Hol tart a magyar munkaerőpiac 2025-ben és mi várható jövőre? Év végi áttekintő cikkünkben ezt a témát járjuk körül. Az idei évben a foglalkoztatottak száma Magyarországon valójában alig változott, miközben a foglalkoztatási ráta stabilan 65% felett maradt a 15-74 éves korosztályban. A munkanélküliségi ráta 4,3-4,5% között mozgott 2025-ben, ami az EU átlagánál kedvezőbb mutató. A munkaerőpiacot jelentősen alakítja az automatizáció és mesterséges intelligencia terjedése, az idősödő társadalom, a generációváltás miatti új trendek, miközben tartós munkaerőhiány tapasztalható több ágazatban is. 2026-ban a magyar jegybank előrejelzése szerint a foglalkoztatás enyhe mérséklődése és a munkanélküliség kismértékű növekedése várható, de a nagyberuházások munkaerőigénye erősítheti a piacot.
Helyzetkép 2025-ből
Az idei évben a foglalkoztatottak száma 4,7 millió és 4,66 millió fő között mozgott Magyarországon, enyhe csökkenő trenddel főleg az év második felétől. Azonban mindeközben a foglalkoztatási ráta továbbra is magas szinten, 65% felett áll a 15-74 évesek körében (azaz a foglalkoztatottak számának csökkenésével párhuzamosan a munkaképes korú népesség létszáma is csökken). A magyar foglalkoztatottság 2022 óta tetőzés közeli állapotot mutat, megközelítve a teljes foglalkoztatottságot. Az elmúlt négy évben kisebb kilengések mellett, de stabilan maradt a foglalkoztatottak száma, 4,65 millió fő és 4,73 millió fő között.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/16615577/
A munkanélküliségi ráta 2025-ben viszonylag szűk sávban, 4,3-4,5% között mozgott 2025-ben (15-74 évesek körében), a legutolsó, októberi adatok szerint a munkanélküliek száma 217 ezer fő volt. Az elmúlt négy évben nőtt a munkanélküliek száma, viszont emögött elsősorban az áll, hogy a gazdaságilag inaktívak száma csökkent, közülük egyre többen jelennek meg a munkaerőpiacon és keresnek állást.
A hazai foglalkoztatás magasnak számít továbbra is az Európai Unión belül, ugyanis a 27 ország közül a felső harmadban található a magyar mutató. Régiós országok közül a cseh foglalkoztatás haladja meg egyedül a magyar adatot.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/26554121/
Ezzel párhuzamosan a magyar munkanélküliségi ráta is kiemelkedő szinten található az EU-n belül: egészen pontosan a legalacsonyabb munkanélküliséggel rendelkező országok között, az EU átlaga alatt áll a hazai mutató.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/26554152/
A foglalkoztatást meghatározó trendek
Globális és hazai trendek egyaránt meghatározzák a munkaerőpiaci folyamatokat:
- automatizáció, digitalizáció és a mesterséges intelligencia (MI) terjedése,
- demográfiai nyomás: idősödő társadalomból eredően szűkül a munkaerőbázis,
- velünk maradó munkaerőhiány,
- generációváltás: a fiatal generációk folyamatos belépése és térnyerése a munkaerőpiacon (Y és Z),
- a munkavállalói igények erősödése a munka rugalmassága iránt.
Magyarországon akár 922 ezer munkahelyet érinthet az automatizáció és az MI – leginkább a feldolgozóiparban –, míg az Nemzetközi Valutaalap (IMF) becslései szerint a fejlett országokban akár a munkahelyek 60%-a is érintett lehet. Bizonyos feladatoknál helyettesíti az emberi munkát, máshol érdemben növeli a dolgozók teljesítményét. A tapasztalatok szerint a legnagyobb átalakulás az irodai és tudásalapú foglalkozásoknál várható. Mindeközben pedig új munkakörök is létrejöhetnek az MI által, amelyek minőségi munkahelynövekedést és produktivitási előnyöket hozhatnak a magyar gazdaság számára (az MI hatásairól korábbi cikkeinkben olvashatnak: itt, itt, itt).
Az automatizáció, digitalizáció és MI terjedése – a technológiai fejlődés mellett – azért is gyorsult fel az utóbbi években, mert főleg a fejlett társadalmakban erősödött a demográfiai nyomás, egyre inkább idősödnek a társadalmak, ezen belül Magyarországon is. Miközben egyre többen mennek nyugdíjba és lépnek ki a munkaerőpiacról, addig csökken a születésszám, és egyre kevesebb fiatal munkavállaló lép be a munka világába. Ezáltal szűkül a munkaerőbázis, erősödik a munkaerőhiány. A negatív demográfiai folyamatok ellen az egyik megoldás az automatizáció és digitalizáció (emellett a nyugdíjkorhatárok emelése, valamint a külföldi munkaerő növelése, ahogy korábbi cikkünkben kifejtettük).
A munkaerőpiac feszessége összességében enyhült Magyarországon a 2022-es csúcshoz képest a gazdaság stagnálásával párhuzamosan, miközben több ágazatban továbbra is munkaerőhiány tapasztalható: a szolgáltatások egy része (vendéglátás, turizmus például), a magas szaktudást igénylő szakmák (mérnökök, informatikusok, egészségügy és oktatás) és több fizikai ágazat (például raktározás, logisztika, gyártás) küzd tartós munkaerőhiánnyal. Egy idén nyári felmérés szerint a munkaerőhiány minden harmadik szolgáltató, minden negyedik építőipari és minden ötödik iparvállalatnak okoz lényeges gondokat.
