Világszerte mintegy kétmilliárd ember ünnepli a kínai holdújévet, másnéven a tavaszi fesztivált. A 2025. január 29-én kezdődő év a kígyó éve lesz a kínai szimbólumrendszer szerint. Elsősorban a délkelet-ázsiai régió az, ahol a legtöbb országban munkaszüneti napot tartanak a holdújév kezdetén. Emellett a dél-amerikai Suriname és az Indiai-óceánon fekvő Mauritius szigete az, ahol munkaszüneti napot tartanak a kínai újév tiszteletére. Ez az alkalom azért is különleges, mert a világ turizmusának legnagyobb rohama is a kínai újévhez kötődik. Kínában több százmillióan tehetnek meg közel 9 milliárd belföldi utat 2025-ben a tavaszi fesztivál alkalmával.
Mit jelent a holdújév?
Kínában és számos további ázsiai országban az évkezdet a téli napfordulót követő második újholdat követően indul. Így az ünnep dátumai évről évre kissé eltérnek, a nyugati naptárak szerint valamikor január 21. és február 20. között kezdődnek. Az ún. kínai naptár luniszoláris, azaz a hold- és napciklus alapján működik. A naptár egyik kulcsa, hogy a holdhónapokat használ, ezeken az időszakokon alapulnak a hagyományos kínai fesztiválok és vallási ünnepek, közöttük a kínai újév kezdete is. Függetlenül attól, hogy a legtöbb kelet-ázsiai országban az Európában is használatos ún. Gergely-naptár van érvényben, a kínai naptár adja az alapját a hagyományos ünnepek időpontjának.
Hol ünneplik a holdújévet?
Ez a világ egyik legszélesebb körben megünnepelt napja. A Föld minden negyedik lakosa számára ünnep a kínai holdújév. Kína teljes lakossága, azaz 1,4 milliárd fő köszönti ilyenkor az új esztendőt. Mellettük a dél- és a délkelet-ázsiai régió számos országát is érinti, így például Szingapúrt (6 millió fő), Indonéziát (277 millió fő) és Malajziát (34 millió fő). Az elmúlt években a kínai újévet különleges munkaszüneti napként vezették be a Fülöp-szigeteken (117 millió fő). Dél-Koreában (51,7 millió fő) és Vietnámban (98,9 millió fő) is tartják e napot, de szokásaik részben eltérnek a kínaitól, és nagyobb mértékben alakítják az ünnepet a saját nemzeti kultúrájukhoz.
Ábra: A térképen sötétkékkel azok az országok szerepelnek, ahol a kínai holdújév munkaszüneti nap. Mindazonáltal az egész világon rendeznek ünnepségeket a kínai kultúra legkiemelkedőbb eseménye alkalmából. Szerző: Németh Viktória. Forrás: Statista. Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/21210361/
Míg a kínai újévet kifejezetten ünneplő országok és területek többsége Ázsiában van, mellettük két kivétel van. A dél-amerikai Suriname-ban az év fordulója mind a Gergely-naptárban, mind a holdnaptárban munkaszüneti nap. A hivatalos népszámlálás szerint a 618 ezer lakos mintegy hét százaléka kínai származású. Az Indiai-óceánon fekvő Mauritius szigetállam is ünnepli a kínai újévet, azzal együtt is, hogy az 1,3 millió lakosnak csupán három százaléka rendelkezik kínai gyökerekkel. A 19. században és a 20. század első felében a sziget népszerű kivándorlási célpont volt a kínaiak körében Guangdong tartományból, amelyet akkoriban Kantonnak is neveztek.
Velük együtt nem csupán azokban az országokban ünneplik a holdújévet, ahol munkaszüneti napot tartanak. Mongóliában, Srí Lankán és Laoszban is tartanak ünnepségeket.
A régión kívül élő délkelet-ázsiai populáció is tartja a szokásokat, amely szintén százmilliós nagyságrendet jelent. Az Egyesült Államokban már több városban is munkaszüneti nappá nyilvánították. Ugyanakkor a tavasz fesztivált ünneplik mindenhol a világon. Globálisan a legkülönbözőbb városok öltöznek élénk vörös színbe, és a kínai kultúra különböző elemeit mutatják be. Ez egyfajta puha hatalmat (ún. „soft power”) is jelent, ahol a vonzerő, – nem pedig a fizikai kényszer (katonai hatalom) vagy a gazdasági erő, illetve nyomásgyakorlás – befolyásolja az állam képességét diplomáciai céljainak elérésére. Az országok kulturális értékeiket vagy politikai értékeiket mások megnyerésére használják.
Holdújév Magyarországon
Magyarországon is évről évre rendeznek színes kulturális programokat a kínai tavasz fesztivál alkalmából. 2024-ben a sárkány évét kiemelt figyelem övezte, és egyúttal a magyar és kínai diplomáciai kapcsolatok felvételének 75. évfordulójának megünneplésére is alkalmat adott. Az évforduló során, 2024 májusában Hszi Csinping kínai elnök is Magyarországra látogatott. A koronavírus-járvány óta először látogatott a kínai elnök Európába, és ennek keretében csupán három országban járt: Franciaországban, Magyarországon és Szerbiában.
A holdújév és turizmus
Több százmillió kínai szeli át az országot a holdújév alkalmából, hogy találkozzanak családtagjaikkal, meglátogassák szülővárosukat, vagy városnéző túrára induljanak az ünnepi hanglatban. A kínai hatóságok szerint ez 9 milliárd belföldi utazást jelenthet, ami jelentős növekedés a tavalyi 8,4 milliárdhoz képest is. Az ünnepség több héten keresztül tart, idén február 15-ig. A szabadnapok nagy száma miatt kerülhet sor ilyen magas számú utazásra. Ezt az időszakot gyakran tekintik Kína gazdaság immunitási próbájának és a hatalmas közlekedési rendszerének nyomáspróbájának.
A kígyó éve a kínai szimbolikában
A kígyó az intelligencia, az intuíció és az átalakulás szimbóluma a kínai jelképrendszerben. A kígyó a természetben és a szimbolikában egyaránt a megújulás érdekében levedli bőrét. Analóg módon, a kínai jelképrendszer szerint, az egyén vagy a társadalom is kinövi a korábbi kereteket.
Németh Viktória makroökonómiai elemző és külpolitikai szakértő. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott nemzetközi tanulmányok szakon, majd a Pécsi Tudományegyetemen szerzett doktori fokozatot geopolitika szakirányon. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Nemzetgazdasági Minisztériumnál, a Magyar Nemzeti Banknál és az MKB-nál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja.