Májusban megkezdték Európa legnagyobb akkumulátorgyárában az összeszerelést. A debreceni CATL nem csak a BMW autóit teheti versenyképesebbé, hanem akár román Dacia-kba is kerülhet. A magyar 26 milliárd dolláros elektromosautó-ökoszisztéma alkalmas lehet egy kelet-európai járműipari klaszter csomópontjává válni, főleg a szerb lítiummal. Mi a baj a portugál és a finn lítiummal? A finomított grafit 90%-át, a mangán-szulfát 95%-át Kínában állítják elő, azonban a kínaiak a világ kobalttermelésének a 70%-áért felelős Kongóban is uralják a teljes láncot, továbbá a nikkelnagyhatalom Indonéziában is a gyártás 75%-a van a kezükben. Eközben új trend rajzolódik ki a Globális Délen, ahol Indonézia mellett afrikai országok is nagyobb részt szeretnének megkapni a jövedelmező nyersanyagexport profitjából. Az európai akkumulátoripar fellendítését komplex kihívások nehezítik, de vajon építhetők-e pozíciók Peking dominanciájának a megtörésére?
Az akkumulátoripar az elmúlt évtizedben a globális gazdaság egyik stratégiai ágazatává vált, mert az energiarendszerek dekarbonizációjában játszik vitális szerepet. Míg korábban elsősorban a fogyasztói elektronikához – mobiltelefonokhoz, laptopokhoz, kézi mérőeszközökhöz, szerszámokhoz – kapcsolódott, ma már a keresletet elsősorban az elektromos járművek (EV-k), az energiatároló rendszerek (ESS), az adatközpontok, a viselhető okoseszközök, hordozható háztartási gépek, szenzorok, a hadiipar, a drónok, headset-ek és az ipari automatizáció terjedése hajtja.
Közgazdaságtani jellemzők
Az akkumulátorok iránti kereslet – ami meghatározza az egész szektor fejlődési vektorát – nagyban függ az elektromos autóipar értékesítési teljesítményétől. Mivel az EV-ipar nem olyan ütemben gyarapodott – főleg Kínán kívül -, mint ahogy azt az elemzők várták, ez a piaci bizonytalanság az elmúlt néhány évben visszavetette a keresletet az akkumulátorgyártásra. A szektor ezen kockázata azonban nem fog sokáig tartani, mert a mérséklődés ideiglenes volt, csak elodázta az akkumulátorokra való igény tartós fellendülését már a belátható jövőben. Mivel a technológia miatt a termelés felskálázása lassú, tőke- és technológiaigényes, ezért a szereplők – magáncégek, kormányok – előrelátó, kitartó és kockázatvállaló attitűdje elengedhetetlen a szektorban. Ennek köszönhetően tudott például lemenni a lítium-ion akkumulátorok kilowattóránkénti ára: 2022-ben 170 USD-be kerültek, 2025 végére 100 USD alá esett. Ennek keresleti oldali hatása egymást indukálja: az elektromos autók legdrágább elemének az árcsökkenése vonzóbb opcióvá teszi a fogyasztóknak egy benzinessel szemben, így az elektromos autók iránti megugró kereslet az akkumulátoripart is magával húzza, ami javítja a méretgazdaságosságot. A szakértők szerint a hatótáv kapcsán már egyre kisebb kompromisszumokat kell kötnie egy autótulajdonosnak és a valóban gyors töltés, azaz a benzinkúti tankolással összemérhető időtartam újabb löketet fog adni az elektromos autózásnak. Ennek technológiai megoldása, ami széleskörűen elterjedhet, közel van. Másrészt a kínálati oldalról az árnyomás arra kényszeríti a gyártókat, hogy az új technológiákat mielőbb átvigyék a gyártás fázisába, mert az elavulási idő gyors. Ehhez jól szervezett ellátási és beszállítói láncokra van szükség, mert az iparág a folyamatos kísérletezések révén sokféle nyersanyagot használ, ezek beszerzési útvonala pedig egyre inkább a geostratégiai feszültségek tárgyai.
Minden csille Pekingbe vezet?
Az akkumulátorok legfontosabb alapanyagai a lítium, a nikkel, a kobalt, a grafit, a mangán és kapcsolódóan a világpiacokon sokkal nagyobb elérhetőséggel rendelkező réz, valamint az alumínium. Az ellátási láncaik meglehetősen koncentráltak. A legfontosabb elem a lítium, kitermelésében Ausztrália (46%), Chile (24%), Kína (16%) és Argentína (7%) dominál. A világ lítiumfinomító kapacitásának több mint 69%-a (2015-ben 45%) Kínában található, de az akkumulátorgyártásra is alkalmas szintre feldolgozott anyagból (karbonát és hidroxid) a kibocsátás 85%-át uralja. A második helyen álló Chilében jelentős lítium-karbonát gyártás is működik. Jelenleg a legígéretesebb ütemben Argentína lítium-karbonát termelése bővül Javier Milei piacpárti reformjainak köszönhetően, 2025-ben már elérte a 86 ezer tonnát, ami 2030-ra 218 ezerre is növekedhet. Ausztráliában jegelték az Albemarle üzem létrehozását a lítium árának zuhanása miatt, a részint kínai érdekeltségű Kwinane finomító pedig jogvita miatt szenved. Az USA-ban a Stardust Muskogee-projektje 2028-nál előbb nem fog tudni termelni, de több nagy építkezés zajlik komoly szövetségi pénzügyi támogatással. Németországban kezdett el működni Európa első lítiumfinomítója 2024-ben, az AMG bitterfeld-i üzeme 2030-ra éri el a 100 ezer tonnás kapacitását. A Vulcan Energy 2028-tól kezdhet el működni Frankfurtban, évi 24 ezer tonnás kapacitással. Portugália rendelkezik Európában a legnagyobb lítiumtartalékkal, a Lifthium Energy 2030-tól évi 50 ezer tonnát állíthat majd elő. Ha nem tudják majd tengeri úton (Hamburg, Koper) továbbítani a kontinens autógyártó klasztereibe, akkor a vasúti szállítást lassíthatja az eltérő ibériai nyomtáv. Nem véletlenül gondolkodnak a kínai autógyártók a magyarországi után a spanyolországi jelenléten. Finnország lesz az első ország a kontinensen, ahol a bányászattól a lítium-hidroxiddá való feldolgozásig lesz teljes egy ellátási lánc. A Stillwater-rel szövetkező dél-afrikai Sibanye 80%-os tulajdonnal rendelkezik a projektben. Várhatóan 2028-tól indul meg a termelés, relatíve közel (90 km) is van a kikötőhöz, bár a 15 ezer tonnányi mennyiség inkább csak jelképes. Kína 2025-ben csak lítium-hidroxidból 305 ezer tonnányit, lítium-karbonátból pedig 970 ezer tonnányit állított elő, és további 820 ezer tonnányi EV-akkumulátort hasznosított újra. Egy 60 kWh-s kapacitású akkumulátorral szerelt autóhoz kb. 45-55 kg lítiumvegyület szükséges.
