Loading...
Reload document 
Open in new tab Magyarország nemzetközi viszonylatban, de az európai országok között is kivételes helyzetben van az élsportban nyújtott teljesítményt tekintve, a mindenkori nyári olimpiai érmek számát figyelembe véve a negyedik legjobban teljesítő európai ország. A hazai sportpolitika európai összehasonlításban széles körű támogatási rendszert alakított ki, és élen jár a nemzetközi sportesemények rendezésében is. Utóbbi tényező jelentőségét a hazai sport fejlődésén kívül az adja, hogy a turizmuson belüli specializálódás elengedhetetlen a látogatókért zajló versengésben. Nemzetközi szinten a sportturizmus az egyik legdinamikusabb fejlődő ágazata a teljes idegenforgalmi szektornak.
Szerző: Németh Viktória
Bevezetés
A nagy nemzetközi sportesemények az érzelmek széles skáláját képesek megmozgatni, ami emiatt számtalan jelentéssel felruházható. Ennek következménye, hogy a sport jelentős társadalmi és gazdasági hatásokat vált ki, és ezzel együtt a geopolitikai rivalizálásnak is teret ad. Georg Orwell megfogalmazása szerint a nemzetközi sport és ennek részeként az olimpia: „háború a lövöldözés nélkül” (Beck, 2013, 72.o.). Ilyen módon a szerző kihangsúlyozta a sport politikai szimbolikáját, vagyis azt a jelenséget, miszerint a sport a nemzetek vetélkedésének terepe. Eközben Peter Donnelly (2011) felhívja a figyelmet a sport kétarcúságára, arra hogy a versengés mellett a béke, illetve a békés egymás mellett élés jelképévé is vált (Donelly, 2011).
Hol rendezik a legnagyobb nemzetközi sporteseményeket?
Az elmúlt közel 130 év során hosszú folyamat volt, ahogy átalakult az ötkarikás játékok házigazda országainak sora. Az első két olimpiának Európa adott otthont, majd 1950-es évekig Európa és Észak-Amerika között váltakozott a helyszín, majd 1956-ban rendezték az első ausztráliai játékokat. 1964-ben jutott el az esemény Ázsiába, az első tokiói olimpiával. A hidegháborús időszak is rányomta bélyegét az olimpiák történetére, például az 1980-as moszkvai és az 1984-es Los Angeles-i olimpia bojkottja kapcsán. Míg 1990 után az átalakuló világrend következtében tovább szélesedett a rendező országok köre. A BRICS-országok geopolitikai jelentőségének növekedésével 2016-ban Brazília is elnyerte a nyári játékok rendezési jogát, elsőként a latin-amerikai országok közül (Müller & Steyaer, 2013). Az egyetlen kontinens, ahol még nem került sor olimpiára, Afrika. Ugyanakkor az Európai kontinensen belül a Közép- és Kelet-Európai régióban sem rendeztek ötkarikás játékokat. Éppen ezért a 2036-os olimpiai pályázatot fontolóra vette Lengyelország és Magyarország is, valamint a tágabb régióból Törökország. Mindazonáltal Donlad Tusk lengyel miniszterelnök megválasztása után kijelentette, hogy Lengyelország eláll ettől a szándékától (Livingstone, 2024).
