Categories
OecoBright

Áttörés az atomenergiában – közelebb kerültünk a fúziós atomenergiához?

🌊 Az európai energiaválság újabb lendületet adott a megújuló energiaforrások alkalmazásának. A megemelkedett energiaárak több tucat projekt elindítását eredményezték, ugyanakkor a klímasemlegesség eléréséhez más alternatíva is szükséges az időjárástól nagymértékben függő megújuló energiaforrásokon kívül. A jövőben ezt a szerepet töltheti be a fúziós atomenergia, amely kedvezőtlen időjárási viszonyok mellett is stabil energiaáramlást képes biztosítani. Ehhez elengedhetetlen mérföldkő a tavaly decemberben megvalósított technológiai áttörés, illetve további kutatások, fejlesztések támogatása. Cikkünkben a fúziós atomenergiai áttörést, a jelenlegi reaktorok helyzetét és a jövőbeli kilátásokat vesszük górcső alá.

☢️ Az atomenergia helyzete

🏭 A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA) adatai alapján tavaly mintegy 438 atomerőmű üzemelt világszerte, melyek összesen több mint 2447 terawattóra energiát termeltek. Az előző évhez viszonyítva ez 3,9 százalékpontos növekedést jelent. Ezek az erőművek a világ energiaszükségletének közel 16 százalékát biztosították. Országokra lebontva, az atomreaktorok kitettsége a teljes energiatermelésből Franciaországban a legmagasabb, ahol az ország energiaszükségletének mintegy 77 százalékáért felelnek a reaktorok. Ezt követi Litvánia 73,7 százalékkal, majd Belgium 56 százalékkal. Hazánkban a KSH adatai alapján ez az érték 42 százalék.

Bár az atomenergia nagyon hatékony módja az energiatermelésnek, több árnyoldala is van. A termelt radioaktív hulladékok kezelése rendkívül bonyolult és költséges, valamint a biztonsági protokoll betartása gyakori karbantartási folyamatokat idéz elő, amelyek hosszú leállásokat eredményeznek. A tavalyi évig Franciaország Európa egyik legnagyobb energiaexportőre volt az atomenergiának köszönhetően. Ugyanakkor az előző év során állandó leállásokkal küzdött a sztrájkok és a karbantartások miatt. November elején az országban található 56 reaktor közül majd fele nem üzemelt. Ennek okán a nukleáris energiatermelés 22 százalékponttal alacsonyabb volt, mint az elmúlt öt év átlaga az év ezen időszakában. Az erőművek leállítása a dolgozók elégedetlensége mellett ugyanakkor egy fő indokra vezethető vissza. A reaktorok többsége az 1980-as és 2000-es évek elején épült azonos technológiákat követve. Ebből kifolyólag az egyik erőműben felmerülő rendellenesség további reaktorok felülvizsgálatát és karbantartását eredményezi. Az utolsó figyelemre méltó korróziós hiba 16 reaktor egyidejű leállítását eredményezte. A franciaországi példa alapján látható, hogy a hagyományosan elterjedt maghasadásos technológiának különböző hátrányai vannak, amelyeknek számottevőek a költségei. A közeljövőben erre nyújthat részleges megoldást a környezetkímélőbb fúziós technológia.

☀️ A fúziós energia

📚 A fúziós energia nem tekinthető újdonságnak. A kutatások egészen az 1950-es évek elejéig nyúlnak vissza, a probléma az a technológiával, hogy a felhasznált energia mindeddig több volt, mint a teszt során előállított mennyiség. A folyamat során két vagy több atom összeolvasztásával nyernek ki felhasználható energiát, amely sokkal hatékonyabb és kevésbé szennyező módszernek bizonyul, mint az atomerőművekben alkalmazott hasadásos eljárás. Ugyanakkor a fúziós reakció eléréséhez nagymértékű energiafelhasználás szükséges. Európában több mint 40 éve működő Joint European Torus (JET) 2021 decemberében kontrollált fúziós reakciót hozott létre, azonban a kísérlet során háromszor annyi energiát alkalmaztak, mint amennyit a kutatás eredményezett. Tavaly decemberben azonban az amerikai energiaügyi minisztérium kutatói nettó energianyereséget értek el a fúziós reakció tesztelése során, amely meghozta az áttörést az ágazatban. A teszt során felhasznált speciális lézerrel elérték, hogy a fúziós reakció 3,15 megajoule energiát termelt, amely közel 50 százalékkal több, mint a folyamat során felhasznált energiamennyiség. Annak ellenére, hogy a kereskedelmi felhasználás és a fúziós erőművek megépítése még számtalan technológiai kihívást jelent, az áttörés lehetőséget nyújt a szén-dioxid, valamint radioaktív hulladék nélküi energiatermelésre. Ezt tükrözi a projektbe áramló hatalmas mennyiségű magán és állami támogatás, amely az áttörést követően várhatóan tovább növekszik.

❓ Merre tovább?

🧬 A jövőre vonatkozó várakozások szerint a fúziós energiatermelés képes lehet a jelenlegi atomerőművek teljesítményének többszörösét produkálni. A hatékonyság növelése mellett kiemelt mértékben hozzásegítheti a nemzeteket a kitűzött környezeti célok elérésében. Az ukrán-orosz háború által kiváltott energiaválság következtében több szénerőművet újra üzembe helyeztek, amely ellentmond többek között az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) 2050-re kitűzött klímasemleges törekvéseinek. A megújuló energiaforrások telepítése mellett a fúziós technológia stabil energiaellátást képes biztosítani a kedvezőtlen időjárás mellett és képes lenne csökkenteni az energiafüggőséget. Továbbá a széleskörű elterjesztést követően az erőművek olcsó energiatermelése hozzájárulhatna a szegényebb országok felzárkózásához, amely növelné a gazdasági hozzájárulásukat.

👍 Ha tetszett a poszt, kérjük, támogasson minket azzal, hogy kedveli vagy követi az Oeconomus oldalt. Naponta jövünk új tartalommal.

📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:

https://www.oeconomus.hu/oecobright/az-energiaarak-szempontjabol-mi-a-kedvezobb-a-liberalizalt-piac-vagy-ha-az-energiaszektor-strategiai-iparag-oecobright/

https://www.oeconomus.hu/oecoglobus/%f0%9f%8c%8e-2023-varhato-esemenyei-oecoglobus/

Junior elemző | Megjelent írások

Gergő a Corvinus Egyetem alkalmazott közgazdaságtan szakon diplomázott. Több mint három év munkatapasztalattal rendelkezik állami ügynökségeknél. Elemzéseiben főként makro-, mikrogazdasági, illetve pénzügyi szektorra fókuszál.

Iratkozzon fel hírlevelünkre