Categories
Írások

Adhat-e választ a munkaerőpiaci nehézségekre a generatív mesterséges intelligencia elterjedése?

Miközben korábban inkább a fizikai munkavállalók munkafolyamatait érintette a technológiai innováció, addig a mesterséges intelligencia a szellemi munkakörökben okozza a legnagyobb változást. A jövőben a munkahelyeken várhatóan egyre többet kell majd a mesterséges intelligenciával együttműködve dolgozni a munkavállalóknak. Jelenleg az egyik legismertebb megoldáshoz, a ChatGPT-hez már minden ötödik ember havi szinten hozzáfér. A munkahelyek száma összességében várhatóan nem fog mérséklődni, hiszen az elmúlt évtizedek során is egymilliárddal bővült a munkahelyek száma világszerte, annak ellenére, hogy a technológiai fejlődés töretlenül zajlott. Ráadásul a kevesebb munkahelyre figyelmeztető jövőbeli várakozások az elmúlt több mint 200 év során végül összességében sosem igazolódtak be. Ugyanakkor a világ fejlettebb országaiban egyre nagyobb kihívást okoz a demográfiai krízis, amelynek köszönhetően egyes szakterületeken üresen álló munkahelyek betöltése is nehézkes. Más okból ugyan, de az elmúlt években az egyik legnagyobb hiányszakma a programozó lett. A mesterséges intelligencia alkalmazása mindkét fajta hiány esetében akár megfelelő eszköz lehet a nehézségek mérséklésére. Természetesen a mostani technológiai adaptációhoz a korábbi munkaerő folyamatos tovább-, illetve átképzésére is szükség lesz, ráadásul a változás közepette újabb, korábban még nem létező munkák is létre jöhetnek.

Szellemi munka és a fejlett országok a leginkább érintettek

A mesterséges intelligencia (MI) nem más, mint a számítógépek azon képessége, hogy szimulálják az emberi értelmet és a probléma megoldó képességet. Az IBM megfogalmazása alapján a generatív mesterséges intelligencia az MI azon fajtája, amely instrukciót követően (amely jellemzően begépelt szöveget, utasítást jelent) a technológia különböző tartalmakat készít – legyen szó szövegről, elemzésről, képről, hanganyagról vagy akár videóról. Azonban, ha a gépek képessé válnak ilyen komplex feladatokat is elvégezni, amelyeket korábban kizárólag emberek végeztek, felmerül a kérdés, vajon szükség lesz e még ugyanennyi emberi munkaerőre? A korábbi munkaerőpiaci reformokkal ellentétben (pl.: ipari robotok alkalmazása) az MI elsődlegesen a tudásintenzív területen dolgozók munkavégzését fogja erőteljesebben befolyásolni. Az OpenAI által fejlesztett ChatGPT 2022 novemberi megjelenése óta már-már egyfajta őrület (hype) is kialakult a generatív mesterséges intelligenciával kapcsolatban. A ChatGPT-nek alig öt nap elég volt, hogy a 100 millió fős felhasználóbázist meghaladja, majd pedig az egymilliárdos határt már 2023 februárjára sikeresen elérte, amely jól szemlélteti a népszerűség dinamikus emelkedését. Az azóta eltelt hónapokban pedig a felhasználók száma már 1,6 milliárd körül ingadozott.

  1. ábra: A ChatGPT havi látogatói számának alakulása. Forrás: SEO.ai[1]

