Categories
OecoBright Oecogram

Az ázsiai országok a soft power kiemelt eszközeként kezelik a sportot

🌏 A Magyar Külügyi Intézet 2023. október 10-én rendezte meg a Sport és országimázs Ázsiában című kerekasztal beszélgetést, amelyen az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány is képviseltette magát. A beszélgetés résztvevői: Mezei Tibor, kutató (Magyar Külügyi Intézet), Németh Viktória, senior elemző (Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány), Salát Gergely, vezető kutató (Magyar Külügyi Intézet) és a moderátor, Buzna Viktor, kutató (Magyar Külügyi Intézet) voltak. A rendezvény apropóját a 19. Ázsia Játékok adta. Az esemény ráirányította a figyelmet arra a folyamatra, amely során a legnépesebb kontinens országai igyekeznek sportnemzetekké válni. Magyarország sportpolitikájával és diplomáciájával párhuzamba állítva az ázsiai törekvéseket kitűnik, hogy a korábban jelentős sport hagyományokkal nem rendelkező ázsiai országok számára milyen hatalmas befektetést igényel a sportélet fejlesztése. Hazánk képes rá, hogy helyzeti előnyét felismerje, és kihasználja. Ilyen módon képes nagy gazdasági hatalmaknál is jobb teljesítményt mutatni a sportdiplomácia és -gazdaság terén.

Kép: A Magyar Külügyi Intézet Sport és országimázs Ázsiában című kerekasztal beszélgetése. Forrás: Magyar Külügyi Intézet.

🏟️ 2023. október 8-án értek véget az Ázsia Játékok. A sporteseményt eredetileg 2022-ben rendezték volna meg, de a Kínában elhúzódó koronavírus-járvány és az ahhoz kapcsolódó korlátozások miatt azt egy évvel elhalasztották. A legnagyobb szabású ázsiai sportesemény 45 nemzet részvételével zajlik, idén már 40 sportágban. Az éremtáblázat élén a kontinens gazdasági és politikai nagyhatalmai végeztek: Kína, Japán, Dél-Korea és India. Az eseményre négyévente kerül sor, 1951 óta Ázsia Játékokként rendezik meg, de ennek előzményeként 1913 és 1938 között 11 alkalommal került sor Kelet-Ázsiai Játékokra. Felmerül a kérdés, hogy e sportesemény miért kiemelkedő az ázsiai nagyhatalmak számára? Magyar perspektívából mit tanulhatunk az ázsiai sportpolitikából? Milyen következtetéseket vonhatunk le a hazai sportra nézve?

Ábra: Az Ázsia Játékokon résztvevő országok. Forrás: Olympic Council Of Asia, Szerző: Németh Viktória.

Milyen diplomáciai céljai lehetnek a rendező országnak?

🤝 Először is fontos, hogy a sportdiplomáciát egyfajta nyilvános diplomáciának tekintsük. A nyilvános diplomáciát a diplomácia interaktív dimenziójaként határozzák meg, amely számos szereplőt és hálózatot is magában foglal, mint például a sportesemények résztvevői, valamint nézői, függetlenül attól, hogy a helyszínen vagy távolról követik a versenyeket, illetve a rendezői feladatokat ellátók is ide sorolhatóak. A nyilvános diplomácia célja a bizalom erősítése és a produktív kapcsolatok létesítése (például a kereskedelmi vagy turisztikai kapcsolatok erősítése), miközben a sportesemény több formában előmozdítja a külpolitikai célokat is. Ez egyfajta puha hatalom, ahol a vonzerő, – nem pedig a fizikai kényszer (katonai hatalom) vagy a gazdasági erő, illetve nyomásgyakorlás – befolyásolja az állam képességét diplomáciai céljainak elérésére. Az országok kulturális értékeiket vagy politikai értékeiket mások vonzására használják, és a sport ennek elsődleges módjává vált.

📢 Az országimázsnak is kiemelt szerep jut a megasportesemények kapcsán. Az Ázsia Játékoknak a 4,5 milliárd lakosú, legnépesebb kontinens ad otthont. Az esemény nézőszáma eléri az 1 milliárd főt, akik betekintést nyerhetnek a rendező ország kultúrájába, képet kaphatnak annak fejlettségi szintjéről, ami mellett az esemény jelentős marketing felületet is jelent a rendező ország turizmusa számára, illetve alkalmat ad kereskedelmi kapcsolatok bővítésére is.

🔗 A megasportesemények rendezése a diplomáciai és országimázs szempontjából több szakaszra különíthetőek el.  Ezek között a rendezés és az arra való diplomáciai felkészülés a legfontosabb:

  • ✅ A legnagyobb diplomáciai siker egy nagy nemzetközi sportrendezvény kapcsán, amikor egy ország megnyeri a rendezés jogát. Közel sem magától értetődő, hogy egy jelentős méretű ország, mint Kína elnyerje az Ázsia Játékok rendezési jogát. Az 1951 óta megrendezésre kerülő Játékoknak először csak 1990-ben adhatott otthont. Azóta a jelenlegi már a 3. Ázsia Játékok, amit megrendez. Kína jelentősebb sportsikerei a játékokon is viszonylag későn, 1982-ben kezdődtek, amikor átvette a vezetést az éremtáblázatban Japántól. A legtöbb Ázsia Játékokat eddig Thaiföld rendezte meg, ez idáig összesen négy alkalommal. Utóbbi adatok azt is jelezhetik, hogy Ázsiában a sportesemények jelentősége az 1990-es évek után értékelődött fel. Napjaink erősödő ázsiai sportdiplomáciai versengését jelzi, hogy az Öböl-menti térség országai is harcba szálltak a házigazda szerepért. Katar 2026-ban rendezi meg másodszor a legnagyobb ázsiai multisport eseményt. Érdemes látni azt is, hogy az ázsiai országok a világversenyekre is egyre nagyobb hangsúlyt helyeznek. A legnépesebb kontinensen eddig 8 olimpiát (nyári és téli) rendeztek összesen, amelyből 4-re 2008 után került sor. Emellett a kontinens eddigi két labdarúgó világbajnokságra szintén a 2000-es években, 2002-ben és 2022-ben került sor, ahogyan ezt a Külügyi Intézet munkatársai is hangsúlyozták a kerekasztal beszélgetés alkalmával.

