1896 óta összesen 19 ország 21 városában került sor nyári olimpiai játékokra, valamint 13 ország 21 városában rendeztek téli olimpiát, és ezek közül a helyszínek közül szép számmal találhatunk sikeres rendezőországokat, miközben inkább csak a kudarcokat tartjuk számon. Az ötkarikás játékok sikere vagy kudarca nagyban múlik az előrelátó rendezésen, és azon, hogy a rendezőország politikai és gazdasági rendszere stabil legyen. A 2004-es görögországi olimpia negatív példája széles körben vált ismertté. Ugyanakkor a kudarc mögöttes okaként ritkábban kerül említésre a dél-európai ország általános gazdasági krízise. A következő bejegyzés az olimpiai helyszínek eddigi legnagyobb nyerteseit mutatja be, illetve áttekinti mi okozta a kedvezőtlen végkimenetelt a kevésbé szerencsés helyszínek esetében. Az olimpiai játékok sikeres rendezésének receptje hazai szempontból azért is kiemelten fontos, mivel a magyarországi olimpia lehetősége időről időre felmerül, különösen azóta, hogy az elmúlt évtizedben országunk számos nagy és kedvező nemzetközi visszhanggal megvalósított sporteseménynek adott otthont.
1. ábra: A legtöbb újkori nyári olimpiának az Egyesült Államok volt a házigazdája, de összesen 19 ország 21 városában került sor az eseményre az elmúlt több mint egy évszázadban. Szerző: Németh Viktória. Forrás: Encyclopaedia Britannica. Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/18619422/
A rendező városokat nagyjából hét évvel az esemény előtt választották ki nyílt pályázati eljárás keretében. Az elmúlt 128 év olimpiai helyszínei között vannak győztesek és vesztesek is. A pályázó városok azt remélik, hogy a világ legnagyobb sporteseményének házigazdáiként olyan presztízst teremtenek maguknak, amely hosszú távon több turistát vonz, valamint tartós és pozitív örökséget hagy maga után az infrastruktúra, az építészet és a sportban való részvétel terén. Az olimpia megrendezése ezzel együtt kockázatokkal is jár, mint bármilyen más óriásberuházás, amely esetében a pontatlan pénzügyi előrejelzések és a szervezési hibák megbosszulják magukat.
A legsikeresebb nyári olimpia helyszínek közé tartozik Los Angeles, Barcelona vagy Salt Lake City. Míg a kudarcos rendezések közül Görögország a legismertebb példa. Ugyanakkor a sikertelenség mögöttes okaként ritkábban kerül említésre a dél-európai ország általános gazdasági krízise, az euró válságának első előjelei és a politikai instabilitás. A következő írás a brit Királyi Földrajzi Társaság hivatalos magazinjának olimpiai helyszíneiről szóló elemzése és rangsora alapján készült.
A legsikeresebb olimpiák:
Los Angeles – 1984
Senki sem akarta megrendezni az 1984-es olimpiai játékokat. Montreal 1976-os nagy nyilvánosságot kapott pénzügyi problémái rávilágítottak, hogy a sportrendezvény házigazdáinak nagy körültekintésre van szüksége. Végül Los Angeles és Teherán szállt versenybe a rendezés jogáért. Utóbbi ajánlatot azonban 1979-ben visszavonták az iráni sah hatalának megdöntését követően.
A kedvezőtlen előjelek ellenére az 1984-es Los Angeles-i nyári játékok hatalmas pénzügyi sikert arattak, több mint 232 millió dolláros nyereséget hoztak, a Los Angeles Business Journal szerint. A siker fontos eleme volt, hogy Los Angeles szinte teljes mértékben a meglévő stadionokra és egyéb infrastruktúrára támaszkodhatott, ahelyett hogy pazar új létesítményeket ígért volna a NOB (Nemzetközi Olimpiai Bizottság) kiválasztási bizottságának. E tényező visszaköszön a 2024-es olimpia megrendezésének elvei között is. Napjainkban a sikeres olimpia receptjének fontos összetevőjeként tartják számon, hogy ne kelljen óriási infrastrukturális beruházásokat megvalósítani.
