A 2020-as évek válságai után 2024 új reményeket hozott a magyar háztartások számára. A harmadik negyedévre a fogyasztás 4,1%-kal bővült, amivel Magyarország az EU 7. helyére lépett elő. A háttérben a jövedelmek növekedése áll: az átlagos háztartási összjövedelem 2023 végén mért 542 ezer forintról 2024 végére 644,5 ezer forintra ugrott, mely közel 20%-os emelkedést jelent. Ez a pozitív trend nemcsak a gazdaság stabilizálódását jelezheti, hanem a lakossági fogyasztás fellendülését is. A következő összefoglalóban a háztartások fogyasztási, illetve megtakarítási szokásait, valamint vagyoni helyzetének alakulását elemzzük.
A háztartások pénzügyi helyzetének elemzése nemcsak gazdasági szemüvegen keresztül fontos téma, hanem rendszerint társadalmi kérdéseket is érint. Az anyagi biztonság megteremtése és a hosszú távú vagyongyarapítás minden család számára alapvető célkitűzés. Ugyanakkor a makrogazdasági tényezők – mint az infláció, a kamatkörnyezet – jelentős hatást gyakorolnak a megtakarítási és befektetési szokásokra. Az elmúlt évek válságai erősen korlátozták a háztartások korábbi fogyasztási szokásait, ami a háztartási vagyon stagnálásával és növekedésének lassú ütemével párosult. Ugyanakkor az elmúlt néhány évet követően a háztartások vagyona újból növekvő pályára került, ami ösztönzőként hathat a fogyasztás további emelkedésére. Így adott a kérdés: vajon mitől költünk többet?
Ébredőben a fogyasztás
A 2020-as évek válságok sokaságával indultak a magyar házatartások számára, azonban az idei évre a háztartások fogyasztási szokásainak további javulása várható. A KSH adatai szerint 2024 harmadik negyedévében a háztartások fogyasztása már 4,1%-kal nőtt, amivel Magyarország az EU országai között a 7. helyre került.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/21316973/
Hasonló képet mutat a Nézőpont Intézet legújabb, decemberi Fogyasztói Barométer felmérése is, ami szerint a háztartások fogyasztása már 2024 végén jelentősen bővülni kezdett. Ennek egyik fő oka a háztartások jövedelmének nagymértékű növekedése: a 2023 decemberében mért 542 ezer forintos átlagjövedelem 2024 végére 644,5 ezer forintra emelkedett, ami közel 20%-os növekedést jelent. Még 2024 harmadik negyedévéhez képest is 7,4%-kal emelkedett az összjövedelem. A Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet 2025–2027-re vonatkozó előrejelzése szintén a fogyasztási kiadások növekedését vetítette előre, habár csak mérsékeltebb ütemben, amit a reálkeresetek – a nominális kereset inflációval korrigált értéke – emelkedési ütemének lassulása korlátozhat.
Ugyanakkor a KSH legutóbbi adatai a pozitív trendek fenntartásával, a gazdaság stabilizálódását és a háztartások anyagi biztonságának javulását jelzik. A novemberi adatok alapján a reálkereset 7,9%-kal emelkedett az előző év azonos időszakához képest, a fogyasztói árak 3,7%-os növekedése mellett, ami tovább erősíti, hogy élénkülőben lehet mind az egyéni, mind a háztartási fogyasztás mértéke.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/21314250/
Javulóban a háztartások pénzügyi helyzete
Historikusan elmondható, hogy a háztartások pénzügyi helyzete érzékenyen reagál a gazdasági válságokra, amit jól szemléltet a háztartások vagyonának alakulása az elmúlt évtizedekben. A 2010-es évek gazdasági fellendülése során az egy háztartásra jutó nettó vagyon 2020-ra 39,6 millió forintra nőtt, szemben a 2014-es 19,1 millió forintos értékkel. Bár az utóbbi években a felgyorsult infláció csökkentette a vagyon reálértékét, 2023-ban a háztartások pénzügyi helyzete ismét növekedési pályára állt. 2024 harmadik negyedévének végére a háztartások pénzügyi vagyona elérte a 90 521 milliárd forintot, ami 2010-hez viszonyítva 369%-os növekedést jelentett. GDP-arányosan ez az érték 42,9 százalékponttal emelkedett az elmúlt 11 év során.
Emellett az európai összehasonlítás is kedvező képet mutat. A 2024 második negyedévére vonatkozó adatok alapján Magyarország a háztartások nettó pénzügyi vagyonát tekintve az EU 13. helyét foglalja el, míg a közép-kelet-európai országok között a második helyen áll. Az MNB 2024. évi lakossági megtakarítások alakulását bemutató publikációja szerint ez leginkább a döntően (pénzügyi) tranzakciókból és átértékelődésből (pl. ingatlanárak növekedése) származik, valamint hogy ezeknek a tartalékoknak a visszaépítése magyarázza a megtakarítások korábbinál jóval magasabb szintjét és az óvatossági motívum – vagyis a háztartások pénzügyi biztonság iránti igénye – vártnál lassabban enyhülését.
