Categories
OecoGlobus

Mennyit dolgozunk otthonról? – Otthoni munkavégzés Európában és Magyarországon

A koronavírus-járvány kitörését követően egyre több munkahely rendelte el dolgozóinál az otthoni munkavégzést mind Európában, mind Magyarországon, főleg irodai munkák esetében, ahol megfelelő infrastruktúra mellett (laptop, internetelérés) távolról is elvégezhetőek a napi feladatok. Az Európai Unióban a 2019-es 14,4%-ról 2021-re 24%-ra ugrott az otthoni munkát végző foglalkoztatottak aránya a 15-64 évesek körében, míg Magyarországon 4,6%-ról 13,3%-ra nőtt az arány a megadott évek között. 2022-ben az EU-ban és Magyarországon is csökkent az otthonról (is) dolgozók aránya, rendre 22,5%-ot, ill. 10,6%-ot tett ki. Amellett, hogy egyre több munkahelyre hívják vissza irodai munkára a dolgozókat, terjed a „work from anywhere”, vagyis dolgozz bárhonnan elv is.

Távmunka és a home office

A Munka Törvénykönyve szerint „távmunkavégzés a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen rendszeresen folytatott olyan tevékenység, amelyet számítástechnikai eszközzel végeznek és eredményét elektronikusan továbbítják„. Tehát távmunka esetén a munkát nem a szokásos helyen, vagyis a munkáltató székhelyén, telephelyén végzik, hanem sok esetben otthonról, de ez nem szükségszerűen van így. Továbbá a távmunkánál a munkavégzés információtechnológiai és informatikai eszközzel történik, és a munkavégzés eredménye is elektronikus eszközzel jut el a megjelölt helyre.

A távmunkával szemben a home office nincs külön nevesítve a Munka Törvénykönyvében. A home office, vagyis otthoni munkavégzés és a távmunka között annak rendszeressége a különbség: a rendszeres, állandó otthoni munkavégzés jogilag távmunkának minősül. A home office eseti jelleggel fordul elő, általában hibrid formában, irodai és otthoni munkavégzésben felváltva.

Otthoni munkavégzés: pro és kontra

Az otthoni munkavégzés jelentős könnyebbséget és kényelmet jelenthet a munkavállalónak, időt és pénzt takarít meg, hogy nem kell az irodába beutazni. Ezáltal javulhat a munka-magánélet egyensúlya is. Továbbá az otthoni munkavégzés mindkét fél számára költségmegtakarítást, egyszerűbb fenntarthatóságot jelenthet.

Ugyanakkor a munkahelyi közösség hatékony építése, a jobb ellenőrizhetőség miatt egyre inkább kérik a munkáltatók a munkavállalókat, hogy térjenek vissza az irodába, akár hibrid formában is (az irodai és otthoni munka megosztása adott héten). A munkaadók körében felmerülhetett kérdésként továbbá a munkavégzés hatékonysága (pl. kommunikáció, készséges, képességek fejlesztése), a dolgozók termelékenysége otthoni munkavégzés közben – az otthoni munkavégzés hatékonysága viszont vita tárgyát képezi a szakértők körében. Továbbá a munkavállalók lelki problémáinak megelőzése (pl. magány, depresszió, szorongás) is előtérbe kerülhet, amikor visszahívják őket az otthoni munkavégzésből.

Otthoni munkavégzés Európában

Az Eurostat (2024) adatai szerint 2022-ben a 15-64 éves foglalkoztatottak 22,5%-a végzett otthonról munkát időnként (12,4%) vagy meghatározott rendszerességgel (10,1%) az Európai Unió átlagában. 2013-ban még csak a foglalkoztatottak 11,9%-a dolgozott otthonról, míg a nagy fellendülést a koronavírus-járvány hozta el, mikor óvintézkedés végett több munkahely is elrendelte a munkavállalók otthoni munkavégzését (főleg irodai munkakörökben). 2020-ban 20% fölé ugrott az otthonról dolgozók aránya, 2021-ben pedig már a foglalkoztatottak közel negyede végzett ilyen módon munkát (24%). Természetesen fontos kiemelni, hogy a „home office alkalmazhatósága nagyban függ az adott iparágtól, a munka jellegétől és a vállalati kultúrától” (Katkics, 2024).

Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/17232398/

Két egymással ellentétes trend is terjed a világban az otthoni munkavégzéssel kapcsolatban:

  1. Egyre több munkáltató hívja vissza fokozatosan a munkavállalóit az irodába. Ezt mutatja, hogy 2021-ről 2022-re csökkent az otthonról dolgozók aránya az EU-ban, 24%-ról 22,5%-ra mérséklődött az értéke.
  2. Mindeközben vannak olyan vállalatok is, ahol a „work from home” (dolgozz otthonról) helyett már a „work from anywhere”, azaz a dolgozz bárhonnan elvet követik.