Az üres álláshelyek száma továbbra is magas Magyarországon, elsősorban a költségvetési szektorban, míg a versenyszférában enyhült a feszesség. A KSH adatai szerint 2025 második negyedévében közel 69 ezer betöltetlen álláshely volt országszerte, az üres álláshelyek aránya 2,1% volt. Ez ugyan némileg alacsonyabb a 2022. évi csúcsnál (üres álláshelyek aránya 3% volt 2022 második negyedévében), de még mindig magasnak számít.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/26574850/
A munkaerőhiány miatt is, illetve a koronavírus-járvány tapasztalatai miatt (nehéz volt visszafoglalkoztatni a lezárások során elküldött munkavállalókat) még kevésbé derűs gazdasági környezet idején is a foglalkoztatók a képzett munkaerő megtartására törekszenek – vagyis a foglalkoztatás lefelé „merevnek” számít. A vállalatok inkább kivárnak és megtartják az állományt, mintsem tömeges leépítésekbe kezdjenek. Ez egyben azt is jelenti, hogy a gyenge konjunktúra idején visszafogják a munkakeresletüket a vállalatok (pl. nem vonnak be új munkaerőt, csökkentik a kiírt üres álláshelyek számát, gyakran nem töltik fel a nyugdíjazás vagy egyéb okok miatt távozók helyét), de a meglévő munkavállalók megtartására törekszenek. A GKI novemberi felmérése szerint a vállalkozások összesített létszámgazdálkodási várakozását jelző foglalkoztatási indikátor az előző felméréshez képest számottevően, egyéves csúcsára emelkedett (decemberben kismértékben enyhült). A következő három hónapban a vállalkozások 8%-a készül a létszám bővítésére, míg 13%-a szűkítené azt.
A fiatal generációk, az Y (1980-1995/96 között születtek) és a Z (1995/96-2010 között születtek) munkaerőpiaci megjelenésével új trendek bontakoznak ki. Digitális világban élnek, fontos számukra a rugalmasság, a munkavégzés szabadsága, a mentális egészség és a munka-magánélet egyensúlyának megteremtése. Ezekből is következik, hogy a munkavégzés módja egyre inkább átalakul:
- egyre fontosabb lesz az otthoni munkavégzés,
- a hibrid munkavégzés (heti néhány nap otthonról, néhány nap irodából),
- távoli munkavégzés és workation,
- valamint egyéb helyfüggetlen munkavégzési lehetőségek (pl. digitális nomádok).
- Nő a projektalapú foglalkoztatás aránya: határozott idejű szerződések, szabadúszó (freelancer) együttműködések, eseti megbízások.
- Fontossá válik a munkaidő rugalmas beosztása is (pl. csúszó bejárás, egyéni munkaidő-keretek),
- a részmunkaidős foglalkoztatás lehetőséget ad a munkaerőpiac peremén lévő csoportok becsatornázására (pl. diákok, nyugdíjasok, kisgyermeket nevelők, megváltozott munkaképességűek),
- és új trendek jelennek meg, mint a polyworking,
- kísérleti szinten a négynapos munkahét.
Mi vár ránk 2026-ban?
Mérséklődés várható a foglalkoztatásban 2026-ban, a munkanélküliségi ráta enyhe emelkedésével.
Az MNB decemberi várakozása szerint 2026 közepétől a versenyszférában lassan emelkedhet a foglalkoztatotti létszám a konjunktúra fellendülésével párhuzamosan. Ezzel együtt is azonban kismértékű mérséklődést vár a jegybank a jövő év átlagában mind a versenyszféra foglalkoztatásában, mind nemzetgazdasági szinten (egyaránt -0,7%). Mivel a foglalkoztatás mérséklődése mellett csökken a munkaerőpiaci aktivitás, ezért a munkanélküliségi ráta 2025 és 2026 során csak enyhén emelkedik a jegybanki várakozás szerint (2025: 4,5%, majd 2026: 4,8%, 2027: 4,5%).
Ugyanakkor ez nem jelenti a foglalkoztatás drasztikus esését vagy tömeges elbocsátásokat, csak a munkaerőpiaci feszesség további enyhülését (elsősorban, hogy a vállalatok nem töltik fel az üres álláshelyeket). Másrészt az Európai Bizottsági novemberi előrejelzése szerint a magyar munkaerőpiac várhatóan továbbra is feszesebb marad: a 2026-ra várható gazdasági növekedés felgyorsulása növelheti a magánszektorban a foglalkoztatottságot, és 2026-re 4,4%-ra, 2027-re 4,3%-ra csökkenti a munkanélküliségi rátát. Erre erősít rá az OECD decemberi előrejelzése is: idén 4,4%-os, jövőre 4,2%-os munkanélküliségi rátát vár a nemzetközi szervezet Magyarországon.
Azt is érdemes látni, hogy 2025-2026-ban több nagy üzem kezdte vagy kezdi meg működését (BMW 2025 szeptemberében, CATL 2026 elején, BYD 2026-ban stb.), jelentős, több ezer főre tehető munkaerőigénnyel, elsősorban mérnöki, technikai, valamint betanított munkás pozíciókban.
A cikk forrásai itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt és itt találhatóak.
Erdélyi Dóra makroökonómiai elemző. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott közgazdasági elemző mesterszakon. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Magyar Kereskedelmi Banknál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja. 2022. szeptembere óta az Oeconomus senior elemzője.
