A farsangi mulatság, a télűzés, a fánk, a kocsonya, a disznótoros, a jelmezviselés és a busójárás nemcsak a társadalmi, a kulturális vagy a pszichés hatások miatt fontosak, hanem gazdasági szempontból is értelmezhető jelenségek. A farsang egyike az év azon időszakainak, amelyek különleges vonásaikkal pörgetik a gazdaságot, akár a specifikus ételek fogyasztásán keresztül, akár a mulatságokhoz kapcsolódó költések által. E hatásokon felül a vendéglátásnak és az idegenforgalomnak is kedveznek. Ilyen módon a hideg téli hónapokat felpezsdítő vidám események közé tartoznak a kocsonya- és fánkfesztiválok, böllérversenyek, valamint a disznótorosok is. Ugyanakkor évek óta az időszak legnagyobb érdeklődést kiváltó eseménye Magyarországon a mohácsi busójárás. Az esemény látogatószám bővülésének legnagyobb akadálya, hogy már az elmúlt években is lényegében ki kellett tenni a megtelt táblát a Baranya vármegyei településre. A tradíciók iránti igény nagyságrendjét jól mutatja, hogy a mohácsi vendégek száma a város lakosságához (17 ezer fő) mérten több mint négy és félszeres (80 ezer vendég). Az aktív pihenés, a kikapcsolódás, mint a farsangi időszak fesztiváljainak és mulatságainak látogatása segíthet megtörni a hétköznapok rutinját és egyúttal közösségi élményt is biztosít. Az Oeconomus következő cikkében megvilágítjuk a farsangi időszak gazdasági és társadalmi összefüggéseit.
A farsangi hagyományok sokrétűsége a gazdaság nézőpontjából
A farsang a vízkereszttől (január 6.) húshagyókeddig, vagyis a nagyböjt kezdetéig (a húsvét előtti 40. napig) tart, 2025-ben március 4-ig. Általában a „farsangfarka” vagyis az időszak vége a hangsúlyos. Az ehhez kapcsolódó karneválok különböző formái szerves részei a világ kultúráinak. Maga a karnevál, azaz a „carne vale” latin kifejezés is „a hús elhagyására” utal, ahogyan a magyar szokásrendben is „húshagyó” keddnek hívjuk a periódus utolsó napját.
Helyi rendezvények, helyi gazdaság
Az év első hetei a farsangi bőséghez kapcsolódó eseményekben és szokásokban is gazdagok Magyarországon. Olyan étkezési szokások kötődnek hozzá, mint a fánk, a kocsonya vagy a disznótoros ételek. Ezek az eledelek számos hazai fesztivál tematikáját adják. A helyi rendezvények, mulatságok, és kirakodó vásárok – ahogyan például a karácsonyi vásárok is – alkalmasak arra, hogy ösztönözzék a települések vendéglátását, kiskereskedelmét, növeljék a helyi kézművesek forgalmát és ezáltal a fogyasztásra, valamint a munkahelyek számának bővülésére, vagy fenntartására is kedvezően hassanak.
Jelmez mint a kreatívipar terméke
A farsangi időszak másik jellegzetessége az öltözködési szokások (jelmezek), vagy tradicionális megközelítésben az alakoskodás (a kilét álcázása). E tevékenységek a gazdaság nyelvére lefordítva szintén több szektort mozgatnak meg, ilyenek többek között a kiskereskedelem, a vendéglátás, a kreatívipar, amelynek része a ruha- és textilipar, valamint kézműveskedés és különféle művészeti ágak.
Karnevál-turizmus
A különböző országok karneváli hagyományainak széles körű ismertsége jelentős turisztikai hatásokkal jár. Gondolhatunk a velencei vagy a riói karneválra, mint a két leghíresebb. Mellettük az Egyesült Államokban a New Orleans-i Mardi Gras, a belgiumi Binche, valamint a franciaországi Nizza karneváljai, vagy az egyik legegzotikusabb és színesebb esemény, a karib-térségbeli Trinidad és Tobago-i ünnepség. Ezek az események akár több millió turistát vonzanak. A nagyhírű karneválok kapcsán érdemes megvilágítani az overtourism, vagyis túlturizmus jelenségét is, amelyről korábban már többször is írtunk az Oeconomus oldalán, és amely azt jelenti, hogy az utazók elözönlenek egy-egy turisztikai látványosságot. Ilyenkor a helyi lakosok életminősége romlik, és a természeti értékeket is veszélyeztetik. E jelenség mérséklésére vezetett be Velence városa látogatói jegyet a területére belépőknek.
