Categories
OecoFocus

Az erős forint elriasztja a külföldieket, ami a GDP-re is negatívan hat

A magyarországi turizmus drasztikus visszaesést szenvedett el 2026 nyarán, ami súlyos fordulatot jelent az ágazat korábbi teljesítményéhez képest. 2025 decemberében még rekordévről és rekord adventi időszakról szóltak az adatközlések. 2026-ra több légitársaság indított új járatokat Budapestre az ígéretes számok tükrében, így 2025 augusztusi megállapodás alapján az Egyesült Államokból a koronavírus-járvány óta először indult közvetlen járat hazánkba 2026 májusában. Az elmúlt években tapasztalt, 10%-ot meghaladó folyamatos éves növekedés a külföldi turisták számában nemcsak megtorpant, de a 2026-os főszezon végére nyílt zuhanásba váltott. A KSH adatai szerint augusztusban a külföldi vendégek száma 13%-kal esett vissza az előző évhez képest. A tendencia nehezebb helyzetbe hozta a szolgáltatási külkereskedelmi mérleget: a forint erősödése miatt a beutazó külföldiek kevesebbet költöttek nálunk, miközben a magyarok külföldi devizaköltései megugrottak, közvetlenül rontva az ország bevételeit. A kedvezőtlen valutaárfolyam mellett a belföldi drágulás, a nemzetközi marketingkampányok hiánya, a rövidebb látogatásokra épülő strukturális trendek és az aszály klímahatásai egyszerre gyengítették a szezont, így a rekordmennyiségű új repülőjárat ellenére sem valósult meg a várt növekedés. A Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) az elmúlt évek sikerei ellenére nagyszabású koncepcióváltást hajtott végre a teljes turizmusirányítás átalakításával és egy új marketingmodellel, új stratégiát csak a gyenge nyári szezon után alkottak.

A 2026. augusztusi látványos visszaesés pecsételte meg a nyári turisztikai szezont, amikor a vendégek száma 7,3%-kal, a vendégéjszakáké pedig 5,8%-kal zuhant be az előző évhez képest a KSH augusztusi jelentése szerint. A negatív trendet elsősorban a külföldi turisták erőteljes elmaradása hajtotta – az ő számuk 13%-kal esett vissza –, amit a belföldi turizmus az összesített adatok alapján már nem tudott kompenzálni, mivel a hazai vendégéjszakák száma is 2,1%-kal csökkent. Ez a gyenge nyárvége rányomta a bélyegét a teljes szezonra is, amely eleve visszafogottan indult: a KSH júniusi adatai még 2,5%-os elmaradást mutattak a vendégéjszakákban, és bár a júliusi gyorsjelentés minimális korrekciót hozott, a külföldiek hiánya miatt az összesített nyári turisztikai szezonmérleg egyértelműen negatív lett.

 

Ábra: A vendégek száma a magyarországi turisztikai szálláshelyeken összesen, és a külföldi vendégek száma magyarországi szálláshelyeken a koronavírus-járvány utáni időszakban, 2023 januárja óta. Készítette: Németh Viktória. Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/30428594/

A legkedvezőtlenebb trend a két legfontosabb főrégiónkat érintette: augusztusban a külföldi vendégek száma Budapesten 15%-kal, a Balatonnál pedig 14%-kal esett vissza. A Balatonnál ráadásul látványos strukturális átalakulás zajlik: a klasszikus, többhetes családi nyaralásokat felváltották a last-minute foglalások és a rövidebb, 1-2 éjszakás hétvégi utazások. A visszaesés hátterében a belföldi turisták fokozott külföldi nyaralási kedve áll: sokan választották a magyar tenger helyett az Adriát vagy a Földközi-tenger partjait. Noha a megugró közlekedési költségek, így a repülőjegy-árak és az üzemanyagköltségek miatt a külföldi utazás objektíven már egyáltalán nem olcsóbb a hazainál, a forint erősödésének pszichés hatása – a kedvezőbb devizaátváltás miatti olcsóságérzet – döntő érvként hatott a magyar utazók külföldi célpontválasztásánál.

A makrogazdasági folyamatokat nézve az erős forint kifejezetten kedvezőtlen a külkereskedelmi (és azon belül a szolgáltatási) mérleg szempontjából. A hazai fizetőeszköz magas árfolyama egyrészt valóságos fogyasztási exportot generál, mivel a magyar turisták külföldi vásárlóereje megnő, ami a külföldi költéseik drasztikus megugrásához vezet. Másrészt az erős forint megdrágítja Magyarországot a külföldiek számára: emiatt a beutazó turisták nemcsak kevesebben érkeznek, de a nálunk tartózkodásuk alatt is jóval kevesebbet költenek, ami közvetlenül rontja az ország devizabevételeit és külső egyensúlyi pozícióját.

