Az Oeconomus Gazdaségkutató Alapítvány és a WHC csoport közös szervezésű, Munkaerőpiaci kihívások és az AI című konferenciáján felszólalók a mesterséges intelligencia munkaerőpiaci hatásait járták körül, különös tekintettel Magyarország lehetőségeire és kihívásaira. A szakértők egyetértettek abban, hogy az új technológia felforgatta a munkaerőpiacot, de ettől még nem veszély, hanem inkább eszköz.
Jakab Dávid, a WHC kormányzati kapcsolatokért felelős vezetője a munkaerőpiaci átalakulás konkrét számaira és nemzetközi trendjeire fókuszált. Hangsúlyozta, hogy Magyarországon akár 922 ezer munkahelyet érinthet az automatizáció és az MI – leginkább a feldolgozóiparban –, míg az Nemzetközi Valutaalap (IMF) becslései szerint a fejlett országokban akár a munkahelyek 60 százaléka is érintett lehet. Globális szinten a Világgazdasági Fórum jelentése 92 millió megszűnő munkahelyről és 170 millió újonnan létrejövőről ír a mesterséges intelligencia térhódításának eredményeként.
Jakab kiemelte, hogy az MI nem maga cél, hanem eszköz a hatékonyság és versenyképesség növeléséhez, emellett kiemelten fontos az emberi készségek erősítése: a kritikus gondolkodás, a technikai tudás és az összefüggések felismerésének fejlesztése. Előadásában hangsúlyozta továbbá az MI bevezetésének menedzselését: nem szabad hagyni, hogy túl lassan történjen, mert ez versenyképességi hátrányokhoz vezethet, de a túl gyors implementáció jogi és etikai kihívásokat generál. Szükséges az oktatás fejlesztése, hogy hosszú távon is fenntartható legyen a gazdasági fejlődés, illetve hangsúlyozta az aktív szabályalkotói beavatkozás, ösztönzők, nemzeti MI stratégia és cselekvési terv fontosságát.
Jakab Dávid szerint az MI nem veszély, hanem eszköz: a demográfiai kihívások és a változó gazdasági környezet közt az emberi készségek fejlesztése lesz a kulcs a jövőben. Előadásában kiemelte továbbá, hogy aktív és összehangolt szabályalkotói beavatkozásra van szükség, szankciók helyett folyamatos edukáción és ösztönzőkön keresztül. Jakab Dávid zárásként rámutatott, hogy csak akkor tudja Magyarország társadalma és gazdasága valóban kihasználni az MI adta lehetőségeket, ha a humán tényezőre, az emberi készségek fejlesztésére koncentrál, ennek megfelelően alakítva az oktatást, képzéseket és szakpolitikai stratégiákat.
Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója előadása az AI munkaerőpiaci hatásait a komplementaritás és egyenlőtlenség oldaláról közelítette meg. Rámutatott, hogy az MI leginkább a rutinjellegű munkákat érinti, és ezeknél jelentősebb a nők, valamint a diplomások kitettsége. Hangsúlyozta, hogy a jövő munkaerőpiacán az augmentáció – tehát az MI-vel bővülő, nem automatizált munkakörök – egyre fontosabbak lesznek. A gazdaság jövedelmi polarizációja is a komplementaritás erejétől függ: például, ahol erős a kölcsönhatás, ott a felső jövedelem-kategóriák még gyorsabban növekedhetnek a tőkebevételek révén, míg gyenge komplementaritás mellett a magas jövedelmek is csökkenhetnek. Kiemelte, hogy például a könyvelői feladatoknak csak kis részét lehet teljesen automatizálni, a legtöbb munkakörnél inkább támogatásként, kiegészítésként működik az MI.
Pásztor Szabolcs hangsúlyozta, hogy az AI Preparedness Index alapján Magyarország 22. helyen áll Európában, a társadalom digitális infrastruktúrája fejlett, de hiányosságok mutatkoznak a digitális készségekben és a vállalati integrációban. Szakpolitikai ajánlásai között szerepelt az átfogó reskilling és upskilling, tehát a folyamatos átképzés és készségtámogatás, az aktív munkaerő piaci eszközök hatékony alkalmazása, valamint az AI Act hazai harmonizációja. Véleménye szerint a mesterséges intelligencia robbanásszerű fejlődésében a magyar gazdaságban tekintetében kiemelten érintettek a telemarketing, a jogi és pénzügyi szolgáltatások, emellett nagy lehetőséget jelent a kkv-szektor számára az MI-alapú innováció és automatizálás. Az adaptáció első lépése a digitális infrastruktúra és készségek fejlesztése, ezt követően az innovációs ökoszisztéma és a szabályozási bizalom építése is elengedhetetlen. Pásztor Szabolcs szerint új munkakörök is létrejöhetnek az MI által, amelyek minőségi munkahelynövekedést és produktivitási előnyöket hozhatnak a magyar gazdaság számára.
Vorosilovszki Bence, a Mesterséges Intelligenciért Felelős Kormánybiztosi Iroda szakértője felszólalása kitért az MI-termelékenységi paradoxonra, vagyis arra, hogy a nagy nyelvi modellek bizonyos rutinmunkákat kiválóan látnak el, de az emberi kontextus- és szituációmenedzsment, illetve kreativitás továbbra is nélkülözhetetlen marad. Megjegyezte, hogy a nagy nyelvi modell alapú eszközök főleg az egyetemi szférát forradalmasították, ugyanakkor itt egyszerre jelentkezik adaptáció és ellenállás: egyes intézmények visszatérnek a kézzel írt vizsgákhoz és szóbelikhez, míg mások integrálják az MI-t a tanulási, és akár vizsgáztatási folyamatokba is.
Vorosilovszki kifejtette, hogy nem szabad túlbecsülni az MI képességeit, mivel ezek sokszor sablonos, konvergens válaszokat adnak, amelyek nem helyettesítik az emberi kreativitást és komplex gondolkodást. A szakértő szerint szektoriálisan erős az MI-alkalmazás az adatfeldolgozás, fordítás, jogi elemzések és üzleti támogatás területén – viszont jóval alacsonyabb az ellátási láncok menedzselésében és az egészségügy egyes struktúráiban. A magyar MI stratégia egyik fő célja az autonóm gépek és humanoid robotok fejlesztése, amelyhez a kínai kapcsolatok kiemelt lehetőségeket kínálnak. Az MI innovációk nemcsak az ipari, hanem szolgáltatási szektorban is egyre nagyobb teret nyernek, azonban a minőségi fejlődés feltétele a képzett munkaerő és a szabályozási környezet folyamatos fejlesztése.
Előadásában kiemelte: az MI-vel támogatott szektorok hatékonysága nőhet, viszont a valódi versenyelőny az emberi kreativitásban, döntéshozatalban és a kontextuális tudásban rejlik. Az MI integrációja folyamatos, de a végső cél nem csupán a termelékenységnövelés, hanem egy fenntartható, emberközpontú innovációs ökoszisztéma elérése Magyarországon.
