Loading...
Hol tart ma Kína?
Ma egy gyarapodó, nyüzsgő, egymilliárd-négyszázmillió lelket számláló nemzet képe tárul elénk. Az ország iparának és kereskedelmének ereje immáron döntő jelentőségű a világgazdaság működése szempontjából. Kína 2012-ben vált a legnagyobb külkereskedelmi forgalmat bonyolító országgá, ma az összes állam kétharmada számára a világ műhelye az első számú export-import partner. A világ tíz legforgalmasabb kikötőjéből hét Kínában található, amelyek kiszolgálják a roppant keresletet. [1] 2015-ben vásárlóerő-paritáson számolva Kína lett a világ legerősebb gazdasága. 24 óra alatt 80 ezernél is több gépjármű gurul le a futószalagokról, 5 milliárd dollárnyi árut adnak el online és mintegy 300 millió küldeményt kézbesítenek. Kína hajtotta végre a világ leghatékonyabb nélkülözést felszámoló politikáját, mintegy 800 millió ember került a nemzetközi szegénységi küszöb (1,9 USD/nap jövedelem) fölé négy évtized alatt. [2] A rohamtempóban gyarapodó középosztály és az óriási vásárlóerő jelzi Kínában a növekvő jólétet. 800-nál is több dollármilliárdos származik Kínából, számuk meghaladja az egyesült államokbeliekét, ők világszerte vállalkozásokba és tulajdonszerzésbe fektetik a vagyonukat. [3] Gyorsvasúti hálózatának hossza meghaladja az Egyenlítőt és a Lisszabon-Moszkva távolságot együttvéve. [4] Az innovációt tekintve pedig számos életterületen vették át a vezetést a kínai vállalatok a legfejlettebb technológiákba történő masszív invesztálással. Több, mint 4400 cég dolgozik mesterséges intelligencia-alapú megoldásokon, nem számítva az új energiatermelést, a robotikát, a biotechnológiát, az 5G-t és a 6G-t, az anyagtudományt, a kvantumtechnológiát. [5] Kína két és félmillió katonát számláló serege félelmetes, hadi kiadásokra csupán az Egyesült Államok költ nála többet (igaz, háromszor annyit). [6] A Mennyei Birodalom globális kitekintésű világhatalommá vált, amelyre a hegemón Amerikai Egyesült Államok kihívóként tekint.
A magyar-kínai diplomáciai kapcsolatok kezdetei
A Magyarország és Kína közötti kapcsolatok intenzitása egészen a legutolsó időkig igen alacsony volt, mert minden tekintetben óriási aszimmetria jellemzi a két ország viszonyát. A méretbeli és kulturális diszkrepancia állandó, a fejlettségbeli különbség pedig mindig is hullámzott a történelem során. Az ipari (és közlekedési) forradalom előtt Kína volt a világ egyik fő gazdasági-tudományos-kulturális centruma, amelyre a róla ismeretekkel rendelkező magyarok csodálattal tekintettek, majd Magyarország lépett fel a „fejlett Nyugat” és a modernitás képviselőjeként, napjainkra pedig Kína vált újra globális hatalommá, mi pedig kitörni igyekszünk a nyugati világban számunkra kiosztott félperifériális helyzetből.
