Categories
Írások

2022 az európai gázfelhasználás átalakulásának éve volt

2022-ben teljes fordulat következett be abban, hogy az Európai Unió milyen mennyiségben használja a földgázt, és honnan szerzi be azt. Európa a világ legjelentősebb gázimportőre, amely az elmúlt éven leépítette kapcsolatait legnagyobb beszállítójával, Oroszországgal. Felmerül a kérdés, mely ország lett az Európai Unió első számú beszállítója? Milyen más energiahordozókkal tudja Európa kiváltani a földgázt? 

Magyarország esetében kedvező tényező, hogy az európai uniós földgáz tárolási lehetőségeket meghaladó kapacitásokkal rendelkezik. További pozitívum, hogy 2023 során hazánk a között a négy tagállam között lesz, ahol bővülhet a saját a saját földgáz kitermelés aránya. Európai szempontból fontos tényező az is, hogy azok az országok, ahova még érkezik a vezetékrendszeren keresztül földgáz Oroszországból, a következő időszakban is fenntartsák beszerzéseiket, ugyanis ez a mennyiség enyhítheti a 2023-ra prognosztizált európai hiányokat.

Szerző: Németh Viktória

Loader Loading...
EAD Logo Taking too long?

Reload Reload document
| Open Open in new tab

Letöltés [1.09 MB]

Hogyan változott a földgáz szerepe az európai energia felhasználásban 2022-ben?

Az Eurostat 2023 májusában publikált, legfrissebb adatai alapján 2022-ben az EU belföldi földgázkereslete 13,2%-kal csökkent 2021-hez képest (Eurostat, 2023a). A változásban külső és belső tényezők is szerepet játszottak, átalakult az export szerkezete, és csökkent a gáz felhasználása. Eközben más energiahordozók aránya emelkedett. Az EU földgázfogyasztása 17,7%-kal mérséklődött a 2022 augusztusa és 2023 márciusa közötti időszakban a 2017 és 2022 közötti azonos hónapok (augusztus-március) átlagos gázfogyasztásához képest. Így az utóbbi adat megfelel az európai uniós célkitűzésnek, miszerint 15%-kal kellett visszafogni 2022 augusztusa és 2023 márciusa közötti a földgázfelhasználást az előző öt egymást követő év azonos időszakának átlagához képest (Eurostat, 2023b).

https://public.flourish.studio/visualisation/13735861/

1.ábra: Az Európai Unió földgáz fogyasztása2022-ben 13,2%-kal csökkent 2021-hez képest, míg a megelőző években fokozatosan emelkedett a felhasználás. Forrás: Eurostat, 2023b

Az egyes európai uniós államokat tekintve az uniós országok többsége elérte a 15%-os célt, a kivétel Írország (-0,2%), Szlovákia (-1,0%), Spanyolország (-10,8%), Lengyelország (-12,5%), Szlovénia (-13,8%) és Belgium (-14,5%), amelyek esetében kisebb csökkenést regisztráltak, valamint Málta (a legkisebb gázfogyasztó az összes gázt használó uniós tagállam közül), ahol 2022 augusztusa és 2023 márciusa között valójában 12,7%-os növekedés volt tapasztalható. A fogyasztás Finnországban (55,7%), Litvániában (40,5%) és Svédországban (37,2%) esett vissza a legnagyobb mértékben. A többi uniós országban pedig a gázfelhasználás mérséklése meghaladta a 15%-os célt, némelyikben jelentős mértékben (20% felett). Magyarországon is az európai uniós átlagot meghaladó mértékben, 20%-kal csökkent a gázfogyasztás.

  1. ábra: 2022-ben csupán egy európai uniós tagállamban emelkedett a gázfelhasználás, további ötben a csökkenés mértéke nem érte el a 15%-os uniós célt. Magyarország esetében 20%-os mérséklődést regisztráltak. Forrás: Eurostat, 2023b.

A 2022-es évet jellemző energiamix pontos összetételéről az Eurostat még nem közölt pontos adatokat. Ugyanakkor az energiatermelésre vonatkozó számok már ismertek, ez alapján 19,1%-ról 19,9%-ra emelkedett a földgáz aránya (Euromonitor, 2023). Eközben az európai áramfelhasználás 3%-kal csökkent.