- ábra: Az elmúlt közel 130 évben Afrika kivételével minden nagyrégióban rendeztek nyári olimpiát. 2032-ig a legtöbbször, 5 alkalommal az Egyesült Államok lehet a házigazdája a világ legnagyobb megasporteseményének. Szerző: Németh Viktória. Forrás: Encyclopædia Britannica. Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/18619422/
2. ábra: Az elmúlt közel 130 évben Afrika kivételével minden nagyrégióban rendeztek nyári és téli olimpiát. 2032-ig a legtöbbször, 9 alkalommal az Egyesült Államok lehet a házigazdája a világ legnagyobb megasporteseményének. Szerző: Németh Viktória. Forrás: Encyclopædia Britannica. Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/18830916/
Amellett, hogy az olimpiákon elért sikerekben is egyre jelentősebb nemzetközi verseny alakul ki, hasonlót láthatunk a rendezési jog elnyerésében is. Fokozatosan erősödő tendencia, hogy az olimpiák Európán és Észak-Amerikán kívüli helyszínekre is eljussanak. Így például a nyári ötkarikás játékok esetében 2008 Ázsia (Peking), 2012 Európa (London) után 2016-ban Dél-Amerikában, Rióban került sor az eseményre, majd 2021-ben (2020 helyett) ismét Ázsia volt a helyszín (Tokió), amelyet 2024-ben Európa (Párizs) követett. A jövőben is kontinensek váltják majd egymást, 2028-ban Észak-Amerika (Los Angeles), 2032-ben Ausztrália (Brisbane), melyek után a 2036-os olimpiára ismét több kontinens országai jelentkeznek. Ráadásul a 2036-os ötkarikás játékok rendezési jogára pályázó vagy az azt tervező országok között olyanok vannak, ahol korábban nem volt még olimpia, Afrikából Egyiptom, Ázsiából Indonézia és India, az Európai Olimpiai Bizottság részéről Törökország, Dél-Amerikából Chile. A lehetséges jelentkező között vannak Ázsiából Dél-Korea, Kína, Katar és Szaúd-Arábia. Európából Magyarország, Olaszország és Dánia, valamint Észak-Amerikából Kanada (Economic Times, 2024).
Összehasonlításként, a labdarúgó-világbajnokságok esetében az olimpiai játékoktól eltérő kép rajzolódik ki, az európai fölény mellett a kezdeti, 1930-at követő évtizedekben latin-amerikai helyszínek felülreprezentáltsága volt megfigyelhető. Sajátos nagy nemzetközi torna esetében, hogy Latin-Amerika az egyik legfontosabb házigazda, de talán ebben a régióban a legnépszerűbb a játék és sportolóik a legsikeresebbek a sportágban. A rendező országok sorába csupán az 1990-es évekkel lépett e két régión kívüli állam. 1994-ben az első egyesült államokbeli tornára került sor. Majd a 2000-es évek óta egyre több kontinens vált a torna házigazdájává, 2002-ben először került sor Ázsiában a foci vb-re, Japán és Dél-Korea közös szervezésében. 2010-ben az első afrikai rendezésű tornára is sor került a Dél-afrikai Köztársaságban. A Perzsa-öböl menti országok feltörekvő szerepét mutatja, hogy 2022-ben Katar volt a rendező, majd 2034-ben Szaúd-Arábia adhat otthont az eseménynek. A növekvő érdeklődés és versengés is szerepet játszhat abban, hogy egyre gyakoribbá válnak a közös rendezésű világbajnokságok, ahogyan a 2026-os esemény is három észak-amerikai országban (NAFU, Észak-amerikai Labdarúgó Szövetség), Kanadában, az Egyesült Államokban és Kanadában kerül megrendezésre. A 2030-ban pedig az első kontinenseken átívelő világbajnokságra kerül sor, Spanyolország, Portugália mellett Marokkó lesz a rendező, de az első, 1930-as vb tiszteletére egyes mérkőzésekre Latin-Amerikában kerül sor (Uruguayban, Argentínában és Paraguayban) (Armstrong, 2023).
3. ábra: Az elmúlt közel 130 évben Afrika kivételével minden nagy régióban rendeztek olimpiát. 2032-ig a legtöbbször, 5 alkalommal az Egyesült Államok lehet a házigazdája a világ legnagyobb megasporteseményének. Szerző: Németh Viktória. Forrás: Statista. Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/19108049/
Kik nyerik az érmeket?
Történelmi visszatekintés
A New York Times a 2016-os riói olimpiát megelőzően készített egy elemzést az olimpiai érmek megoszlásáról a különböző korszakokban. Elsődlegesen a nyári ötkarikás játékok történetének vizsgálatánál fontos szem előtt tartani, hogy fokozatosan bővült ki a résztvevő országok köre és a megszerezhető érmek száma. Összesen három alkalommal maradt el nyári olimpia 1916-ban az első, 1940-ben és 1944-ben a második világháború miatt. A kezdeti, 1896 utáni időszak Európa és az Egyesült Államok vetélkedéséről szólt, és amelyben különösen az 1908-as londoni olimpiától a második világháború kitöréséig elsődlegesen európai fölény mutatkozott. 1896-ban az első modern kori olimpián 14 ország vett részt, 13 európai ország – közöttük Magyarország is – és egy észak-amerikai résztevő volt, az Egyesült Államok. Sportolók között az első ötkarikás játékokon 122 érmet osztottak ki. Eközben a legutolsó nyári játékokon, 2024-ben Párizsban 206 nemzet sportolói versenyeztek 1044 éremért.