A grafit esetében ugyan csak a tartalékok 27,9%-a van a kelet-ázsiai szuperhatalom területén, 25,5%-kal a második Brazília, de a soron következő Madagaszkár, Mozambik, Tanzánia és Oroszország is inkább esik kínai, mint nyugati gazdasági befolyás alá. Ha nem történik októberben egy jobboldali – és Trump- vagy legalább USA-barát – fordulat Brazíliavárosban, akkor a készletek 90%-a nehezen vagy szinte semennyire sem férhető hozzá nyugati cégek számára. A kibányászott mennyiség 78%-a Kínából származik, a második Madagaszkár 4,4%-kal, a harmadik Mozambik 4%-kal. Ezután még tisztítani, gömbösíteni, majd anódanyaggá kell alakítani, az akkumulátorgyártás szempontjából ez utóbbi a legfontosabb lépés. Egy lítiumion-akkumulátor anódjának tömege általában nagyobb, mint a benne lévő lítium tömege. A grafitfeldolgozás közel 90%-át Kína végzi, a maradékon osztozik Japán, Dél-Korea és néhány európai, valamint afrikai projekt.
A világon az összes előállított nikkel 60%-a ugyan Indonéziából származik, de közvetve vagy közvetetten a tulajdon, a technológia, a finanszírozás vagy éppen a kohókhoz tartozó infrastruktúra (kikötők, utak, logisztikai rendszerek és energiaellátás) mintegy háromnegyede kínai kötődésű. A két legnagyobb szereplő a kínai Tsingshan Holding Group és a Jiangsu Delong Nickel Industry, amelyek együtt az indonéz finomítókapacitás – ami a világ 43%-a – több mint 70%-át adják. A világ legnagyobb nikkelfeldolgozó központja, az Indonesia Morowali Industrial Park is kínai-indonéz együttműködésben jött létre, jelentős kínai tőkével és technológiával. Feltételezhetően ezen igyekszik változtatni Dzsakarta: még idéntől állami vállalatok veszik át a stratégiai nyersanyagok értékesítését a kormány által meghatározott árakon és az exportbevételek beszedését; ez a kínaiak mellett nagyobb lehetőséget biztosítana amerikai befektetőknek. Peking is vissza tud vágni: a többek közt a nikkel finomításához szükséges kénsav exportját fokozatos csökkentés után áprilisban leállította.
Az ábra a következő linken hivatkozható: https://infogram.com/akkumulatoripar-1h0n25ojy0jel4p
A kobalttermelés több mint 70%-a a Kongói Demokratikus Köztársaságban zajlik, a második legnagyobb tartalékkal Ausztrália rendelkezik. A legnagyobb bányák többségét kínai cégek pénzéből fejlesztették, így a tulajdonjog is az övék, illetve kínai vállalatok vásárolják fel a kitermelt kobalt jelentős részét, amit aztán Kínában dolgozzák fel az akkumulátorokhoz szükséges katódnak.
A mangán 36%-át Dél-Afrikában, 22%-át pedig Gabonban termelik ki, de Ausztrália is jelentős készletekkel (16%) rendelkezik. Az értékláncot azonban a Népköztársaság uralja: Kína állítja elő az akkumulátoriparban használható mangán-szulfát 95%-át.
Le kell lemásolni a kínaiakat?
Mivel az iparág legfontosabb nyersanyagainak a kitermelése és feldolgozása terén globálisan kínai dominancia érvényesül, ezért a nem kínai vállalatok – Washington és Brüsszel ösztönzésével – olyan technológiájú energiatárolókat fejlesztenek, amik nem függnek ennyire Pekingtől. Ez viszont a magasabb kockázat mellett legalább ugyanannyi időbe telik, mint ha a nyugatiak építenének ki bányászati és finomítói pozíciókat a meglévő technológiákhoz szükséges kémiai elemekre. Mivel a nyugati vállalatok globális piaci részesedése a bányászattól a feldolgozáson át az akkumulátor legyártásáig alacsony, ezért még a technológia és a szaktudás megléte (a know-how viszont gyakorlatilag hiányzik) esetén is óriási kezdeti költséggel járna olyan léptékben elindítani és mesterségesen fenntartani projekteket, amik belátható időn belül elérik a méretgazdaságossági szintet, azaz amíg megtérülnek, hogy azt csak összefogva, szervezetten lehetne kivitelezni. Azaz a kínai üzleti stratégia bizonyos elemeinek a lemásolása elkerülhetetlen a felzárkózáshoz. A sok kis vállalatot néhány nagyvállalattá kellene összeolvasztani, ami tőkeerős és rendelkezik a lehető legnagyobb szaktudással. A magánbefektetők mellett EU-s finanszírozás is szükséges lehet, hiszen nem olcsó nyitni egy bányát egy másik kontinensen és finomító üzemeket építeni. Ehhez a közösségi versenyjog teljes fordulata nem kikerülhető lépés.
Ezután indulhatna új lelőhelyek nagy volumenű feltárása (hiszen a kínaiak nem fogják átadni a meglévő kitermelési helyszíneket és infrastruktúrákat, amiket Pekingből finanszíroztak) és a helyi kormányzatokkal megegyezve biztosítani kell a pozíciójukat. Ez utóbbi úgy igényel fokozott körültekintést az európai gyarmati múlt miatt, hogy eközben az erőteljesebb, célirányos és határozott uniós fellépés elengedhetetlen a kínaiakkal való versenyben. Még ha a helyi elitek bizalmát sikerül is megnyerni a kínai konkurenciát legyűrve, adódik a probléma a helyi munkaerővel. A szakképzettségük és a munkamoráljuk gyakori elégtelenségéből levont tapasztalatok alapján a kínaiak úgy oldották meg, hogy a geológusok és mérnökök mellett munkásokat is importáltak rengeteg afrikai bányába. 2015-ben 264 ezer kínai dolgozott Afrikában, ez a Covid-járvány óta tartósan 100 ezer körüli szinten stabilizálódott. Ők leginkább a kongói kobalt, a zimbabwe-i lítium, és a mozambiki grafit kitermelésében vesznek részt. Úgy látszik, hogy az egész Globális Délen új trend, hogy Indonézián kívül egyre több afrikai ország szigorítja a bányatulajdont (Ghána) és nyersanyagexportot (Zimbabwe) érintő feltételeket, hogy a profitból nagyobb rész maradjon a helyi szereplőknél (ami inkább a kormányt jelenti). Az európai érdekeltségű bányákból a kikötőig európai pénzből és technológiával kellene vasútépítést végrehajtani, amit a kínaiak szintén a saját munkaerejükkel oldottak meg, kamatoztatva az otthon 50 ezer kilométernyi gyorsvasúthálózatból származó know-how-jukat. Argentína egykor elsőrendű vasúthálózata mára árnyéka önmagának, a lítiumlelőhelyek pedig magasan és messze vannak a kikötőktől, így a modernizáció befektetőket kíván. Európában pedig a nagy múlt ellenére rendkívül időigényes és drága vasútvonalat húzni az autógyárak, illetve az új lítiumbányák és feldolgozóüzemek közé.
