Az elmúlt évek során egyre több olyan hír és adat látott napvilágot, amelyek a globális textilipar helyzetét, annak növekedési akadályait és fenntarthatósági kérdéseit vizsgálták. Az ázsiai piacokról egyre nagyobb részt követelő internetes áruházak tovább nehezítik az ágazatban dolgozók, vállalkozók helyzetét, hiszen a nyomott áron, sokszor kizsákmányoló körülmények között készülő ruhadarabokkal nem vehetik fel a versenyt európai és amerikai társaik. Törökországban mindeközben továbbra is sarokpont a gazdaságban a textilipar, meghatározó szerepe a külkereskedelemben is számottevő, de az elmúlt évek gazdasági és természeti katasztrófái miatt komoly visszaesés figyelhető meg az ágazatban. Összefoglalónkban a globális textilipar 2024-es helyzetét és jövőre vonatkozó kilátásai mellett a török textilipar elmúlt éveinek nehézségeit is elemezzük.
A globális textilipar a divatiparban kiemelt helyet foglal el, de emellett számottevő a szerepe a beruházások, az árbevétel és a GDP-hez való hozzájárulása, valamint a foglalkoztatásban elfoglalt pozíciói alapján is. Ugyan a legtöbben elkülönítik egymástól a ruházati és a textilipart, de egymásra utaltságuk és egymásra épülő szakágazataik miatt érdemes együtt kezelni őket. A foglalkoztatottak száma több mint 430 millió főt tesz ki az ágazatban, ami a globális munkavállalók mintegy 12,6%-át alkotja.
A világ textilpiacának mérete a 2023-as 638,03 milliárd USD-ről 2024-ben 689,54 milliárd USD-re nőtt, azaz 8,1%-os összetett éves növekedési rátát könyvelhetett el egy év alatt. A bővülés hátterében olyan tényezők játszottak közre, mint:
- a mesterségesen létrehozott anyagok iránt megnövekedett kereslet,
- az egyes kormányok által az ágazat támogatására elfogadott szubvenciók,
- valamint a feltörekvő piacok erőteljes gazdasági növekedése.
Amennyiben ez a tendencia továbbra is megmarad, akkor 2028-ra a piac mérete elérheti a 903,45 milliárd USD-t, éves szinten 7%-os összetett növekedési rátával számolva. Az, hogy a piac a következő években hogyan fog bővülni, szintén számos tényezőtől függ, így például az e-kereskedelem további növekedése mellett, a szabadidős tevékenységekre fordított kiadások gyarapodásától is. A piac növekedési és gyorsulási üteme mellett azonban a széttöredezettséggel is számolni szükséges. A több kis- és közepes gyártó miatt, amelyek főleg Indiában és Kínában vannak jelen, a széttöredezettség jellemzi a textilgyártást. Ezen túlmenően, az olcsó munkaerő könnyű elérhetősége, valamint az ezekben az országokban lévő jelentősebb szereplők üzletágainak létrehozásához szükséges erősödő állami támogatás várhatóan növekedést hoz a piacra a következő években.
Az olyan klasszikusnak számító nyersanyagok, mint a pamut, a gyapjú vagy a selyem mellett egyre nagyobb teret kezd hódítani az intelligens textíliák iránti kereslet is. Ezek az anyagok képesek kölcsönhatásba lépni környezetükkel, reagálnak különféle fizikai ingerekre, beleértve a termikus, mechanikai, elektromos és kémiai forrásokat. Alkalmazásaik különböző ágazatokra terjednek ki, beleértve a divatot, a szórakoztatást, az orvostudományt, a közlekedést, a sportot és a fitneszt, valamint a hadiipart is.
Figyelemreméltó trend emellett a textilpiacon a mesterséges intelligencia (AI) integrálása a textilgyártásba. A textilgyártók egyre inkább kihasználják az AI-t a gyártási folyamatok javítása és a termékminőség biztosítása érdekében. Az AI-t különösen a szövetgyártás minőségellenőrzésére használják. A bemutatott mesterséges anyagokat azonban még mindig csak speciális esetekben alkalmazzák. Elsődlegesen a pamut szegmense vezeti a piacot továbbra is, a teljes textipari bevétel 38%-át pamutból készült termékek tették ki. A fogyasztók az elmúlt években a pamut mellett egyre inkább ismét a természetes anyagok irányába fordulnak. A főként környezetvédelmi és fenntarthatósági okokra visszavezethető vásárlási szokások várhatóan a továbbiakban is számottevően módosíthatják a műszálas termékekhez való hozzáállást, azok esetében csökkenés is tapasztalható lesz az előrejelzések szerint.