A Los Angeles-i játékok televíziós közvetítési bevételei is jelentősen megugrottak a korábbi olimpiákhoz képest. Ezzel együtt a Los Angeles-i szervezőbizottság úttörőnek bizonyult abban a tekintetben is, hogy elsőként alkalmazták sikerrel a kereskedelmi szponzorokat is. Mindazonáltal az 1984-es siker is hozzájárulhatott ahhoz, hogy a város a 2032-es nyári játékok házigazdája legyen.
Barcelona — 1992
Az olimpia a legjobb példája annak, hogy egy várost turisztikai célponttá tegyen egy megasportesemény. Barcelona számára, amely az 1992-es nyári olimpiának adott otthont, úgy tűnik, hogy kifizetődő döntés volt a játékok megrendezése. A városra széles körben úgy tekintenek, hogy profitált az olimpia megrendezéséből, és a barcelonai ötkarikás játékok máig a legjobb példának számít a nemzetközi figyelem jó értelemben vett felkeltésére.
Salt Lake City – 2002
A 2002-es utahi téli olimpiát megelőzően számos viharfelhő gyülekezett, amelyek árnyat vethettek volna a megrendezés sikerére. Először arra derült fény, hogy a szervezők 1 millió dollárt költöttek a NOB-tagok és családjaik orvosi ellátásra, ajándékokra és tandíjra. Ráadásul a szeptember 11-i terrortámadás csak hónapokkal a megnyitó ünnepség előtt történt.
Ennek ellenére a Salt Lake City-i olimpiát sok területen sikerként tartják számon. A rendezvény után nyereséggel zárt a város, a helyi turizmus fellendülését tapasztalt, a utahi síközpontokban 20,4%-kal nőtt a síelők száma a Salt Lake City-i játékok előtti év és a 2014–15-ös szezon között. Ezenkívül Utah kiterjedt autópályákkal bővült Salt Lake City és a tőle keletre fekvő hegyekben található népszerű síközpontok között.
A városi tisztviselők egyértelműen úgy gondolják, hogy a játékok sikeresek voltak; így Salt Lake City hivatalosan benyújtotta pályázatát a 2034-es téli olimpia megrendezésére. A pályázatokat 2024. július végén bírálják el. Amennyiben az amerikai város nyer, ez lenne az ötödik alkalom a történelemben, hogy az Egyesült Államok ad otthont a téli olimpiának.
Kudarcok és annak okai
Montreal – 1976
Az 1976-os montreali nyári olimpia a játékok megrendezésével járó tervezési hibákat szimbolizálta. A tervezett 124 millió dolláros költség messze elmaradt a tényleges kiadásoktól, nagyrészt az építési késedelmek és az új stadion költségtúllépése miatt, így a város adófizetői mintegy 1,5 milliárd dolláros adósságot vettek a nyakukba, amelynek kifizetése közel három évtizedet vett igénybe.
Montreal 1976-ban hatalmas új stadiont épített az olimpiára, amelyet a kanadai sajtó a mai napig „pénznyelőnek” nevez. Bár a stadiont csupán alkalmi rendezvényekre használják, évente több millió dollárba kerül a fenntartása, és 2004 óta nincs állandó bérlője. Ezzel együtt is a Kanadai Olimpiai Bizottság igyekszik kihasználni a helyszínt. Így a város a 2015-ös pánamerikai játékoknak is otthont adott. A Bizottság szeretné benyújtani pályázatát a 2036-os nyári olimpiai játékok megrendezésére.
Athén – 2004
Annak ellenére, hogy itt született az olimpia, az athéni játékokat a legismertebb olimpiai kudarcként tartják számon. A kudarc okai között szerepelnek a tervezési hibák, és az olimpián kívüli körülmények is. A 15 milliárd dolláros költségek messze meghaladták az eredeti költségvetési összeget. Ugyanakkor érdemes látni azt is, hogy a túlköltekezés jelentős része 2001. szeptember 11-i egyesült államokbeli terrortámadás után felmerült többlet biztonsági költségeknek tudhatók be. A közgazdászok becslése szerint az egy háztartásra jutó költség meghaladja az 56 000 dollárt, amelyet a görög adófizetők azóta is fizetnek.