A következő láncszem a termelésben a többlépcsős, energia-, vegyszer- és vízigényes finomítási folyamat. Ezek korlátozottan hozhatók létre az alapanyag kitermelési helyén, főleg nagy léptékben. A Hormuzi-szoros válsága rámutatott arra, hogy tulajdonképpen nem csak a ritkaföldfémek számítanak kritikus avagy stratégiai nyersanyagoknak, hanem a legegyszerűbb vegyipari termékek is: a lítium, a nikkel, a kobalt és a mangánércek kioldásához, szétválasztásához, tisztításához többek közt rengeteg kénsav kell, aminek a fele a Perzsa-öblön keresztül haladt át márciusig. Az energia ára az ukrajnai háború miatt már a 2022-től szűk keresztmetszet az öreg kontinensen, a globális felmelegedés miatt pedig már az európai országokra is egyre kevésbé jellemző a vízbőség. Európában az ilyen magas externáliával járó ipari termelést környezeti szempontból fenntartható módon, de egyúttal gazdaságilag jövedelmező szintre fellendíteni a jelenlegi engedélyeztetési eljárások mellett kicsi eséllyel realizálható. Továbbá a nyugati társadalmak jelentős része nem is támogatná az akkumulátoripari értéklánc teljes kiépülését a saját lakóhelyén, inkább más kontinenseken legyártott eszközöket importálna. Azonban tudatos közösségi iparpolitikával európai pozíciók építhetők világszerte, konkurenciát jelentve a kínai és amerikai vállalatoknak.
Etikai kérdések
Az akkumulátoripar több etikai kérdést is felvet, hiszen a teljes termelési lánc externáliája rendkívül magas, kiküszöbölésük ennek következtében drága is. Egyrészt energia-, és vízigényesek a folyamatok, ami a környék erőforrásait használja nagymértékben, elvonva azt a helyiektől. Másrészt a környezetszennyezést elkerülendő körültekintő védelmi intézkedéseket kell foganatosítani, hogy az emberi szervezetet ne csak a munkavégzés helyén, hanem a környéken se érje hosszú távon károsodás. Például az oldószerek és a nehézfémek nem juthatnak a talajba, vízbe és a levegőbe. A dél-amerikai lítiumbányászat rendkívül vízigényes, különösen Chile Atacama-sivatagában, ahol a helyi vízkészletek csökkenése társadalmi konfliktusokat okozott. A kongói kobaltbányászatot gyakran éri kritika gyermekmunka és rossz munkakörülmények miatt. A finomítás energiaigényes folyamat, amely Kínában sok esetben még mindig szénalapú energiára támaszkodik, így az akkumulátorok karbonlábnyoma jelentős lehet. Továbbá a gyártás során nagymennyiségű veszélyes hulladék is keletkezik, amiket fenntartható módon kell elszállítani és hosszú távon biztonságosan tárolni.
Az USA-val szemben Európa igazságszolgáltatási szempontból is versenyhátrányban van: ha jogsértő szennyezéssel perbe fognak egy akkumulátorgyártó vállalatot, akkor az eljárás azért tart akár egy évtizednél is hosszabban a jogerős ítéletig, mert a bírák az öreg kontinensen több üggyel kénytelenek foglalkozni egyszerre, míg az amerikai kollégáik csak eggyel. Ez az első olvasásra talán jelentéktelen tényező igenis nagyban befolyásolja az akkumulátoripar társadalmi elfogadottságának a szintjét, ami kihat a befektetők döntéseire is. Tehát az iparág fellendítését komplex kihívások nehezítik. Az EU egyre szigorúbban szabályozza az akkumulátoripart. Az új EU Battery Regulation előírja a karbonlábnyom feltüntetését, az újrahasznosított anyagtartalom minimális arányát és a teljes ellátási lánc nyomon követését. 2027-től kötelező lesz az úgynevezett „digitális akkumulátor-útlevél”, amely QR-kódon keresztül tartalmazza az akkumulátor eredetét, összetételét, karbonlábnyomát és újrahasznosítási adatait. A növekvő adminisztratív terhek versenyképesség szempontjából rontják az iparági kilátásokat az öreg kontinensen, míg más térségekben az emberek egészségének a védelmére kisebb hangsúly helyeződik. Például Portugália is rendelkezik mintegy 60 ezer tonnányi lítiumkészlettel, de a kitermelési részesedése a világon csak 1%. Az USA pedig hiába rendelkezik 750 ezer tonnányival, a szigorú szabályozások, a vízhiány és a lakossági ellenállás miatt nem tudja 1% fölé vinni a kitermelését.
Piaci részesedések
Világszinten az akkumulátoripart ma egyértelműen ázsiai vállalatok uralják. A piacvezető a kínai CATL, amely 2025-ben a globális EV-akkumulátorpiac mintegy 39%-át birtokolta. A második helyen a BYD állt 16%-os részesedéssel, míg a dél-koreai LG Energy Solution nagyjából 9%-ot ért el. A legnagyobb szereplők között található még a Panasonic, az Samsung SDI, az SK On és a kínai Gotion High-Tech is. Ezen vállalatok tevékenységi körébe nem kizárólag az akkumulátorgyártás tartozik, hanem rendszerint igyekeznek uralni a teljes ellátási láncot, a bányászattal kezdve a finomításon át egészen az összeszerelésig.
Az akkumulátorgyártási kapacitás tekintetében Kína abszolút domináns, kb. 80%-os részesedését várhatóan az évtized végére is meg fogja őrizni. Míg 2023-ban 1705 GWh-nyit (gigawattóra) állított elő, 2027-re elérheti az 3742-t, 2030-ra pedig a 4198 GWh-t. Az USA rendre 93, 603, 1169 GWh-nyi tárolási képességnek megfelelő elektromos tárolót gyártott le, illetve fog legyártani. Az autóipari központ, Németország valamivel több akkumulátort tudott gyártani az USA-nál 2023-ban, 118 GWh-t, 2027-ben azonban az amerikai kapacitás felét sem fogja elérni a 257 GWh-ás termelésével, 2030-ra pedig 344 GWh-val teljesen le fog maradni a vetélytársaitól. Ezzel egyúttal meg is szűnhet a jelenlegi vezető szerepe, ugyanis Európa többi országában (jellemzően nem magországokban) összesen akár 730 GWh-nyi energiatároló is készülhet 2030-ban. Magyarország világszinten a negyedik legnagyobb szereplő, 2023-ban 42 GWh-nyi kapacitás állt rendelkezésre, míg 2027-re már 156 fog, ami 2030-ra 198 GWh-ig vagy még tovább bővülhet.