A hidegháborús korszakban a játékokra is begyűrűzött a két szemben álló nagyhatalom versengése, az Egyesült Államok mellett a Szovjetunió is látványos sikereket ért el. Mindazonáltal az európai országok kiváló teljesítménye is megmaradt, amelyben sok esetben kiemelkedett Nyugat- és Kelet-Németország vetélkedése is.
Az 1990-es évektől a világrend átalakulása az olimpiai játékok esetében is megmutatkozott. A nyugati országok mellett egyre nagyobb súlyt képviselnek más kontinensek, de leginkább Ázsia növekvő szerepvállalása is megfigyelhető. Különösen Kína teljesítménye kiemelkedő, de más ázsiai országok súlya is emelkedik az éremtáblán. Érdemes látni azt is, hogy Kína lényegesen kevesebb olimpián vett részt, mint közvetlen vetélytársai. Sportolói összesen 12 alkalommal versenyeztek, míg az éremtábla elején szereplő államok többsége általában 29–30 tornán indult. Ezzel együtt is Kína az Egyesült Államok és a Szovjetunió mögött harmadik a mindenkori éremtáblázatban az aranyérmek számát tekintve.
4. ábra: Az elmúlt közel 130 évben az Egyesült Államok és Európa töltött be meghatározó szerepet az olimpiai érmek elnyerésében. A bajnoki címért folyó versenye a politikai és gazdasági nagyhatalmak versengését is jelentette. Az elmúlt évtizedekben az Észak-Amerikán és Európán kívüli kontinensek is egyre nagyobb súllyal szerepeltek, különösen Kína és más ázsiai országok váltak egyre sikeresebbé. Forrás: New York Times. Az eredeti ábra itt érhető el: https://www.nytimes.com/interactive/2016/08/08/sports/olympics/history-olympic-dominance-charts.html
Érdemes látni azt is, hogy a rendező ország mindig felülteljesít a rendezés évében,– ez az ún. házigazda hatás, – de sok esetben már a megelőző és az azt követő időszakban is az általánosan jellemzőnél nagyobb számú érmet nyernek az ország sportolói.
Kontinensek versenye
Európa fölénye a nyári olimpiák történetében szembetűnő. A játékok teljes történelmét figyelembe véve 60%-os az európai éremnyerési arány. Az elmúlt időszakban, így a legutóbbi, 2024-es párizsi olimpiára már kevésbé látványos az európai uralom, de az érmek 40%-ának elnyerésével még mindig komoly lépéselőnyre utal. A második történelmi összevetésben az amerikai kontinens, különösen az Egyesült Államok teljesítménye következtében. A 2024-es olimpiát figyelembe véve az amerikai kontinens már csupán a harmadik a rangsorban. Történelmi távlatban Ázsia a harmadik legsikeresebb kontinens, azonban a 2024-es teljesítmény alapján a második legsikeresebb földrész. Utóbbi esetben Kína a legmeghatározóbb nemzet.
5. ábra: Az elmúlt közel 130 évben Európa és Észak-Európa adta a legsikeresebb nemzeteket az olimpiákon, amelyben fontos szerepe van a kezdeti évtizedek nyugati dominanciájának. Amennyiben a legutóbbi olimpiákat, például a 2024-es nyári játékokat tekintjük Európa szerepe még mindig kiemelkedő, de más kontinensek, különösen Ázsia egyre erősödő szerepe rajzolódik ki. Szerző: Németh Viktória. Forrás: Olympian Database. Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/19083795/
Európa esetében Németország a legsikeresebb nemzet. Ezt azonban az éremtáblázatok nem mindig tükrözik, mivel a német államalakulat több nagy történelmi változáson ment keresztül, így például a hidegháborús megosztottságot. Ilyen módon Kelet- és Nyugat-Németország, valamint az egységes Németország három külön egységként szerepel a rangsorokban. Mellette az Egyesült Királyság a legsikeresebb. Utóbbi kapcsán érdemes látni, hogy nem csupán a múltbéli érmek járulnak ehhez hozzá, ugyanis Nagy-Britannia súlya az utóbbi két évtizedben újra növekedni kezdett az éremtáblázatban. E két országot követi Franciaország és Olaszország. Magyarország minden idők negyedik legsikeresebb európai nemzete a nyári olimpiákon.