Bár az első magyar utazók a 14. században jártak Kínában, az országról hiteles információk csak a 18. században jutottak el Magyarországra, nyugati közvetítéssel. Az első magyar, aki bizonyítottan eljutott Kínába, egy Magyarországi Gergely nevű szerzetes volt, aki 1341-ben egy pápai követség tagjaként Khanbalikban – vagyis Pekingben – magával a császárral is találkozott, a kínai mongol uralom végóráiban. Az ezt követő századokban – mivel a Török Birodalom lezárta a Távol-Keletre vezető utakat – a kapcsolat hosszú időre megszakadt. A következő ismert utazó a jezsuita Gruber János, II. Apafi Mihály erdélyi fejedelem udvari káplánja volt, ő 1658-ban szállt partra Makaóban. Benyovszky Móricz (1741–1786), kora egyik leghíresebb kalandora pedig, miután egy lopott hajóval megszökött a kamcsatkai orosz hadifogolytáborból, Taiwanon töltött néhány hetet, mielőtt továbbutazván Madagaszkár „királya” lett. Kőrösi Csoma Sándor (1784–1842) azért indult el Keletre, hogy felkutassa a magyarok őshazáját. Hosszas vándorlás után egészen Tibetig jutott, ahol az 1820-as években hosszú időt töltött különböző kolostorokban. Bár a magyarok őseinek nyomát nem találta meg, tibeti szótárával a tibetológia tudományának világszerte tisztelt megalapítója lett. Andrássy Manó (1821–1891) gróf a szabadságharc leverése után emigránsként bejárta Délkelet-Ázsiát, 1849-ben érintette Hongkongot, Makaót és Kantont is. A kiegyezés után Xántus János természettudós is részt vett az osztrák-magyar expedícióban, amely érintette Kínát, gyűjteménye a Néprajzi Múzeum alapjául szolgált. Az első szerződést a Monarchia és Kína között 1869-ben kötötték Pekingben, mely egy kereskedelmi és hajózási egyezmény volt. A Monarchia főkonzulátust nyitott Sanghajban, majd jóval később, 1897-ben a pekingi követség is megnyílt. Kína csak 1902-ben küldte el első diplomáciai képviselőjét Bécsbe.
A korszak legjelentősebb magyar expedícióját Széchenyi Béla gróf (1837–1908) – a „legnagyobb magyar” fia – vezette 1877 és 1880 között. Három társával – a világhírű földrajztudóssal, Lóczy Lajossal, Gustav Kreitner osztrák térképésszel és Bálint Gábor nyelvésszel – bejárta Kína nagy részét, ahol feltérképezték a Jangce deltavidékét, Gansu, Qinghai és Yunnan tartományt. A Kínáról szóló földrajzi leírásaik évtizedekig alapvető jelentőségűnek számítottak. Széchenyi – a korban meglehetősen egyedülálló módon – felemelte szavát a gyarmatosítás barbár módszerei ellen. Lóczy Lajos számolt be először nyugaton az ősi Selyemút mentén fekvő Dunhuang barlangtemplomairól, mely a buddhista művészet világszerte híres galériája. Stein Aurél (1862–1943) magyar származású, de brit állampolgárságú felfedező 1907-ben ért a valaha virágzó kereskedelmi és vallási központba. Itt felbecsülhetetlen értékű leletekre bukkant, többek között a világ legrégibb nyomtatott könyvére, a 868. május 11-re datált Gyémánt szútrára. Szintén a magyarok őshazáját kutató Gróf Zichy Jenő 1898-ban járt Pekingben, azzal a céllal, hogy császári levéltárban felkutassa azokat az állítólagos Árpád-kori okleveleket, amelyeket Batu kán rabolt el Magyarországról.
1900-ban az Osztrák–Magyar Monarchia tagja volt a bokszerfelkelést leverő nyolchatalmi szövetségnek, az akcióban néhány tucat magyar katona vett részt. A Monarchia koncessziós területet szerzett Tianjin városában, itt és a shandongi Zhifu-ban konzulátust is nyitott. A magyarok emlékezete azonban hamar pozitívra fordult Kínában és először talán ekkor figyeltek fel ránk politikai aspektusban, de – mindenki meglepetésére – közel sem utoljára. 1908-ban találkozott a később híres kínai költővé váló Lu Xun Petőfi Sándor verseivel, melyekből sok ihletet merített munkássága során. A magyar költő számos versét fordította le, közülük a legkedveltebb a Szabadság, szerelem lett, mely azóta is kötelező érettségi tananyag Kínában. Egyébként Petőfi Sándor szobor Sanghajban és Pekingben is megtalálható. [7] A császárság bukása után kínai politikusok, erős emberek – köztük számos herceg – nyugati körútjuk során nálunk is tanulmányozták a modern hadiipart, például ellátogattak a csepeli Weiss Manfréd tölténygyárba is. 1917. augusztus 14-én Kína hadat üzent az Osztrák–Magyar Monarchiának, ezzel a diplomáciai kapcsolat hosszú időre megszakadt.
