségeket” (Zsinkó, 2025, 165-166.o.). A McKinsey kutatása szerint (McKinsey, 2023; idézi Zsinkó, 2025) a magasan képzett munkavállalók esetében nőtt a legnagyobb mértékben az automatizáció lehetősége, míg az alacsonyan képzetteknél ez az emelkedés kisebb volt. Ennek eredményeként a fejlett gazdaságok nagyobb kockázatokkal szembesülnek a mesterséges intelligencia miatt – de ezzel együtt több lehetőségük is van annak előnyeinek kihasználására –, mint a feltörekvő piacok és a fejlődő gazdaságok (Georgieva – IMF, 2024).
A fejlett gazdaságokban a mesterséges intelligencia várhatóan a munkahelyek mintegy 60%-át érinti, ahol a mesterséges intelligencia indukálta átalakulások nagyobb mértékben jelentkeznek. Az érintett munkahelyek körülbelül fele profitálhat az MI integrációjából, ami a termelékenység növekedését eredményezi. Ugyanakkor a másik fele esetében az MI átveszi azokat a kulcsfontosságú feladatokat, amelyeket korábban emberek (Georgieva – IMF, 2024).
A magas jövedelmű országokban a nők 9,6%-a dolgozik az MI által leginkább veszélyeztetett munkahelyeken, ami majdnem háromszor több, mint a férfiak esetében (ILO, 2025). Világszerte a nők munkahelyeinek 4,7%-a, míg a férfiaké 2,4%-a van a legmagasabb kockázatnak kitett csoportban. Az eltérés leginkább abból fakad, hogy a nők aránya magasabb az irodai és adminisztratív munkakörökben, amelyek különösen érintettek az automatizáció által. Bár ezen munkakörök teljes megszűnése nem valószínű, a részleges automatizálás a munkakörök minőségének romlásához vezethet, ami alacsonyabb felelősségi szintet, stagnáló béreket és növekvő munkahelyi bizonytalanságot eredményezhet (ILO, 2025).
A fejlett országok kitettségével szemben a feltörekvő piacokon és az alacsony jövedelmű országokban a mesterséges intelligencia hatása kisebb, várhatóan rendre 40%-os, illetve 26%-os lesz (Georgieva – IMF, 2024). Ezek az országok gyakran nem rendelkeznek a technológia előnyeinek kihasználásához szükséges digitális infrastruktúrával és megfelelően képzett munkaerővel, ami tovább növelheti a már meglévő globális egyenlőtlenségeket (Georgieva – IMF, 2024).
Készségigények és átképzési kihívások
A jövő munkahelyén az elvárt készségek is igazodnak a változó világhoz, elsősorban a technológiai újításokhoz. A vállalatoknál a kognitív készségek és az összetett problémamegoldás jelentősége növekszik leggyorsabban. A munkáltatók körében továbbra is az analitikus gondolkodás a legkeresettebb alapkészség az WEF szerint, 10-ből 7 vállalat 2025-ben is elengedhetetlennek tartja ezt. Ezt követi a rugalmasság és az agilitás, valamint a vezetés és a társadalmi befolyásolás. Legfontosabb készségek között van továbbá a kreativitás/kreatív gondolkodás, a motiváció és önismeret, valamint kíváncsiság és élethosszig tartó tanulás. További fontos készségek a megbízhatóság és a részletekre való odafigyelés, valamint az empátia is. A gyakorlati készségek közül a leggyorsabban növekvő a mesterséges intelligencia és a big data használata, amelyet szorosan követnek a hálózatok és a kiberbiztonság, a rendszergondolkodás, a szolgáltatásorientáltság, valamint a technológiai írástudás. Ugyanígy arra is érdemes gondolni, hogy bár számos tulajdonsággal rendelkezik az MI, van több olyan készség is, mellyel (egyelőre) nem szolgál: olyan emberi készségek, mint a vezetői képességek, a csapatmunka, a tárgyalási készség és a kapcsolatépítés (Duke (WEF), 2025). Az MI fejlődésével ezek a készségek is felértékelődhetnek, és egyre inkább értékesebbé válhatnak emberi szinten. Ami viszont láthatóan visszaesik és kevésbé fontos a munkavállalók körében: az olvasás, írás és matematika, az érzékszervi képességek, a kézügyesség, a kitartás és a precizitás (Georgieva – IMF, 2024).