A közép-kelet-európai régiót tekintve hazánk teljesítménye messze kiemelkedik a rangsorban. Magyarország 187 aranyérmet szerzett 2024-ig, Románia 93-at, Lengyelország 73-at, az egykori Csehszlovákia 49-et, Csehország 22-t, míg Szlovákia Szlovéniával együtt 10–10 arany éremet. Hasonlóak az arányok, ha az összes érmet együttesen tekintjük.
Amerikai kontinens esetében az Egyesült Államok emelkedik ki nem csupán a régiójával összevetve, de nemzetközi összehasonlításban is. A földrész esetében Kanada a második legsikeresebb. Az észak-amerikai fölény mellett Dél-Amerika elmarad, azonban az 1990-es évek óta – ha mérsékelten is – de növekszik a súlya, e folyamatnak különösen a 2016-os riói olimpia adott lendületet.
Az ázsiai országok, és közülük is kiemelten Kína sikere az 1980-as és 1990-es évek fordulóján kezdett kibontakozni. Az első ázsiai sikerek mégsem Kínához kötődnek. Az első ázsiai résztvevő Japán volt, 1912-ben kezdte meg a szereplését a nyári olimpiákon. 1928-ig kellett várni, hogy ázsiai sportoló, a szintén japán Mikio Oda szerezte meg hármasugrásban az első olimpiai bajnoki címet. Ugyanakkor kutatók arra is felhívják a figyelmet, hogy Nagy-Britannia színeiben már 1900-ban is feljegyeztek egy indiai születésű sportolót, aki Mikio Odánál hamarabb nyert érmet, két ezüstérmet szerzett gátfutásban (Olanday, 2024).
A negyedik legeredményesebb térség Óceánia, amely esetében elsődlegesen Ausztrália teljesítményével kell számolni. Az ország már a 2000-es évek előtt is ért el sikerereket, de az igazi áttörést számára a 2000-es évek hozták. A legtöbb érmet a hazai rendezésű Syney-i olimpián érte el, de a következő 2004-es athéni olimpián is rendkívül eredményes volt. A saját rendezésű olimpia felhajtó ereje emellett a megelőző és a következő időszak olimpiáin is érződött. Mindazonáltal a régió országai közül Új-Zéland is általában jó teljesítményt nyújt, de a 2016-os riói olimpia óta egyre előkelőbb helyen végez az éremtáblázatban, 2024-ben már az eddig legjobb 11. helyet érték el.
Az ötödik a kontinensek sorában Afrika, a 2024-es párizsi olimpiát a legkevesebb éremmel fejezte be, folytatva a modern játékok 1896-os kezdete óta tartó történelmi tendenciát. A sportsikerek viszonylagos hiányát tükrözi, hogy az afrikai olimpikonok – az elit kenyai távfutókon kívül – ritkán nyernek érmeket. Kenyán kívül Dél-Afrika és Etiópia a legsikeresebbek, az utánuk következő észak-afrikai országokat a rangsorban már lényeges lemaradásban vannak az érmek számát tekintve. Kutatások azóta is foglalkoznak vele, hogy az olimpiáknak így is van hatása a társadalmi mobilitás megvalósítására és egész nemzetek életminőségének javítására (Cleveland, 2024). Azzal együtt, hogy Afrika esetében az áttörő siker még nem következett be, az 1980-as évek óta – ha kisebb léptékben is, de – a kontinens egyre növekvő súllyal van jelen az éremtáblázaton.