A home office lehetősége a jövőben is fontos maradhat, sőt erősödhet is a munkavállalók motivációinak körében, ahogy a fiatalabb generációk fokozatosan lépnek be a munkaerőpiacra. A Z generáció tagjai, vagyis az 1995-2009 között születettek (15-29 évesek), gazdaságot meghatározó jellemzőik még kevésbé kiforrottak, nem is mindenki lépett még a munkaerőpiacra. Ugyanakkor mivel „digitális bennszülötteknek” is hívják őket (már az okos elektronikai eszközök is sokuk gyerekkorának részét képezi/képezte), az otthoni munkavégzés lehetősége, technikai megvalósítása alapvető számukra. A generáció tagjai kiválóan multitask-olnak, vagyis egyszerre több feladatot is el tudnak látni színvonalasan, és fontos számukra a kötetlen munkaidő, a munkavégzés szabadsága. Ez utóbbi a generáció tagjainál – a korábbi generációkhoz képest – fontosabbá teszi az otthoni munkavégzés lehetőségét, a munkavégzés szabadságát, a rugalmasabb munkafeltételeket.

Otthoni munkavégzés Magyarországon

Magyarországon is a koronavírus-járvány hozta el nagyobb mértékben az otthoni munkavégzés elterjedését: míg 2019-ben a foglalkoztatottak 4,6%-a dolgozott otthonról (időnként vagy rendszeresen), addig ez az arány 2020-ra 11%-ra, 2021-re pedig 13,3%-ra nőtt. 2022-ben ugyanakkor csökkent az otthonról dolgozók aránya 10,6%-ra, vagyis idehaza is egyre több munkavállalót hívtak vissza az irodába dolgozni, ahogy a koronavírus-járvány fokozatosan lecsengett (az időnkénti és a rendszeresen otthonról dolgozók aránya is csökkent 2022-re). A férfiak és a nők közel azonos arányban dolgoztak otthonról 2022-ben Magyarországon (férfiak: 10,3%, nők: 10,8%).

Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/17248334/

Az Európai Unión belül legnagyobb arányban Hollandiában dolgoznak otthonról a foglalkoztatottak (2022-ben 53%-uk), őket Svédország (44,8%) és Finnország követi (40,1%). Legkisebb mértékben Görögországban (9,9%), Bulgáriában (4,5%) és Romániában (4,3%) elterjedt az otthoni munkavégzés az EU-n belül (2022-es adatok). Látható tehát az otthoni munkavégzés elterjedtsége tekintetében egy nyugat-kelet „lejtő” vagyis a nyugati tagállamokban többet használják a munkavállalók, míg keletebbre fekvő tagországokban kevésbé elterjedt. Magyarországon a foglalkoztatottak 10,6%-a dolgozott otthonról 2022-ben az Eurostat (2024) adatai szerint, mely az uniós rangsorban viszonylag alacsonynak számított, bár a duplája a román vagy bogár értéknek.

Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/17248881/

Érdekesség az EU-n belül, hogyan is függ össze egy adott tagállam fejlettsége (2022-es egy főre jutó GDP, ezer euróban mérve) és hogy a foglalkoztatottak milyen arányban dolgoznak otthonról (is) az adott gazdaságban. Ha a 2022-es keresztmetszeti adatokat megvizsgáljuk (2022-ben adott EU-tagországban mennyi volt az egy főre jutó GDP, és arányaiban mennyien dolgoztak otthonról), azt kapjuk, hogy a két adatsor közti kapcsolat szorossága (korrelációja, mely mutató 0 és 1 között mozog) 0,756. Ez azt jelenti, hogy szoros és pozitív irányú a kapcsolat: fejlettebb, vagyis magasabb GDP/fővel rendelkező tagállamban valószínűbb, hogy arányaiban többen dolgoznak otthonról (is) a foglalkoztatottak. Ahol pedig alacsonyabb a fejlettség, kisebb az egy főre jutó GDP, abban a tagállamban kevésbé gyakori az otthoni munkavégzés.

Senior elemző | Megjelent írások

Erdélyi Dóra makroökonómiai elemző. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott közgazdasági elemző mesterszakon. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Magyar Kereskedelmi Banknál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja. 2022. szeptembere óta az Oeconomus senior elemzője.

Felhasznált források:

Iratkozzon fel hírlevelünkre