A világon átlagosan ötből két munkahelyet is érinthet az MI technológia alkalmazása. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) egyik legfrissebb, 2024 év elején publikált munkaerőpiacra fókuszáló elemzése alapján a mesterséges intelligencia az állásokon keresztül jelentősen átformálhatja a jövőben a világgazdaság egészét. A fejlett gazdaságok átlagosan jobban érintettek (állások kb. 60 százaléka), mint a fejlődő vagy alacsony-jövedelmű országok (állások kb. 20-30 százaléka), mivel jellemzően magasabb a tudásintenzívebb munkakörök aránya, ahol komplexebb feladatokat végeznek. Miközben a robotizáció korábban az ismétlődő munkákat veszélyeztette, addig az MI már a komplexebb, kreatív feladatok elvégzésében is valamilyen formában helyettesíteni tudja, vagy legalábbis kiegészíti az emberi közreműködést. Ráadásul éppen a kevésbé tapasztaltabb munkatársak termelékenységét gyorsabban tudja támogatni az új technológia, amely akár elhomályosíthatja a határokat a szervezeteken belül a teljesítmény-érétkelések során. Az Indeed vállalat elemzése szerint a leginkább érintett állások a szoftverfejlesztés és programozás területén vannak, ahol a szükséges készségek csaknem 95 százalékát képes lehet ellátni a generatív MI. Ezt követően olyan szakterületek következnek, mint a matematika, jog és a számviteli pozíciók, miközben a skála másik végén elhelyezkedő taxi- és kamion sofőrök munkáját jelenleg csak 30 százalékig bírná ellátni az MI.

2. ábra: A mesterséges intelligencia iránt kitett állások arányának alakulása az egyes országcsoportokban. Megjegyzés: Az átlagos értékek az egyes ország csoportokban az aktív lakosság arányosan lett súlyozva. Forrás: IMF[2]

A különböző gazdasági szektorokban eltérően vélekednek a technológia pozitív hatásáról. Az EY nemzetközi tanácsadócég 2023-as egyik globális munkaerőpiaci felmérése[3] keretében az egyes gazdasági szektorokban is vizsgálta az MI hatását több mint 17 ezer kitöltő válasza alapján. Összességében a válaszadók egyharmada szerint nettó pozitív eredménye lesz a generatív MI használatának a termelékenységre, valamint 44 százalékuk szerint nettó pozitív hatással lesz a rugalmas munkavégzésre is. A különböző gazdasági ágakban azonban már eltérően vélekednek a pozitív hatás nagyságáról. A legnagyobb pozitív hatást a technológiai, média és telekommunikációs szektorokban várják, ahol a munkavállalók 73, míg a munkáltatók 91 százaléka szerint nagyobb valószínűséggel fogják használni az MI-t. A legkevésbé pozitív jövőképet a védelmi szektorban jelezték a válaszadók. A filmiparban is van már rá példa, hogy újraértékelik az MI rohamos fejlődése közepette a befektetéseket. Az év elején egy négy éve tervezett, 800 millió dolláros hangstúdió bővítését szüneteltették, mivel az OpenAI által fejlesztett szövegből-videó megoldásának képességei elbizonytalanították a beruházót a szektor jövőjét illetően. Magyarországon ezzel párhuzamosan egy 22 millió dolláros sikeres befektetési kört zárt a Colossyan startup, amely hasonlóan az OpenAI-hoz videós tartalmakat tud generálni, egyszerű szövegből.

  1. ábra: A munkavállalók nettó várakozása a generatív MI hatásával kapcsolatban az egyes gazdasági szektorok szerint. Megjegyzés: az adatok a munkavállalók adott százalékának a várakozását mutatják. Forrás: EY[4]

A mérleg nyelve még mindig pozitív maradhat a munkaerőpiacon? A technológiai fejlődés mindig is magával hozta a munkahelyek átalakulását. Gondoljunk csak az írógépek eltűnésére a számítógép megjelenésével, vagy éppen az internet segítségével az email forgalom növekedése milyen hamar lecsökkentette a kinyomtatott anyagok mennyiségét. A Covid-19-pandémia óta pedig valamennyi irodai munkahely bevált eszköze a videókonferencia tartása, amely hatékony alternatívája lett a személyes megbeszéléseknek.