Sportáganként
Az egyes sportágak olimpiai érmeinek vizsgálata betekintést nyújt abba is, hogy ezekben mely országok a legeredményesebbek. A kérdés azért is fontos, mivel az olimpiai sportágak sora folyamatosan változik. Továbbá e kérdéskör is lehet geopolitikai versengés terepe, mivel az egyes sportágakat sokszor egy-egy ország vagy kontinens uralja évtizedekig. 2016-ban az Egyesült Államokban készült egy elemzés arról, hogy mely sportágakban mely nemzet jellemzően a legeredményesebb a nyári ötkarikás játékokon (Gehrz, 2016). Ez a kutatás kiegészíthető az azóta megrendezett olimpiák adataival. Ugyanakkor az elemzést nehezíti, hogy egyes államalakulatok átrendeződtek, így a hidegháború vége hozott nagyobb átalakulást. Az élsport és az olimpiai éremtáblázat szempontjából a legjelentősebb változásokat a Szovjetunió felbomlása, Kelet- és Nyugat-Németország újraegyesülése eredményezte, de a jugoszláv sportolók kiemelkedő teljesítménye is e kategóriába tartozik. Továbbá torzíthatja a statisztikákat az is, hogy az orosz sportolók több alkalommal nem az országuk zászlója alatt, hanem független sportolóként versenyeztek, míg a 2024-es olimpián a legtöbb olyan sportágban nem indultak versenyzőik, amelyben korábban jelentős sikereket értek el.
Összességében megállapítható, hogy a különböző sportágakban általában a nagyhatalmak töltenek be meghatározó szerepet, Kína, az Egyesült Államok vagy korábban Oroszország, illetve a Szovjetunió. Ugyanakkor Magyarország is élen jár bizonyos sportágakban, mint az öttusa, vízilabda, de a magyar versenyzők meghatározó szereplői a vívásnak, a kajak-kenunak vagy az úszásnak is.
Az adatokat részletesen vizsgálva, egyes olimpiai sportágakban előfordul, hogy az érmek több mint 30%-át egy-egy ország nyerte. Így például Kína a meghatározó az asztaliteniszben és tollaslabdában. Műugrásban az aranyérmek számát tekintve Kína az uralkodó, de az összes érmet tekintve az Egyesült Államok a legsikeresebb. E két ország nyerte az érmek több mint felét. Az úszásban is néhány ország dominanciája érvényesül, de az érmeknek közel harmada így is az Egyesült Államokba került, Ausztrália és a német sportolók különböző történelmi alakulatokban értek el még kimagasló eredményeket, az érmek több mint 10%-át megszerezve. Magyarország jó teljesítményét mutatja a sportágban, hogy 4. a mindenkori éremtáblázatban, 5%-os részesedéssel az érmekből. E sportágak mellett a kosárlabda hozta az Egyesült Államok 30%-át meghaladó fölényét. Ez azt is jelenti, hogy a kosárlabda tornát az amerikai női és férfi csapat általában megnyerte. Csupán néhány olyan év volt, mikor nem győztek, de ilyenkor is dobogós helyen végzetek.
A 20 és 30% közötti dominanciával rendelkező sportágak közé tartoztak: a baseball és a softball, az atlétika az Egyesült Államok fölényével, az íjászat dél-koreai sikerekkel és a triatlon az Egyesült Királyság előnyével, amely mellett Svájc, Ausztrália és Új-Zéland is rendkívül eredményes. Érdemes megjegyezni, hogy az orosz, illetve az egykori Szovjetunió sikerei is igen látványosak a tornában és a röplabdában, ugyanakkor az éremtáblázat ezt csak részlegesen tükrözi vissza a történelmi államalakulatok változása miatt. A szinkronúszás esetében sajátos, hogy japán sportolók szerezték a legtöbb érmet, de sosem nyertek. A legtöbbször orosz sportolók győzedelmeskedtek, akik mellett az Egyesült Államok a legeredményesebb a sportágban.
