Categories
Írások

Négy nap munka + három nap pihenés

A technológiai fejlődés nyomán az elmúlt évszázad során csökkent a munkában töltött idő a fejlett gazdaságokban, miközben magas termelékenységet és gazdasági növekedést tudtak elérni az országok. Ezzel párhuzamosan pedig fokozatosan csökkent az elmúlt évtizedekben a heti munkanapok és munkaórák száma is. A négynapos munkahét gondolata nem új keletű, azonban a közgondolkodásba a koronavírus-járvány hozta be ismét, amikor is fellendült az otthoni munkavégzés és a digitális transzformáció. Bár a négynapos munkahét nem minden vállalatnak/munkakörnek felel meg, a kutatások bizonyítják, hogy előnyös a munkavállalók jólétére, a kiégés csökkentésére és ezáltal a termelékenység növelésére. Tanulmányunkban bemutatjuk a négynapos munkahét relevanciáját, megvalósításának lehetséges formáit, valamint az ellene és mellette szóló érveket is górcső alá vesszük. Több országban is kísérleteztek már a négynapos munkahét bevezetésével, így sorra vesszük, hol milyen eredménnyel zárultak a tesztidőszakok. Magyarországon a Telekom és Libri-Bookline tesztelte a rövidebb munkahetet, vegyes eredményekkel.

Történelmi áttekintés

Az elmúlt évszázad során jelentősen csökkent a ledolgozott munkaórák száma a fejlettebb gazdaságokban, miközben a munka termelékenysége nagymértékben emelkedett. Ezt mutatja a következő két ábra:

Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/15235856/

Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/15251213/

Történelmi távlatból fontos szerepe volt az ipari forradalomnak a heti ledolgozott munkanapok számának csökkenésében. Az USA-ban 1926-ig a legtöbb munkavállaló heti hat napot dolgozott, még korábban heti hetet is. Henry Ford volt az első, aki az autógyárában ötnaposra csökkentette a munkahetet, melynek alapját a futószalagok bevezetése teremtette meg. Ez alapvetően gyorsította fel a munkafolyamatokat, így alkalom nyílt a munkahét rövidítésére, cserébe az alkalmazottaknak nemigen volt „üresjáratuk” munka közben. A munkahét 44, majd egy 1940-es módosítással 40 órássá vált (Hőnyi, 2024).

Magyarországon 1951-ben csökkentették 48 órásra a munkahetet, majd 1967 és 1975 között fokozatosan mérséklődött 44 órásra. 1981-től még két órát faragtak belőle, de csak 1984-ben jutottunk el a 40 órás heti munkaidőig (Hőnyi, 2024).

Elérkezett a 4 napos munkahét ideje a fejlett gazdaságokban?

A technológiai fejlődés (digitalizáció, automatizáció stb.) jelentős mértékben megkönnyíti egyes munkavállalók munkáját, így a munkaidő további csökkentésére is adódik lehetőség a korábbival megegyező hatékonyság fenntartása mellett. A négynapos munkahét gondolata nem új keletű, többször vizsgálták már az elmúlt évtizedekben. Azonban újra napirendre került az elmúlt évek során a fejlett gazdaságokban koronavírus-járvány alatti otthoni munkavégzés fellendülése, a digitális transzformáció felgyorsulása által. Ráadásul, ahogy az ILO kimutatta, már nem is dolgozunk ténylegesen 40 órát egy héten.

Az átlagos heti munkaidő ma már nem teszi ki a 40 órát a legtöbb fejlett gazdaságban: az USA-ban átlagosan 38 órát dolgozik egy foglalkoztatott egy héten, Olaszországban 36,3 órát, az Egyesült Királyságban és Franciaországban 35,9 órát, míg Németországban 34,2 órát. Magyarországon az ILO adatai szerint átlagosan heti 38,5 óra munkát végez egy foglalkoztatott. Itt természetesen a részmunkaidős foglalkoztatás is szerepet játszik.