A regionális teljesítmény alapján a tavalyi év során az ázsiai-csendes-óceáni térség volt a meghatározó. A bevételi részesedés több mint 50%-a az itt található nagyobb textilipari központokba koncentrálódott. A legnagyobb textilgyártással foglalkozó vállalatok Kínában, Indiában, Bangladesben vannak, de magas a kibocsátás aránya Vietnámban és Pakisztánban is. A világ öt legnagyobb textilgyára közül három Kelet-Ázsiában (India, Kína, Japán), egy Pakisztánban és egy Olaszországban található. Az indiai textilgyártás a jövőben várhatóan még nagyobb növekedést tud majd elérni, tekintettel arra a rendeletre, amely a külföldi közvetlentőke befektetéseket (FDI) kívánja ösztönözni az országban. Az EU-27 országaiba irányuló textil- és ruhaipari beszállító országok között is többségében ázsiai országokat láthatunk, amelyek részesedése az elmúlt bő egy évtized során jelentősen emelkedett a korábbiakhoz képest. Emellett az Egyesült Királyságból az unióba érkező textiltermékek értéke csökkent: 2013-ban még 5,1 millió euró értékben érkezett ilyen jellegű termék a szigetországból a kontinensre, 2023-ban pedig 3,1 millió euróra csökkent ennek értéke. A visszaesés mögött a Brexit miatti vámok újra hatályba helyezése mellett a brit textilágazatban megfigyelhető zsugorodás is meghúzódik.
Az észak-amerikai térség várhatóan a jövőben is kiemelt helyen fog szerepelni a textilgyártás, főként a gyapottermelés koncentráltsága miatt is. Az amerikai államok közül kiemelkedik a Texasban megtermelt gyapot mennyisége: 2023-ban csak ebben az államban 2,8 millió bála gyapotot takarítottak be. Fokozatosan növekszik a génmódosított gyapot területek aránya is az Egyesült Államokban, amelyek főleg gyomirtószerekre rezisztens növények. Az elsősorban USA-központú régiós textilgyártás magas minőségben állít elő sport- és szabadidős tevékenységekhez ruházati termékeket, valamint lakástextíliákat. Az előrejelzések szerint az ilyen típusú termékek iránti kereslet a következő években tovább fog növekedni, így a térség textilipari bővülése is markáns lesz. Az észak-amerikai régió a termelés mellett fontos felvevőpiac is: az EU-27-ben előállított textilipari termékek 15,6%-a ide érkezik.
Az európai piac esetében Olaszország mellett Németország, Spanyolország, Franciaország és Portugália meghatározó, ugyanakkor részesedésük eltörpül az olasz kibocsátás mellett, ami a teljes európai mennyiség 40%-át teszi ki. Európában, több mint 1,3 millió főt alkalmaznak textilipari területen, összesen 197 ezer társaság foglalkozik ilyen termékekkel. Az itt előállított termékek 42%-a divatipari és ruházati áru, 14%-ban lakástextília, 19%-a pedig ipari és technológiai textília. A vállalatok jelentős részben, 89%-ban mikrovállalkozások, 9%-ban kis-, 2%-ban középvállalkozások és mindössze a társaságok 0,3%-a minősíthető nagyvállalkozásnak. Ez egyben azt is mutatja, hogy a legtöbb európai termék főként mikrovállalkozásoknál készül, amelyek lényegében 1-2 személyt foglalkoztatnak. Összevetve a foglalkoztatottsági adatokkal, látható, hogy az Európai Unióban mennyire magas a textilipari mikrovállalkozások és az ezekben foglalkoztatottak aránya.
Törökország helyzete a nemzetközi textilpiacon régóta meghatározó, az itt gyártott termékek magas minősége, versenyképessége világszinten is kimagasló. Az országban öt nagy textilipari központ található:
- Isztambul – az ipari termelés mellett kimagasló az exportban való részesedése is;
- Bursa – főként pamutszövet, törülköző és szőtt termékek gyártásáról ismert hely;
- Denizli – törülközők, fürdőköpenyek, ágyneműk, paplanhuzatok modern technológiával készülnek a városban;
- Gaziantep – az ország egyik legnagyobb szőnyeggyártási központja;
- Kahramanmaraş – a fonalgyártás központja, emellett jelentős a konfekció ágazat is a városban.