A 15 és 20% közötti fölénnyel rendelkező sportágak sorába tartozik a vívás Olaszország és Franciaország mellett Magyarország, valamint az orosz és szovjetuniós sportolók sikereivel), tenisz Egyesült Királyság és Egyesült Államok; az öttusa Magyarország, Svédország valamint az orosz és szovjetuniós sportolók, kajak-kenu német sportolók mellett Magyarország; gyeplabda India, Hollandia és Ausztrália; vízilabda Magyarország, az Egyesült Államok valamint Jugoszlávia és a volt tagköztársaságok, míg a cselgáncs Japán érmeinek számát növelte.
A fentieken túl számos olyan sportág van, amelyben szintén körvonalazódik egy-egy nemzet meghatározó szerepe, azonban ezek esetében már a fentieknél kisebb a fölény.
6. ábra: Egy-egy sportágakban bizonyos országok évtizedekig kimagasló teljesítményt nyújtanak más államok sportolóival szemben, amit jól mutatnak a nyári olimpiai játékokon elért eredmények. (Németország esetében az adatok összevont eredményeket mutatnak a különböző történelmi államformák megszerzett érmek vonatkozásában, emellett jelzésértékkel szerepelnek az Oroszországhoz és a Szovjetunióhoz köthető eredmények, amelyeknél nem szerepel a pontos arány az összevonást torzító tényezők miatt. A kajak-kenu szakág esetében a sík- és vadvízi számokra összevont éremtáblázat szerepel.) Szerző: Németh Viktória. Forrás: NOB.
Konklúzió
Az élsportban zajló nemzetközi versengés szoros összefüggést mutat a nagyhatalmak közötti rivalizálással. Míg a 19–20. századfordulóján az Egyesült Államok és több európai nagyhatalom versengése körvonalazódott a nagy sporteseményeken, így például a nemzetközi olimpiai mozgalom kezdetén is. Ez a meghatározó szerep jelentkezett a versenyeken elért eredményekben, és a világversenyek rendezési jogának elnyerésében is. Érdemes látni azt is, hogy Magyarország öröksége, mint sportnemzet erre a korszakra nyúlik vissza. Hazánk már az első szakaszban bekapcsolódott a nemzetközi élsportban zajló versengésbe.
A hidegháborús időszak elsősorban az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió versenyfutásáról szólt a nemzetközi politika, gazdaság és technológia mellett a sportokban is. A két nagyhatalom mellett európai szövetségeseik jártak az élen, így például a kettéosztott Németország esetében is megfigyelhető volt a rivalizálás és a kiemelkedő teljesítmények. Magyarország az időszakban, mint a szocialista blokk – a Szovjetunió és Kelet-Németország után – legjobban teljesítő állama szerepelt az olimpiákon.
A rendszerváltásokat követő időszakban, különösen a 2000-es évektől kezdődően az Egyesült Államok és Kína közötti versengés vált egyre meghatározóbbá. Ez a rivalizálás nem csupán a sporteredményekben mutatkozott meg, hanem azok rendezésében is, így például 2008-ban Pekingben adott otthont az ötkarikás játékoknak. Emellett az elmúlt évtizedekben megfigyelhető volt a sport nemzetköziesedése is, Észak- Amerika és Európa mellett más kontinensek, különösen Ázsia és Óceánia, teljesítményében érhető tetten a változás. Előbbi esetében Kína, utóbbi esetében Ausztrália vált elsődleges szereplővé. Megjegyzendő az is, hogy Kína más államoknál később kapcsolódott be az olimpiai mozgalomba, jelenleg mégis a mindenkori nyári olimpiai éremtáblázat harmadik helyére küzdötte fel magát az Egyesült Államok és a Szovjetunió korabeli eredményei mögé. Ugyanakkor Ázsia esetében több más országgal is számolni kell, így például Japán és Dél-Korea hagyományosan jó teljesítményt nyújtanak, és nyári, illetve téli olimpiákat is rendeztek.
Magyarország esetében az általánosan kimagasló teljesítmény mellett az elmúlt évtizedek kisebb hullámzást mutattak. A 2000-es évek közepén megtört a hagyományos lendület, amely a nyári olimpiákon nyújtott kiemelkedő eredményekben tükröződött. A 2008-as pekingi nyári játékokon elért teljesítmény évszázados mélypontot jelentett. Majd a 2010-es évektől kezdődően a sportpolitika és támogatási rendszer ismét nagy hangsúlyt kapott, ennek következtében az egyre éleződő nemzetközi versenyben is Magyarország képes volt megtartani eredményességét, valamint az élsport színvonalához hozzájárult az is, hogy Magyarország számos nagy nemzetközi sportesemény házigazdája volt az elmúlt időszakban.