Országok és vállalatok szintjén is többféle kísérlet zajlott, illetve zajlik a mai nap is a négynapos munkahét bevezetése kapcsán (ezekről később írunk részletesen). A 4 napos munkahét megvalósításának több fajtájára is akad példa:

  • továbbra is 40 órát dolgoznak egy héten a munkavállalók, de azt 4 nap alatt, vagyis napi 10 órát töltenek munkában, ugyanannyi fizetésért. Ez viszont fokozott stresszt jelenthet a munkavállalónak, illetve a munka-magánélet egyensúlya is könnyebben felborulhat (forrás: Mélypataki et. al., 2022);
  • 32 órára csökkentik a heti munkaórák számát, vagyis 4 napon keresztül napi 8 óra munkát végeznek a dolgozók, a korábbihoz hasonló fizetésért;
  • 4 napon keresztül napi 8 óra munkát végeznek, de arányosan csökkentett fizetés mellett – legfőképpen ebben az esetben anyagi megfontolások vezérlik a munkaidő csökkentését a munkaadók részéről, mivel bérköltség- és rezsiköltség-csökkentéssel jár együtt. Ugyanakkor csökken a munkavállalók jóléte. Válsághelyzetben és termelés visszaesésekor jelenthet megoldást, vagy épp az elbocsátások csökkentésére.

Fontos szempont, hogy nem minden munkakörben alkalmazható a 4 napos munkahét, és ahol alkalmazható, ott is a munkavállalók részéről rugalmasságot igényelhet (pl. megbeszélések időzítése, ügyfelekkel való kapcsolattartás). Ráadásul minden – társadalmi – változás hosszas időt vesz igénybe, akár több generációt is felölelhet, mivel az emberek munkáról alkotott felfogásának alakulása lassabb folyamat.

4 napos munkahét: pro és kontra

Mint minden változásnak, a 4 napos munkahétnek is számos előnye, illetve hátránya van, melyet a munkaadóknak mérlegelniük érdemes, amennyiben annak bevezetésén gondolkodnak.

Több érv is szól a négynapos munkahét ellen, amelyek miatt a széles körű bevezetése továbbra is várat magára:

  1. A négynapos munkahét lényege, hogy ugyanazt a munkát kevesebb idő alatt, hatékonyabb munkaidő-beosztás mellett végzik a munkavállalók. Ugyanakkor felmerülhet, hogy a munkavállalók nehezen tudnak minden munkát elvégezni a rövidebb idő alatt, mely fokozhatja a stresszt és annak negatív hatásait. A 4 Day Week Global adatai szerint egy 2022-es, féléves tesztidőszak során (USA és Írország 900 munkavállalója, 33 vállalkozása) megkérdezett munkavállalók több mint harmadának fokozódott a munkaterhelése, miközben hasonló arányban mondták a megkérdezettek, hogy csökkent, a többiek pedig semmilyen változást nem tapasztaltak (Liu, 2022; Németh, 2023).
  2. Vannak olyan speciális munkakörök, ahol nehezen megoldható a bevezetése: ilyenek az ügyfélszolgálatok, ügyeleti rendszerben dolgozók, pl. egészségügyi dolgozók. Továbbá ide sorolható oktatási rendszer is, ahol ugyan megoldható lenne a tananyagok 4 napra sűrítése, viszont a gyermekek felügyelete is fontos, míg a szülők/gondviselők dolgoznak.
  3. Nemzetgazdasági szinten vizsgálva a gazdasági ágak közti egyensúly fenntartása kulcskérdés, mivel vannak olyan gazdasági területek (pl. mezőgazadaság), ahol a nagy élőmunkaigény miatt lehetetlen bevezetni a rövidebb (4 napos) munkahetet. Felmerülhet kockázatként, hogy az ilyen területekről elvándorol a munkaerő, és ezzel megbontja a termelési folyamatokat.
  4. Fontos szempont a rendszer tesztelése előtt, hogy ahol már bevezették egyszer, ott nehezebb annak visszavonása (Liu, 2022). A 2022-es féléves tesztidőszak során a munkavállalók 42%-a szerint 26-50%-os fizetésemelés csábítaná vissza őket heti 5 napos munkarendbe; 13%-uk szerint pedig nem tudnának annyit fizetni nekik, hogy visszatérjenek az ötnapos héthez.
  5. Jelentős rugalmasságot igényel a bevezetése a munkavállalóktól és a munkáltatóktól egyaránt: így például meetingek, (ügyfél)találkozók eshetnek a plusz szabadnapra, mely személyes megjelenést igényelhet az üzletmenet folytonossága miatt.
  6. Igazságosság kérdése is felmerülhet, ha adott vállalaton belül az egyes részlegek – eltérő munkakörök, felelősségek miatt – különféle munkarendben dolgoznak, eltérő elbánásban részesülnek.
  7. Társadalmi elfogadottsága nehezebben alakulhat ki, amennyiben a munkavállalók tartanak a bércsökkenés lehetőségétől vagy a munkanélküliségtől (Mélypataki et al., 2022).