A gazdaság szempontjából a textilágazat különösen fontos, mivel a teljes termelés 15-17%-át is adhatja, továbbá több mint 4 millió embert alkalmaznak az ágazat vállalkozásainál. A török textilipar jelentőségét mutatja a közép-kelet-európai térségben is, hogy a piaci liberalizációs időszakot követően, a rendszerváltások után az ázsiai textilgyártó exportőrök közül a törökök érkeztek elsőként a régióba, ami egyben az ország textilipari potenciálját is alátámasztja. Törökország az EU harmadik legnagyobb beszállítója lett néhány év alatt, ezen túl pedig jelentős mennyiségű terméket szállít az USA-ba is. Élen jár a többi országhoz képest a fenntarthatóság kérdésében is, mivel jó minőségű, tartós, kevésbé energiaigényes módon állítanak elő anyagokat. Az utóbbi években azonban folyamatosan visszaesés figyelhető meg az ágazat exportjában, amelyre a koronavírus-járványt követő gazdasági zsugorodás mellett a 2023-as földrengések is jelentősen hatottak. A földrengések tizenegy várost érintettek, amelyek 1616 ruházati és 1290 textilipari vállalatnak adtak otthont. A teljes ruha- és textilipari export 30%-a a katasztrófa által sújtott régiókból áramlott külföldre.
2022-ben 36,7 milliárd USD-t tett ki az ágazat exportja, 2023-ban ez az érték 10%-os visszaesést mutatott, ami az eddigi adatokhoz és a szektor korábbi teljesítményeihez képest jelentős. A csökkenésre a már említett okok mellett a kevesebb amerikai és brit megrendelés is hatott, emellett belső gazdasági okok is szerepet játszottak. A 2022-es 2023-as évet főként a magas infláció és költségvetési hiány határozta meg Törökországban, amely kihatott a török líra stabilitására is. 2023 áprilisában a központi költségvetés 132,5 milliárd török líra deficitet produkált, ami az ezt megelőző év azonos időszakához képest, több mint kétszeres emelkedést jelent. Az infláció szintén hatalmas méreteket öltött, 2020-tól folyamatosan és drasztikusan romlott a pénz értéke Törökországban: 2020-ban 14,6%, 2021-ben már 36,1%, ezt követően pedig már csaknem duplázódott 2022-ben 64,3%-ra, majd 2023-ban 64,8%-ra.
Az eddigi eredmények alapján 2024 év végén az infláció visszaesett 43%-ra, tehát a különböző gazdaságpolitikai és jegybanki döntések, ha még nem is elégséges mértékben, de elkezdték visszaszorítani az infláció mértékét. A 2023-as földrengések, valamint az azok miatt megrongálódott és tönkrement textilipari vállalkozások következtében az export is visszaesett, ami miatt kevesebb deviza érkezett az országba. A 2024-es év export adatai alapján a textil-, ruha- és bőrtermékek kivitele ismét kezd nőni, bár a korábbi értékekhez képest még mindig alacsonyabb összegek születtek. A legtöbb terméket továbbra is a ruházati cikkek gyártása és kivitele produkálja, emellett pedig magas a textilipari termékek exportja is. 2024 január és november között 30,1 milliárd USD-t ért el a három ágazat (ruházati termékek, textilipar, bőr és bőrtermékek) kiviteli eredménye, ami még jelentősen elmarad a 2022-es értékektől. Amellett, hogy a földrengések miatt tönkrement gyártási egységek helyrehozása tovább bővítheti az ágazat teljesítményét, fontos lenne egyes területeken a korszerűsítés is. Így például digitalizációs fejlesztésekkel és több befektető bevonásával ismét magas teljesítmény elérésére lehet képes a húzóágazat.
Szigethy-Ambrus Nikoletta, nemzetközi kapcsolatok elemző. Mestertanulmányait a Budapesti Gazdasági Egyetem Külkereskedelmi Karán folytatta. Kutatásokat folytat az orosz-ukrán konfliktus, a külkereskedelmet érintő és gazdaságtörténeti témakörökben is. Jelenleg az ELTE BTK PhD hallgatója, kutatási területe a Magyarországra áramló külföldi tőke szerepe az ország iparosodásában a XIX-XX. század során.
