Az augusztus 20-i ünnepségsorozat szerves részévé vált Mesterségek Ünnepe, amelyet idén immár 39. alkalommal rendeznek meg. A 2025-ös eseménysorozatra augusztus 17. és 20. között kerül sor. A rendezvény célja a hagyományos kézműves mesterségek bemutatása és népszerűsítése. A kézművesség nem csupán a történelmi korszakok gazdaságának fontos része, a ma is nagy jelentősége van. A kreatív ipar részét képezi. A kézművességet a fejlett gazdaságok újra felfedezik magunknak, mivel az ide sorolható tevékenységek magas hozzáadott értékű ágazatot képviselnek. Az ENSZ becslései szerint a teljes – többek között a kézművességet is magába foglaló – kulturális és kreatív iparágak a globális GDP 3,1%-át és a foglalkoztatás 6,2%-át teszik ki világszerte.
A hazai kézművesség legjelentősebb seregszemléje a Mesterségek Ünnepe, amelyre idén augusztus 17. és 20. között kerül sor a budai várban, immár a 39. alkalommal, a Szent István király emlékére rendezett ünnepségsorozat programjai között. A népi kézművesség a kreatív ipar része. A szektor jelentősége, hogy a hazai hozzáadott értéket úgy képes növelni, hogy közben minimális arányban foglal magába import alapanyagokat és megóvja a hazai munkahelyeket is.
A kézművesség történelmi jelentősége
A kézművesség történetét a kutatók a neolitikus (újkőkori) forradalomig vezetik vissza, amely a Kr. e. 12 000-től kezdődött és különböző területeken eltérő időpontokban ment végbe. E korszak megjelölés az új kőkorszak időszakában a vándorló, vadászó-gyűjtögető életformáról a letelepült, földművelő életformára való áttérést jelenti. A kézműves munkák elsődleges gazdasági tevékenységként a preindusztriális (iparosodás előtti) társadalmakban jelent meg. E közösségekben gyakran a céhek társadalmi kapcsolatai és hagyományai érvényesültek. A céhek szerepe az volt, hogy a tagok, akik azonos mesterséget űztek, kölcsönösen segítséget és védelmet nyújtottak egymásnak, valamint a termékek minőségét biztosították, és szakmai érdekeik előmozdítása is az egyesület közös feladat volt.
A kézművesség társadalmi és kulturális szerepe
A kézművesség fontos szerepet játszik az ország kulturális örökségének megőrzésében. Előnyei nem korlátozódnak annak fizikai hasznára, hanem pszichológiai és mentális szempontból is előnyösek. Kutatások alapján a kézműves tevékenység számos olyan képességet fejleszt, mint a rugalmasság, kíváncsiság, képzelőerő, kreativitás, formatervezési érzék, valamint a vállalkozás vezetéséhez szükséges készségek köre. A kézművesség társadalmi-gazdasági eredményei közé tartozik, hogy a vállalkozók hozzájárulnak saját családjuk eltartásához, és termékeikre nem csak szűkebb környezetük, hanem akár tágabb közösségük, a társadalom is büszke lehet.
Kreatív ipar: kézművesség új köntösben
A kézművesség a jelenkor gazdaságban fontos szerepet játszik a kreatív gazdaság fejlesztésében az ún. kreatív iparágakon keresztül. Az ENSZ becslései szerint a teljes kulturális és kreatív iparágak a globális GDP 3,1%-át és a foglalkoztatás 6,2%-át teszik ki világszerte. E szektor túlmutat a kézművességen. Ezek közé a tevékenységek közé tartozik a reklám és a marketing, az építészet, a kézműves termékek, a termékdesign, tervezőgrafika, divat, a mozi, televízió, videó, rádió és fényképészet, az informatika, szoftverfejlesztés és számítástechnikai szolgáltatások, az írott sajtótermékek és könyvek létrehozása, a múzeumok, galériák és könyvtárak, valamint a zene-, és előadóművészet és vizuális művészet. E tevékenységeken belül a hagyományos kézművesség különleges szerepét az a tényező biztosítja, hogy hidat képez a generációk között, és továbbadja az elődök hagyományos tudását a következő nemzedékek számára, valamint erősíti az identitást.
