☀️ A világ országaiban rekordmagas hőmérsékletek voltak tapasztalhatók az elmúlt hetekben. A szélsőséges hőség a gazdaságokra is hatással van, a hőhullámok több ezer milliárd dollárba kerültek a világgazdaságnak. A következő cikkünkben arra a kérdésre keressük a választ, hogy az extrém forróságnak milyen negatív gazdasági hatásai lehetnek? A kutatók milyen megoldásokat javasolnak a további kedvezőtlen tendenciák megállítása érdekében? Magyarországon milyen lépések történtek ezen célok megvalósítására?
🌡️ A hőhullámok és a gazdaság
🗺️ A kutatók megállapították, hogy míg a szélsőséges hőesemények okozta gazdasági veszteségek átlagosan az egy főre jutó bruttó hazai termék 1,5%-át tették ki a világ leggazdagabb térségeiben, addig az alacsony jövedelmű régiók az egy főre jutó GDP 6,7%-ának megfelelő veszteséget szenvedték el évente. A trópusi régiókat sújtotta a legtöbb bevétel kiesés a szélsőséges hőség egyre gyakoribbá válásával, az Egyesült Államok és Európa délebbi részei ennél kevésbé kitettek a negatív hatásoknak, miközben a magas szélességi fokú régiók pedig gazdaságilag nyernek vele, mivel alaphőmérsékletük túl hideg az optimális növekedéshez. Általában a trópusi régiók alacsonyabb jövedelműek, és a leginkább szenvednek a megnövekedett szélsőséges hőmérséklettől. Ilyen módon a globális felmelegedés a jövedelmi egyenlőtlenségek fokozódásához is hozzájárul.
🥵 A kutatási eredmények megerősítik azt a tényt, hogy az emberek manapság rosszul alkalmazkodnak a szélsőséges hőséghez, még a meleg éghajlati öveken is. Az adaptációt a magas jövedelmű régiókban gyakran a beltéri helyiségek légkondicionálása jelenti. Az alacsony jövedelmű régiókban az alkalmazkodás elsősorban viselkedési jellegű, beleértve: az árnyékban való pihenést, több víz fogyasztását és a nem szabadtéri munkára való áttérést, amikor csak lehetséges. Vannak azonban fiziológiai küszöbértékek, amelyek az emberek és a mezőgazdaság szélsőséges hőhatásának esetében is érvényesülnek, és amelyek megkérdőjelezik a viselkedési adaptáció hatékonyságát. A kutatási eredményeink azt mutatják, hogy az eddigi akklimatizáció nem volt elégséges a szélsőséges hőség negatív hatásainak kiküszöbölésére, és hangsúlyozzák az éghajlatváltozás mérséklése mellett további beruházások szükségességét.
❓ Miben nyilvánulnak meg a negatív gazdasági hatások?
📉 A tartós hőhullámok konkrét negatív hatásai közé sorolható, hogy a hosszan tartó nagy hőség több kórházi látogatást eredményez, megterhelve az egészségügyet. Emellett az ilyen időszakokban az építőipar és a mezőgazdaság termelékenysége hirtelen csökken. A mezőgazdasági hozamok várakozáson alul maradnak, és akár az infrastruktúra közvetlen károsodása is bekövetkezhet. Az alkalmazottak kevésbé termelékenyek a meleg időben, még akkor is, ha benti munkát végeznek. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) előrejelzése szerint 2030-ra a hőhullámok világszerte több mint 2% -kal csökkenthetik a ledolgozott órák számát. Ez 80 millió teljes munkaidős állásnak felel meg, és 2,4 ezer milliárd dolláros költséggel jár. Továbbá a hőhullámok az energiafogyasztást is rendkívüli mértékben növelik. Előrejelzések alapján 2100-ra a légkondicionálás nagyobb léptékű használata globálisan 83%-kal növelheti a lakossági energiafogyasztást. Az ördögi kört erősíti, hogy ez az energia fosszilis tüzelőanyagokból származik, ami felerősítheti azokat a hőhullámokat, amelyek a nagyobb keresletet okozták.
💡 A kutatók szerint a tiszta energiaforrásokra való átállás felgyorsítása létfontosságú. Az úgynevezett „városi zöldítésnek” is vannak előnyei, ahol több fa és egyéb növényzet segíthet a városok hőmérsékletének szabályozásában. Egyéni szinten fontos a levegő áramlásának fenntartása a helyiségekben és épületekben, csakúgy, mint a megfelelő mennyiségű víz fogyasztása.
❓ Milyen lehetőségek vannak a tiszta energiaforrások használatára?