Örökség szempontjából sem bizonyultak sikeresnek az ötkarikás játék. A 2004-es athéni olimpia számos helyszíne mára leromlott, úgynevezett „fehér elefántokká” váltak – drága létesítményekké, amelyek méretük vagy speciális jellegük miatt korlátozott mértékben használhatók az olimpia után. Spyros Capralos, a Görög Olimpiai Bizottság vezetője szerint Athén tanulsága az, hogy „a mai világban (a fogadó városokban) nem szabad megpróbálni olyan állandó létesítményeket építeni, amelyeket később nem lehet használni”.
Az olimpia ugyanakkor lehetőséget kínált, hogy korábban tervezett infrastrukturális beruházásokat be lehessen fejezni. Ennek példája az 1975-ben indult nemzetközi repülőtér fejlesztés, amely projekt befejezése gazdaságélénkítő hatású is lehetett volna, a növekvő adóbevételek és a beruházások, valamint turizmus élénkülésén keresztül.
Érdemes látni azt is, hogy a görögországi olimpia környezete sem volt megfelelő a sikeres megvalósításhoz. Az országot folyamatos belpolitikai válság, és ezzel összefüggésben a rendezés körüli botrányok és nehézségek jellemezték. Továbbá súlyos, strukturális gazdasági problémák is jelentkezek, amelyeket tovább terheltek az euró elhamarkodott bevezetéséből fakadó nehézségek.
Összességében a görög gazdaság drámájáért nem az olimpiai játékok megrendezése tehető felelősség, az a szervezési hibák mellett is a gazdaságba bevont, jelentős mértékű uniós, magán- és NOB-pénzeknek köszönhetően, a megnövekedett költségekkel és az egyes utóhasznosítási problémákkal együtt is inkább támogató volt a görög gazdaság számára.
Rio de Janeiro – 2016
Történelmileg az olimpiai rendező városok szinte kizárólag gazdag, iparosodott országokból származtak. 1896 és 1998 között a fogadó városok több mint 90%-a Nyugat-Európából, az Egyesült Államokból vagy Kanadából, Ausztráliából és Japánból került ki. Ez a tendencia 2008-ban változott meg, amikor Peking lett a játékok házigazdája, és ettől kezdve a NOB ösztönözte a fejlődő országok pályázatait. A Rio de Janeiróban megrendezett 2016. évi nyári olimpiai játékok jelentették az első alkalmat, hogy az eseményt Dél-Amerikában rendezték meg.
A riói játékok időzítése azonban nem bizonyult szerencsésnek a brazil város számára. Brazília történelmének legnagyobb gazdasági válsága idején zajlottak. A játékok költsége meghaladta a 20 milliárd dollárt, és Rio 900 millió dolláros mentőcsomagot kért a szövetségi kormánytól, hogy fedezze az olimpia rendfenntartásának költségeit. Ezzel együtt sem tudták kifizetni az összes közalkalmazottat.
A városnak jelentős beruházásokat kellett eszközölnie az infrastruktúrába is, amelynek célja az volt, hogy újjáélessze a leszakadó peremterületeket, de az olimpiát követően a legtöbb helyszínt elhagyták vagy alig használták. Egy évvel a játékok után végzett vizsgálat megállapította, hogy míg az eredeti 27 helyszínből 15 adott otthont valamilyen eseménynek, a többit nagyrészt elhagyatottan áll. Az ikonikus futballstadiont, a Maracanã-t megrongálták, és teljesen kikapcsolták az áramot, miután 950 000 dolláros villanyszámla gyűlt fel.