A hátrányok mellett számos előnye van a rövidebb munkahétnek (a különféle kísérletekről és azok eredményeiről bővebben a következő fejezetekben írunk, itt most a legfontosabb eredményeket tüntetjük fel):

  1. A munkavállalóknál kiegyensúlyozottabb a munka-magánélet: kevesebb stressz, jobb mentális egészség (pl. a 2022-es brit, valamint az amerikai és ír, ill. az izlandi kísérlet eredményei is alátámasztják);
  2. Energia- és költségmegtakarítás: kevesebb napon használják az irodákat (pl. rezsiköltségek csökkenése), irodába járás költségeinek csökkenése, kisebb irodát elég bérelni;
  3. Csökken a munkavállalók fluktuációja, hiányzások száma, pl. betegség miatt (pl. a 2022-es brit, illetve amerikai és ír kísérlet eredményei is alátámasztják);
  4. Motiváltabb, elkötelezettebb munkavállalók (pl. a 2022-es amerikai és ír kísérlet eredményei is alátámasztják);
  5. Termelékenység megmarad a korábbi szinten, egyes esetekben emelkedhet is (pl. a 2022-es brit, amerikai és ír, valamint az izlandi kísérlet eredményei, illetve a Microsoft japán leányvállalatának kísérlete is alátámasztják. Utóbbi esetben például 40%-kal nőtt a termelékenység);
  6. Hatékonyabb munkaszervezés: hatékonyabb megbeszélések, „időpazarló” munkák, értekezletek, üzleti utak elhagyása;
  7. Környezetvédelem: a kevesebb munkába járás, kisebb irodai energiafogyasztás és a több szabadidős tevékenység mérsékli a károsanyag-kibocsátást.

Növeli a 4 napos munkahét a termelékenységet?

Ahogy az előző fejezetben az előnyök között említettük, a legtöbb kísérleti projekt során a munkatermelékenység megmaradt a teszt előtti szinte, egyes esetekben emelkedett is. Az ún. Parkinson-törvény szerint kevesebb idő alatt hatékonyabb a munkavégzés(„minden munka elvégzéséhez pont annyi időre van szükség, amennyi rendelkezésre áll”).

Kép forrása: https://4dayweek.io/pros-and-cons

Több tényező is befolyásolja a munka hatékonyságát, a termelékenységét. A munkavállalók plusz egy szabadnapja, amin feltöltődhetnek, baráti-családi kapcsolatokat ápolhatnak, vagy épp hobbijuknak hódolhatnak, jobb közérzethez és munkahelyi elégedettséghez vezet, amelyek fontos motiváló tényező a munkafeladatok hatékony elvégzéséhez. Továbbá a munkavállalók munkahely iránti elkötelezettségének növekedése kevesebb toborzási költséggel jár együtt, illetve kevesebb időt is kell új munkavállalók felvételére fordítani. Ez is javítja a vállalati hatékonyságot. A kiégés kockázatának csökkentése is fontos tényező a termelékenység szempontjából, mivel ezzel csökkenthető a betegség miatti hiányzások száma.