Közép-európai körkép
Ezeket a számokat annak fényében érdemes kontextusba helyezni, hogy Európa legnagyobb akkugyára jelenleg Wrocław-ban található, ott az LG kapacitása jelenleg 86 GWh, hazánkban a legnagyobb a gödi Samsung gyár, 30-40 GWh-s kapacitással rendelkezik, ami a Tesla és a Panasonic közös nevadai üzemével mérhető össze. A lengyelországi LG gyárat eredetileg nagy energiasűrűségű, ezért nagy hatótávolságú EV-kbe való NCM és NCMA akkumulátorok gyártására tervezték, de a cég tervezi a legalábbis részbeni átállást az olcsóbb kémiájú, új generációs cellákra. Hazánkban például a BMW azért tud majd egy alacsonyabb árkategóriájú autót a piacra dobni, mert a Debrecen másik végén lévő CATL legyártja majd hozzá az alacsony árú akkumulátort. Érdemes még megemlíteni a Northvolt bukott projektjét Gdańsk-ban. A lengyel telepet 2025-ben felvásárolta a Lyten, ami ezután a drón- és hadiiparban használt lítium-szulfát energiatároló rendszerek gyártására fogja majd használni a gyárat.
Ugyan Szlovákia az egy főre jutó autógyártásban a világelsők között van, de az elektrifikáció és ezzel az erős autógyártói klaszterre épülő akkumulátoripar késve indult be. A 2025-ben legyártott 1,07 millió autónak maximum a 10%-a volt valamilyen szinten elektrifikált. Már gyártanak az országban tisztán elektromos és hibrid járműveket, de ezek SUV-ok és prémium autók, amik zömében NMC (vagy NCM-ként is használják, az elnevezés a nikkel-mangán-kobalt összetételre utal) technológiát használnak – ahogy a nem kínai akkumulátorgyártók nagyrésze. A Volkswagen/Audi az LG-től és a Samsung-tól, a KIA az SK-tól, a Volvo pedig az LG-től szerzi be az akkukat. Azonban a költséghatékonyabb LFP (lítium-vasfoszfát) akkumulátorokkal szerelt EV-k gyors terjedése miatt a nyugati és dél-koreai márkák is alkalmazkodnak az új trendekhez. Ezért az egyébként is kínai tulajdonban lévő Volvo elkezdett vásárolni akkumulátorokat a CATL-től is. A kínaiak koncepciójához való igazodást jelzi, hogy a Gotion InoBat 2023-ban írta alá a szerződést a Volkswagen-nel egy 20 GWh-s (később 40-re bővíthető) kapacitású akkumulátorgyárat építéséről. Tehát legkorábban 2027-ben készülhet el az első LFP/LMFP akkumulátor Szlovákiában, ami versenyképesebbé tudja tenni az országban előállított nyugati és dél-koreai autómárkák alsó- és középkategóriás ajánlatait. Azonban északi szomszédunk autóipara az elektromos átállás előrehaladtával hosszú ideig rá lesz szorulva import akkumulátorokra, amiknek szignifikáns része érkezhet majd Magyarországról.
Romániában gyártják a Dacia Spring-et, ami sokáig a kontinens legolcsóbb villanyautója volt. Hogy ez így is maradjon, és fel tudja venni a versenyt az egyre nagyobb mennyiségekben importált kínai autókkal szemben, a 2025 végi modellfrissítés legfontosabb változtatása az NMC technológia lecserélése volt LFP-re. A korábbi akkumulátorokat a Sunwoda és a Lishen szállította, az újakat már a CATL és kis részét az LG. Tehát egyáltalán nem kizárt, hogy a jövőben a román Dacia autókba debreceni akkumulátor fog majd kerülni. A Craiova-ban található Ford gyárt elektromos autót, de azok az SK és LG márkájú NMC technológiát használnak.
Szerbia kiemelten fontos lehet az európai autóipari ökoszisztémában, ha egyszer megkapja az engedélyeket a Jadar-projekt. Elméletileg évente 58 ezer tonna lítiumot is kibányásznának, ami egymillió villanyautóhoz is elegendő lehet. A relatív közelsége miatt biztosan szállítanának szerb akkumulátor-minőségű lítium-karbonátot a magyarországi akkugyárakba, ez még fontosabbá tehetné a Budapest-Belgrád vasúti összeköttetést. Azonban a társadalmi ellenállás miatt az idénre tervezett nagy volumenű kitermelés az évtized végéig is csúszhat, holott a környezetvédelmi aggályok ellenére még az EU is stratégiai fontosságúnak ítélte az ország 118 millió tonnás lítiumkészletét. Természetesen Brüsszel megkönnyebbülésére nem kínaiak intéznék a kitermelést, hanem a brit-ausztrál Rio Tinto, bár már jelezték vásárlási szándékukat a kitermelt lítiumra. Tehát Magyarország szerepe az akkumulátoripari ökoszisztémában már a közeljövőben mindenképpen túlmutat majd az országhatárokon.
Magyarország pozíciója
Magyarország az elmúlt években az európai akkumulátoripar egyik központjává vált, a hazai akkugyártó kapacitás várható megtöbbszöröződésével pedig az évtized végéig a kontinens vezető központjává válhat. A teljes magyar akkumulátoripari ökoszisztéma már nemcsak cellagyártásból áll, hanem katódanyag-, elektrolit-, szeparátor-, fólia- és újrahasznosító üzemekből is. A kontinensen hazánk rendelkezik az egyik leginkább integrált ellátási lánccal, azonban a megfelelő független tesztelő létesítmények és képességek itthon is hiányoznak, ahogyan a fókuszált, akkumulátorral kapcsolatos kutatás-fejlesztési és oktatási aktivitás, valamint megfelelő akkumulátor-újrahasznosító kapacitás sem áll rendelkezésre, pedig utóbbi az iparági vállalatok nyílt kommunikációjának erősítésével együtt az ágazat társadalmi megítélését is javíthatná. Azonban fontos kiemelni, hogy a keletkező hulladékot külföldön is lehetséges kezelni, azaz a szennyezés jelentős része kiszervezhető az országból.
Ez a világszinten prominens pozíció köszönhető a magyar gazdaság exportorientáltságának, a jelentős állami támogatásoknak, az adókedvezményeknek, a jó közlekedési infrastruktúrának, a gyors engedélyeztetési eljárásoknak (gyakran kiemelt projektek), a jó vasúti és közmű-infrastruktúrának, hazánk része az uniós közös piacnak, a német és japán autóipar több évtizedes beágyazottságának, valamint az ennek köszönhető relatíve jó szakmunkás-ellátottságnak. Ezek egyben feltételei is a további gyarapodásnak.
A hazai beruházások
7,3 milliárd eurós értékben a legnagyobb beruházás a debreceni CATL-gyár, amely a teljes kiépítés után 100 GWh feletti éves kapacitással rendelkezhet, és Európa egyik legnagyobb akkumulátorgyára lesz. Ez a beruházási érték egyébként még kínai léptékkel sem kicsi: a Népköztársaság 19 akkumulátorgyártó vállalata összesen 26,3 milliárd USD-t fektetett 2025-ben új gyárak létrehozásába. Debrecenben 2026. májusában megkezdődött az akkumulátormodulok összeszerelése, jelenleg még hatósági engedélyre várnak a cellagyártáshoz. Emellett folyamatos technológiai fejlesztésekkel jelen van a Samsung SDI Gödön, az SK On Iváncsán és Komáromban, ahol éppen bővít, a Sunwoda Nyíregyházán épít gyárat 1,43 milliárd euró értékben, valamint a Eve Energy is egymilliárdnál is többet ruházott be Debrecenben, ahol az épülő BMW gyár beszállítója lesz. Az egyik legnagyobb alkatrész-beszállító a SEMCORP, de a 19 hektáros területével a mérete csak a negyede a cég legkisebb kínai gyárának.