🇪🇺 A megújuló energiaforrások aránya a 2021-es energiatermelésben 19,2%-ról, 22%-ra emelkedett 2022-ben. Eközben a 2022 során a nukleáris energia volt az, amely a legnagyobb arányban, 4,5%-ponttal esett vissza. Miközben 2022 nyarán az Európai Unió tiszta energiaforrássá nyilvánította a földgáz mellett az atomenergiát is, annak alacsony károsanyag-kibocsátási szintje miatt. A nukleáris energia csökkenésével az Európai Unió kiszolgáltatottabb lett a külső forrásból származó, importált energiahordozóknak, közöttük a fosszilis energiahordozóknak, így például a szén aránya is emelkedett 2022 során az európai energiatermelésben. Korábbi elemzésünkben arra is rámutattunk, hogy ahhoz, hogy az Európai Unió elérje 2030-as klímasemlegességi céljait, legalább 40%-ra kellene növelni a megújuló energiaforrások részarányát az európai energia-összetételben, vagyis megközelítőleg a jelenlegi érték kétszeresére. Amennyiben a nukleáris energia is a részét képezné klímacéloknak, úgy az Unió jelentős beruházásokat, közel 130 milliárd eurót takaríthatna meg a várható átállás során. Ráadásul a nukleáris energia a legmegbízhatóbb energiatermelési mód, háromszor olyan hatékony, mint a nap- vagy szélenergia.
🇭🇺 Ugyanakkor a megújuló energia bővülése szintén elengedhetetlen a klímasemlegességi célok megvalósítása érdekében. Magyarország esetében napenergia-kapacitás egy év alatt a harmadával, míg öt év alatt közel tizenkétszeresére növekedett. 2022-ben hazánkban az üzembe helyezett napelemek már meghaladták a négyezer megawatt kapacitást. A növekvő termelést főként a napenergia húzta, amely a harmadik legnagyobb aránnyal rendelkezik az energiamixünkben. Ugyanakkor a hazai villamosenergia-termelés közel felét továbbra is a Paks atomerőmű biztosítja, amely kapacitás a Paks 2 projekt révén a következő évtized elejére mintegy 2400 megawattra bővülhet. Ez a károsanyag-kibocsátás csökkenése mellett tovább erősíti Magyarország energetikai függetlenségét az importált energiák terén. A hazai tendencia összecseng a nemzetközi trendekkel, Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA) adatai alapján 2022-ben 3,9%-kal bővült az atomenergia-termelés. Ahogyan arról korábbi cikkünkben beszámoltunk, a jövőben a fúziós energiatermelés lehet a fejlődés egyik meghatározó iránya. Ez az energiatermelési mód képes lehet a jelenlegi atomerőművek teljesítményének többszörösét produkálni.
❓ Hogy állunk a zöldítéssel?
🌳 Magyarországon az erdősítés tekintetében is történik előrelépés. A kormány 50 ezer hektár új erdő telepítését tervezi Magyarországon 2027-ig. A jelenleg hatályos erdősítési tervek hozzájárulnak ahhoz a hosszabb távú, 2030-ig megvalósítandó célhoz, miszerint a magyarországi erdők aránya 22%-ról 27%-ra bővülhet 2030-ig. Az erdőtelepítés célja a klímaváltozás csökkentése, a levegő minőségének javítása, a talaj erodálódásának megállítása, élőhely teremtése az állatoknak. Az erdők képesek ellensúlyozni a szén-dioxid-kibocsátást, és szabályozzák a helyi klímát.
💾 Az eredeti cikk itt, itt, itt és itt olvasható.
📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:
https://www.oeconomus.hu/oecofocus/a-hideg-gazdasagtana/
https://www.oeconomus.hu/irasok/terkepen-europa-gazimportja-i-honnan-erkezett-a-gaz/
https://www.oeconomus.hu/irasok/az-energiaatmeneten-tovabb-gyorsit-az-energiavalsag/
https://www.oeconomus.hu/oecoglobus/ennyit-erne-kihagyni-az-atomenergiat/
https://www.oeconomus.hu/oecofocus/a-fak-titkos-elete-50-ezer-hektarral-nohet-magyarorszagon-az-erdos-teruletek-aranya-2027-ig/
Németh Viktória makroökonómiai elemző és külpolitikai szakértő. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott nemzetközi tanulmányok szakon. Jelenleg a Pécsi Tudományegyetem PhD hallgatója. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Pénzügyminisztériumnál, a Magyar Nemzeti Banknál és az Magyar Kereskedelmi Banknál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja.