Az elmúlt évtizedekben az innováció még inkább felgyorsította ezt a folyamatot. Miközben az átalakulások hatására hatékonyabbá váltak a szervezetek, a növekvő populációval együtt a munkahelyek száma is növekedett. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) adatai[5] alapján miközben az 1990-es évek elején még csak 2,3 milliárd munkavállaló volt világszerte, addig 2020-ra ez a szám folyamatosan egymilliárd fővel bővült. Annak ellenére volt ilyen jelentős bővülés a foglalkoztatottak számában, hogy egyre hatékonyabb munkafolyamatok és támogató eszközök, technológiák váltak elérhetővé. A Világgazdasági Fórum oldalán Henrik Ekelund írásában[6] összegzi, hogy alig 120 évvel ezelőtt még a Föld népességének csaknem háromnegyede mezőgazdasági tevékenységet végzett, amelynek aránya radikálisan lecsökkent az eltelt idő alatt. Ezzel párhuzamosan megemlíti, hogy két évtizeddel korábban még senki nem mondta volna meg, hogy mostanában csak az Amerikai Egyesült Államokban 800 ezer személyi edző, illetve 2,5 millió alkalmazás fejlesztő fog dolgozni. Várhatóan az MI-vel kapcsolatban is hasonló folyamat fog lezajlani, hogy a munkahelyek száma nem fog csökkenni, csak más típusú munkakörökre lesz szükség. Az ILO 2023-ban vizsgálta az MI munkahelyekre gyakorolt mind mennyiségi, mind pedig minőségi hatását egyik tanulmányában[7]. Az elemzés egyik fontos megállapítása, hogy nagyobb valószínűséggel az új technológia nem fogja kiváltani a munkavállalókat, inkább egyfajta kiegészítő, támogató szereppel fognak bírni az egyes feladatok elvégzése során.

Fontos azt is megemlíteni, hogy a fejlett gazdaságok többsége – különösen az Európai Unió országai – régóta küzd a demográfiai krízissel is. A kevesebb születendő gyermekszám oda vezet, hogy évről évre tovább mérséklődik az elérhető munkaerő állománya, miközben a betöltetlen munkahelyek száma emelkedik. A Massachusettsi Műszaki Egyetem 2021-es tanulmánya rámutatott, hogy önmagában az idősödő társadalom a robotok és automatizáció alkalmazásának átlagosan 35 százalékáért volt felelős az egyes országokban. Egy németországi tanulmányban pedig megállapították, hogy amennyiben a népesség egy százalékkal csökken, úgy a robotok alkalmazása ennek a mértéknek a duplájával növekszik. Azaz minél inkább nagyobb szükség van az állások betöltésére egy országban, a technológiai megoldások alkalmazása annál inkább nagyobb lesz. Eric Schmidt, a Google korábbi vezetője szerint az MI-nek legalábbis hosszú távon mindenképpen nettó pozitív hatása lesz a csökkenő születésszámok miatt jelentkező munkaerőhiányra.

Mindenhonnan hallunk az MI-ről, de még csak az átalakulás elején tartunk

Új hullámot indított el az életünkben a mesterséges intelligencia. A Goldman Sachs európai makróelemzés vezetőjének, Peter Oppenheimernek a beszámolója alapján a mesterséges intelligencia és dekarbonizáció kettőse egyfajta új szuper gazdasági ciklust hozhat létre. Tim Berners-Lee, a világháló, a World Wide Web (www) megalkotója is optimistán tekint előre a jövőbe. Az informatikus szerint az internethasználat a következő évtizedekben radikálisan átalakulhat, hiszen várhatóan mindenkinek egy-egy MI-alapú személyi asszisztense lesz. Ráadásul az asszisztensben véleménye szerint megbízhatunk majd, és lesz külön pénzügyi, egészségügyi és akár jogi területen is segítő.

A technológiával szemben a legjelentősebb elvárás, hogy a vállalat hatékonyabban működhessen és javuljon a termelékenysége. Az EY által közel 400 európai vezető megkérdezése alapján a vezetők kétharmada a bizonytalanság közepette kihívásokkal telinek értékeli az MI stratégia fejlesztését, illetve annak implementációját. Ráadásul az időnyomás egyre fokozódik a cégek életében, hiszen a vezérigazgatók 41 százaléka szerint, az MI elengedhetetlen a hatékonyabb és eredményesebb teljesítmény elérése érdekében. Ráadásul a megkérdezettek több mint háromnegyede szerint a bevétel növekedésre csupán kis mértékű hatással lesz a technológiának. A Statista globális adatai alapján 2024-ben a cégek 56 százaléka szerint a generatív mesterséges intelligenciával szemben elvárható legfontosabb előny a hatékonyságnövelés. A második legfontosabbnak a költségcsökkentést tartják, amelyet a szervezetek több mint egyharmada említett, miközben a bevételek növelése a prioritási lista sokadik szereplője.

