Categories
Oecogram

Stabil globális növekedés, de borús hazai kilátások a friss OECD-előrejelzésében

Megjelent szeptemberben az OECD legfrissebb időközi gazdasági jelentése (OECD Interim Economic Outlook), amelyet egy nappal rá követett a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss Inflációs jelentése az új makrogazdasági előrejelzésekkel. A nemzetközi gazdaság főbb trendjeit a vártnál ellenállóbb globális GDP-növekedés (2026-ban 2,9%), valamint az euróövezet ezzel éles kontrasztban álló, tartós visszafogottsága jellemzi. Az európai növekedés akadozása mögött a magas energiaárak, a szigorú kamatkörnyezet és a német gazdaság strukturális nehézségei állnak. Ehhez a külső környezethez a magyar gazdaság kettősen viszonyul: a belső motorok mint a fogyasztás élénkülése növekedést generálnak, azonban a külső piacok gyengélkedése súlyos korlátokat szab. Magyar szempontból a legnagyobb nehézséget a kínálati oldali inflációs sokkok, a kimagasló energia-importkitettség, valamint a kormányzati előrejelzés alapján a GDP 7,5%-ára táguló költségvetési hiány jelenti. Az OECD és az MNB prognózisai is fiskális és strukturális reformokat sürgetnek a hosszú távú növekedés és egyensúly fenntartása érdekében.

1. Globális növekedés és a magyar GDP-pálya eltérései

Az OECD 2026. szeptemberi időközi jelentése (Interim Economic Outlook) alapján a globális gazdaság az első félév mérséklődése után a vártnál ellenállóbbnak bizonyult. A szervezet 2,9%-ra emelte a 2026-os globális GDP-növekedési prognózisát, míg 2027-re enyhe lassulással 3,0%-os bővülést jósol. Ezzel szemben az euróövezet növekedése továbbra is visszafogott, 2026-ban és 2027-ben egyaránt 1,0% körül alakul, amit a tartósan magas energiaárak, a szigorú kamatkörnyezet és a kulcsfontosságú országok, köztük Németország strukturális nehézségei – kiemelten a 2025-ös év lényegében stagnáló teljesítménye – fognak vissza. Magyarország szempontjából ez a külső környezet kettős hatású: a német gazdaság gyengélkedése közvetlenül korlátozza a hazai exportorientált feldolgozóipart, ugyanakkor a belső folyamatok növekedési pályán tartják az országot. Az OECD 2026. július végi előrejelzése szerint a magyar GDP a 2025-ös alacsony, az OECD által kalkulált 0,5%-os bázisról 2026-ban 1,9%-ra, 2027-ben pedig 2,2%-ra gyorsulhat. Ezzel szemben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss, 2026. szeptemberi Inflációs jelentése némileg eltérő dinamikájú pályát vázol fel: a jegybank 2026-ra 1,8%-os, míg 2027-re határozottabb, 2,9%-os GDP-bővülést prognosztizál.

 

1. ábra: Az OECD előrejelzése a legjelentősebb gazdaságok reál GDP-növekedésére. Forrás: OECD. Készítette: Németh Viktória. Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/30354227/

 

2. ábra: Az OECD előrejelzése a világ, az eurózóna, Németország és Magyarország reál GDP-növekedésére. Forrás: OECD. Készítette: Németh Viktória. Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/30354514/

2. Tartós energiakrízis és növekvő importkitettség

Az OECD 2026 szeptemberi jelentése kiemeli, hogy a közel-keleti konfliktusok elhúzódása miatt kialakult energiakrízis tartós és mélyreható strukturális sokkot okoz a világgazdaságban. Azzal együtt, hogy a kezdeti sokkhatást a kormányzatok támogatásai és a nem Öböl-menti alternatív források részben tompították, a tartalékok kimerülőben vannak. A fosszilis energia tartósan magas ára beépült a termelési láncokba, rontva az európai ipar – különösen a német nehézipar – versenyképességét. Magyarország számára ez a folyamat azért kiemelten veszélyes, mert a gazdaság importkitettsége nyersolajból és földgázból is meghaladja a 85%-ot. Az MNB friss Inflációs jelentése ehhez kapcsolódóan kiemeli, hogy a világpiaci energiaárak emelkedése és a tartós aszálykárok együttesen rontják a külkereskedelmi mérleget. A jegybank arra figyelmeztet, hogy az energiaárak másodlagos hatásai a vállalati költségeken keresztül elhúzódó kínálati sokkot okoznak, ami érdemben szűkíti a hazai növekedési és költségvetési mozgásteret.

 

3. ábra: A kőolaj iránti globális kereslet és kínálat alakulása 2025-ben és 2026 első félévében. Forrás: OECD. Készítette: Németh Viktória. Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/30355075/

3. Makacs inflációs folyamatok és jegybanki szigor

Az infláció globálisan és regionálisan is magasnak bizonyul. Az OECD a G20-as országcsoportra vonatkozó inflációs várakozását 2026-ra 4,1%-ra emelte, és 2027-re is magasabb, 3,6%-os rátát jelez előre. Európában a szolgáltatószektor tartós drágulása nehezíti az infláció letörését. Magyarország esetében az OECD 2026-ra átlagosan 1,9%-os fogyasztóiár-indexet jelez, míg 2027-re 2,7%-ra való gyorsulást vár a feszes munkaerőpiac és a bérnövekedés miatt. Ezzel szemben a Magyar Nemzeti Bank 2026. szeptember 24-én megjelent inflációs jelentése lényegesen borúlátóbb képet fest a jövő évről: míg a tavaszi forinterősödés gyors begyűrűzése miatt 2026-ra az MNB is alacsony, 1,8%-os inflációt vár, addig 2027-re drasztikusan, 3,1%-ra emelte előrejelzését. Az MNB szerint az infláció jövő évi megugrását a megemelkedett energiaárak, a dohánytermékek jövedéki adójának módosítása, valamint az agrárpiaci sokkok (aszály) fűtik, ami a jegybankot szigorú és óvatos monetáris politikára kényszeríti.