A két világháború között az érintkezés csaknem teljesen megszűnt. Hazatérőben sok oroszországi hadifogságba esett magyar hadifogoly állt meg vagy éppen telepedett meg végleg Sanghajban, ahová később magyar zsidók is menekültek, így az 1930-as évekre egészen számottevő magyar kolónia jött létre. A korszak híres személyisége volt a felvidéki születésű építész, Hugyecz (vagy Hudec) László (1893–1958). Ő 1920-ban került Kína legnemzetközibb metropoliszába, ahol összesen 65, zömében ma is létező épületet tervezett. Épületei jelentősen hozzájárultak a város arculatának kialakulásához. A híres Park Hotel 1934-es elkészülte után 1968-ig Ázsia, 1984-ig Sanghaj legmagasabb épülete volt. A másik híres építész, Gonda Károly szintén a kor legmodernebb megoldásait használta a mintegy tíz épületének megtervezésekor. Például a korának legfelkapottabb áruházának, a Sun Sun húsz főt befogadó liftjében a belépőkre parfümöt permeteztek a beépített pumpák. A Cathay filmszínház volt az első klimatizált mozi Sanghajban, illetve az East Nanjing Road-on található Shanghai First Food Hall ma is impozáns épületét is neki köszönhetjük, továbbá a Bund-on áll egyik bankszékháza. [8] Az önálló Magyar Királyság 1940. október 4-én vette fel a diplomáciai kapcsolatokat Kínával, melyek azonban a második világégés miatt megszakadtak.
II. világháború utáni időszak
Teljesen új korszakot hoztak a magyar–kínai kapcsolatokban a második világháborút követő események. Kínában a polgárháborúban (1946–1949) győztek a kommunisták, míg Magyarország a szovjet befolyási övezetbe került, így a két ország az új világrendben ugyanabba a blokkba került, ami a viszony új alapokra helyezésével és gyors fejlődésével járt. 1949. október 4-én, szinte rögtön annak október 1-jei kikiáltása után Magyarország elismerte a Kínai Népköztársaságot, és az október 6-án megérkező gyors kínai válasszal a két ország felvette a diplomáciai kapcsolatot. Ekkor köttettek az első egyenjogúságon alapuló egyezmények a két ország között. A következő években árucsere-forgalmi, kulturális együttműködési, távközlési megállapodások sora öltött szerződéses formát. Ekkor végezték kinti tanulmányaikat az első magyar sinológus generáció tagjai. A folyamat betetőzéseként 1959. május 6-án írták alá Pekingben a magyar–kínai barátsági és együttműködési szerződést.
Kína érdeklődése Magyarország iránt az 1956-os forradalom idején ismételten megnövekedett, hiszen a magyar események fontos tanulságokkal szolgáltak a kínai vezetés számára is. A forradalom után Kína gazdasági és politikai támogatása fontos szerepet játszott a Kádár-kormány konszolidációjában. A kiemelt figyelmet bizonyítja, hogy 1957 januárjában Zhou Enlai miniszterelnök Budapestre látogatott, ősszel pedig Kádár János utazott Kínába. Hamarosan azonban a nemzetközi politikában a Szovjetunió és Kína elhidegültek egymástól, és mivel Magyarország egyértelműen a szovjet érdekszférába tartozott, ezáltal a magyar–kínai kapcsolatok is megromlottak.
A magyar–kínai érintkezés a kínai „reform és nyitás” kezdetét jelentő 1978-as pártplénum után vett új lendületet. A Deng Xiaoping nevével fémjelzett új vezetés nagy érdeklődéssel tekintett az 1968-as magyarországi reformokra, az „új gazdasági mechanizmus” során tulajdonképpen leépítették az állam beleszólását a gazdasági folyamatokban és korlátozottan teret engedtek a magánérdeknek, a piaci mechanizmusoknak. Számos kínai reformpolitikus, közgazdász, szakértő jött hazánkba, hogy tanulmányozza az itteni intézkedéseket. Az első két reformhullám elemei kísértetiesen hasonlítottak a magyar változtatásokra, bár tény, hogy egyidejűleg több modellel kezdtek el kísérletezni. Az 1970-es és az 1980-as években a magyarországi gazdasági reformtapasztalatok pozitív szerepet játszottak a kínai gazdaság megújulásában, melynek köszönhetően az ország világhatalommá vált. A reformok elindulása előtti, az USA-hoz viszonyított egy főre eső (vásárlóerő-paritáson mért) GDP-je 1978-ban negyvenhatszor volt magasabb, ma ez az arány csak hatszoros.[9] [10] 1984-től megindult a kapcsolatok új szerződéses alapokra helyezése: gazdasági, kereskedelmi, műszaki-tudományos megállapodást, kutatási, egészségügyi, rádiós-televíziós, turisztikai stb. egyezményeket kötöttünk. 1987-ben Zhao Ziyang kínai pártfőtitkár Magyarországra, Kádár János magyar pártfőtitkár Kínába látogatott. 1988 decemberében Várkonyi Péter külügyminiszter Kínában megállapodást írt alá a vízumkényszer eltörléséről és megnyitotta Magyarország főkonzulátusát.
