A gazdasági elemzők régen felfigyeltek arra az összefüggésre, miszerint a gazdasági erő és a sportsikerek bizonyos összefüggést mutatnak. Ilyen módon a magasabb egy főre jutó GDP-vel rendelkező országok eredményesebbek az olyan kiemelt sportversenyeken, mint az olimpia. Hasonló párhuzam figyelhető meg a lakosság száma és az olimpiákon elért sikerek között. Ugyanakkor vannak országok, amelyek rendre felülteljesítenek a gazdaság méretéhez és a lakosság számához képest. Ennek oka lehet például a sport kiemelt támogatása. A 2024-es párizsi olimpia eredményeit vizsgálva az országok sok esetben kis szigetországok, de Magyarország és Új-Zéland is a legjobban teljesítő államok közé tartozik. A sport és gazdaság közötti kapcsolatot érdemes a másik oldalról is vizsgálni: nemzetközi kutatások alapján a sportba történő befektetés segítheti a gazdasági fejlődést.
Az egy főre jutó nemzeti jövedelem nagyobb szerepet játszik, mint a népességnagysága az olimpiai sikerekben, ahogyan egy amerikai kutatás is megállapította. A következőkben sorra vesszük az egy főre jutó GDP, valamint a lakosság számnak összefüggéseit a nyári olimpián elért sikerekkel, különös tekintettel a 2024-es ötkarikás játékokra. Ugyanakkor érdemes látni, hogy e tényezőkön kívül számos más szempont is szerepet játszik a sikerekben. Az egyik legszembetűnőbb az ún. házigazda hatás, a rendező országok általában 1,8%-kal több érmet nyernek, mint amit kizárólag a GDP alapján vártak volna tőlük. Azok országok is eredményesebbek, a gazdaság méretéhez viszonyítva, ahol a sport kiemelt ágazatnak számít.
A 2024-es olimpia tapasztalatai
A 2024-es párizsi olimpia az Egyesült Államok (126 érem) és Kína (91), az Egyesült Királyság (65), Franciaország (64), Ausztrália (53) és Japán (45) szerezte a legtöbb érmet. Érdemes megjegyezni, hogy az előbbi sorrend, nem az aranyérmek száma alapján tünteti fel az országok sorrendjét, hanem az összes megszerzett érem alapján. E teljesítmények azonban kevésbé kimagaslóak, ha az egy főre jutó GDP vagy a lakosság arányában vizsgáljuk.
Ábra: Az olimpiai érmek az egymillió lakosra és az egy főre jutó GDP arányában, a 2024-es nyári játékokon elért eredmények alapján. (A diagramon nem szerepel Dominika, Grenada, Saint Lucia és Új-Zéland, mivel kiugróan magas az egymillió lakosra eső érmek száma). Szerző: Németh Viktória. Forrás: medalspercapita.com, Világbank. Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/19191991/
A következőben a kivételesen jól illetve elvárható alatt teljesítő országokat vesszük sorba. Ezzel együtt a kivételek inkább a szabályt erősítik, vagyis a gazdasági erő és a lakosság száma összességében mégis képes befolyásolni a teljesítményt. A 2024-es olimpia, de a történelmi tapasztalatok is azt mutatják, hogy a fejlett nyugati, észak-amerikai és európai, valamint ázsiai országok a legsikeresebbek.
A felül- és alul teljesítők a gazdaság erő alapján
Az egy főre jutó GDP arányában elsődlegesen a kevesebb lakossal rendelkező közepes fejlettségű országok a legjobbak, különösen a Karib-térség államai, Dominka, Grenada és Saint Lucia, de Jamaica is idesorolható, nem csupán a 2024-es nyári játékok esetében, hanem hosszabb távon is. Egyes ázsiai országok az idei olimpia alkalmával hoztak várakozáson felüli eredményeket GDP és lakosság arányában, így például Üzbegisztán, Irán vagy Kirgizisztán a küzdősportokban elért sikereknek köszönhetően.
A 25 legmagasabb egy főre jutó GDP-vel rendelkező országok közül Új-Zéland érte a leglátványosabb eredményeket. Amellett, hogy összetettben is jól szerepelt, 11. volt az éremtáblázatban, de a lakosság és a gazdaság méretéhez képest is kiválóan teljesített. Hollandia és Ausztrália is felülteljesített, függetlenül attól, hogy a legfejlettebb gazdaságok közé tartoznak.
Régiónkban, de nemzetközi viszonylatban is Magyarország minden szempontból a legjobb eredményeket magáénak tudó országok között szerepelt. A 2024-es olimpia éremtáblázatában a 14., az európai országok közül a 6. lett. Az érmek száma a lakosság arányában is kiemelkedő, a 8., és még az egy főre jutó GDP esetében is a jól teljesítők közé tartozik.
Érdemes azt is látni, hogy a legmagasabb jövedelmű európai országok közül Finnország és Luxemburg nem szerzett érmet a párizsi játékokon. Finnország elsődlegesen a téli olimpiák specialistája, a 2022-es játékokon a 29 érmet szerző ország közül a 16. volt 8 éremmel. Emellett régiónkból két balti ország, Észtország és Lettország sportolói sem állhattak dobogóra Párizsban.
