❔ Hogyan lett a gonoszűző napból a csokoládéfogyasztás csúcsidőszaka?
🎅 Magyarországon sokat változtak Szent Miklós neve napjához kötődő hagyományok az elmúlt 1,5-2 évszázadban. A szent ünnepe régóta ismert jelesnap Magyarországon. Szent Miklós régre visszanyúló tiszteletét mutatja, hogy közel hatvan település nevében szerepel a neve, például Szigetszentmiklós vagy Dunaszentmiklós. Ugyanakkor az előző századfordulón a karácsonyi ünnepkör kezdetén, e napon még elterjedtebb szokás volt a gonoszűzés, ijesztgetés és az ún. alakoskodás, utóbbi kifejezés a beöltözés szokását jelenti. A férfiak bekormozott arccal, láncokkal feleszerelve járták a falvakat és igyekeztek távolra űzni a gonoszságot. A nagy étkezés vagy a különleges édességek fogyasztása már csak azért sem lehetett jellemző, mivel az advent az ún. kisböjt ideje volt. Ilyenkor az étkezési megszorítások mellett tilos volt minden hangos, zenés szórakozás, mulatság, tánc és a lakodalom. December 6-án, vagy annak előestéjén a gyermekek megajándékozása csupán 19. századtól kezdett el terjedni, osztrák hatásra. Szintén külső közvetítéssel jelent meg a Mikulás piros ruhája. Az ábrázolástípus nemzetközi szinten is csupán a 20. század első évtizedeiben alakult ki, széleskörben való ismerté válását a világ vezető szénsavasüdítőgyártójához kötik. Emellett a Mikulás lappföldi eredeztetése is késői fejlemény. Hazánkban a „Télapó” kifejezés pedig a 20. század második felének jellegzetessége, de még napjainkban is előforduló megnevezés.
🍫 Mára a statisztikák alapján a december hónaphoz kapcsolódik az éves csokoládéfogyasztási csúcsa. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara közleménye alapján az év utolsó hónapjában körülbelül 8 millió csokimikulást értékesítenek. Magyarországon közel 250 vállalkozás foglalkozik édességgyártással. Tapasztalatok szerint mind a multinacionális, mind a magyar tulajdonú gyártók megtalálják számításukat a szezonális édességek piacán, még a kisebb piaci szereplők is jelentős tételeket tudnak értékesíteni. Még mindig a klasszikus tejcsokis a legnépszerűbb az étcsokoládéval szemben, ahogyan más időszakokban is. Megfigyelhető a vásárlói szokások évek óta tartó változása is, amely egyrészt a magasabb minőségű termékek, valamint a funkcionális élelmiszerek iránti kereslet élénkülésében is megmutatkozik. Továbbá az édesipari termékeknél is teret nyert a cukormentes termékek iránti fokozott igény.
💸 Az infláció a csokoládét és kakaót tartalmazó termékek esetében is megjelent. Az év első felében 4-6%-os havi alapú drágulás volt tapasztalható e kategóriában, majd júliustól kétszámjegyűre gyorsult a növekedés, 12-20% között alakult. A jelenség hátterében az alapanyagoknál tapasztalható áremelkedés áll, amely különösen érinti a külföldi eredetű termékeket, amelyben többek között az energiahordozók, illetve a szállítási költségeinek emelkedése is közrejátszik. Továbbá a világ számos térségében idén jellemző aszály is erősen hatott a kakaóbabra, így más éveknél kevesebb termés realizálódott.
🌍 Nemzetközi összehasonlításban kevés csokoládét fogyasztanak a magyarok. Miközben Németországban vagy Svájcban 10-11 kg az éves csokoládéfogyasztás, addig Magyarországon mindössze 3 kg körül alakul. A hazai fogyasztásból kb. 1 kg az évvégi ünnepekhez kapcsolódik, amelyen a mikuláscsoki mellett a szaloncukor is jelentős tétel. Az édességek forgalma szempontjából az év másik kiemelt időszaka a húsvét. Felmérések alapján a minőségi termékek fogyasztása egyre inkább jellemző, de az elfogyasztott csokoládé mennyisége is nő. A hazai csokoládégyártóknál is megfigyelhető az elmozdulás a magasabb minőség irányába.
💾 Az eredeti cikk itt, itt, itt és itt olvasható.
📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:
https://www.oeconomus.hu/oecofocus/karacsony-szamokban-oecofocus/
https://www.oeconomus.hu/oecofocus/van-tipikus-szilveszter/
https://www.oeconomus.hu/oecofocus/nincsen-husvet-tojas-nelkul/
Németh Viktória makroökonómiai elemző és külpolitikai szakértő. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott nemzetközi tanulmányok szakon. Jelenleg a Pécsi Tudományegyetem PhD hallgatója. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Pénzügyminisztériumnál, a Magyar Nemzeti Banknál és az Magyar Kereskedelmi Banknál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja.