Az összes beruházási érték meghaladja a 26 milliárd eurót, azaz ennyi akkumulátoriparral kapcsolatos FDI érkezett hazánkba az elmúlt években. Ez igencsak kedvező mutató, ugyanis jelenleg az egész kontinensen összesen mintegy 109 milliárd eurónyit tesz ki az összes akkumulátoripari beruházás, és ha a teljes EV-ökoszisztémát nézzük, akkor hazánk részesedése 11%-ot ér el (Németország 24%, Franciaország 18%, Spanyolország Portugáliával együtt 12%, Olaszország 5%, Lengyelország Csehországgal azonos szinten 4,5%, Szlovákia 1,5%, Románia 1%), messze túlmutatva a teljes gazdasági és a népességi súlyán. Az iparág támogatására a magyar állam közvetlenül és infrastruktúrán keresztül kb. 1500 milliárd forintot fordított az elmúlt években. A hazai és a környező országokban zajló kínai beruházások finanszírozását jelentős részben a – 2014 óta regionális központi szerepet betöltő – Bank of China budapesti egysége végzi, ami pénzügyi csatornát biztosít az anyacég és a leányvállalat között.
A magyar gazdaság függ az autóipari trendektől
Iparági becslések szerint azonban az akkumulátoripar és a hozzá kapcsolódó beszállítói lánc éves árbevétele már több ezer milliárd forintos nagyságrendű lehetett 2025-ben. Pontos, hivatalos akkumulátoripari bevételi adat külön besorolásban nem létezik, mert a KSH a feldolgozóiparon belül kezeli az adatokat, érdemes lenne a jövőben önálló kategóriát létrehozni az ágazatnak. Az azonban bizonyos, hogy a magyar gazdaság teljesítménye már most tekinthető a globális autóipari trendektől függőnek, a mértéke a japánnal és a némettel vethető össze. 2025-ös teljes magyar GDP-növekedés 0,3% volt a KSH szerint. Mivel az akkumulátoripar közvetlenül már a magyar GDP több százalékát adhatja, illetve az ágazat már most jelentős részt (kb. 5-6%) képvisel a magyar exportban, ezért a szektor ideiglenes gyengélkedése önmagában is érdemben lehúzta a GDP-t 2025-ben. Az elkészülő kapacitásokkal és a fellendülő keresletnek köszönhetően az ágazat következő években a GDP-növekedés egyik fő hajtóereje lehet, azt évente 1-2% közötti értékben növelve. 2030-ra a teljes hazai akkumulátor-ökoszisztéma közvetlenül 30-40 ezer embernek is munkát adhat, a multiplikátor-hatással pedig ennek a többszöröse is lehet.
A hozzáadott érték jelenleg korlátozott: Magyarország elsősorban összeszerelő és gyártó szerepet tölt be, miközben az alapanyag-finomítás és a kutatás-fejlesztés zöme külföldön marad. Utóbbi később megjelenhet, ha a kormányzat lobbiereje növekszik. Ehhez szükség lenne hazai akkumulátorkémiai kutatások támogatására, egyetemi-ipari együttműködésekre és magas szintű mérnökképzésre. Jelenleg a magyar felsőoktatás – például a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Debreceni Egyetem vagy a Széchenyi István Egyetem – már indított akkumulátoripari és e-mobilitási képzéseket, de a szakemberhiány továbbra is jelentős. Magyarország akkor tudna feljebb lépni a globális értékláncban, ha képes lesz a gyártási kapacitás mellé tudásközponttá is válni, különben könnyen az alacsonyabb hozzáadott értékű termelés csapdájában ragadhat. Mivel a hazai akkumulátoripar szinte teljes egészében külföldi tulajdonban van, ezért a technológiától függünk, a profit zöme kiáramlik és a stratégiai döntések nem Magyarországon születnek.
Iparági problémák hazánkban
Az ígéretes jövőkép mellett számos probléma is adódott a hazai akkumulátoriparban. A beruházások előtt nem történtek megvalósíthatósági tanulmányok és mivel ezek a kínai vállalatok már világelsőséget szereztek a Kínában alkalmazott modelljeikkel, ezért a vezetőik nem vesznek igénybe elég helyi szakembert, akik felvilágosítanák őket a helyi szabályozás részleteiről. A döntéshozatalban nem vesz részt magyar alkalmazott, a compliance-ért (jogi megfelelés) felelős szakember pedig szemléletbeli különbségek miatt állandó konfliktusban van a kínai vezetőséggel. Utóbbi szerencsétlen módon mulasztott akkor, amikor nem kérdeztek rá, hogy lesz-e elég víz Debrecenben. Számukra az a megszokott, hogy Kínában a vállalatok már teljesen közművesített ipari parkokba költöznek be, fel se merül azok elégtelensége, hiánya. Mivel relatíve új az iparág, ezért nincsenek kiforrott szabályok, a szabályozói környezet folyamatosan változik. Erre egyik példa, hogy a magyar hatóság utólag kötelezett kínai céget víztisztító berendezés telepítésére, amely több százmillió eurós nagyságrendű kiadás. A magyar munkaerőpiac feszes, kevés a természettudományos végzettségű szakember, főleg a fővároson kívül, ahol az akkumulátorgyárak vannak. Ezért sok vállalat ázsiai vendégmunkásokat alkalmaz, ez helyi szinten okozhat társadalmi feszültségeket. A kelet-ázsiai akkumulátorgyártók víziója a magyar jelenléttel az, hogy megvetik a lábukat a helyi autóipari klaszterekben.
Új technológiák versenye
Az olcsó LFP, és a több kritikus nyersanyagot igénylő NMC, illetve ezek ötvözeteként megjelent LMFP mellett léteznek szilárdtest-akkumulátorok is, amik akár 3 perc alatt is feltölthetőek, ám a tömeges elterjedésüket akadályozó árfaktor kapcsán áttörést csak a 2030-as évek elejére várnak.
Fontos megemlíteni, hogy a kínai elektromos autógyártók (BYD, MG Motor, Geely, SAIC) jellemzően LFP technológiát alkalmaznak, míg a nyugatiak (BMW, Mercedes) és a dél-koreaiak (Kia) NMC-t, miközben a Volkswagen, a Volvo és a Hyundai az olcsóbb modellek piacra dobásával kezdenek ráállni az LFP szélesebb körű használatára. Ez annak a fényében érdekes, hogy a hazai akkumulátorgyáraknak – mint az elektromos autógyárak beszállítóiként – meg kell egyezniük az adott kínai vagy német márkával, hogy milyen típusú energiatárolókra van szükségük.