Felhasznált irodalom
- Adams-Smith, Sophie (2024): The (Soft) Power of Sports. Foreign Affairs Review. (2024.03.29.) https://www.foreignaffairsreview.com/home/the-soft-power-of-sports
- Aisch, Gregor & Buchanan, Larry (2016): A Visual History of Which Countries
- Have Dominated the Summer Olympics. https://www.nytimes.com/interactive/2016/08/08/sports/olympics/history-olympic-dominance-charts.html
- Armstrong, Martin (2023): 100 Years of World Cup Hosts. Statista. (2023.10.05.) https://www.statista.com/chart/30971/world-cup-hosts-timeline/
- Beck, Peter J. (2013): ‘War Minus the Shooting’: George Orwell on International Sport and the Olympics. Sport in History. 33(1), 72–94. https://doi.org/10.1080/17460263.2012.761150
- Cleveland, Todd (2024): Africa and the Olympics. Ohio University Press. https://www.ohioswallow.com/9780896803527/africa-and-the-olympics/
- Cornelissen, Scarlett (2010): The Geopolitics of Global Aspiration: Sport Mega-events and Emerging Powers. International Journal of The History of Sport. 27(16-18) https://10.1080/09523367.2010.508306
- Donnelly, Peter (2011): From War without Weapons to Sport for Development and Peace: The Janus-Face of Sport. The SAIS Review of International Affairs, 31(1), 65–76. https://www.jstor.org/stable/27000236
- Gehrz, Chris (2016): Which Country (and Continent) Dominates Each Olympic Sport? (2016.08.05.) https://pietistschoolman.com/2016/08/05/which-country-and-continent-dominates-each-olympic-sport-updated/
- Livingstone, Robert (2024): Poland backtracks on 2036 Olympic bid proposed by President, sport minister claims nation not ready. https://gamesbids.com/eng/summer-olympic-bids/poland-backtracks-on-2036-olympic-bid-proposed-by-president-sport-minister-claims-nation-not-ready/
- Müller, Martin & Steyaert, Chris (2013): The geopolitics of organizing mega-events. In: Munoz, Joseph Mark S. (szerk.): Handbook on the Geopolitics of Business. Cheltenham: Edward Elgar Publishing https://serval.unil.ch/resource/serval:BIB_F03D204E0F87.P001/REF.pdf
- NOB (2023): Strict eligibility conditions in place as IOC EB approves Individual Neutral Athletes (AINs) for the Olympic Games Paris 2024. https://olympics.com/ioc/news/strict-eligibility-conditions-in-place-as-ioc-eb-approves-individual-neutral-athletes-ains-for-the-olympic-games-paris-2024
- NOB (2024): IOC President praises broadcast operations as Paris 2024 reaches record audiences. https://olympics.com/ioc/news/ioc-president-praises-broadcast-operations-as-paris-2024-reaches-record-audiences
- Olanday, Clifford (2024): Unforgettable firsts and inspiring journeys: Asian athletes’ milestones at the Olympics. (2024.07.10.) https://www.tatlerasia.com/power-purpose/diversity/asia-in-the-olympics
- Who will host the 2036 Olympics? Here are countries and cities vying for the mega event. https://economictimes.indiatimes.com//news/international/us/who-will-host-the-2036-olympics-here-are-countries-and-cities-vying-for-the-mega-event/articleshow/112476198.cms?utm_source=contentofinterest&utm_medium=text&utm_campaign=cppst
Németh Viktória makroökonómiai elemző és külpolitikai szakértő. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott nemzetközi tanulmányok szakon, majd a Pécsi Tudományegyetemen szerzett doktori fokozatot geopolitika szakirányon. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Nemzetgazdasági Minisztériumnál, a Magyar Nemzeti Banknál és az MKB-nál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja.