Mindezekből is látszik, hogy egyre inkább értékké válnak az emberek egyes aspektusai, például készségei, képességei és képzettsége, ahogy a társadalom idősödése miatt egyre zsugorodik a munkaerőállomány, nő a munkaerőhiány és a verseny a munkavállalókért, főleg a kiemelt tehetségekért. Ráadásul a jövő munkavállalói, az ún. Z-generáció részéről alapvető elvárás a képzéseken való részvételi lehetőség. Azok, akik komplex és magas színvonalú vagy rendkívül kreatív munkát képesek végezni, magas elvárásokat támasztanak a munkahelyükkel szemben is.
Várakozások szerint (WEF, 2025) jelenleg globális szinten a dolgozók készségeinek átlagosan közel 40%-a elavul vagy jelentősen átalakul 2025 és 2030 között (ez az arány Magyarországon 36%). A dolgozók körülbelül 60%-ának lesz szüksége 2027-ig átképzésre vagy továbbképzésre (reskilling és upskilling), melyet elsősorban az MI elterjedése tesz szükségessé. A munkához szükséges is várhatóan 70%-kal változnak 2030-ig (Duke (WEF), 2025).
Mindeközben az alkalmazkodás igénye is nagy a munkavállalók és munkáltatók körében egyaránt (WEF, 2025). Egyrészt a dolgozók 50%-a már részt vett valamilyen továbbképzésben, átképzésben vagy készségfejlesztő programban – szemben a 2023-as 41%-kal. Világszerte az MI-készségekkel rendelkező munkavállalók aránya 2016 óta legalább 100%-kal nőtt minden szektorban, ami azt mutatja, hogy a szakemberek széles köre készül fel a munka új jövőjére (Duke (WEF), 2025). Az MI-tehetségek koncentrációja azonban továbbra is viszonylag alacsony globálisan, a szereplők pedig nem fordítanak elég figyelmet az általánosabb, teljes népességre kiterjedő továbbképzésre sem.
Másrészt a globális felmérésbe bevont munkáltatók 85%-a tervezi elsődleges céllá tenni a dolgozók upskillingjét (készségfejlesztését), illetve jelentős arányban támogatják az átképzési (reskilling) programokat is 2025-től (WEF, 2025). A munkáltatók 70%-a új készségekkel rendelkező embereket vesz fel, 40%-uk a feleslegessé váló készségek miatt leépít, 50% pedig saját cégen belül próbálja átcsoportosítani az alkalmazottakat. A legnagyobb cégek külön reskilling és upskilling központokat, digitális tanulási platformokat építenek. Fontos azt is látni, hogy a vállalatok kétharmada számít arra, hogy a készségfejlesztés a befektetéstől számított egy éven belül megtérül, akár a szerepkörök közötti mobilitás, akár a munkavállalók elégedettségének növekedése vagy a termelékenység növelése formájában.
Egy további felmérés eredményei szerint (OECD, 2023; idézi Zsinkó, 2025: 166) „a munkáltatók előnyben részesítik a továbbképzéseket az elbocsátásokkal szemben, mivel a mesterséges intelligencia használata hozzájárul a termelékenység növekedéséhez. A munkavállalók is az AI-eszközök révén jelentős teljesítményjavulásról számoltak be, különösen az algoritmikus irányítással végzett feladatok terén”.
Összességben a lifelong learning (az élethosszig tartó tanulás) kiemelt szerepet kap a globális munkaerőpiac gyors átalakulása miatt a jövőben, amelyet elsősorban a technológiai fejlődés, a zöldátmenet, illetve a demográfiai változások hajtanak. Csak azok a munkavállalók, vállalatok és országok maradnak versenyképesek, amelyek képesek folyamatosan, életük során új tudást elsajátítani és alkalmazni.
Az oktatás és képzések területén még érdemes megemlíteni egy szempontot a mesterséges intelligencia és a munkaerőpiac kapcsolatáról. Az MI jelentősen képes javítani a munkaerő-kínálatot, annak minőségét és hatékonyságát – a jelen munkakörökben mint kiegészítő segítség, de a jövő munkavállalói tekintetében is. „Az MI segíthet mind a tanároknak, mind a diákoknak az osztályteremben, és átlagosan körülbelül 6 százalékkal javíthatja a diákok tanulmányi eredményeit az egész tanulmányi pályafutásuk során. Az új bizonyítékok arra utalnak, hogy a gyengébb teljesítményű diákok valószínűleg a legnagyobb mértékben profitálnak az MI-alapú oktatásból, ami azt sugallja, hogy ez hasznos társadalmi kiegyenlítő eszköz lehet a lehetőségekhez való hozzáférés egyenlővé tételében. A magasabb képzettségű munkaerő termelékenyebb lesz, így az MI-alapú oktatásban részesült diákok munkaerőpiacra történő fokozatos belépésével nőni fog a termelékenység” (Sharps et al., 2024). Tehát a mesterséges intelligencia alkalmazása az oktatásban és képzésben közvetetten is képes javítani a jövő munkavállalóinak a készségeit, növelni a tudásukat.