  1. ábra: A világon a szervezetek által a generatív mesterséges intelligenciától várt legfontosabb előnyök 2024-ben. Forrás: Statista[8]

Stratégiai kérdéssé vált az MI alkalmazása a vállalatok működésében. Az EY nemzetközi tanácsadó cég által globális szinten 2023 októberében elvégzett vezérigazgatói felmérése keretében megállapította, hogy az Amerikai Egyesült Államokban a cégvezetők csaknem 70 százaléka szerint a generatív MI kihívások elé állítja a működésüket. Hasonló arányban gondolják úgy a vezetők, hogy a versenytársakkal szembeni stratégiai előny megtartása érdekében azonnal foglalkozniuk kell a technológiával. Bain & Company tanácsadó cég is hasonló következtetésre jutott egy 2023-as felmérése kapcsán. A cég technológiai riportjában több mint 570 vezetőt kérdezett meg az MI-vel kapcsolatban, és csaknem háromnegyedük szerint az MI már most elérte vagy már meg is haladta a kezdeti várakozásaikat. A tanulmány szerint például már közel minden tizedik szoftvervállalat használja a mesterséges intelligenciát a termékei megkülönböztetése érdekében. A tanulmány egyik fontos következtetése, hogy a technológia jelen fejlettségi szintje mellett a vállalatok munkafolyamatai akár 20 százalékkal is gyorsíthatóak anélkül, hogy a minőségben bármilyen visszaesést is okozna. Magyarországon egy tavalyi felmérés szerint a leggyakoribb MI felhasználási terület között a marketing és értékesítés (tartalomgeneráláshoz), a vezetői döntéstámogatás (pl.: riportok, előrejelzések készítése) valamint a saját termékekbe és szolgáltatásokba történő integráció számít.

Az MI egyre fontosabbá válik a vállalatok életében, ezáltal egyre jelentősebb beruházásokat eszközölnek a vállalatok. Egy amerikai nemzetközi tanácsadó cég több mint 1400 felső vezető megkérdezésével készített felmérése alapján a cégek 89 százalékának a prioritási listájának dobogós helyén szerepel a mesterséges intelligencia. A kutatás szerint 2024-ben már a vezetők 71 százaléka növelni fogja a technológia beruházásokat, amely jelentős emelkedés az egy évvel korábbi 60 százalékos szinthez képest. Ráadásul a vezetők 85 százaléka szerint az MI területre fordított pénzösszeget is tovább kellene bővíteni, mivel kétharmaduk szerint az eredményükkel szemben semlegességet vagy elégedetlenséget éreznek. Ugyanakkor vállalati sikertörténetek megerősítik, hogy a mesterséges intelligenciában valódi gazdasági potenciál rejlik. A Klarna FinTech vállalat beszámolója alapján például a cég sikeresen alkalmazta a ChatGPT alapú ügyfélszolgálatot, amelynek hatására nagyságrendileg 700 munkavállaló munkáját tudja kiváltani. A chatbot alkalmazásával alig egy hónap alatt az ügyfélszolgálati beszélgetések kétharmadát sikerült kezelni 35 különböző nyelven. Ráadásul a szervezet komoly hatékonyságjavulást ért el, hiszen kevesebb hiba mellett az átlagos beszélgetéssel töltött idő 11-ről alig két percre mérséklődött. Magyarországon is van példa az MI üzletre gyakorolt pozitív hatására. Ügyfélszolgálati munkában a Magyar Telekom is sikeresen alkalmazza Vandát, az MI-alapú digitális asszisztensét. A 2018 óta elérhető megoldás 2023-ban már 1,6 millió darab, azaz minden negyedik ügyfélszolgálati kérdést válaszolt meg sikeresen. A magyar alapítású BrokerChooser, amely az embereknek segít pénzügyi bróker választásban, az MI-alapú megoldásának köszönhetően dinamikusan tudta növelni a bevételét világszerte. Alig három hónap fejlesztés alatt már 34 különböző nyelvre tudtak tartalmat készíteni a technológiával, amely megkönnyíti a globális értékesítést. Később az elérhető nyelvek száma 65-re emelkedett.

