Categories
OecoFocus Oecogram

A legnépszerűbb hazai turisztikai célpontok

🗺️ A következő cikkben arra a kérdésre keressük a választ, hogy mely magyarországi települések a leglátogatottabbak. Mely helyszíneket kedvelik a külföldi, és melyeket a hazai turisták? A legtöbb vendégéjszakát számláló hazai településekre honnan érkeznek a külföldi vendégek? Milyen haszna van annak, ha más országokból érkeznek turisták országunkba? Milyen módokon támogatja a magyar kormány a hazai turizmust?

🔢 A KSH adatai alapján 2022-ben a legnépszerűbb magyarországi úti célok a látogatók megoszlása szerint: Budapest (54%), Hajdúszoboszló, Siófok, Hévíz (5-5%), Balatonfüred, Zalakaros (4-4%), Bük, Sárvár, Gyula és Eger (3-3%) voltak. Ugyanakkor eltérő kép rajzolódik ki a külföldi és belföldi turisták legkedveltebb úti céljai között.

🛬 A külföldi által eltöltött vendégéjszakák száma(13,4 ezer) 2022-ben már meghaladta a belföldiekét (8,8 ezer). A belföldi turizmus elsősorban a koronavírus-járvány időszakában vált meghatározóvá, az utazási korlátozásoknak köszönhetően. A visszarendeződés következtében a külföldi vendégek fokozatosan visszatérnek a magyarországi turisztikai célpontokhoz. 2022-ben érkező külföldi turisták elsősorban Budapestet (73%) látogatták meg. A vidéki helyszínek közül a következők voltak a legnépszerűbbek: Hévíz (4%), Hajdúszoboszló, Bük, Sárvár (3-3%), Siófok, Debrecen, Balatonfüred, Győr és Szeged (2-2%).

🇭🇺 A magyarok körében is kedvelt úti cél Budapest (25%), de a látogatók aránya lényegesen kevésbé kiugró, mint a külföldiek körében. A vidéki helyszínek közül a Balaton körüli településekre érkezik a legtöbb vendég: Siófok (9%) és Balatonfüred (8%). E városokat követi Hajdúszoboszló (8%), Zalakaros, Hévíz (7-7%), Gyula (6%), Eger (5%), Miskolc és Bük (4-4%).

Honnan érkeznek a leglátogatottabb magyar városokba a turisták?

ℹ️ Budapest a Prága és Bécs utána a régió leglátogatottabb városa, és ezzel a nemzetközi turisták legkedveltebb célpontja az országon belül. Ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy mely országok állampolgárai keresik fel a vidéki helyszíneket is. A vidéki szállásokon a látogatók több mint fele magyar, de egyes városok nagy népszerűségnek örvendtek a külföldiek körében is.

🌅 Hévíz látogatottságában az elmúlt években komoly szerepet játszottak az orosz turisták. A város turizmusa a csúcsát 2019-ben érte el, 1 millió 233 ezer vendégéjszakával. Ebből 300-350 ezer éjszakát éppen az orosz ajkú vendégek jelentettek, akik az elmúlt időszakban elmaradtak, elsősorban az orosz-ukrán háború és annak következményei (pl. légi közlekedést érintő korlátozások) hatására. A kieső látogatókat más piacokról próbálják pótolni, elsősorban a környező országokból, például Szlovákiából, Szlovéniából és Csehországból, valamint a hévízi turizmus egyébként is hagyományos piacának számító Németországból. 2022-ben összességében 1 millió vendégéjszakát meghaladó szám jellemezte a turizmust, ami azt jelenti, hogy a járvány utáni visszarendeződés is folytatódott, és részben sikerült pótolni az orosz látogatókat.

🏖️ Hajdúszoboszló esetében is dinamikus visszarendeződés zajlott az elmúlt időszakban 2021-ben még 798 ezer éjszakát töltöttek vendégek, addig 2022-ben már biztos 1 millió 100 ezer felett volt a számuk. A főbb kiinduló országok Lengyelország és Románia voltak, de nagy számú német, szlovák, cseh, egyéb európai uniós és moldáv vendég is érkezett. Az átlagos tartózkodás 3-4 éjszaka, de a német és moldáv vendégek több mint 7 éjszakára érkeznek.