Mennyire fontos a lakosság száma?
Az olimpiai éremesőt megalapozhatja, ha egy ország lakosságának a száma nagy. A párizsi nyári játékokon élen végző országok közül Kína és az Egyesült Államok a három legnépesebb országa között szerepel. Hagyományosan Oroszország, mint a világ 9. legnépesebb országa is jó teljesítményt mutatott az ötkarikás játékok történetében, azonban a párizsi olimpia e tekintetben nem lehetett mérvadó. Az európai kontinensen belül is a legtöbb lakossal rendelkező országok kerülnek az élre. Így Németország, az Egyesült Királyság, Franciaország és Olaszország is az éremtábla elején szokott végezni.
A magas népességszám azonban nem minden, a legnagyobb országok közül számos alul teljesítő van, ahogyan erre a VisualCapitalist összeállítása is felhívja a figyelmet. Így például Banglades, a 8. legnagyobb ország nem rendelkezik olimpiai éremmel, ahogyan a 15. legnépesebb Kongói Demokratikus Köztársaság sem. Mindazonáltal az ötödik legnépesebb, 235 milliós Pakisztán is csupán 11 éremet nyert a nyári játékok története során, Párizsban összesen egy aranyérmet szereztek férfi gerelyhajításban. A Fülöp-szigetek, 115 milliós lakosságával eddig 18 érmet nyert, amiből 4-et 2024-ben.
Az El Pais elemzése arra is felhívja a figyelmet, hogy a sűrűn lakott országok hátrányban vannak. Lényegesen kisebb eséllyel nyernek egy főre vetítve sok érmet, mivel nem küldenek sok sportolót a népességükhöz mérten. Ha az ország népessége és a nyári olimpiára küldött sportolók aránya azonos lenne, minden harmadik sportoló kínai vagy indiai lenne. Írország például 125 sportolót küldött Párizsba, Spanyolország pedig 336-ot, annak ellenére, hogy Spanyolország lakossága majdnem tízszer nagyobb. Ami Kínát illeti, 423 sportolója volt jelen Párizsban, mindössze 20%-kal több, mint Spanyolország, annak ellenére, hogy lakossága 30-szor nagyobb.
A népességük szempontjából sikeres országok ez esetben is a Karibi-térségből kerülnek ki: Dominika, Grenada és Saint Lucia több mint 10 érmet nyertek Párizsban egymillió lakosra vetítve, 20-40-szer több, mint például Spanyolország (0,4 érem / egymillió fő) vagy az Egyesült Államok (0,4). A legjobban teljesítő országok közé tartozik még Új-Zéland (3,9), Jamaica (2,1), Ausztrália (2), Magyarország (2) és Hollandia (1,9).
A sport katalizálhatja a gazdasági fejlődést
Általánosságban a sportban elért sikerek, illetve a felülteljesítés más országokhoz, vagy a saját korábbi eredményekhez képest nem csupán önmagukban fontosak. A sportba való befektetés megtérül. A Deloitte 2024-ben készített elemzése rámutat, a sport, mint ágazat a gazdasági és társadalmi fejlődés katalizátoraként működik: összekapcsolja a közösségeket, vonzza a külföldi befektetéseket, hozzájárul a bruttó hozzáadott értékhez, munkalehetőségeket teremt és pozitív egészségügyi eredményeket biztosít.
- A nyilvánosság ereje: A globális márkaépítésben, vagy ún. országimázsban fontos szerepe van, ha egy ország képes nagy nemzetközi versenyeket rendezni, aminek az alapja az élsportolók kiváló teljesítménye. A UK Sport szerint az Egyesült Királyságban 2023-ban rendezett nagy sportesemények 373 millió font közvetlen gazdasági hatást generáltak, ami 6:1 arányú megtérülést jelent, és a brit lakosság 93%-a egyetért azzal, hogy a nagy sportesemények nemzetközi szinten növelik az Egyesült Királyság városainak ismertségét.
- Infrastrukturális beruházások: Nem csupán a turizmus és a fogyasztás növekedése miatt fontosak ezek az események, hanem az infrastrukturális beruházások miatt is.
- Közösségépítés: A sport, és az élsportolók eredményeiért való szurkolás összehozhatja a közösségeket, jerősítheti a nemzeti büszkeség és a kohézió érzését, és tovább diverzifikálhatják a különböző helyszínek kulturális kínálatát.
- Oktatás, munkahelyek és készségek: A sportszervezetek nem csupán szórakozást kínálnak, mivel nagyvállalatokként működnek. Munkahelyeket teremt, ráadásul sokszor magas hozzáadott értékű szektorokban. A sportszervezetek gyakran kapcsolódnak be oktatási, képzési és készségfejlesztési programokba.
- Egészség és jólét: Az élsport inspirálja a szabadidős és utánpótlássportot, amivel hozzájárul az egészséghez és jóléthez.
Németh Viktória makroökonómiai elemző és külpolitikai szakértő. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott nemzetközi tanulmányok szakon, majd a Pécsi Tudományegyetemen szerzett doktori fokozatot geopolitika szakirányon. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Nemzetgazdasági Minisztériumnál, a Magyar Nemzeti Banknál és az MKB-nál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja.