Az elmúlt egy évben több új technológia is megjelent. A kínai BYD például olyan „flash charging” rendszert mutatott be, amely akár öt perc alatt jelentős töltést biztosíthat az elektromos autóknak. Jelenleg a nagyobb energiasűrűségű és kisebb tűzveszélyt ígérő szilárdtest-akkumulátorok jelentenek egy fontos vektort a szektor fejlesztéseiben, a cél a gazdaságos előállítás elérése. A geopolitikai feszültségek növekedése és a technológiai tömbösödés jelentette fenyegetés árnyéka rávetül ezen iparágra is. Ezért a kritikus nyersanyagoktól kevésbé függő technológiák terén is nagy erőkkel zajlik a kutatás, erre példa a nátrium-ion technológia. Japánban például vízalapú cink-halogenid akkumulátorok fejlesztése indult adatközpontok számára. A jövőben várhatóan nő az újrahasznosítás szerepe is, mivel a használt akkumulátorokból visszanyerhető lítium, nikkel és kobalt stratégiai jelentőségű. A kutatásban jelenleg a CATL, a BYD, a Panasonic, a Samsung SDI, a Toyota és a Tesla járnak az élen.
Összefoglaló
Az akkumulátoripar fejlődését elsősorban az elektromos autók iránti kereslet határozza meg. Amikor az EV-piac növekedése az elmúlt években lassabb volt a vártnál, az átmenetileg visszafogta az akkumulátoripar teljesítményét – ezzel sajnos a magyar GDP egészét lehúzva. Ez a trend strukturálisan változóban: a lítiumion-akkumulátorok átlagos ára 2022-ben még 170 USD/kWh volt, 2025 végére azonban 100 USD/kWh alá csökkent, ami jelentősen javította az elektromos autók versenyképességét. Az akkumulátoripar legfontosabb nyersanyagainak az ellátási lánca erősen koncentrált, ezért a geopolitikai feszültségek egyik fő színterei. Az akkumulátorgyártásra is alkalmas szintre feldolgozott lítiumból Kína a kibocsátás 85%-át uralja, a legígéretesebb ütemben Argentína termelése bővül. Az anódhoz szükséges grafit 78%-át Kínában bányásszák, 90%-át pedig ott dolgozzák fel és a készletek 90%-a nem nyugatbarát országban található. A nikkel 60%-a Indonéziából származik, de a termelés háromnegyede kínai érdekeltségbe tartozik; ezt a kitettséget Dzsakarta diverzifikálni szeretné. A katódhoz szükséges kobalt 70%-a kongói, ahol szinte teljes a kínai dominancia. A mangán-szulfát előállításában 95%-os a kínai dominancia.
Az EU 2027-től ún. digitális akkumulátor-útlevelet vezet be, ami kihatással lesz a versenyképességünkre. A globális EV-akkumulátorpiac vezető vállalata 2025-ben a CATL volt 39%-os piaci részesedéssel, ezt követte a BYD 16%-kal, valamint az LG Energy Solution 9%-kal. Kína 2023-ban 1705 GWh akkumulátorgyártási kapacitással rendelkezett, amely 2027-re 3742 GWh-ra, 2030-ra pedig 4198 GWh-ra nőhet, miközben várhatóan megőrzi mintegy 80%-os globális részesedését. Magyarország Európa egyik legintegráltabb akkumulátoripari ökoszisztémáját építette ki és az európai EV-ökoszisztéma beruházásainak mintegy 11%-át vonzotta be. Hazánk hamarosan a világ negyedik legnagyobb akkumulátorgyártójává válhat: a 2023-as 42 GWh kapacitás 2030-ra 198 GWh fölé is emelkedhet. Európa legnagyobb akkumulátorgyára lesz a debreceni CATL-egység, amely 8,5 milliárd dolláros értéke még kínai léptékkel is mérhető: a Népköztársaságban 2025-ben 26 milliárd USD-t fektettek be új üzemekbe, ill. 100 GWh-s kapacitása majdnem a háromszorosa lesz a Tesla nevada-i gyárának. Nem elképzelhetetlen egy közép-kelet-európai klaszter sem: szerb lítiumból készült magyarországi akkumulátor kerülhetne szegedi BYD-kba, román Dacia-kba és szlovákiai autókba is. Az akkumulátor-technológiák versenyében a nyugati és dél-koreai gyártók hagyományosan az NMC/NCM kémiára építettek, de az olcsóbb modellek piacra dobásával optimálisabb választás az LFP, ezért egyre többen váltanak erre az irányra. A kritikus nyersanyagoktól kevésbé függő technológiák terén nagy erőkkel zajlik a kutatás, jelenleg a szilárdtest-akkumulátorok terén várható áttörés. Az iparág legfontosabb kihívásai a szakemberhiány, illetve az externáliák szabályozott, gyors, fenntartható, és kifizethető kezelése.
Források
A borítókép forrása: https://chatgpt.com/s/m_6a1ca4085fb8819183a71f101dd394ce
Sasu, Doris Dokua: Battery manufacturing capacity worldwide in 2023, with a forecast for 2027 and 2030, by leading country. Statista, 2025.11.27. URL: https://www.statista.com/statistics/1483282/battery-capacity-global-leading-countries-forecast/
Sasu, Doris Dokua: Lithium-ion battery pack costs worldwide from 2013 to 2025. Statista, 2026.02.25. URL: https://www.statista.com/statistics/883118/global-lithium-ion-battery-pack-costs/
Sasu, Doris Dokua: Share of critical minerals production controlled by the largest producing country worldwide as of 2024, by mineral. Statista, 2025.11.27. URL: https://www.statista.com/statistics/1127203/critical-minerals-production-share-by-majority-producing-countries-global/
Sasu, Doris Dokua: Leading countries based on nickel reserves worldwide as of 2025. Statista, 2026.02.16. URL: https://www.statista.com/statistics/273634/nickel-reserves-worldwide-by-country/
Sasu, Doris Dokua: Leading countries in nickel mine production in 2025. Statista, 2026.02.16. URL: https://www.statista.com/statistics/264642/nickel-mine-production-by-country/
Sasu, Doris Dokua: Leading countries in nickel mine production in 2025. Statista, 2026.02.16. URL: https://www.statista.com/statistics/264642/nickel-mine-production-by-country/
Sasu, Doris Dokua: Leading graphite producing countries worldwide in 2025. Statista, 2026.05.05. URL: https://www.statista.com/statistics/267366/world-graphite-production/
Sasu, Doris Dokua: Leading countries based on reserves of graphite worldwide in 2025. Statista, 2026.03.09. URL: https://www.statista.com/statistics/267367/reserves-of-graphite-by-country/
Sasu, Doris Dokua: Graphite reserves worldwide in 2025. Statista, 2026.03.09. URL: https://www.statista.com/statistics/267367/reserves-of-graphite-by-country/
Sasu, Doris Dokua: Leading countries based on reserves of cobalt worldwide in 2025. Statista, 2026.02.26. URL: https://www.statista.com/statistics/264930/global-cobalt-reserves/
Shepherd, Christian; Jinpeng Li: How China came to dominate the world in renewable energy. The Washington Post, 2025.03.03. URL: https://www.washingtonpost.com/climate-solutions/2025/03/03/china-renewable-energy-green-world-leader/