Kutatások is foglalkoztak azzal, hogyan alakul a termelékenység a négynapos munkahét bevezetését követően. A Stanford Egyetem által végzett mélyreható kutatás egyértelmű összefüggést mutatott ki a 4 napos munkahét és a termelékenység között. A tanulmány megállapította, hogy a túlhajszolt alkalmazottak kevésbé produktívak, mint a 4 napos munkahéten dolgozók.

Országok, ahol kísérleteztek a négynapos munkahéttel

A teljesség igénye nélkül bemutatunk néhány országot Európában és a világon, ahol kísérleteztek, vagy épp most tesztelik a négynapos munkahetet.

Izland

Izlandon 2015 és 2019 között zajlott a négynapos munkahét tesztje, ahol a korábbi öt nap helyett négyen dolgoztak a munkavállalók ugyanannyi fizetésért. „A Reykjavíki Városi Tanács és a kormány több mint 2500 munkavállalót (a dolgozó népesség 1%-át) vonta be a többéves kísérletbe, amely közszférás munkahelyeken zajlott. Ez idő alatt a produktivitás szinten maradt vagy még nőtt is a munkahelyek többségén.” (Forbes, 2021).

Kép forrása: Pixabay

Dolgozói beszámolók szerint „kevésbé stresszesek és kevésbé érezték magukat kiégve, illetve jobban megtalálták az összhangot a munka és a magánélet között” (Forbes, 2021). Azóta – érdekképviseleti tárgyalások nyomán – a munkavállalók többsége már rövidebb munkaidőre váltott (ugyanannyi fizetésért) vagy legalábbis megvan rá a jogi lehetősége (Forbes, 2021).

Belgium

Belgiumban 2022-ben vezették be a reformcsomagot, amelynek alapján a munkavállaló választhatja a négynapos munkahetet, fizetéscsökkenés nélkül. Itt a teljes munkaidő „tömörítésére” van lehetőség, vagyis akár 9,5 órát is dolgozhat egy nap, hogy letöltse a 38 órás munkahetet. A munkavállalók kérhetik munkáltatójuktól a 4 napos munkahét hat hónapos próbaidőszakát, amely után, ha úgy kívánják, visszatérhetnek a hagyományos 5 napos munkahéthez.

Az országban a motiváció a termelékenység megtartása/növelése, ill. a környezeti lábnyom csökkentése volt (Hőnyi, 2024), továbbá a munka-magánélet egyensúlyának támogatása (Forbes, 2022).

Kép forrása: Pixabay

Egyesült Királyság

A kísérletben 61 vállalat több mint 3300 dolgozója vett részt 2022 második félévében, egyebek mellett bankok, gyorséttermek és marketingügynökségek. A kísérlet eredményeként „a legtöbben nem dolgoztak intenzívebben, de hatékonyságra törekedtek: az időpazarló dolgokat, úgymint a megbeszéléseket visszaszorították. A foglalkoztatók célja az volt, hogy a dolgozók az idejük minél nagyobb részében a feladataik elvégzésére koncentráljanak” (Németh, 2023).