Az előbbi adatokból arra következtethetünk, hogy a földgáz súlya az energiamixben (teljes felhasználás) csökkent, azzal együtt is, hogy az aránya emelkedett az energia előállításban. A földgáz a villamosenergiatermelésben, az iparban és a fűtésben is szerepet játszik. Ilyen módon az energiamixben nagyobb a súlya, mint amekkora szerepet játszik az energia előállításban. Az Európai Bizottság adatai alapján a gáznak körülbelül 26%-át az energiatermelési ágazatban (beleértve a kapcsolt hő- és villamos energia erőműveket is), és körülbelül 23%-át az iparban használják fel. A fennmaradó hányad nagy részét a lakossági és szolgáltatási szektorban használják, főként épületek fűtésére (Európai Bizottság, 2023).

https://public.flourish.studio/visualisation/13737593/

  1. ábra: Az elmúlt évtizedben az európai uniós országok energiatermelésében fokozatosan csökkenni kezdte az atomenergia arányát, amely trend 2022-ben felgyorsult. Eközben a földgáz aránya fokozatosan emelkedett 2015-ig, azóta lényegében stagnál. A megújuló energia részesedése szinte töretlenül emelkedett ugyanebben az időszakban. Az egyéb energiatermelési módok részesedése stagnált. Míg a szén aránya 2020-ig mérséklődött, majd az elmúlt években újra növekedésnek indult. Forrás: Euromonitor, 2023.

Más energiahordozók arányának változása

2022 során a nukleáris energia volt az, ami a legnagyobb arányban 4,5%-ponttal esett vissza. Így az összes többi energiahordozó, közöttük a földgáz jelentősége is nőtt az energiatermelésben. Nem csupán a megújuló, de a fosszilis energiahordozók aránya is emelkedett. A szén felhasználása fűtés és áram előállítására 6%-kal bővült 2021-ről 2022-re. A szinte teljes mértékben EU-n kívüli importból származó kőolaj kereslete 2%-os növekményt mutatott (Eurostat, 2023c). A megújuló energiaforrások aránya a 2021-es energiatermelésben 19,2%-ról (Eurostat, 2023c), 22%-ra emelkedett 2022-ben. Ezzel először haladta meg a földgáz arányát a megújuló energia (Euromonitor, 2023). Ugyanakkor érdemes látni azt is, hogy a nukleáris energia csökkenésével az Európai Unió kiszolgáltatottabb lett a külső forrásból származó, importált energiahordozóknak, közöttük a földgáznak is.

Hogyan alakult az európai gázfogyasztás?

A partnerországok átalakulása is lezajlott 2022-ben, jelentős fordulat következett be. Oroszország 40%-ot meghaladó részesedése éves átlagban 15%-ra csökkent. Így 2022-ben a legnagyobb partner Norvégia 24,4%-os aránnyal rendelkezett, majd a második Oroszország (15,3%), a harmadik az Egyesült Államok (9,8%) és a negyedik Algéria (8,3%) volt (Eurostat, 2023a).

https://public.flourish.studio/visualisation/13740461/

  1. ábra: Európai Unió földgázimportja szinte az összes partnerország irányából emelkedett, miközben Oroszország részesedése 2022-ben lényegesen mérséklődött. Forrás: Eurostat, 2023a.

Vezetékes földgáz

A földgáz energiafelhasználáson belüli visszaesése az Oroszországgal szembeni gazdasági intézkedések eredménye, amely mellett olyan események is hozzájárultak a csökkenéshez, mint az Északi Áramlat felrobbanása. Az orosz vezetékes gáz részesedése az uniós importból a 2021. évi 41%-ról 2022 szeptemberére mindössze 9%-ra zsugorodott (Európai Bizottság, 2022). Ilyen módon az Európába vezetéken érkező földgáz aránya 72%-ról 68%-ra csökkent éves átlagban.

Az Európai Unióba irányuló orosz vezetékes gázszállítások 2023-ban 25 milliárd köbméterre mérséklődhetnek, amennyiben 2022 év végéhez képest nem történik változás a kapacitások kihasználtságában. Ez kevesebb mint a fele annak a 60 milliárd köbméternek, amelyet 2022 egészében megvalósult. Már a 2022-es mennyiség is kevesebb mint a fele volt a 2021-ben szállított mennyiségnek. Így az Európába szállított vezetékes orosz gáz két év alatt negyedére zsugorodott.