Az MI soft hatásai a munkaerőpiacon
A technológia fejlődésével, a digitalizációval, automatizációval, a mesterséges intelligencia használatával, valamint a munkavállalók előtérbe kerülésével (zsugorodó munkaerőbázis mellett) átalakulnak a munkavégzés keretei is. Egyrészt a technológiai vívmányok kiegészítik az emberi munkát, a kezünk alá dolgoznak, így több idő szabadul fel a munka során, amit más, hatékonyabb feladatokra – vagy éppen pihenésre, szabadidőre fordíthatunk. Évről évre rövidül az átlagos munkahét hossza az Európai Unióban, a ténylegesen ledolgozott heti munkaórák számát tekintve 2024-ben az EU-ban közel 2 órával dolgoztunk kevesebbet, mint 15 évvel korábban. A munkaidő rövidülése felé mutatnak a négynapos munkahéttel kapcsolatos kísérletek is a világon és azon belül Európában.
Másrészt a digitalizáció fejlődése egyre szélesebb körben tette lehetővé a rugalmas munkaidőbeosztást, illetve az otthoni munkavégzést, távmunkát. A munkavállalókért folyó versenyben hosszú távon elengedhetetlen a rugalmas munkavégzési keretek megteremtése és megtartása. A munka-magánélet egyensúlyának megteremtése is egyre fontosabbá válik világszerte. A munkavállalók, különösen a fiatalabb generációk, egyre inkább a rugalmasságot és a személyes jólétet helyezik előtérbe.
Az MI hozzájárulhat a lakosság egészségének javításához is (Sharps et al., 2024), és ezáltal a munkaerő egészségének javításához, ami kevesebb munkaidő-kiesést, hosszabb és produktívabb karriert, valamint alacsonyabb szociális költségeket eredményez. Már jelenleg is hatalmas lehetőségek rejlenek az MI-ben az orvosi kutatások felgyorsítása, az egészségügyi ellátás megelőző megközelítésének lehetővé tétele, a betegek hatékonyabb azonosítása, kezelése és az egészségügyi rendszerből való kiengedése, valamint – ami fontos – olyan további segítő technológiák ösztönzése terén, amelyek segíthetnek a fogyatékossággal élőknek vagy rövid távú egészségügyi problémákkal küzdőknek a munkaerőpiacra való visszatérésben.
Összefoglalás
A mesterséges intelligencia az előttünk álló években/évtizedekben a munkaerőpiac egyik legfontosabb alakító tényezőjévé válik, amely egyszerre teremt új lehetőségeket és jelent kihívásokat a gazdaságok számára. A jelenlegi nemzetközi előrejelzések alapján az MI hatására több munkahely jöhet létre, mint amennyi megszűnik, ugyanakkor a munkakörök jelentős része átalakul, és új készségek elsajátítását teszi szükségessé. Az automatizáció elsősorban a rutinjellegű, ismétlődő feladatokat érinti, miközben felértékelődnek az olyan emberi képességek, mint a kreativitás, a problémamegoldás, az együttműködés és az alkalmazkodóképesség. A nyertesek várhatóan azok a munkavállalók és gazdaságok lesznek, amelyek képesek kihasználni az MI által kínált termelékenységi előnyöket, valamint folyamatosan fejlesztik digitális és technológiai kompetenciáikat. Ezzel párhuzamosan fennáll a veszélye annak is, hogy a technológiai felkészültségben meglévő különbségek növelik a társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségeket. A sikeres alkalmazkodás kulcsa ezért a készségfejlesztés, az élethosszig tartó tanulás és az oktatási rendszerek megújítása lesz. Összességében a jövő munkaerőpiacát nem az ember és a mesterséges intelligencia versenye, hanem egyre inkább az együttműködése határozhatja meg.
Az elemzés szerkesztett formában megjelent Katona Illés László (2026): Döntés előtt – Hogyan formálja át a mesterséges intelligencia a világot? című könyvben, „A mesterséges intelligencia és a munkaerőpiac változásainak várható nemzetközi tendenciái” fejezetcím alatt, az ELTE Eötvös Kiadó által (a könyv ITT található).
Erdélyi Dóra makroökonómiai elemző. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott közgazdasági elemző mesterszakon. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Magyar Kereskedelmi Banknál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja. 2022. szeptembere óta az Oeconomus senior elemzője.