Kép forrása: Pixabay

Eredmények:

  • A kísérlet felénél a vállalatok 46%-a arról számolt be, hogy a termelékenységük nagyjából változatlan maradt, 34%-uk enyhe javulást, 15%-uk pedig jelentős növekedést jelentett.
  • Az alkalmazottak 39%-a kevesebb stresszt és majdnem 50%-kal jobb mentális egészséget jelentett, 37%-a pedig testileg is jobban érezte magát.
  • A munkavállalók 71%-a tapasztalta a kiégés csökkenését.
  • A munkavállalók 40%-a jobban aludt, és 54%-ának könnyebb volt összeegyeztetni a munkát és az otthoni kötelezettségeket.
  • Javult a munka és a magánélet egyensúlya, 62%-uk könnyebben tudta összeegyeztetni a munkát a társadalmi élettel.
  • A kísérlet idején a betegszabadságra kivett napok száma mintegy kétharmadával csökkent, továbbá 57%-kal kevesebb alkalmazott mondott fel az egy évvel korábbi időszakhoz képest.
  • A résztvevő vállalatok átlagos bevétele 1,4%-kal nőtt.
  • A résztvevő 61 vállalat közül 56 (92%) tovább folytatta a 4 napos munkahetet a tesztidőszak letelte után is, 31 (51%) pedig állandóvá tette.
  • Az ingázással töltött idő heti 30 perccel csökkent.

Németország

A Kurzarbeit rövidített munkavégzést jelentett a pandémia során, melyhez kapcsolódóan a német állam a kieső jövedelem meghatározó százalékát kipótolta. A német kormány támogatását azokra a munkavállalókra vehették igénybe a vállalatok, akik munkaideje jelentősen, vagy teljesen kiesett a koronavírus okozta intézkedések miatt.

Kép forrása: Pixabay

Azóta újabb kezdeményezés indult a 4 napos munkahét tesztje iránt, mely a munkaerőhiány kezelésére is irányul. Február 1-jétől Németországban 45 vállalat kezdte meg a négynapos munkahét tesztelését egy hat hónapig tartó kísérletben, korábbi teljes fizetésük mellett.

USA, Kanada és Írország

A közös projektben az Egyesült Államokban és Kanadában közel 2000 munkavállaló és 35 vállalat, míg Írországban 17 vállalat dolgozói vettek részt 2022. június-december között változatlan fizetésért. A program célja annak megállapítása volt, hogy a 4 napos munkahét képes-e növelni a munkavállalók jólétét és termelékenységét, miközben csökkenti a szén-dioxid-kibocsátást.

Kép forrása: Pixabay

Önbevallás alapján a munkavállalók teljesítménye nőtt, a kiégés és a fáradtság arányai csökkentek. Továbbá csökkent a munkahelyi fluktuáció is, kevesebb lett a stressz a munkavállalók körében.

A vállalatoknál 8% körüli bevételnövekedést tapasztaltak a tesztidőszakban, míg az előző év azonos időszakához képest a bevétel 37,55%-kal nőtt. Pozitív tendencia mutatkozott a felvételi arányban, és némileg csökkent a hiányzások és a felmondások száma.

Környezeti szempontból, az autóval ingázó alkalmazottak aránya a kísérlet előtti 56,5%-ról 52,5%-ra csökkent, míg a heti ingázás időtartama közel egy órával csökkent.

A kísérlet lezárásakor a válaszadók 70%-a állította, hogy 10-50%-os fizetésemelésre lenne szüksége ahhoz, hogy visszatérjen az ötnapos munkarendhez. 13% említette, hogy több mint 50%-os fizetésemelésre lenne szüksége. A válaszadók további 13%-a azt állította, hogy a fizetésemeléstől függetlenül nem térne vissza az ötnapos munkarendhez.

Japán

Bár a múltban Japán az intenzív munkakultúrájáról volt ismert, nemrégiben a kormány új irányelveket adott ki, amelyek a munkáltatókat a 4 napos munkahét bevezetésére ösztönzik. A 4 napos munkahét ötletét már korábban is javasolták, és néhány vállalat, például a Microsoft, már be is vezette. A világjárvány és az országban tapasztalható munkaerőhiány, alacsony termékenységei ráta pedig arra késztette a japán kormányt, hogy országos irányelvként támogassa ezt.

kép forrása: Pixabay

A 4 napos munkahét irányelv célja, hogy támogassa a munkavállalók jólétét, a családdal töltött időt és a társadalmi életet, valamint segítsen az ország munkaerőhiányának kezelésében.