Ennek okán a háztartások reálvagyonának felértékelődése a következő időszakban fokozhatja a családok biztonságérzetét, így kivezetve az óvatossági motívumot, míg a megtakarítások minimális visszaesésével növekedhet a fogyasztások mértéke.
Még mindig csak megtakarítunk?
Az alacsony kamatkörnyezetet követően az infláció megugrása jelentős hatást gyakorolt a háztartások pénzügyi döntéseire és az eszközök közötti választásra. Bár a pénzügyi eszközök növekedése lassabb ütemben zajlott, az egyes eszközosztályokon belül jelentős átrendeződések történtek. Az MNB adatai szerint az állampapírok és a befektetési jegyek népszerűsége különösen kiemelkedett. Az állampapírok 2023-ban a háztartások pénzügyi eszközeinek 15%-át tették ki, miközben az értékpapírok aránya 25%-ra nőtt, szemben a 2020-as 20%-kal, amely az egyik legdinamikusabb bővülést jelzi. Ezzel párhuzamosan a hagyományosan alacsony hozamú bankbetétek népszerűsége csökkent: a lekötött betétek állománya stagnált, míg a folyószámlákon tartott összegek emelkedtek, ami a háztartások növekvő likviditási igényét tükrözte. A kockázatosabb befektetések, például részvények és befektetési jegyek iránt is nőtt az érdeklődés. 2023-ban ezek az eszközök a háztartások pénzügyi portfóliójának 25%-át tették ki, szemben a három évvel korábbi 20%-kal.
A tavalyi év során végzett felmérések szerint a háztartások 60–66%-a rendelkezett valamilyen típusú megtakarításal, amelyeknek közel egyharmadát az állampapírok tették ki. Az MNB tavaly júniusi felmérése alapján az állampapír-tulajdonosok többsége az idei mintegy 3000 milliárd értékű kamatfizetésekből származó összeget továbbra is befektetésre szánná. A válaszadók közel fele úgy nyilatkozott, hogy az összeget újra állampapírba fektetné, míg 36%-uk a mindennapi kiadásaik fedezésére használná fel. A háztartások kisebb része, mindössze 13%, más típusú befektetésre csoportosítaná át a pénzét, ami arra utal, hogy az állampapírok továbbra is népszerűek a megtakarítók körében.
A 2024 második negyedévi adatok alapján Magyarországon a háztartások pénzügyi megtakarításainak értéke éves szinten 15,9%-kal nőtt, ami az EU-ban a második legmagasabb ütemnek számít.
Mit hozhat a jövő?
A következő években a háztartások megtakarítási és vagyoni döntéseit három fő tényező formálhatja: az infláció alakulása, a kamatkörnyezet változásai és a pénzügyi digitalizáció gyors térnyerése.
- Az infláció továbbra is központi szerepet játszik a pénzügyi stratégiákban. Az infláció mérséklődésével várhatóan megugrik az érdeklődés a hosszabb távú, stabil hozamot biztosító befektetések iránt, mint például a nyugdíjcélú megtakarítások. Ezek az idei évtől akár lakáscélú felhasználásra is fordíthatók, ami tovább növelheti népszerűségüket.
- A kamatkörnyezet szintén meghatározó lesz: egy alacsonyabb kamatkörnyezet újból vonzóvá teheti a részvényalapú befektetéseket, míg az ingatlanpiac alakulása jelentősen befolyásolhatja a háztartások reáleszköz-állományát. Az ingatlanok árának változásai nemcsak a vásárlási szándékot, hanem a vagyonnövekedés ütemét is meghatározhatják.
- Emellett egyre nehezebb figyelmen kívül hagyni a digitalizáció és a fintech cégek hatását. Az új digitális pénzügyi eszközök és platformok fokozatosan alakítják a lakosság megtakarítási szokásait. Az online befektetési megoldások, applikációk és innovatív fintech szolgáltatások egyre több embert ösztönöznek arra, hogy kényelmesebb, gyorsabb és személyre szabottabb módon kezeljék pénzügyeiket.
A háztartások pénzügyi helyzetének stabilizálódása és a jövedelmek emelkedése erős alapot teremt a fogyasztás további bővüléséhez. A gazdasági környezet javulása és a vásárlóerő növekedése mind azt vetíti előre, hogy a következő időszakban a háztartások fogyasztása tovább élénkülhet.
Gergő a Corvinus Egyetem alkalmazott közgazdaságtan szakon diplomázott. Több mint három év munkatapasztalattal rendelkezik állami ügynökségeknél. Elemzéseiben főként makro-, mikrogazdasági, illetve pénzügyi szektorra fókuszál.
