Az ó- és újév fordulója a jövőbe látásról és a saját szerencsénk próbára tételéről is szól. Így van ez számtalan kultúrában, közöttük a magyar hagyományban is. Vannak olyan szilveszterhez kötődő szokások, amelyek kezdete a múlt homályába vész, és folyamatosan keletkeznek újak, amelyek lényegi elemeikben összeegyeztethetőek a korábbi tradíciókkal. Magyarországon szilveszterkor az egyik legnépszerűbb program a Kincsem Parkban zajló Ügetőszilveszter, amely idén ünnepli 25. születésnapját, és amelyre 2023-as adatok alapján 16 ezren látogattak ki. Ezzel az Ügetőszilveszter a világ legnagyobb óévbúcsúztató lóversenye. A lóverseny népszerűsége nem új keletű, a hazai lóversenysport története közel 200 éves múltra tekint vissza. A lovak és a versenysport szeretete napjainkban újra aranykorát éli a világ számos országában. 2024-es adatok alapján a lóverseny ágazat globálisan 115 milliárd dollárt termelt.
A ló és a szerencse közös történetének kezdete: A lópatkó a szerencse szimbóluma
A szilveszter, a szerencse és a lópatkó szorosan összefonódik. Nem ismert, hogy mikor vált a lópatkó szerencsehozó szimbólummá. A történészek azt feltételezik, hogy a 8. században terjedt el, és eredetileg a káldeus (ókori mezopotámiai félnomád népcsoport) hagyományban gyökerezik. Számukra a patkó félhold alakja különféle holdistennőket testesített meg, akik a gonosszal szemben nyújtanak védelmet. Emellett a ló számos kultúrában szimbolizálja a szerencsét. A jelenség legismertebb és elterjedtebb formája napjainkban a lóverseny.
A szerencse próbára tétele és a jóslás az emberiség legrégebbi hagyományai közé tartozik
A szerencsejáték az emberiség legrégebbi tevékenységei közé tartozik, amelyet számtalan régészeti lelelet, sírmelléklet és írásos emlék bizonyít. Az összes jelentős ókori civilizációból és vallásból fennmaradt a szerencsejáték szabályozására, illetve korlátozására vonatkozó írás. A korai szerencsejátékok eredetileg a jövendőmondás eszközeiből fejlődtek ki, így például különféle megjelölt botokat vagy más tárgyakat – pl. kockát használták e célra. Az ezekből dobott alakzattal, vagy jellel az ember a jövő és az istenek szándékainak megismerését kereste. Innen már nagyon kicsiny ugrás volt, hogy fogadjanak is a kockával vagy pálcával végzett dobások kimenetelére. A szerencsejátéknak számtalan formája alakult ki az évezredek során. Maga a sportfogadás az ókori görög és római kezdetek után a 17– 18. században fejlődött ki Angliában. Ebben a korai szakaszban fejlődött ki a lóversenyeken való fogadás is, szintén Angliában. Majd a későbbiek során a sportfogadás minden más típusa ebből alakult ki.
A szilveszter és a szerencse
A sokak számára a szerencsét kísértő játékok időszaka is az év utolsó napja. Ilyenkor sokan igyekeznek megteremteni a bőséget és jólétet a következő időszakra. Ebben napjainkig a tradíciókat hívják segítségül, még ha ez nem is tudatos cselekvés, és e rituálékat már modern köntösbe is öltöztetik. Számtalan nép hagyományában teszik próbára ilyenkor a szerencséjüket, hogy ezzel is előre jelezzék, hogy a következő időszak bőségben és jólététben telik-e.
- Görögországban nagy tradíciója van a kártyajátékoknak, amelyeket szilveszterkor is játszanak. Évszázados hiedelem szerint, aki szilveszterkor nem kártyázik, annak nem fog jól alakulni a következő esztendeje. Ugyanakkor, aki nyer a kártyán, az szerencsés lesz, aki veszít, attól elpártol Fortuna.
- A vallási világkép, a jövendölés és a szerencse összefonását mutatja a következő tradíció példája is. Görögországban és Szerbiában hagyományosan szilveszterkor egy érmét rejtenek a készülő tortába, amely a hit szerint szerencsét hoz annak, aki megtalálja. Amikor ezt a tortát felvágják, az első darab a kis Jézusnak, a második a ház atyjának, a harmadik pedig a háznak szól. Az alapján, hogy az érme hányadik szelet tortából kerül elő, a következő évi időjárást is előrejelzi.