  1. ábra: Digitális infrastruktúra fejlesztésre fordított kiadás az Amazon, Microsoft, Meta és Google cégeknél. Megjegyzés: adatok milliárd amerikai dollárban vannak. Forrás: ING[9]

Fokozódik a verseny a nagy technológiai vállalatok között, hogy ki nyeri meg a mesterséges intelligenciáért folytatott harcot. Az elmúlt években többszörösére növekedtek a digitális infrastruktúra beruházások, mivel a globális szinten működő generatív MI-hez szükséges számítógép kapacitás igény meglehetősen magas. Csak a legnagyobb piaci szereplők, az Amazon, Meta, Microsoft és a Google, már éves szinten több mint 130 milliárd dollárt költenek erre, amely a 2019-es érték közel duplája. Az ING által készített elemzés[10] megemlíti, hogy a Microsoft 2023-ban az infrastruktúra fejlesztési költségének csaknem 13 százaléka a generatív MI technológiájához kapcsolódott. Ugyanakkor nemcsak a nagyvállalatok, de az innovatív MI startupok finanszírozása is bővül, hiszen tavaly már összesen közel 50 milliárd dollárnyi befektetés hajtottak végre, amely kilenc százalékkal magasabb a 2022-es összeghez képest. Magyarországon egy közel 130 szervezettet magába foglaló 2023-as felmérés szerint a hazai cégek 85 százalékánál már aktívan használják az MI megoldásokat. Itthon elsősorban még a technológiai, telekommunikációs, illetve pénzügyi szektorokban járnak élen az új technológia alkalmazása terén. Ráadásul a magyar nagyvállalatok több mint egynegyedének dedikált MI-büdzséje van, és terveik alapján 80 százalékuk 2024-ben tovább növeli ennek keretét.

Miközben egyre jobban elérhetővé válik az új technológia, a használat még nem feltétlenül terjedt el széleskörűen. Az MIT Technology Review Insights és a Telstra telekommunikációs cég közös kutatása rávilágított arra, hogy jelenleg az MI-vel kapcsolatban még nem minden arany, ami fénylik. A közzétett eredmények alapján miközben 2023-ban a résztvevők 75 százaléka már megtapasztalta a generatív MI használatát, mindösszesen töredékük, alig kilenc százalékuk vezette be széles körben a vállalatukon belül. Azaz egyelőre még csak limitált funkciókban tudott elterjedni a megoldás. Az első felhasználók a tavalyi évben alapvetően még csak az alacsony hozzáadott értékű, ismétlődő feladatok kapcsán alkalmazták a generatív mesterséges intelligenciát. 2024-ben azonban várhatóan több mint a duplájára növekedhet a korábban érintett üzleti funkciók száma. A vezetők átlagos várakozása alapján az alacsony hozzáadott-értékű feladatok körében az ügyfélszolgálati munkakörök 77, míg a stratégiai elemzés területén 74 százalékában használhatnak majd MI-t az idei évben.

A bizalom mellé kell majd az emberekkel is foglalkozni

Természetesen annak a kérdésnek a megválaszolásával is alapjaiban kell foglalkozni, hogy mennyire bízunk meg a mesterséges intelligencia által adott válaszban. Alapvetően minden új dolog magában hordozza a változást, amely egyfajta bizonytalanságot, illetve bizalmatlanságot is eredményezhet. Nincs ez máshogyan a mesterséges intelligenciával sem, amely alapjaiban képes újraértelmezni a munkafeladatainkat. A Capgemini által készített 2023-as kutatás szerint összességében az emberek közel háromnegyede megbízik a generatív MI által készített tartalmakban, míg kétharmaduk élet és karrier tervezésben, valamint orvosi tanácsadás területén is hasonlóképpen vélekedik. 2024 év elején, az Edelman által globálisan 32 ezer ember válaszai alapján készített közvélemény-kutatás szerint az elmúlt öt évben csökkent a technológiába fektetett bizalom. 61 százalékról 53 százalékra mérséklődött azok aránya, akik negatívan viszonyulnak a mesterséges intelligencia irányába. Az Amerikai Egyesült Államokban például a világátlag közel duplájával, 15 százalékponttal mérséklődött a bizalom mértéke, így alig a lakosság 35 százaléka látja pozitívan az MI-t. A jelenség annak figyelembevételével még érdekesebb, hogy az MI-ben élen járó technológiák mögött álló nagyvállalatok döntő hányada amerikai.