Ezzel egyidőben 2023-ban nem várható érdemi változás a más országokból érkező vezetékes importban. Ugyan a nem orosz vezetékes szállítók korlátozott felfelé irányuló potenciállal rendelkeznek, de már 2022-ben mind Azerbajdzsán, mind Norvégia közel a maximális kapacitásának megfelelő mennyiséget exportált. Algéria esetében egyes gázmezők fejlesztésével korlátozott javulás várható. Összességében a nem orosz vezetékes szállítások várhatóan kevesebb mint 1%-kal növekednek 2023-ban az előző évhez képest. Az Egyesült Királyságból származó nettó csővezeték-import várhatóan a szint közelében marad.

Az LNG kapacitások korlátai miatt – a Nemzetközi Energiaügynökség álláspontja alapján – az Oroszországból többek között hazánkba érkező vezetékes kapacitás fenntartása lehet szükséges, ahhoz, hogy Európa számára elégséges gázmennyiséget biztosítsák (IEA, 2023a).

LNG

A cseppfolyósított földgáz (LNG) jelenleg kulcsfontosságú ellátási forrás, amely az EU teljes nettó gázimportjának már 32%-át tette ki 2022 szeptemberére (Európai Bizottság, 2022). Ez 4%-pontos növekedés a 2021-es 28%-hoz viszonyítva (Di Bella et al., 2022). Így 2022-ben az Európai Unió már 130 milliárd köbméter LNG-t importált. A 2023-as növekedési potenciált befolyásolja, hogy milyen mértékben nő az LNG globális piaca, illetve, hogy milyen Európán kívüli kereslet lesz a termékre. Várhatóan a kínai gazdaság zéró-Covid politika utáni újranyitásával az ázsiai kereslet is fokozatosan emelkedik. Az Európai Unió egésze 2023 végéig várhatóan 40 milliárd köbméter LNG-importkapacitással bővül (IEA, 2023b). Eközben a Nemzetközi Energiaügynökség adatai alapján 2023-ban mindössze 23 milliárd köbméterrel nőhet a cseppfolyós földgáz mennyisége a nemzetközi kereskedelemben (IEA, 2023a). E tényezők együttese kereslet-kínálati súrlódásokat okozhat a következő, 2023-24-es télre való felkészülés időszakában, ami az árak emelkedéséhez vezethet. Ugyanakkor a 2022 augusztusi kiugró értékektől elmaradhat a 2023-as csúcs.

Az Európai Bizottság adatai alapján 2022 januárja és szeptembere között az EU-ba irányuló legnagyobb LNG-exportőrök az Egyesült Államok (44%), Oroszország (17%) és Katar (13%) voltak. Az Egyesült Államok egyre fontosabb szerepet játszik az EU gázellátásában. 2022. március végén az EU és az USA közös nyilatkozatot fogadott el az LNG-kereskedelem növeléséről, 2022-ben az előző évhez képest további 15 milliárd köbméter LNG importjáról szólt. Ezt a célt 2022. augusztus végén, 4 hónappal a tervezés előtt sikerült elérni (Európai Bizottság, 2023).

A rugalmasság egyre fontosabb elem lesz a földgáz nemzetközi kereskedelmében, ez azt jelenti, hogy az LNG egyre inkább teret hódít, mind az EU gázbeszerzéseiben, mind az exportáló országok kínálatának esetében. Utóbbi tényező azt jelenti, hogy a földgázzal rendelkező országok is igyekeznek bővíteni LNG-kapacitásaikat, a növekvő kereslet kielégítésére.

2022 első felében az Egyesült Államok lett a világ legnagyobb LNG-szállítója, exportjának 64%-a az EU-ba irányult 2022-ben. Az Európába irányuló amerikai LNG-export 141%-ra nőtt 2021-hez képest. Négy ország – Franciaország, az Egyesült Királyság, Spanyolország és Hollandia – vásárolta meg az Egyesült Államok Európába irányuló LNG-exportjának 74%-át. Az európai export növelése érdekében az Egyesült Államok háttérbe szorította korábbi partnereit. Ázsiába 46%-kal csökkent, míg a Latin-Amerikába irányuló szállítások 62%-kal estek vissza (Zaretszkaja, 2023). Az amerikai export átrendeződése szintén hozzájárult ahhoz, hogy a világ földgázkereskedelme 2022-ben jelentősen átalakult.

Az EU teljes LNG-importkapacitása jelentős, 157 milliárd köbméter, amely a kereslet körülbelül 40%-t képes fedezni (Európai Bizottság, 2023). Ez az arány bővülhet 2023 végéig 40 milliárd köbméternyi kapacitással (IEA, 2023b), amely még mindig az Európában felhasznált földgázgáz mennyiség felének fogadására alkalmas. Ugyanakkor ennél is szűkebb keresztmetszetet a kínálat bővülésének üteme jelent.