Gay, Federico: Argentina’s lithium output to grow 150% by 2030 on back of RIGI scheme. Benchmark Mineral Intelligence, 2026.05.26. URL: https://source.benchmarkminerals.com/article/argentinas-lithium-output-to-grow-150-by-2030-on-back-of-rigi-scheme
Echemi: China Suspends Sulfuric Acid Exports, Global Copper and Fertilizer Supply Under Strain. Echemi, 2026.04.14. URL: https://www.echemi.com/cms/2963199.html
StatRanker: Top 10 Countries by Critical Minerals Output in 2025. StatRanker, 2025.11.15. URL: https://statranker.org/economy/industry-and-manufacturing/top-10-countries-by-critical-minerals-output-2025/
Banya, Nelson – Muronzi, Chris Takudzwa: China’s Huayou reports first lithium salt exports from Zimbabwe. Reuters, 2026.04.28. URL: https://www.reuters.com/world/africa/chinas-huayou-reports-first-lithium-salt-exports-zimbabwe-2026-04-28/
Shoonover, Nathan: China in Africa: March 2025. Council on Foreign Relations, 2025.05.28. URL:, 2025.03.06. URL: https://www.cfr.org/articles/china-africa-march-2025
Adombila, Maxwell Akalaare: Exclusive: Ghana directs Newmont, AngloGold, Zijin to shift mining ops to local firms by December, sources say. Reuters, 2026.04.23. URL: https://www.reuters.com/world/africa/ghana-directs-newmont-anglogold-zijin-shift-mining-ops-local-firms-by-december-2026-04-22/
Ayas, Abdel-Rahman: How China turned an obscure chemical into a tool of influence. Al Majalla, 2026.05.30. URL: https://en.majalla.com/node/331316/business-economy/how-china-turned-obscure-chemical-tool-influence
Russell, Clyde: Hormuz closure threat extends well beyond oil to Chinese EVs. Reuters, 2026.05.11. URL: https://www.reuters.com/commentary/hormuz-closure-extends-well-beyond-oil-threaten-chinese-evs-2026-05-11/
SAIS-CARI: Chinese Workers in Africa. China Africa Research Initiative (SAIS-CARI), Johns Hopkins University School of Advanced International Studies, 2025. URL: https://www.sais-cari.org/data-chinese-workers-in-africa/
MiningNewsWire: Report Finds That Chinese Companies Control About 75% of Nickel Capacity in Indonesia. MiningNewsWire, 2025.02.11. URL: https://www.miningnewswire.com/report-finds-that-chinese-companies-control-about-75-of-nickel-capacity-in-indonesia/
Tarigan, Edna – Delgado, Anton L.: Indonesia jolts China with ‘hostile takeover’ of key commodities in American-influenced move. Fortune, 2026.05.26. URL: https://fortune.com/2026/05/26/indonesia-nationalize-coal-palm-oil-nickel-exports-china-hostile-takeover/
USGS: Lithium Processing: China vs. the World. China Data Lab, 2026.05.28. URL: https://chinadata.live/data/lithium-processing-china-vs-world/
Banya, Nelson; Felix Njini: Sibanye asks EU for concessions as it ramps up Europe’s first lithium mine. Reuters, 2026.04.20. URL: https://www.reuters.com/business/energy/sibanye-asks-eu-concessions-it-ramps-up-europes-first-lithium-mine-2026-04-20/
African Union: Manganese. African Green Minerals. URL: https://www.africangreenminerals.com/minerals/manganese
Voronoi: Manganese Production by Countries. Voronoi, 2025.04.22. URL: https://www.voronoiapp.com/natural-resources/Manganese-Production-by-Countries-4791
International Energy Agency: Beyond NMC batteries: Supply chain issues for emerging battery technologies. International Energy Agency, 2025. URL: https://www.iea.org/reports/global-critical-minerals-outlook-2025/beyond-nmc-batteries-supply-chain-issues-for-emerging-battery-technologies
Ad Hoc News: Vulcan Energy turns the first sod on Frankfurt lithium refinery, putting Europe on track for domestic lithium supply. Ad Hoc News, 2026.04.28. URL: https://www.ad-hoc-news.de/boerse/news/ueberblick/vulcan-energy-turns-the-first-sod-on-frankfurt-lithium-refinery-putting/69250119
Stardust Power: Stardust Power Expands U.S. Lithium Feedstock Pipeline for Muskogee Refinery. Nasdaq, 2026.04.13. URL: https://www.nasdaq.com/press-release/stardust-power-expands-us-lithium-feedstock-pipeline-muskogee-refinery-2026-04-13
The Australian: IGO and Chinese lithium partner $840m apart. The Australian, 2026.04.29. URL: https://www.theaustralian.com.au/business/mining-energy/tianqi-sees-light-at-end-of-tunnel-for-first-lithium-hydroxide-plant-built-outside-of-china/news-story/1075828738fcb44643a8e058792e1b78
Boothman, Rachel – Lynch, Jacqueline: Albemarle’s lithium refinery in WA’s South West placed on care and maintenance. ABC News, 2026.02.12. URL: https://www.abc.net.au/news/2026-02-12/albemarle-kemerton-lithium-refinery-shut-down/106334822
Werwitzke, Cora: Lifthium Energy receives grant for refinery in Portugal. Electrive, 2026.01.22. URL: https://www.electrive.com/2026/01/22/lifthium-energy-receives-grant-for-refinery-in-portugal/
Matrix Business Consulting Group: What is Growth Strategy and Future Prospects of AMG Critical Materials Company?. Matrix Business Consulting Group, 2026.03.29. URL: https://matrixbcg.com/blogs/growth-strategy/amg-nv
MiningNewsWire: Report Finds That Chinese Companies Control 75% of Indonesian Nickel Capacity. Energy News, 2025.02.05. URL: https://energynews.oedigital.com/mining/2025/02/05/report-finds-that-chinese-companies-control-75-of-indonesian-nickel-capacity
Tomesco, Frédéric: Chinese investors control 75% of Indonesia nickel refining capacity: report. The Northern Miner, 2025.02.05. URL: https://www.northernminer.com/news/chinese-investors-control-75-of-indonesia-nickel-refining-capacity-report/1003875455/
Lakshmi, A. Anantha – Hodgson, Camilla: ‘The Opec of nickel’: Indonesia’s control of a critical metal. Financial Times, 2025.02.13. URL: https://www.ft.com/content/0bbbe7c7-12a1-43ba-8bef-c5c546367a0e
ZDZN: Top 10 Countries by Global Natural Graphite Reserves. ZDZN, 2025.10.16. URL: https://www.zdnaturalgraphite.com/top-10-countries-by-global-natural-graphite-reserves/
Davalou, Lucy: Finland becomes first in Europe to run full lithium mine-to-refinery cycle. Euronews, 2026.04.28. URL: https://www.euronews.com/business/2026/04/28/finland-becomes-first-in-europe-to-run-full-lithium-mine-to-refinery-cycle