  1. ábra: A mesterséges intelligenciába vetett bizalom globálisan, illetve az Amerikai Egyesült Államokban. Megjegyzés: Az adatok a technológiában bízók százalékos arányát mutatja. Forrás: Edelman[11]

 Mivel a mesterséges intelligencia alapú megoldások alapjaiban írják újra a munka világát, így az emberektől elvárható tudás, illetve képességek változását is magával kell hoznia. Németországban a Stepstone Group, egy globális álláskeresési platform felmérése alapján tavaly csaknem 46 százalékkal magasabb, MI-hez kapcsolódó álláshirdetést adtak fel a vállalatok, mint 2019-ben tették. A különbség magasnak mondható, azonban 2022-es évhez képest alacsonyabb, mivel akkor a 2019-es értékhez képest több mint kétszer annyi állást hirdettek meg ebben a kategóriában. A jelentkezők esetében pontosan azok a készségek, emberi tulajdonságok fontossága felértékelődik, amelyekkel a gépek nem rendelkeznek. Ezek az úgynevezett soft skill-eket (például rugalmasság, kommunikációs készségek, tanulási hajlandóság) igénylő álláshirdetések aránya közel háromszorosával emelkedett 2019 óta. Ez a jelenség támogathatja a bizalom felépítését, hogy a technológia összességében nem a munkahelyek számát fogja csökkenteni, hanem csak átalakítja az egyes munkakörökhöz tartozó feladatok elvégzését. Egy amerikai nemzetközi stratégiai tanácsadócég felmérése szerint a jövőbeli sikerhez elengedhetetlen, hogy a vállalatok tudatosan és átfogóan foglalkozzanak az emberek képességfejlesztésével. Várhatóan átlagosan a munkaerő felét szükséges lesz majd a következő három évben átképezni a generatív MI használatához, azonban a technológia várhatóan új munkaköröket is létre fog hozni a szervezeteken belül.

Az Európai Unió törekvéseinek köszönhetően az öreg kontinens élen jár az új technológia átfogó szabályozásában, és igyekszik példát mutatni a világnak, amely akár támogathatja is a bizalom megerősítését. Az MI jelentős hatással formálja át a munkavégzést. Nem véletlen ennek fényében, hogy egyre nagyobb figyelem terelődik afelé is, hogy a mesterséges intelligenciát megfelelő szabályokkal határolják körül. 2024. március 13-án fogadta el az Európai Parlament a mesterséges intelligenciát szabályozó törvényt, amely ezáltal a világon az első ilyen kezdeményezésnek számít. A tervezetet még 2021-ben dolgozták ki, és elfogadását követően idén májusban válik majd hatályossá. A szabályozás szükségszerűségét az is alátámasztja, hogy egyre szélesebb körben kerül bevezetésre a technológia, amely az emberek mindennapi életét is jelentősen befolyásolja. Az elfogadott törvény egyik meghatározó aspektusa, hogy kockázati oldalról közelíti meg a szabályozást, és négy kategóriába sorolja be annak alkalmazhatóságát. A megfelelően kialakított jogszabályok szükségesek, hogy valamennyi piaci szereplő azonos feltételek mellett tudja megszervezni működését és senkit se értjen méltánytalanul hátrány vagy indokolatlanul előny.