A vendégforgalom visszaesését az alábbi komplex tényezők együttes hatása magyarázza:

  • A forint-euró árfolyam pszichés és reálhatása: Bár a hazai fizetőeszköz erősödése olcsóbbá tette a külföldi utazásokat a magyaroknak, a Magyarországra érkező külföldiek számára jelentősen rontotta az euró vásárlóerejét. Így a korábbi évekhez képest Magyarország már nem számít olcsó, „budget” desztinációnak, a kedvezőtlenebbé váló átváltási arány miatt a küldő piacok árérzékenyebb turistái más, jobb ár-érték arányú régiókat választottak.
  • Marketingköltések és a beutazás dinamikája: A nemzetközi imázsépítésre az állam jelentős erőforrásokat fordított az elmúlt években, ami látványos eredményeket hozott. A koronavírus-járvány után a külföldi vendégek száma 2023-ban 21%-kal, majd 2024-ben is 10,7%-kal bővült az előző évhez képest, amit 2025-ben ismét magas arányú, 12%-os bővülés követett, elérve a közel 9,9 millió főt. Ennek köszönhetően a turisztikai szálláshelyek folyó áron vett éves bevétele 2025-ben elérte a történelmi 1194 milliárd forintot. Bár a korábbi időszakban az olyan nagyszabású kampányok, mint a Budapest Influencer Trip, komoly szakmai vitákat váltottak ki, a turisták ekkor tömegesen áramlottak az országba. 2026-ban viszont már nem indult hasonló kaliberű nemzetközi kampány. A 2026-os turisztikai évet a főszezonra látványos forgalomcsökkenés és a külföldi beutazások megtorpanása jellemezte.
  • A forintárfolyam és a belföldi drágulás reálhatása: Az erős forint miatt a külföldiek eurója itthon kevesebbet ért, amit a hazai szolgáltató szektor árainak és szervizdíjainak folyamatos emelkedése tovább súlyosbított. Magyarország elveszítette korábbi „budget” jellegét, az átlagos napi reálköltés jelentősen megemelkedett, így a küldő piacok árérzékeny utazói számára a hazai kínálat már nem volt versenyképes.
  • Csökkenő forgalom a rekordmenetrend ellenére: A Budapest Airport 2026-os nyári menetrendjében rekordmennyiségű, 17 új diszkont járat indult el, és a koronavírus-járvány óta először tért vissza a közvetlen tengerentúli járat Amerikából (az American Airlines Philadelphia–Budapest vonalán). A megnövekedett repülőtéri kapacitás és a közvetlen légi összeköttetések történelmi bővülése ellenére a külföldi turisták száma a főszezonban mégis csökkenést mutatott.
  • Az időstruktúra átalakulása: Fontos tényező az is, hogy a globális trendekkel összhangban a külföldi látogatók utazási szokásai végleg megváltoztak: a klasszikus, akár egy- vagy többhetes tartózkodásokat a fapados járatok és az alternatív szálláshelyek miatt a lényegesen rövidebb, néhány napos villámlátogatások (city break) váltották fel, ami a vendégéjszakák számában strukturális lemorzsolódást okozott már az elmúlt évek során is.
  • A 2026-os klímahatások aszimmetriája: Miközben a nyári extrém aszály miatt a nemzetközi szállodahajós forgalom nehézségekbe ütközött a Dunán, ez a visszaesés a hazai turizmusnak csupán egy szűk szegmensét érintette, a magyarországi szálláshelyek elmaradó forgalmával szemben pedig a dél-európai régió a hőkupola ellenére is szárnyalt. Az olasz turisztikai minisztérium és az ISTAT (Olasz Statisztikai Hivatal) jelentése szerint 2026 augusztusában az olaszországi érkezések száma 3%-kal, a vendégéjszakák pedig 4,2%-kal nőttek az előző évhez képest, de a spanyol INE adatai is rekordévre utalnak a nyár végi főszezonban.
  • A marketingstratégiai átalakítása 2026-ban: A Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) csak  2026 szeptemberében váltott új ügynökségi modellre. 2026 nyári szezonjára még nem volt stratégia. A KSH legfrissebb gyorsjelentése szerint 2026 nyarának végére drasztikusan bezuhant a forgalom: különösen augusztusban, amikor a külföldi vendégek száma 13%-kal, az általuk eltöltött vendégéjszakáké pedig 9,3%-kal maradt el az előző év azonos hónapjától, amit a belföldi turizmus már semmilyen módon nem tudott ellensúlyozni.

Konklúzió

Összességében a 2026-os nyári szezon rámutatott a hazai turizmus külső és belső sérülékenységére, ahol a kedvezőtlen makrogazdasági és klímatényezők mellett a korábbi budget-jelleg elvesztése is gátolta a növekedést. A rekordmennyiségű új repülőjárat és a kibővített kapacitások önmagukban nem voltak elegendőek a kereslet fenntartásához a célzott, nagyszabású nemzetközi marketingkampányok hiányában. Az ágazat jövőbeli stabilitása érdekében elengedhetetlen lesz a kínálat és az új marketingstratégia finomhangolása, hogy a szektor rugalmasan alkalmazkodjon a rövidebb utazási szokásokhoz és a globális versenyhez.

Senior kutató |  Megjelent írások

Németh Viktória makroökonómiai elemző és külpolitikai szakértő. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott nemzetközi tanulmányok szakon, majd a Pécsi Tudományegyetemen szerzett doktori fokozatot geopolitika szakirányon. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Nemzetgazdasági Minisztériumnál, a Magyar Nemzeti Banknál és az MKB-nál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja.

Iratkozzon fel hírlevelünkre