🍹 A harmadik legnépszerűbb vidéki helyszín, Bükfürdő esetében közel 740 ezer éjszakát töltöttek el a vendégek. A külföldi látogatókat tekintve, a vendégéjszakák száma alapján a Bük – Sárvár térség legfontosabb küldőpiacai Csehország, Ausztria, Németország és Szlovákia. Érdemes megjegyezni azt is, hogy Hévíz mellett Bükfürdő volt a legnépszerűbb célpont a németek körében. Eközben 2022-ben a cseh látogatók aránya is dinamikusan növekedett.

Mi az előnye a külföldi turisták látogatásának?

🧳 A turizmus a világ harmadik legnagyobb exportágazatává vált az üzemanyagok és vegyi anyagok kereskedelme mögött. Az idegenforgalom már megelőzi az élelmiszer- és autóipari termékek eladását. Az elmúlt néhány évben a nemzetközi turizmust nagy fellendülés jellemezte. 2016-ban a szektor a világ teljes exportjának már 7%-át tette ki. Több módon serkenti a gazdaságot, hozzájárul az adott ország GDP-bevételek emelkedéséhez, és a foglalkoztatásban is fontos szerepet játszik. Emellett a turizmus igen kedvezően hat egy-egy ország fizetési mérlegére, azaz az idegenforgalommal külföldről jövedelem áramlik az országba. Ezzel együtt a szektor jelentős valuta- és devizabevételt biztosít, továbbá emelkedik a kereslet a hazai fizetőeszköz iránt is, ami erősíti annak árfolyamát.

Milyen kormányzati ösztönzők népszerűsítik a belföldi turizmust?

🏛️ Ahogyan erről az Oeconomus korábbi cikkében beszámoltunk, a határon kívül töltött szabadidő során az idehaza megtermelt jövedelmet külföldön költik el, ez rontja a fizetési mérleget, vagyis ilyenkor a jövedelem az országból kifelé áramlik. Éppen ezért fontosak azok az ösztönzők, amelyekkel a kormányzat támogatja a szektort. A SZÉP-kártya a belföldi turizmus ösztönzésének egyik legfontosabb eszköze, alapvető célja a turisztikai szolgáltatók forgalmának növelése, rentábilis működésének elősegítése. Ezt a célt erősíti a SZÉP-kártya alszámláinak megszüntetése és összevonása. Forgalomélénkítő és piacstabilizáló szerepe mellett óriási a jelentősége a rekreáció és a feltöltődés területén is, amely nemzetgazdasági, népegészségügyi szempontból is kimagasló. A munkáltatók tavaly több mint 300 milliárd forintot töltöttek fel a dolgozói kártyákra. Ugyanakkor a kormány hosszútávú fejlesztési stratégiával is rendelkezik a szektor fejlesztésére. A Kisfaludy Program (Kisfaludy Turisztikai Fejlesztési Program) a kormány által elfogadott Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2030 – Turizmus 2.0 stratégia egyik meghatározó alappillére. A minden idők legnagyobb hazai turisztikai fejlesztéseit összefogó kormányzati ernyőprogram célja, hogy 2030-ig Magyarországot Közép-Európa turisztikai központjává tegye. Emellett az elmúlt években, a koronavírus-járvány időszakában is célzott támogatásokban részesült az ágazat. A kormány több száz milliárd forint támogatást nyújtott eddig a turizmus megsegítésére, összehangolt intézkedéssorozattal sietett az ágazat megmentésére, és számos lépést tett az itt dolgozó vállalkozások érdekében a pandémia időszakában. Az energiaválság következményeinek mérséklésére a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás területén működő kkv-k is igényelhetnek támogatást a Feldolgozóipari KKV Energiaköltség és Beruházás Támogatási Programból.

💾 Az eredeti cikk itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt és itt olvasható.

📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:

https://www.oeconomus.hu/oecofocus/a-magyar-turistak-legkedveltebb-kulfoldi-celpontjai-nyaron/

https://www.oeconomus.hu/oecoglobus/%f0%9f%8c%8e-izlandon-formalodik-a-jovo-turizmusa-oecoglobus/

https://www.oeconomus.hu/oecofocus/eppen-csak-levegohoz-jutott-a-turizmus-maris-itt-az-energiavalsag-kihivasa/

 

Senior kutató | Megjelent írások

Németh Viktória makroökonómiai elemző és külpolitikai szakértő. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott nemzetközi tanulmányok szakon. Jelenleg a Pécsi Tudományegyetem PhD hallgatója. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Pénzügyminisztériumnál, a Magyar Nemzeti Banknál és az Magyar Kereskedelmi Banknál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja.

Iratkozzon fel hírlevelünkre