Konklúzió
A nagy nemzetközi sportesemények szervezése során kulcsfontosságú a tervezés, amelynek nem csupán az olimpia időszakára kell tekintettel lennie, hanem hosszabb távon is. A 2024-ben megrendezett párizsi olimpia nyertes pályázata esetében kiemelt tényező volt, hogy az lehet minden idők legfenntarthatóbb olimpiája, amely nem csupán a környezeti elvek betartását, hanem a pénzügyi fenntarthatóságot is magába foglalja. Ilyen módon a 2024-es játékok 95%-ában meglévő vagy ideiglenes infrastruktúrára támaszkodnak. Az új szempont jelentősen megnövelte az olimpia rendezése iránt érdeklődő városok számát. A 2024-es játékokra a pályázat végső szakaszában csupán két város jelentkezett, így közülük került ki a 2024-es párizsi és a 2028-as Los Angeles-i helyszín. A 2024-es olimpiát megelőző időszakban egyre többen vélték úgy, hogy az ötkarikás játékok megrendezése nagyobb kockázatot jelent, mint a várható haszon. E tendencia fordult meg a pénzügyi fenntarthatósági elvek előtérbe kerülésével. A 2032-es játékokra már 6 pályázó volt. A 2036-os olimpiára eddig hivatalosan 4 pályázat érkezett be, amelyeken felül további 10 város, közöttük Budapest is érdeklődik a szervezési jog elnyerése iránt.
Az olimpia szervezését közvetlenül érintő kérdések mellett – a fentiek alapján – fontos az is, hogy a rendező ország gazdasága stabil lábakon álljon. A gazdasági instabilitás olyan helyzeteket teremthet, amelyek sikertelenné tették a riói vagy az athéni játékokat. Mindazonáltal bekövetkezhetnek olyan nem várt gazdasági vagy geopolitikai események, amelyek az olimpia rendezésére is kihathatnak. Ilyen nem látható események voltak a 2001. szeptember 11-i terrortámadás következményei, amelyek jelentősen megemelték az athéni olimpia költségeit. Emellett a koronavírus-járvány kitörése is nagy nehézségek elé állította a 2020-ra tervezett, és 2021-ben megvalósított tokiói olimpia szervezőit, akiknek különösen körültekintően kellett eljárniuk az egészségbiztonsági elvekre való tekintettel.
Magyarország és a megasportesemények
A budapesti nyári olimpia kérdése rendszeresen felmerül. Leghamarabb a 2036-ban kerülhet sor az eseményre hazánkban, mivel ez a legközelebbi esemény, amelynek helyszínét még nem választották ki. Az elmúlt években hazánkban zajló nagyszámú és kimagasló nemzetközi sporteredmények, valamint az ország jelentős sport múltja, vagyis mind a sportolók teljesítménye, mind a versenyek megrendezésében szerzett rutin jó alapot nyújtott ehhez. Hazánk kimagasló számú nemzetközi sportesemény házigazdája volt az elmúlt évtizedben, ahogy a következő ábra is szemlélteti azt. Emellett Magyarország élen jár abban is, hogy az újonnan megépített sportlétesítményeket kihasználja, aminek példája a Duna Aréna és a Puskás Ferenc Stadion. Másrészt a Nemzeti Atlétikai Központ környékének rehabilitációja, valamint zöldítése szintén a sporteseményeken túlmutató örökséggel rendelkező beruházások közé tartozik.
2. ábra: Magyarország az olimpiai sportágakban 2010 óta megrendezett világ- és Európa-bajnokságok. Szerző: Németh Viktória. Az ábra itt hivatkozható: https://infogram.com/magyarorszagi_rendezesu_eb_vb_k-1h1749v57ew0l6z?live
Magyarország más államokhoz képest sokkal kisebb ráfordítással vált olyan helyszínné, amelyet nemzetközi szinten a sporttal hoznak összefüggésbe. Budapest 2022-ben már 13. legkiemelkedőbb városa volt e téren, többek között megelőzve Dohát, amely a 2022-es labdarúgó világbajnokság házigazdája volt. 2023-ban pedig Budapest már a 10. legnépszerűbb célpontja lett a nemzetközi sporteseményeknek és a hozzá kapcsolódó turizmusnak.
Németh Viktória makroökonómiai elemző és külpolitikai szakértő. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott nemzetközi tanulmányok szakon, majd a Pécsi Tudományegyetemen szerzett doktori fokozatot geopolitika szakirányon. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Nemzetgazdasági Minisztériumnál, a Magyar Nemzeti Banknál és az MKB-nál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja.