 

4. ábra: Az OECD és az MNB előrejelzése az infláció alakulására Magyarországon. Forrás: OECD és MNB. Készítette: Németh Viktória. Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/30358777/

4. Növekvő költségvetési hiány és adósságkockázatok Magyarországon

A magyar költségvetési és adósságfolyamatok kezelése kulcsfontosságú kihívás elé állítja a gazdaságpolitikát, ahol a nemzetközi és a hazai intézmények a fiskális egyensúly helyreállításának szükségességét hangsúlyozzák. Az OECD országspecifikus elemzései szerint Magyarország költségvetési hiánya 2026-ban a GDP 6,9%-ra növekedhet az MNB friss előrejelzése szerint, míg a kormány saját várakozása 7,5%, az expanzív intézkedések hatására, mielőtt 2027-ben 5,5–5,9%-ra mérséklődhet. Ezzel párhuzamosan a maastrichti kritériumok szerinti bruttó államadósság 2026 végére eléri a GDP 77,7%-t az MNB előrejelzése alapján. Az OECD reformokat sürget, amelynek elmaradása esetén a kiadások megemelkedett szintje hosszú távon fenntarthatatlan pályára állíthatják az adósságot. A Magyar Nemzeti Bank friss Inflációs jelentése szintén az alacsonyabb idei GDP-növekedésből fakadó adóbevétel-kiesést és a megemelkedett kamatkiadásokat azonosítja kockázatként. Hangsúlyozza azt is, hogy az EU-s források lehívása és a kormányzati beruházások átütemezése elengedhetetlen a hiánycsökkentési célok eléréséhez. A két intézmény javaslata alapján a strukturális egyensúlyhiányt nem egyszeri kiigazításokkal, hanem az OECD által javasolt adóalap-szélesítéssel és a célzottabb transzferrendszerek (szociális támogatási rendszer) bevezetésével kell tartósan orvosolni.

 

5. ábra: Magyarország államadósságának alakulása az elmúlt 15 évben. Forrás: Eurostat és MNB. Készítette: Németh Viktória. Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/30362802/

5. Az OECD strukturális és nyugdíjreform-javaslatai

A strukturális problémák kezelésére és a fenntartható növekedés biztosítására az OECD legfrissebb országspecifikus felmérései és ajánlásai határozott költségvetési reformokat sürgetnek Magyarország számára. A szervezet kiemeli, hogy az idősödés és a klímaváltozás hosszú távú költségei (amelyek 2070-re a GDP 8%-át is elérhetik) miatt elkerülhetetlen a nyugdíjrendszer reformja és a nyugdíjkorhatár emelése (várható élettartamhoz való kötésével). Emellett javasolják az adóalap szélesítését, a személyi jövedelemadó progresszívebbé tételét, az adókedvezmények felülvizsgálatát, valamint az üzemanyagokra, a földgázra vonatkozó támogatások kivezetését, illetve az energiaár-plafonok megszüntetését. A jelentés szerint a rendszeres ingatlanadók, az örökösödési adók és az egészségügyi vonatkozású adók is mozgósíthatók lennének a költségvetési bevételek növelése érdekében, miközben támogatni lehetne a mobilitást és az egészségügyi intézményeket. Az OECD hangsúlyozza, hogy a hatósági energiaár-plafonokat célzott készpénzes támogatásokkal kellene felváltani a rászoruló háztartások számára, növelve a költségvetés hatékonyságát és ösztönözve a zöldátállást. Ez a típusú átrendeződés gazdasági alapelveiben alapvető ellentétben áll az elmúlt másfél évtized gazdaságpolitikájával.

Az OECD javaslatában megfogalmazott lépések több kockázatot is hordoznak a magyar gazdasági modell szempontjából. A progresszív, többkulcsos adórendszer bevezetése és a családi adókedvezmények felülvizsgálata azzal a kockázattal járna, hogy csökken a munkakedv (mivel a magasabb jövedelmi sávokban növekvő adóelvonás miatt a plusz munka és a magasabb képzettség nettó hozadéka arányosan egyre kisebb lesz), és gyengül a gazdasági bázist jelentő középosztály tőkefelhalmozása (megtakarítása). A hatósági energiaár-plafonok (rezsicsökkentés) eltörlése a lakossági vásárlóerő hirtelen, sokkszerű visszaesését és jelentős politikai instabilitást idézne elő. A javasolt rászorultsági alapú, közvetlen készpénzes juttatások rendszere azért hordoz kiemelt veszélyt, mert egy segélyalapú társadalom felé terelné a gazdaságot, ami konzerválja a szegénységet, tartós állami függőséget alakít ki, és elszívja az aktív munkaerőt a termelő szektorokból. Végül az azonnali fiskális szigor és a nyugdíjkorhatár automatikus emelése közvetlenül veszélyeztetné a gazdasági növekedést. A lépések a pénzügyi szuverenitás feladását és recessziós kockázatot vonnának maguk után.

Senior kutató |  Megjelent írások

Németh Viktória makroökonómiai elemző és külpolitikai szakértő. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott nemzetközi tanulmányok szakon, majd a Pécsi Tudományegyetemen szerzett doktori fokozatot geopolitika szakirányon. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Nemzetgazdasági Minisztériumnál, a Magyar Nemzeti Banknál és az MKB-nál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja.

Iratkozzon fel hírlevelünkre