A Microsoft 2019-es tesztje során 2300 japán alkalmazott végzett heti 4 nap munkát azonos bérezés mellett, melynek eredményeként 40%-kal nőtt a termelékenység, hatékonyabbak lettek a megbeszélések és boldogabbak az alkalmazottak. Környezeti szempontból, a kísérlet során 23%-kal csökkent az áramfelhasználás, a papírnyomtatás pedig 59%-kal.

Magyarország

Magyarországon a Telekom kísérletezett a négynapos munkahéttel 2022 júliusától. A telekommunikációs vállalat 150-300 munkatársa vett részt a teszten, melynek célja az volt, hogy változatlan alapbér és feladat mellett ugyanazt a hatékonyságot el lehet-e érni, mint heti öt napban. A teszt első felében napi 8 órában, összesen heti 32 órát dolgoztak a tesztbe bevont munkavállalók (152 dolgozó), majd a tesztidőszak második részében felemelték heti 36 órára a munkaidőt (300 dolgozó).

Kép forrása: Pixabay

Másfél évig, 2024 februárjának végéig tesztelték a rendszer működőképességét, azonban annak lezárását követően visszaálltak 5 napos munkahétre. Ezt azzal indokolták, hogy a négynapos munkarend nem volt alkalmazható egységesen minden munkatársra, és a négy- és az ötnapos munkarend párhuzamos működése hosszú távon üzleti kockázatokat jelentene.

A Telekom másfél évnyi eredményei szerint „a kezdeti pozitív visszajelzéseket követően a felmérések rávilágítottak, hogy a hosszú távú tesztidőszak során nem minden terület és kolléga tudta ugyanolyan hatékonysággal ellátni a feladatait. A vegyes munkarenddel működő csapatok összehangolása hosszú távon szintén kihívásokat jelentett emellett.”

Magyarországon a Telekom mellett a Libri-Bookline 2022 októberétől tesztelte 137 irodai dolgozójával 5 hónapig a négynapos munkahetet, melyről pozitív tapasztalatokat gyűjtöttek. Szünetet tartva 2023 júniusában indították el az újabb tesztet egy évre a központban dolgozó munkatársaknál, mely 120 főt érint. Ők négy nap során napi 8,5 órát dolgoznak (heti 34 óra). Itt is mutatkoznak akadályok a munkaszervezés tekintetében, pl. az üzletek nyitavtartása hétnapos, így az IT részlegnek is folyamatos ügyeletben kell lennie. Továbbá több dolgozó jelezte a leterheltséget a 4 munkanap alatt, így a kiemelt időszakokban (karácsonykor, nyári csúcsidőben) visszaállnak ötnapos munkahétre.

Kép forrása: Pixabay

A négynapos munkahét bevezetésének fő kihívása a szemléletváltás, a változási folyamat. A szemléletváltás egyik akadálya, hogy a túlórázó munkavállalót gyakran azonosítják az elkötelezett dolgozóval, és a folyamatos rendelkezésre állásban mérik a lojalitást. A négynapos munkahét egyfajta rugalmasságot jelent, és ezt az egyénre szabhatóságot az üzleti modellnek is biztosítania kell” (Mélypataki et al., 2022, 300. o.). A magyar gazdaságban – ahogy Mélypataki et al. (2022) fogalmaz – „a négynapos munkahét bevezetésének a gátja nem a jogi rendszer […] szemléletváltásra, attitűdformálásra is szükség van.”

Összefoglalás

A technológiai fejlődés (digitalizáció, automatizáció stb.) jelentős mértékben megkönnyíti egyes munkavállalók munkáját, így tér nyílik a heti munkaidő csökkentésére a korábbival megegyező hatékonyság fenntartása mellett. A négynapos munkahét gondolata sem új keletű, ismét napirendre a pandémiát követően került a fejlett gazdaságokban.