AsiaOne: Indonesia unveils plan to centralise control of commodity exports. AsiaOne, 2026.05.21. URL: https://www.asiaone.com/asia/indonesia-unveils-plan-centralise-control-commodity-exports
Kovács, Gábor: Több száz fős létszámbővítést jelentett be Debrecenben az Eve Power Hungary. Index, 2026.01.21. URL: https://index.hu/gazdasag/2026/01/21/debrecen-eve-power-hungary-letszambovites-toborzas-akkumulator/
Kovács, Ferenc Dr.: Sunwoda: kínai szuperüzem Nyíregyházán – karöltve az egyetemmel. Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei hírportál, 2025.03.20. URL: https://www.szon.hu/helyi-kozelet/2025/03/sunwoda-nyiregyhaza-egyetem
O’Connell, Greg: Top 8 Lithium Producers in the World by Country. Custom Map Poster, 2026.05.31. URL: https://custommapposter.com/article/top-8-lithium-producers-in-the-world-by-country/1781
Pascoe, Ben: Car output in Slovakia rose to 1.07 million in 2025. Slovak Radio and Television (STVR), 2026.01.14. URL: https://enrsi.stvr.sk/articles/news/428774/car-output-in-slovakia-rose-to-1-07-million-in-2025
Lyten: Lyten Completes Acquisition of Northvolt BESS Manufacturing Facility in Poland. Lyten, 2025.10.16. URL: https://lyten.com/2025/10/15/lyten-completes-acquisition-of-northvolt-bess-manufacturing-facility-in-poland/
Battery Industry: Gotion High-Tech launches Slovakia’s first battery gigafactory. Battery Industry, 2025.10.31. URL: https://batteryindustry.net/gotion-high-tech-launches-slovakias-first-battery-gigafactory/
StatRanker: World Lithium Production 2025. StatRanker, 2025.05.16. URL: https://statranker.org/economy/world-lithium-production-2025/
Statista: Production capacity of electric vehicle battery manufacturing leaders worldwide in 2024. Statista, 2026.01.21. URL: https://www.statista.com/statistics/1463444/main-electric-vehicle-battery-manufacturers-worldwide-by-capacity/
Sustainable Truck & Van: Global EV batteries: CATL still on top, sharing with BYD over 55% of the market. Sustainable Truck & Van, 2026.02.06. URL: https://www.sustainabletruckvan.com/global-ev-battery-market-catl-byd/
Kang, Lei: Global EV battery market share in 2025: Full rankings and key takeaways. CnEVPost, 2026.02.04. URL: https://cnevpost.com/2026/02/04/global-ev-battery-market-share-2025/
de Rozario, Mathias – Orusov, Amir: Europe’s EV investments near 200 billion euros, New Automotive data shows. Reuters, 2026.05.11. URL: https://www.reuters.com/sustainability/climate-energy/europe-invested-200-billion-euros-so-far-boost-ev-sector-new-automotive-data-2026-05-11/
LG Energy Solution Wrocław: LG Energy Solution Poland. LG Energy Solution. Utolsó letöltés: 2026.05.31. URL: https://lgensol.pl/en/
Major, András: 26 milliárd euró, 40 projekt, 35 ezer munkahely – így lesz akkumulátor-nagyhatalom Magyarország. Portfolio, 2025.11.13. URL: https://www.portfolio.hu/gazdasag/20251113/26-milliard-euro-40-projekt-35-ezer-munkahely-igy-lesz-akkumulator-nagyhatalom-magyarorszag-799236
Világgazdaság: Szép csendben elkészült Magyarország legnagyobb kínai akkugyára: egész Európa erre várt – egyetlen lépés maradt hátra. Világgazdaság, 2026.05.13. URL: https://www.vg.hu/vilaggazdasag-magyar-gazdasag/2026/05/akkugyar-catl-elkeszult-debrecen-cellagyartas
Központi Statisztikai Hivatal: 2025 IV. negyedévében a gazdaság teljesítménye 0,8%-kal meghaladta a 2024 IV. negyedévit. KSH, 2026.03.03. URL: https://www.ksh.hu/gyorstajekoztatok/gdp/gdp2512.html
Sarkadi-Illyés, Csaba: Egymillió tonna alapanyagot fognak felhasználni az akkumulátorgyárak Magyarországon. Economx, 2025.06.15. URL: https://www.economx.hu/magyar-gazdasag/2025/06/15/akkumulator-huba-veszelyes-hulladek-catl-autoipar-810942/
Ratajczak, Jarek: LG Energy Solution. Koreański gigant ogłosił swoje strategie. Wrocław wśród priorytetów. Wrocław.pl, 2025.02.03. URL: https://www.wroclaw.pl/przedsiebiorczy-wroclaw/lg-energy-solution-korea-baterie-samochody-elektryczne-magazyny-energii-produkcja-praca-strategia-rozwoju
Dacia Deutschland: Nächste Evolution für den Dacia Spring: stärkere Motoren, neue Batterietechnologie, unverändert erschwinglicher Preis. Dacia Deutschland, 2025.12.22. URL: https://presse.dacia.de/nachste-evolution-fur-den-dacia-spring-starkere-motoren-neue-batterietechnologie-unverandert-erschwinglicher-preis/
Reuters: Companies invest in EV battery factories in Europe. Reuters, 2024.12.10. URL: https://www.reuters.com/business/autos-transportation/companies-invest-ev-battery-factories-europe-2023-05-18/
Pasek, Made: Jadar Lithium-Borates Project, Serbia. Mining Technology, 2021.08.03. URL: https://www.mining-technology.com/projects/jadar-lithium-borates-project-serbia/
AutoPub: Megújult Dacia Spring: rendelhető az új generáció. AutoPub, 2026.03.02. URL: https://int.auto.pub/hu/dacia-spring-2026-uj-lfp-akku-erosebb-motor-arak-magyarorszag
Westerheide, Carla: Ford’s newest EVs roll off the production line in Romania. Electrive, 2025.03.17. URL: https://www.electrive.com/2025/03/17/fords-newest-evs-roll-off-the-production-line-in-romania/
Reuters: Rio Tinto welcomes Serbian court ruling on lithium project. Reuters, 2024.07.11. URL: https://www.reuters.com/markets/commodities/serbian-court-rules-govt-decision-revoke-lithium-project-permit-unconstitutional-2024-07-11/
Marica, Irina: Ford Otosan begins delivery of first electric vehicles manufactured in Romania. Romania Insider, 2025.03.14. URL: https://www.romania-insider.com/ford-otosan-begins-electric-vehicles-delivery-romania-2025
Serbia Business: Jadar Project re-emerges as Rio Tinto signals long-term intent despite suspension phase. Serbia Business, 2026.04.25. URL: https://serbia-business.eu/jadar-project-re-emerges-as-rio-tinto-signals-long-term-intent-despite-suspension-phase/
Nemzetközi kapcsolatok szakértő, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány Kelet- és Délkelet-Ázsia kutatója.
Alap- és mesterszakos tanulmányait a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, ill. a Budapesti Corvinus Egyetemen végezte, részképzésen volt a kínai Hangzhou Normal University-n, a tajpeji Soochow University-n és a Ming Chuan University-n.
Kulcsszavak: USA és Kína fegyverkezési versenye, elektromos autóipar, félvezetőipar, digitális gazdaság.