A következő évek trendjeit vizsgálva az LNG fogadására alkalmas kapacitások kiépülése is korlátokba ütközhet. Az Economist Csoport ábrája arra is ráirányítja a figyelmet, hogy az európai országok földrajzi adottságaiknál fogva korlátozott lehetőségekkel rendelkeznek az LNG beszerzésére. A tengerparttal nem rendelkező országok, mint Magyarország a szomszédos országokkal való együttműködés, és a közös infrastruktúra kiépítése révén juthatnak cseppfolyós földgázhoz.

  1. ábra: Az LNG nem képes teljes mértékben kiváltani Európa orosz földgáztól való függőségét. Forrás: Economist Intelligence Unit, 2022.

Az Energiaügyi Minisztérium a magyarországi gázkitermelést évi 1,5 milliárd köbméterről 2 milliárd köbméterre tervezi növelni. A megvalósítás 2023-ban a Sarkad térségében feltárt szénhidrogén-lelőhelyen, Nyékpuszta mezőn meg is kezdődött (MTI, 2023). Ilyen módon a akár 20%-a fölé is emelkedhet a saját forrásból származó nyersanyag aránya Magyarországon.

  1. ábra: 2022-ben csupán négy európai országban emelkedett a kitermelt földgáz mennyisége, miközben a felhasználás arányos termelés javult. Ennek oka, hogy az európai országok mérsékelték a földgáz felhasználását. Forrás: Eurostat, Eurostat, 2023a.

Gáztárolók töltöttsége

A 2022-23-as téli szezonnak az Európai Unió kiugróan magas tartalékokkal vágott neki, 91%-os szinten álltak a tárolók. Ez a szám lényegesen meghaladta a 2022 első felében elfogadott 80%-os arányt. Emellett kedvező tényező volt a tartalékok és fogyasztás szempontjából, hogy igen enyhe volt a 2022-23-as tél, így 10 milliárd köbméterrel mérséklődhetett az európai gázigény a szezonban (IEA, 2023b). A töltöttségi szint a szezon végén is megközelítette az 50%-ot, ami rekord magas aránynak számított. Ilyen módon 2023 tavaszán már a tartalék szint emelkedése következhetett be.

Ugyanakkor fontos azt is szem előtt tartani, hogy az európai uniós országok tárolókapacitásai, illetve fogyasztás arányos tárolókapacitásai igen eltérően alakulnak. Magyarország kedvező helyzetben van, a jelenleg eltárolt gázmennyiség fogyasztás arányosan az ötödik legnagyobb az EU-ban a GIE (Gas Infrastructure Europe) adatai alapján (GIE, 2023).

  1. ábra: Az európai gáztárolók töltöttsége rekord magas szinteken alakult 2022-23 telén, aminek oka az európai országok nagyobb tartalékolási hajlandósága és a megszokottnál enyhébb téli időjárás. Forrás: GIE, 2023.

Hogyan változott az európai gázimport mennyisége és a partnerországok súlya?

Az EU teljes földgázimportja 6,6%-kal csökkent 2022-ben. Ugyanakkor voltak olyan tagállamok, ahol emelkedett a gáz-behozatal. A legjelentősebb növekedés 2021-hez képest a fő importőrök, (vagyis a legalább 1 000 000 terajoule-t importáló országok) közül Belgiumban (51,2%), Franciaországban (22,2%) és Hollandiában (7,8%) volt megfigyelhető, míg a legnagyobb csökkenést Csehországban (40,3%), Ausztriában (23,5%) és Németországban (13,5%) regisztrálták. Azon országok esetében, ahol hirtelen megemelkedett az import mennyisége, tartalékolás történt. Magyarország esetében kismértékben emelkedett az import, ezzel az EU-átlaga körüli arányt mutatott, a 13. volt a tagországok között (Eurostat, 2023a).

Az Eurostat adatai alapján 2022-ben az EU földgázimporttól való függőségi rátája 97% volt, a 2021-es 83,1% után. Az EU saját földgáztermelése azzal együtt is csökkent, hogy folyamatosan mérsékelte az importot legnagyobb földgázbeszállítójától, Oroszországtól (Eurostat, 2023a).