Két leginkább elterjedt módja a négynapos munkahét kísérletének, hogy egyrészt továbbra is a korábbi heti munkaórát dolgozzák le a munkavállalók, de már 4 nap alatt, sűrítve; másrészt arányosan csökkentik a heti munkaórák számát a 4 munkanap vonatkozásában (pl. heti 32 óra), miközben a korábbi fizetést kapják a dolgozók. Az első esetében fokozott a stressz-szint, illetve megborulhat a munka-magánélet egyensúlya, így nagyobb arányban a második módszert tesztelik.

Fontos szempont, hogy nem minden munkakörben alkalmazható a 4 napos munkahét, és ahol alkalmazható, ott is a munkavállalók részéről rugalmasságot igényelhet (pl. megbeszélések időzítése, ügyfelekkel való kapcsolattartás). Ráadásul minden változás hosszas időt vesz igénybe, akár több generációt is felölelhet, mivel az emberek munkáról alkotott felfogásának alakulása lassabb folyamat.

Mindemellett ugyanakkor számos kísérlet bebizonyította, hogy a négynapos munkahét növeli a munkavállalók jólétét, csökkenti a kiégés kockázatát, költségmegtakarítással is jár, a motiváltabb és elkötelezettebb munkavállalók pedig a négy munkanap alatt is a korábbihoz hasonló, egyes esetekben akár magasabb hatékonysággal is dolgozhatnak.

Az elmúlt évek során több országban is kísérleteztek a négynapos munkahét bevezetésével, egyebek mellett Izlandon, Belgiumban, az Egyesült Királyságban, Németországban, USA-ban, Írországban és Japánban. A tesztidőszakok eredményei egyértelműen megmutatták, hogy a produktivitás nem csökkent a munkavállalók körében, miközben kevésbé voltak stresszesek és javult a munka-magánélet egyensúlya.

Magyarországon a Telekom kísérletezett a négynapos munkahéttel 2022 júliusától 2024 februárjának végéig, azonban annak lezárását követően visszaálltak 5 napos munkahétre. Ezt azzal indokolták, hogy a négynapos munkarend nem volt alkalmazható egységesen minden munkatársra, és a négy- és az ötnapos munkarend párhuzamos működése hosszú távon üzleti kockázatokat jelentene. Magyarországon a Telekom mellett a Libri-Bookline tesztelte 137 irodai dolgozójával négynapos munkahetet. Itt is mutatkoznak akadályok a munkaszervezés tekintetében, valamint több dolgozó jelezte a leterheltséget a 4 munkanap alatt, így a kiemelt időszakokban (karácsonykor, nyári csúcsidőben) visszaállnak ötnapos munkahétre.

 

Források

4DAYWEEK (2023): Does a 4-Day Work Week (32hr) Increase Productivity? In: 4dayweek.io, https://4dayweek.io/pro/productivity letöltve: 2024.04.19.

BBC (2021): Four-day week ‘an overwhelming success’ in Iceland. In: BBC, 2021.07.06., https://www.bbc.com/news/business-57724779

FORBES (2021): Kevesebb stressz és kiégés – Izlandon bombasiker volt a négynapos munkahét. In: Forbes, 2021.07.06., https://forbes.hu/uzlet/negynapos-munkahet-izland-siker/

FORBES (2022): Nem a belgák az elsők: országok, ahol már a négynapos munkahét felé tartanak. In: Forbes, 2022.02.16., https://forbes.hu/legyel-jobb/negynapos-munkahet-orszagok/

HOLLAND, Hírek (2022): Arbeisdeal: November 11-én életbe lépett a belga munkajog reformja. In: Holland hírek, 2022.11.22., https://hollandhirek.nl/arbeidsdeal-gyokerestol-megvaltoznak-a-belga-munkajogi-szabalyok/