Nem csupán messzi országokban vonz nagy tömegeket a téli kikapcsolódásnak e formája. A magyarországi télűző események közül a mohácsi busójárás vonzza a legtöbb vendéget. Tavaly, 2024-ben 80 ezren látogatták meg a Baranya vármegyei várost, ahol a szállodai szobák foglaltsága meghaladta a 90%-ot. A 2025-ös eseményre február 27. és március 4. között kerül sor.
Milyen célja van a farsangnak?
A farsangi mulatságok jól illeszkedtek abba az éves ritmusba, amely során minden időszaknak megvolt a maga vallási, gazdasági és az egészség megőrzése szempontjából vett jelentősége. Más megközelítésben ez a bőség és a megszorítás időszakainak egymást váltó rendjeként is értelmezhető.
Tartalékolás és készlet-kisöprés
A farsang már a régi korokban is rendelkezett gazdasági jelentőséggel. Az időszak lehetőséget adott a keresztényeknek, hogy elfogyasszák azokat a sokszor romlandó élelmiszereket, amelyekből az év első hónapjaiban még bőség volt, és a húsvétot megelőző nagyböjt alatt nem lehetett elfogyasztani. Az ilyenkor fogyasztott rendkívül tápláló ételek közé tartoztak a gazdag húsos ételek, mint a téli disznótorosokból származó hús, az őszi szüretből származó bor és pálinka, valamint a különféle csemegék, mint a fánk. Egyúttal ezek az ételek szimbolizálják az egész éves munka jól megérdemelt gyümölcseinek élvezetét és a pihenést is.
Farsang mint társadalmi szelep
Ahogy a fentiekből is kirajzolódik a farsang a hagyományos társadalmak számára nem csupán gazdasági jelenséggel bírt. Ugyanakkor már maguknak a gazdasági vonatkozásoknak, illetve ezeken belül az étkezési szokásoknak megvan az egyénre és társadalomra gyakorolt célzott hatása, mint az egész éves munka megkoronázása a jól megérdemelt kikapcsolódással. A tradicionális társadalmi és gazdasági jelenségek kölcsönhatását mutatja az is, hogy a magyar néphagyományban a farsang is egyike volt azoknak az időszakoknak, -ahogy a szilveszter is – amikor az év hátra lévő részéhez például mondókákkal vagy farsangi köszöntőkkel igyekeztek biztosítani a jó termést, a szerencsét és az állatok egészségét, vagyis lényegében a gazdaság jó teljesítményét.
A farsanghoz a magyar hagyományban is gyakran kapcsolódott az alakoskodás és a közösségi játékok, amelyeknek jelentős szerepük volt a társadalmi kohézióban. A pszichológusok szerint az ilyen események célja volt a kikapcsolódás, megtörni a mindennapok egyhangúságát, és rövid időre mentesíteni a közösséget a rutinszerű cselekvések terhe alól, valamint az általánosan megszokott szerepekből. A farsangi mulatság résztvevői a hétköznapitól eltérő, sokszor archetipális (őskép, ősi alakok) figurák bőrébe bújnak. Ennek az antropológusok szerint a közösség megerősítése is a célja volt, azáltal, hogy évről évre megszilárdították egy adott társadalmi csoport hiedelmeit. Emellett az alakoskodással játékos módon személyesítették a legalapvetőbb érzelmeket, félelmeket és gátlásokat, amivel egyúttal fel is oldották az egyénben és a közösségen felhalmozódott a szorongást. Mihail Bahtyin orosz irodalomtudós a középkori farsangi mulatságok elemzése során arra is felhívja a figyelmet, hogy a karneválok a „hierarchikus viszonyok, kiváltságok, normák és tilalmak átmeneti felfüggesztésének ünneplései” voltak.
Mit üzennek a régi korok farsangjai?
A múltbéli párhuzamok alapján érdemes látni azt is, hogy az elmúlt évtizedekben kevesebb figyelmet fordítunk ezeknek a negatív érzelmeknek a kezelésére. A stressz központi kérdésévé vált a munkaerőpiacot leginkább súlytó betegségeknek. Az egyén felelőssége megnövekedett abban, hogy kezelje a krónikus feszültséget, és minél tovább megőrizze egészségét és munkaerőpiaci aktivitását. Az aktív pihenés, a kikapcsolódás, így a farsangi időszak fesztiváljainak és mulatságainak látogatása a ma embere számára is segíthet megtörni a hétköznapok rutinját és egyúttal közösségi élményt is biztosít.
Németh Viktória makroökonómiai elemző és külpolitikai szakértő. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott nemzetközi tanulmányok szakon, majd a Pécsi Tudományegyetemen szerzett doktori fokozatot geopolitika szakirányon. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Nemzetgazdasági Minisztériumnál, a Magyar Nemzeti Banknál és az MKB-nál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja.
