A polyworking a többes foglalkoztatást takarja, vagyis amikor valaki egyszerre több munkahelyen, projektben vagy szerepben vállal munkát. A jelenség hátterében főként gazdasági okok, a megélhetési költségek növekedése, illetve a nagyobb anyagi biztonság iránti igény áll, de motiváció lehet a kreativitás, önmegvalósítás és karrierépítés is, miközben a technológiai fejlődés is támogatja a terjedését. Magyarországon a polyworking nem új keletű: a korábbi évtizedekben is elterjedt volt a másodállás, háztáji gazdálkodás vagy maszekolás, főként kiegészítő jövedelemként. Napjainkban a fiatalabb generációk (Z és Y) körében különösen elterjedt globálisan, főleg gazdasági kényszer miatt, de a digitális munkavégzés és a rugalmas munkalehetőségek is szerepet játszanak. Az EU-ban hivatalosan a munkavállalók 4%-a, Magyarországon 1,6%-a rendelkezik másodállással, de hazai felmérések szerint a tényleges arány ennél jóval magasabb lehet.
Mit takar a polyworking?
A polyworking (magyarul: többes foglalkoztatás) esetében egy személy egyszerre több munkahelyen, projektben vagy szerepben dolgozik, gyakran párhuzamosan, nem csupán mellékállásként, hanem akár több teljes értékű munkakörben is. Klasszikusan a fizető munkákat értjük alatta, vagyis hogy az illetőnek van másod- vagy harmadállása, de a rendszeres önkéntesség is ide sorolható (e témáról részletesen korábbi cikkünkben írtunk).
Legtöbben gazdasági okokból vállalnak egyszerre több munkát: az emelkedő megélhetési költségek miatt sokan nem tudnak egyetlen állásból megélni, ezért több forrásból igyekeznek jövedelemhez jutni. Azonban minden élethelyzet egyedi, és az anyagiak mellett más ok is állhat a másodállások végzése mögött. A polyworking lehetőség a kreativitás, önmegvalósítás és változatosság megélésére. Sokan a szenvedélyeiket, hobbijaikat is bevételi forrássá teszik. Megjelenik a karrierépítés és tapasztalatszerzés iránti igény is motivációs tényezőként. Továbbá ösztönző a digitális munkavégzés térnyerése is, mivel a távmunka és a hibrid munkavégzés (otthoni és irodai munkavégzés keverékének) elterjedése lehetővé teszi, hogy valaki egyszerre több cégnek, projektnek dolgozzon, akár különböző országokban is.
A polyworking Magyarországon nem szokatlan jelenség, bár a globálisan használt kifejezés megtévesztő lehet. A kommunista időszakban, különösen a Kádár-korszakban (1956–1989), a polyworking magyar megfelelője a „második gazdaság” volt. Ez a jelenség a gazdasági realitások és a rendszer sajátosságai miatt vált tömegessé és társadalmilag elfogadottá. Az idősebb generációk (veteránok [1946 előtt születtek], baby-boomerek [1946-1964 között születtek], X generáció [1965-1979 között születtek]) is találkoztak már ezzel a jelenséggel, maguk is több másodállást végezhettek (vagy épp még végeznek). Ilyenek voltak a háztáji gazdálkodás, főleg vidéken, kisipari tevékenység („maszekolás”), Gazdasági Munkaközösségek (állami alkalmazottak munkaidőn túl, szervezetten vállaltak plusz munkát), fusizás (engedély nélkül vagy titokban végzett, többnyire illegális munka).
Napjainkban a polyworking jelensége a fiatalabb generációkat is érinti (Y és Z), sőt, őket érinti különösen globálisan és hazánkban egyaránt. A fiatalabb generációk a gazdasági bizonytalanság, az infláció, megélhetési költségek, a rugalmas munkavégzés elterjedése és a munkavégzés szabadsága iránti igényük miatt egyre inkább több lábon állnak a munkaerőpiacon, vagyis egyszerre több helyről kapnak fizetést.
Az idősebb generációk tagjai lojálisabbak a „fő” munkahelyükhöz, ha mégis előfordul polyworking, inkább kiegészítő jövedelem, hobbi vagy nyugdíj-kiegészítés céljából. Az idősebb generációk számára a munka és magánélet szétválasztása, a kiszámíthatóság és a hagyományos karrierutak fontosabbak. A digitális munkavégzéshez való alkalmazkodásuk is nehezebb lehet.
Miért lehet jó a polyworking, és milyen kihívásokat rejt?
Legjelentősebb előnye a polyworkingnek a nagyobb anyagi biztonság, több lábon állás és szabadság. A nagyobb autonómia abban is megnyilvánulhat, hogy maguk osztják be idejüket és energiájukat a munkák között. Továbbá mivel több helyről is kap fizetést az illető, ez stabilitást adhat, diverzifikálja a bevételi forrásait, így kevésbé lesz kitéve a külső körülményeknek (pl. ha az egyik álláshelye megszűnik, a többi még ad fizetést). A polyworking ugyan nagyobb fokú rugalmasságot követel meg, de egyben tanítja is a rugalmas hozzáállást, és így új képességeket lehet közben elsajátítani (pl. tervezés, szervezés, rugalmasság, kreativitás, problémamegoldás, magabiztosság). Ezáltal pedig elősegítheti későbbi karrierútját, ráadásul a különböző iparágak, munkakörök és kollégák megismerése felgyorsíthatja a szakmai fejlődést is.