HŐNYI, Gyula (2024): Négynapos munkahét – lesz e valaha? In: Világgazdaság, 2024.02.22., https://www.vg.hu/cegvilag/2024/02/negynapos-munkahet-lesz-e-valaha

KARI, Paul (2019): Microsoft Japan tested a four-day work week and productivity jumped by 40%. In: The Guardian, 2019.11.04., https://www.theguardian.com/technology/2019/nov/04/microsoft-japan-four-day-work-week-productivity

LIU, Jennifer (2022): Workers who tested 4-day workweek say they’ll never return to 5 days—or only with a huge pay bump. In: CNBC, 2022.12.09., https://www.cnbc.com/2022/12/09/us-4-day-workweek-trial-results-no-one-is-going-back-to-normal.html

Mélypataki, Gábor – Lipták, Katalin – Varga, Krisztina – Harangozo, Zsolt (2022): A négynapos munkahét bevezetésének jogi és gazdasági dilemmái. Publicationes Universitatis Miskolcinensis Sectio Juridica et Politica 40 (2022):2. 40 (2022). 295-308. 10.32978/sjp.2022.026. https://www.researchgate.net/publication/366485612_A_negynapos_munkahet_bevezetesenek_jogi_es_gazdasagi_dilemmai_Publicationes_Universitatis_Miskolcinensis_Sectio_Juridica_et_Politica_40_20222

NÉMETH, Anita (2022): Ötből három nap home office a Telecomnál. In: Világgazdaság, 2022.11.23.,  https://www.vg.hu/nemzetkozi-gazdasag/2022/11/otbol-harom-nap-home-office-a-telecomnal

NÉMETH, Anita (2023): Egyre több az érv a négynapos munkahét mellett. In: Világgazdaság, 2023.02.27., https://www.vg.hu/nemzetkozi-gazdasag/2023/02/hetvegere-egyre-tobb-az-erv-a-4-napos-munkahet-mellett

NÉMETH, Árpád (2021): Japán bevezetné a négynapos munkahetet. In: Index, 2021.06.09., https://index.hu/kulfold/2021/06/29/negynapos-munkahet-japan-kezdemenyezese/

PORTFOLIO (2020): Koronavírus: Németországban egyre több vállalat küldi kurzarbeitra munkavállalóit. In: Portfolio, 2020.11.30., https://www.portfolio.hu/gazdasag/20201130/koronavirus-nemetorszagban-egyre-tobb-vallalat-kuldi-kurzarbeitra-munkavallaloit-459504

SIPOSHEGYI, Zoltán (2024): Elbukni látszik a 4 napos munkahét a magyar nagyvállalati szektorban. In: Euronews, 2024.02.21., https://hu.euronews.com/2024/02/21/elbukni-latszik-a-4-napos-munkahet-a-magyar-nagyvallalati-szektorban

STANFORD: The Relationship Between Hours Worked and Productivity, https://cs.stanford.edu/people/eroberts/cs181/projects/crunchmode/econ-hours-productivity.html letöltve: 2024.04.19.

TISZAI, Balázs (2024): Itthon befuccsolni látszik, a németek most egész országuk jövőjét bíznák rá. In: HVG, 2024.03.02., https://hvg.hu/360/20240302_negynapos_munkahet_Magyar_Telekom_Libri_Bookline_Nemetorszag

VILÁGGAZDASÁG (2024): Nem jött be a négynapos munkahét a Telekomnak, más megoldást keres. In: Világgazdaság, 2024.02.14., https://www.vg.hu/karrier/2024/02/nem-jott-be-a-negynapos-munkahet-a-telekomnak-mas-megoldast-keres

Senior elemző | Megjelent írások

Erdélyi Dóra makroökonómiai elemző. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott közgazdasági elemző mesterszakon. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Magyar Kereskedelmi Banknál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja. 2022. szeptembere óta az Oeconomus senior elemzője.

Iratkozzon fel hírlevelünkre