1989 után
A Tienanmen-téri eseményeket követően a reformfolyamatok megrekedtek, így vélhetően ezért döntöttek úgy a magyar vezetők, hogy a főkonzulátus a rendszerváltást követő bezárásával komolyabb lehetőségekről való lemondások nélkül lehet pénzt megtakarítani. Ennél nagyobbat nem is tévedhettek volna, ugyanis Deng Xiaoping híres déli körútja (1992) után a reformok újraindultak és hosszú évekig kitartó, masszív gazdasági növekedés vette kezdetét, ekkortól nőttek ki egymás után a felhőkarcolók Sanghajban – immáron magyar építészek nélkül. Eközben Magyarország leggazdagabb embere, Demján Sándor a tajvaniakkal bővítette a kapcsolatokat. [11]
A vízummentességet 1992-ben felfüggesztették, miután Magyarország azzal szembesült, hogy az éppen bizonytalan hazai helyzet miatt kínaiak tízezrei érkeztek hozzánk, többségük ugródeszkaként használva az országot nyugat felé. Ebből kifolyólag a magas fluktuáció ellenére állandó jelleggel 30-40 ezer kínai tartózkodott az országban, tagjai jellemzően Pekingből, Fujian és Zhejiang tartományokból érkeztek. Ez a szám a 2000-es évek végére a már súlyosbodó és elhúzódó magyar gazdasági nehézségek miatt 10-15 ezer főre csökkent, majd a 2010-es évek végére a letelepedési kötvényprogramnak köszönhetően ismét 25 ezer körülire növekedett.
A magyar rendszerváltás utáni években – bár az ideológiai azonosság megszűnt – a kapcsolatok továbbra is kiegyensúlyozottak voltak, de intenzitásuk nem növekedett. Magyarországot lekötötték saját problémái, amely fő prioritásnak az európai–atlanti integrációt tekintette, ráadásul a magyar vezetők sokáig nem ismerték fel Kína jelentőségét. Ennek ellenére a magas szintű kapcsolattartás továbbra is folytatódott, 1994-ben Göncz Árpád köztársasági elnök látogatott Kínába, 1995-ben Jiang Zemin államelnök-pártfőtitkár érkezett hozzánk, miniszteri szinten és az alatt pedig rendszeresek volt a megbeszélések.