Mindezen készségek elsajátítása a polyworking során a munkáltatónak is előnyére válhat, mellyel növelik a vállalaton belüli tehetségállományt, új perspektívákat, ötleteket vihetnek a munkájukba, elősegíthetik az innovációt.
Az is előnye lehet a polyworkingnek, hogy a különböző munkakörökben végzett feladatok nagyobb szakmai kapcsolati hálót is jelentenek. Ez pedig előnyös lehet a jövőbeli karrierlehetőségek és együttműködések szempontjából.
A Forbes írta a polyworkinggel kapcsolatos elemzésében, hogy az gyakran nagyobb kontrollt biztosít a munkavállalók számára karrierjük alakulása felett, lehetővé téve számukra, hogy munkájukat szorosabban összehangolják személyes értékeikkel, szenvedélyeikkel és céljaikkal. A legtöbb mellékállás általában valamilyen hobbiból növi ki magát bevételi forrássá.
Ugyanakkor kihívásokkal és kockázatokkal is szembe kell nézniük a polyworkinget választóknak. Mindenekelőtt a polyworking negatívan kihathat a magánéletre és a családi-baráti kapcsolatokra. Főleg a fiatalok esetében kitolhatja az ismerkedés, párválasztás és családalapítás idejét, mivel leterheltebbek a több munka miatt. Továbbá a túlterheltség és kiégés kockázata is nagyobb, amennyiben kisebb a belső elhivatottság és motiváció, mely hajtja a számos feladatkörben. Több munkahely esetén nehezebb azonosulni egy vállalattal, csökkenhet a lojalitás, ami a munkaadók számára kihívás. Arra is figyelni kell, hogy bár az EU-ban jogilag lehetséges több állást vállalni, egyes szerződések, versenytilalmi megállapodások tiltják ezt, és a lebukás akár elbocsátással is járhat.
Mennyien vállalnak másodállást?
Egy 2023-as amerikai felmérés szerint a munkavállalók közel fele (46%) végez egyszerre több munkát, 36%-uk pedig tervezi, hogy elkezdi. Főleg a fiatal generációk körében globális jelenség a több lábon állás a munkában jelenleg. Egy 2025-ös amerikai kutatás eredményei szerint az Y generációsok – akik a munkavállalók legnagyobb részét teszik ki – 24%-ának a főállása mellett még két-három mellékállása is van, míg 33%-uknak négy vagy öt. A fő motivációk közé tartozik a pénzügyi stabilitás (31%), a személyes érdeklődés (24%) és a karrierépítés (17%). Az átlagos éves mellékjövedelemük 12 689 dollárt tesz ki (közel 4,5 millió forintot). Míg a válaszadók 58%-a hosszú távon is fenntarthatónak tartja a polyworkinget, nem csak átmeneti megoldásnak; addig 42% számolt be kiégésről a többes állásvállalás miatt.
Az Európai Unióban az Eurostat 2024-es adatai szerint a 15-64 éves munkavállalók 4,0%-a rendelkezik egynél több munkahellyel, mely 8 millió munkavállalót jelent. Ez a szám az elmúlt években stabilan 4% körül mozgott, 2019-ben volt a csúcs (4,2%). A legmagasabb arányszámmal Izland (11,3%), Hollandia (10,4%) és Dánia (9,5%) rendelkezett, míg a legkisebb arányban Romániában (0,6%), Olaszországban (0,9%) és Görögországban (1,3%) terjedt el a másodállás (vagy nem jelentik be hivatalosan, hanem a szürke- vagy feketegazdaságban tevékenykednek). A polyworking az EU-ban is főként a fiatalabb és női munkavállalók körében jellemzőbb, de a magasabb jövedelmi szinteken és szellemi foglalkozásoknál is megjelenik.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/23413543/
Az Eurostat adatai szerint Magyarországon a 15-64 éves foglalkoztatottak 1,6%-ának van másodállása hivatalosan bejelentve, mely az elmúlt 12 évben hasonló szinteken mozgott. Ugyanakkor egy 2023-as felmérés eredményei magasabb arányt mutatnak, eszerint a magyar dolgozók 34%-ának lehetett másodállása a vizsgált évben (világátlag: 25%). Itt az eltérést a két vizsgálat közti módszertani különbség okozza: hivatalos statisztikai adatfelvétel az Eurostat – KSH oldaláról, miközben önbevallásos online kérdőíves felmérés a 2023-as nemzetközi kutatás keretében (valószínűleg a másodállások többségét nem jelentik be hivatalosan). A másodállást vállalók aránya minden korosztályban 30% vagy afeletti volt a 2023-as felmérés szerint, a legnagyobb arányú a 45-54 éveseknél (37%). A felmérés szerint 2023-ban a megélhetési költségek növekedése miatt volt észlelhető a jelentősebb mértékű túlórázás vagy másodállás vállalása.
A cikk forrásai itt, itt, itt és itt találhatóak.
Erdélyi Dóra makroökonómiai elemző. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott közgazdasági elemző mesterszakon. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Magyar Kereskedelmi Banknál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja. 2022. szeptembere óta az Oeconomus senior elemzője.