- A véletlenszerű eseményeknek, a jövőbe látásnak és az előrejelzésnek kiemelt szerep jut szilveszterkor. Finnországban régi tradíció volt az ónöntés, ami alapján megjósolták, mi fog történni a következő évben. Megolvasztott ónt öntöttek egy tál vízbe. Majd a következő évre vonatkozó jóslatokat a vízben kihűlő fém alakja alapján értelmezték. A szív vagy gyűrű alakja esküvőt jósol a családban, a hajó egy utazást, a disznó pedig gyümölcsöző évet vetített előre, amely bőséges termést hoz lesz.
Szilveszteri jövendölés a magyar hagyományban
Még napjaink szilveszteri szokásaiban is fontos szerepet játszik a szerencse próbára tételé és a jóslás. Ugyanakkor érdemes látni, hogy ezek a hagyományok Magyarországon is régi eredetűek. Céljuk, hogy a következő évre egészséget, bőséget, szerencsét és boldogságot varázsoljunk magunknak. A lencse és más apró szemű ételek fogyasztása is segít megteremteni a bőséget és a szerencsét a következő évre. Újév napján nem szabad kiönteni a szemetet, mert kiöntjük vele a szerencsénket is. A különféle szándékos és mágikus célú cselekedetek mellett igyekeztek jósolni a véletlenül bekövetkező eseményekből is. Így például Magyarországon is volt hagyománya a Finnországban szokásos ónöntésnek. Emellett más kultúrákhoz hasonlóan, annak is volt jelzésértéke a jövőre nézve, hogy ki lépett elősként a házba az új esztendőben. Az sem volt mindegy, hogy mit teszünk először az újév első napján, mert ez gyakran fog ismétlődni az év hátralévő részében.
Hagyományok új köntösben: A lóverseny és a szerencsejáték
Maga a ló és a lópatkó számtalan kultúrában a szerencse szimbóluma. A magyar hagyományoknak része a szerencse próbára tétele az óév napján, ami napjainkra a lovaskultúrával is összekapcsolódhatott az év egyik leglátogatottabb lovas eseményén, az Ügetőszilveszteren keresztül.
Magyarországon szilveszterkor az egyik legnépszerűbb program a Kincsem Parkban zajló Ügetőszilveszter, ahova 2023-as adatok alapján 16 ezren látogattak ki. Az Ügetőszilveszter a világ legnagyobb szilveszteri lóversenye. Emellett a helyszín az év során több más kiemelt eseménnyel is rendelkezik, rendszeres lóversenyek és agárversenyek mellett kísérőrendezvényként népszerűek a food truck gasztronómiai fesztiválok és számos további kísérő program is helyet kap. Ezzel együtt a Kincsem Park célja, hogy további fejlődés valósuljon meg a hazai lovassportban, így például a tenyésztési-, a futtatási- és a lóvásárlási kedv élénkülése terén. A koronavírus-járvány előtti időszak már megmutatkozott a közönség fokozott érdeklődése a Kincsem Park eseményei iránt. A nézőszám éves szinten elérte a 150 ezer főt.
A lóversenysport perspektíváit és nemzetközi népszerűségét mutatja, hogy lovak és a versenysport szeretete egyáltalán nem a múlté, napjainkban is virágzik. 2024-es adatok alapján a lóverseny ágazat globális 115 milliárd dollárt termelt. A lóversenysport központja a világban az angolszász országok, különösen az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok, valamint a Közel-Keleten a Perzsa-öböl térsége, amely országokban a kulturális hagyományok és történelmi gyökerek is fontos szerepet játszanak. A magyarországi fejlesztések szempontjából utóbbi tényező is fontos lehet, mivel a hazai lóversenysport immár kétévszázados hagyományokra tekint vissza.
Összegzés
Az óév búcsúztatása és a következő év szerencsés elindítása régi hagyomány Magyarországon és a világ számos kultúrájában. A hagyományok sokszor modern köntösben élnek tovább. Ilyen módon a lóverseny látogatása tízezrek számára kihagyhatatlan része a szilveszteri programnak. Érdemes látni azt is, hogy a sportesemények nézőszáma az év végi időszakon kívül is egyre magasabb hazánkban, legyen szó akár nemzetközi eseményekről, akár például a hazai NB1-es (első osztályú labdarúgó bajnokság) mérkőzéseiről.
Németh Viktória makroökonómiai elemző és külpolitikai szakértő. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott nemzetközi tanulmányok szakon, majd a Pécsi Tudományegyetemen szerzett doktori fokozatot geopolitika szakirányon. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Nemzetgazdasági Minisztériumnál, a Magyar Nemzeti Banknál és az MKB-nál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja.