Az Egyesült Nemzetek Iparfejlesztési Szervezete (UNIDO) foglalkozott a kézművesség meghatárzásával, miszerint az ágazat: „hagyományos és kortárs kézzel készített tárgyakat foglal magában, mint például textíliákat, fazekasságot, ékszereket és famegmunkálást. A kézművesség gyakran tükrözi egy közösség kulturális identitását és örökségét, megőrizve a generációkon át öröklődő technikákat és mintákat”.
Az ágazat részt vesz a munkahelyteremtésben, a helyi és elsődlegesen a vidéki gazdaság fejlesztésében, és a hagyományok megőrzésében, amivel együtt kapcsolódik a turizmushoz. Emellett magas hozzáadott értékű ágazatnak számít.
A kézművesipar Magyarországon
Magyarországon sincs közvetlen mérés azzal kapcsolatban, hogy a kézművesség mekkora hányadát képezi a gazdaságnak vagy a kreatív ágazatnak. E tekintetben közvetett számításokat vehetünk alapul. A kreatív ipar esetében az MNB 2019-ben végzett becslést, amely alapján az audiovizuális és kiadói tevékenységeket, a művészet, a szórakozás, a szabadidő, a sport, a személyi szolgáltatások ágazatokat, továbbá a szakmai tudományos és műszaki tevékenységeket együttesen a termelés 7,1%-ával hozta kapcsolatba. A hozzáadott érték ennél magasabb volt, mivel e tevékenységek a hazai iparágakhoz voltak köthetőek, és alacsony arányban használtak importot. Az Európai Unió által 2021-ben a kulturális és kreatív iparágakban működő vállalkozásokról készített felmérés alapján a magyar vállalkozások 6,5%-a működött a szektorban, míg az Európai Uniós átlag 6,2% volt. A magyar vállalkozások által foglalkoztatottak 3%-a a kreatív vagy kulturális ágazatban, miközben az Európai Unió átlaga 2,5% volt.
A kézműves ágazat fejlesztésére vonatkozó kormányzati célkitűzéseket a Kreatívipari Stratégia 2020-2030 foglalja össze. A dokumentumban megfogalmazott célok közé tartozik a hazai kreatív iparág hozzáadott értékének nagyarányú növelése, az exportkapacitásának fejlesztése, ami mellett az oktatás és képzés, valamint a támogatási rendszer fejlesztése is szerepel. További fontos szempont az ágazat szereplői közötti együttműködés erősítése, amely a kapcsolódó iparágakkal is összeköti a szektort. A Századvég kutatása is megerősíti, hogy jelenleg még számos fejlesztés szükséges ahhoz, hogy Magyarországon is húzóágazat legyen a kreatívipar.
A népi kézművesség is kiemelt szerepet kapott az elmúlt években. Korábban a Népi Kézműves Stratégia, másik elnevezésével Mesterségem Címere volt az a dokumentum, amely a Nemzeti Vidékstratégia részeként készült, és a hagyományos kézművesség helyzetének javítását, a mesterségek megőrzését és továbbvitelét célozza. Závogyán Magdolna kultúráért felelős államtitkár 2024-ben úgy jellemezte az ágazat helyzetét, hogy „az alkotói és befogadó oldalon is erősödik az a bázis, amely a népi kézművességre mint dinamikusan fejlődő, innovatív népművészeti ágra tekint”. A Mesterségek Ünnepe mellett is számos rendezvény, szakmai nap és pályázat áll rendelkezésre. A 2025-ös oszakai világkiállításon is fontos szerepet kap a magyar népi kultúra megjelenítése. Závogyán Magdolna szerint úgy összegezhetőek az elmúlt tizenöt év folyamatai, hogy „nemcsak az anyaországban, hanem a Kárpát-medencében is megerősödtek a magyar identitás megőrzése szempontjából kulcsfontosságú hálózatok, partneri együttműködések”. E tekintetben kiemelt jelentőségű állami intézmény a Hagyományok Háza, melynek célja a Kárpát-medence hagyományos kultúrának közvetítése, valamint megjelenítése a közművelődésben, a szórakozásban, az oktatásban.
Németh Viktória makroökonómiai elemző és külpolitikai szakértő. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott nemzetközi tanulmányok szakon, majd a Pécsi Tudományegyetemen szerzett doktori fokozatot geopolitika szakirányon. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Nemzetgazdasági Minisztériumnál, a Magyar Nemzeti Banknál és az MKB-nál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja.