 

Ábra: Megrendezett, illetve megrendezésre kerülő Ázsia Játékok száma 1951 és 2034 között. (A sárga kör azokat az országokat jelöli, ahol 2023-ig rendezték meg az eseményt. A narancssárga kör jelöli azokat az országokat, ahol a 2023 után rendezik meg a játékokat.) Forrás: Forrás: Olympic Council Of Asia, Szerző: Németh Viktória.

  • ✅ A sportesemények kapcsán fontos az is, hogy hogyan reagál az adott ország rendezési jogára, illetve magára az eseményre a világ. A rendezési jog megnyerése és az esemény tényleges megvalósulása között kitör-e nemzetközi konfliktus, vagy kialakul-e nemzetközi feszültség? Ahogyan például 1980-ban az Egyesült Államok és a nyugati országok bojkottálták a moszkvai olimpiát, mivel 1979-ben a Szovjetunió bevonult Afganisztánba. Erre válaszul a szocialista blokk országai nem vettek részt az 1984-es Los Angeles-i olimpián. A 2022-es kínai téli olimpia előtt elhidegült a kínai-amerikai viszony, és aminek következtében az Egyesült Államok diplomatái nem vettek részt a nyitóünnepségen.
  • ✅ További fontos elem a profi és amatőr sporteseményeken megvalósuló magas szintű, informális állami vezetői találkozók lehetősége, de a közdiplomáciának, vagyis a civil társadalom és az egyes országok lakosainak találkozási lehetősége is. A Külügyi Intézet kutatói is kiemelték a kerekasztalbeszélgetés alkalmával ennek példáit. Ezek között a 2004-ben India krikettcsapata elutazott a szomszédos Pakisztánba, amelyre 15 év kihagyás után került sor. Az elhidegülés oka a Kasmír szuverenitásával kapcsolatos konfliktus volt. Az esemény alkalmából indiaiak ezrei utaztak Pakisztánba, hogy megnézzék a mérkőzéseket. A béke jegyében 2008-ig több mérkőzést is képesek voltak megrendezni. A másik ismert ázsiai példa, amikor 2018-as dél-koreai téli olimpián több más szimbolikus esemény mellett az északi és déli sportolók egységes zászló alatt vonultak ki a megnyitóra, és emellett valódi diplomáciai egyeztetések is zajlottak a pálya szélén és a lelátón.

🇭🇺 Magyarország és a sportdiplomácia:

🔭 A magyar kormányzat felismerte hazánk kedvező adottságait a sport terén, illetve a sport támogatásának jelentőségét és a sportturizmus gazdaságra kifejtett megtermékenyítő hatását. A szakterület tudatos fejlesztése a 2010-es évek legelején indult el és Magyarország az elmúlt években számos nagyszabású sportverseny házigazdája volt. Ilyen például a 2017-es vizes világbajnokság, amelyet 2022-ben is Magyarország rendezett, és 2027-ben ismét otthont ad az eseménynek, emellett 2023 augusztusában az atlétikai világbajnokságra is sor került. Magyarország a labdarúgó események megrendezésére is egyre több lehetőséget kap a felhalmozott szervezési rutinnak köszönhetően. 2021-ben a labdarúgó Európa-bajnokságot a kontinens 11 városban rendezték, közöttük Budapesten is. Majd 2023-ban az UEFA Európa-liga döntőjét is itt tartották. A kiemelt sportesemények mellett számos más sportágban is sor került valamilyen fontosabb esemény lebonyolítására. Magyarország egyre nagyobb rutinnal rendelkezik nagy nemzetközi események megrendezésében, és ennek köszönhetően egyre több sportág nemzetközi versenyeinek lehet házigazdája. Magyarország így az ázsiai államokhoz képest sokkal kisebb ráfordítással vált olyan helyszínné, amelyet nemzetközi szinten a sporttal azonosítanak. Ennek további példája, hogy a Nemzetközi Úszószövetséggel történt megállapodás után Magyarország lett a harmadik olyan ország, amely egynél több sport világszervezetnek adhat otthont. Szintén óriási sportdiplomáciai siker, hogy 40 év után újra magyar tagot választottak a Nemzetközi Olimpiai Bizottságba (NOB), miután 2023. október 17-én az indiai Mumbaiban zajló NOB-közgyűlés elsöprő többséggel, a szavazatok több mint kilencven százalékával a NOB állandó, teljes jogú tagjai közé választotta Fürjes Balázst.

💾 Az eredeti cikk itt, itt, itt, és itt olvasható.

Senior kutató | Megjelent írások

Németh Viktória makroökonómiai elemző és külpolitikai szakértő. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott nemzetközi tanulmányok szakon. Jelenleg a Pécsi Tudományegyetem PhD hallgatója. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Pénzügyminisztériumnál, a Magyar Nemzeti Banknál és az Magyar Kereskedelmi Banknál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja.

Iratkozzon fel hírlevelünkre