Konklúzió

2023-ban összességében 57 milliárd köbméter földgáz hiányozhat az Európai Unió földgázszükségletéből, amelyből az eddigi intézkedések mintegy 30 milliárd köbmétert tudtak pótolni. Ugyanakkor a Nemzetközi Energia Ügynökség elemzése szerint gázpiacon várható kereslet-kínálati súrlódások miatt szükség lesz az energiahatékonyság növelésére és az energiafelhasználás további diverzifikációjára, így például a megújuló energia további terjedése mellett a nukleáris kapacitások bővülő pályára állítására (IEA, 2023b).

A következő években mind Európában, mind a nemzetközi piacon az LNG felértékelődése és térhódítása várható. Ilyen módon rugalmasabbá és diverzifikáltabbá válhat földgáz piaca. Ugyanakkor a földrajzi adottságok (tengeri kikötőtőtől való elzártság) és az exportáló országok kapacitás korlátai miatt ez az átalakulás nem válthatja ki teljes egészében a vezetékes gázt.

A földgáz világpiacán végbement átrendeződés legnagyobb nyertese az Egyesült Államok lett. Ugyanakkor az amerikai LNG-t importáló országok köre koncentráltabb lett, mivel ázsiai és dél-amerikai partnerei helyett a legnagyobb európai országok kiszolgálására törekedett.

Magyarország esetében kedvező tényező a 2023-24-es téli időszakot megelőzően, hogy az európai uniós földgáz tárolási lehetőségeket meghaladó kapacitásokkal rendelkezik. Ezt erősíti, hogy a megelőző téli időszak a megszokottnál enyhébb volt, és a tárolók töltöttségi szintje a korábbiaknál lassabban apadt. További pozitívum, hogy 2023 során Magyarország a között a négy tagállam között lesz, ahol bővül a saját a saját földgáz kitermelés aránya. Európai szempontból fontos tényező az is, hogy azok az országok, ahova még érkezik a vezetékrendszeren keresztül földgáz Oroszországból, továbbra is fenntartsák beszerzéseiket, ugyanis ez a mennyiség enyhítheti a 2023-ra prognosztizált hiányokat.

Felhasznált források

  • Európai Bizottság: 2022 State of the Energy Union report highlights challenges. (2022) https://commission.europa.eu/news/2022-state-energy-union-report-highlights-challenges-2022-10-18_en
  • Európai Bizottság: Liquefied natural gas. (2023) https://energy.ec.europa.eu/topics/oil-gas-and-coal/liquefied-natural-gas_en
  • Euromonitor: Europe: Renewables in 2022 in five charts – and what to expect in 2023. (2023) https://www.energymonitor.ai/tech/renewables/europe-renewables-in-2022-in-five-charts-and-what-to-expect-in-2023/
  • Eurostat: Natural gas supply statistics. (2023a) https://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php?title=Natural_gas_supply_statistics#Supply_structure
  • Eurostat: EU gas consumption decreased by 17.7%. (2023b) https://ec.europa.eu/eurostat/web/products-eurostat-news/w/DDN-20230419-1
  • Eurostat: Energy statistics – latest trends from monthly data. (2023c) https://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php?title=Energy_statistics_-_latest_trends_from_monthly_data
  • GIE: ASGI storage inventory. (2023) https://agsi.gie.eu/
  • IEA: Baseline European Union gas demand and supply in 2023. (2023a) https://www.iea.org/reports/how-to-avoid-gas-shortages-in-the-european-union-in-2023/baseline-european-union-gas-demand-and-supply-in-2023
  • IEA: How to Avoid Gas Shortages in the European Union in 2023. (2023b) https://www.iea.org/reports/how-to-avoid-gas-shortages-in-the-european-union-in-2023/executive-summary
  • Di Bella, Gabriel – Flanagan, Mark – Foda, Karim – Maslova, Svitlana – Pienkowski,
  • Alex – Stuermer, Martin – Toscani, Frederik Natural: Gas in Europe – The Potential Impact of Disruptions to Supply (2022). IMF Working Papers. WP/22/145. https://www.imf.org/-/media/Files/Publications/WP/2022/English/wpiea2022145-print-pdf.ashx
  • Zaretszkaja, Victoria: Europe was the main destination for U.S. LNG exports in 2022. (2023). https://www.eia.gov/todayinenergy/detail.php?id=55920
Senior kutató | Megjelent írások

Németh Viktória makroökonómiai elemző és külpolitikai szakértő. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott nemzetközi tanulmányok szakon. Jelenleg a Pécsi Tudományegyetem PhD hallgatója. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Pénzügyminisztériumnál, a Magyar Nemzeti Banknál és az Magyar Kereskedelmi Banknál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja.

Iratkozzon fel hírlevelünkre