Összegzés

Világszerte a mesterséges intelligencia alapú megoldásokkal már szinte valamennyi nagyvállalat vezetője foglalkozik. A Magyarországon lévő nagyvállalatok is a nemzetközi trenddel összhangban a prioritási listájuk elején helyezték el az MI-alapú megoldások használatát. Nem véletlen, hogy az olyan nagy technológiai vállalatok, mint az Amazon, Meta, Microsoft és a Google az elmúlt 5 évben a duplájára növelték a digitális infrastruktúrára fordított beruházások összegét annak érdekében, hogy kiszolgálják a növekvő vállalati igényeket. A mesterséges intelligencia beépítése a munkavégzésbe nem fogja hirtelen és tömegesen kiváltani az emberi munkaerőt. Várhatóan inkább azzal kell majd megbarátkoznunk, hogy nem ugyan azokat a feladatokat végezzük a munkánk során, mint azt korábban tettük. Hiszen a mesterséges intelligencia egyfajta kiegészítésként majd a kezünk alá fog tudni dolgozni az egyes feladatokban. A felszabaduló energiákat, valamint időt pedig magasabb hozzáadott értékű feladatok végzésére tudják majd fordítani a munkatársak. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet szerint is az elmúlt 30 év technológiai fejlődése ellenére a munkavállalók száma a Földön egymilliárd fővel bővült. A generatív mesterséges intelligencia nem csak hatékonyabbá teheti a vállalatok működését, de enyhíthet a munkaerőhiánnyal küzdő területek leterheltségén is, mint például a programozók és szoftverfejlesztők. Azonban bármilyen implementáció is történik egy vállalatnál, az adott területen dolgozó kollégákat időben fel kell majd készíteni a változásra, átmenetre. A hosszú távú sikerhez elengedhetetlenné válik, hogy a következő években a munkavállalók számára megfelelő oktatás keretében biztosítsák, hogyan tudják a legtöbbet kihozni az MI-alapú megoldások használata közben. A Forbes magazin összegzése szerint a mesterséges intelligencia korában is fontosak lesznek az olyan készségek megléte az emberekben, mint például megtanulni odafigyelni, kiválóan prezentálni, alkalmazkodóképességgel és érzelmi intelligenciával rendelkezni, nonverbális kommunikációt fejleszteni, illetve felelősségteljesen viselkedni. Ennek fényében a vállalatoknak egy komplex megoldást kell találniuk, hogyan egyesítik a technológiai megoldást és alakítják át a meglévő emberi erőforrásukat egyszerre, miközben a minőség és a termelékenység legalább változatlan marad.

Felhasznált források:

[1] https://seo.ai/blog/how-many-users-does-chatgpt-have

[2] https://www.imf.org/en/Blogs/Articles/2024/01/14/ai-will-transform-the-global-economy-lets-make-sure-it-benefits-humanity

[3] https://www.ey.com/en_us/workforce/work-reimagined-survey

[4] https://www.ey.com/en_us/workforce/work-reimagined-survey

[5] https://www.ilo.org/global/about-the-ilo/newsroom/news/WCMS_890740/lang–en/index.htm

[6] https://www.weforum.org/agenda/2024/02/artificial-intelligence-ai-jobs-future/

[7] https://www.ilo.org/global/about-the-ilo/newsroom/news/WCMS_890740/lang–en/index.htm

[8] https://www.statista.com/statistics/1450727/key-benefits-genai-organizations-worldwide/

[9] https://think.ing.com/articles/generative-ai-investment-economic-growth/

[10] https://think.ing.com/articles/generative-ai-investment-economic-growth/

[11] https://www.edelman.com/sites/g/files/aatuss191/files/2024-03/2024%20Edelman%20Trust%20Barometer%20Key%20Insights%20Around%20AI.pdf?utm_source=www.therundown.ai&utm_medium=newsletter&utm_campaign=u-s-tests-chatgpt-for-military-strategy

Külső senior elemző | Megjelent írások

Nándor a Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott pénzügy mesterszakon. Több mint nyolc év munkatapasztalattal rendelkezik multinacionális vállalatoknál, főleg pénzügyi és stratégiai tanácsadási területeken. Mélyreható tapasztalattal rendelkezik iparági és stratégiai elemzések készítésében. Elemzéseiben főként a digitális transzformációra, pénzügyi és energetikai szektorokra koncentrál.

Iratkozzon fel hírlevelünkre