Az ezredfordulóra a magyar külpolitika elérte addigi fő célját, az euroatlanti integrálódást. Napirendre került hát a gazdasági-társadalmi felzárkózás. Ennek gyorsításához az uniós forrásokat kiegészítő külső erőforrások – exportpiacok, befektetések, technológiák – megszerzésére lett szükség. A magyar gazdasági és politikai elitek számára a legkézenfekvőbb Európán kívüli gazdasági partnernek a gyorsan felemelkedő Kína tűnt. Ráadásul az EU régi tagállamai is – Németországtól Portugáliáig – ekkor már több évtizede járták az intenzív kínai gazdasági kapcsolatépítés útját. [12]
Új szakasz tehát 2003-tól kezdődött, amikor a magyar kormány a kínai kapcsolatok fejlesztését prioritásnak nyilvánította. 2004-ben Hu Jintao államelnök-pártfőtitkár volt Magyarország vendége. Újra megnyílt a sanghaji magyar főkonzulátus, majd újabbak követték Pekingben, Chongqing-ban (Csungking), Guangzhou-ban (Kanton) és Hongkongban. Magyar részről a kínai kapcsolatokat külön miniszterelnöki megbízott felügyeli. [13] A Légi Selyemút 2021-es létrehozásának célja, hogy Magyarország váljon Közép-Európa logisztikai és szállítási elosztó központjává, erre célzott fejlesztésekkel esélyes a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér. A légi teherszállítás volumene 2024-ben már közel 50%-kal múlja felül a 2019-es adatokat. [14] A léginél tízszer olcsóbb Vasúti Selyemút forgalma szintén exponenciálisan tudott növekedni a pandémia ellenére, azonban az Oroszország elleni szankciók a nehézkesen kikerülhető országot érintő vasúti korridor átszabásával járhatnak hosszú távon. Ez helyzetbe hozhatja a Pireuszi kikötőtől a Balkánon keresztülmenő vasutakat, így a Budapest-Belgrád vonalat is. [15]
Budapesten 2004-ben megkezdte tevékenységét az egyébként közoktatási rendszerben elérhető Magyar–Kínai Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola, 2006-ban pedig megnyílt az első ELTE Konfuciusz Intézet. A budapestit hamarosan követte a szegedi, a miskolci és a pécsi intézet. Nem csak a kínai kultúra válik egyre népszerűbbé itthon, hanem a magyar is Kínában. 2013-ban nyílt meg a Zaha Hadid által tervezett, a hagyományos kínai udvarházakat új formába öntő pekingi Galaxy SOHO-ban a Magyar Kulturális Intézet. Ezzel elsők voltunk a régiónk országai között. [16] A Pekingi Idegen Nyelvek Egyeteme (BFSU – Beijing Foreign Studies University) volt az első, amely alapszakos magyar képzést indított 1961-ben. 1999-ben mesteri, 2002-ben doktori programmal bővült a BFSU magyar tanszékének képzési kínálata. Miután Magyarország az Európai Unió országai közül elsőként csatlakozott az Övezet és út kezdeményezéshez, a kínai elitegyetemeken néhány év leforgása alatt egymás után alakultak a magyar tanszékek, jelenleg már egy tucatnyi kínai egyetemen lehet magyar szakot végezni. A Pekingi Nemzetközi Tanulmányok Egyeteme (BISU – Beijing International Studies University) és magyarországi partneregyetemei lehetőséget biztosítanak a hallgatók számára, hogy négy éven keresztül Magyarországon képezhessék magukat a magyar nyelv és irodalom területén. A program a középiskolában kezdődik, a 10-12. osztályos diákok intenzív nyelvoktatásban részesülnek, gyakorlatilag úgy tanulnak, mintha már egyetemre járnának. Aztán Pécsen, Szegeden, Debrecenben, a budapesti Balassi Intézetben és az ELTÉ-n egyaránt rengeteg ösztöndíjas (pl. Stipendium Hungaricum) képzés várja a magyarul tanuló kínai diákokat. A BISU-hoz tartozó Magyar Kutatóközpontot Orbán Viktor avatta fel 2015-ben történt pekingi látogatása során. A két ország közötti kapcsolatok bővülése egyre több lehetőséget tartogat a munkaerőpiacon azoknak, akik ismerik a másik nemzet nyelvét, azonban a magyarul tudó kínaiak egyben konkurenciát is jelenthetnek a kínaiul tudó magyaroknak. Ez egy új helyzet. Az utóbbi években egyébként több tucatnyi kínai alapszakos magyar hallgató juthatott ki nyelvismeretük fejlesztése céljából Kínába a China Scholarship Council (CSC) által, jellemzően fél vagy egy éves időtartama. [17] A kulturális kapcsolatok is új virágkorukat élik, számos művészeti rendezvény várja a látogatókat, például festészeti kiállítások. [18]
Egyedül a 2013 óta Magyarországon megrendezett kínai holdújévi fesztivál látogatók tízezreit vonzza minden évben, emiatt idén már két hétvégésre kellett bővíteni az eseményt. 2003-ban megnyílt az AsiaCenter, ám a kínaiak központi helye mindig is Kőbánya volt, ezt mutatja a mintegy rákontrázásnak tűnő Sárkány Center 2005-ös átadása (ráadásul ambiciózus további tervekkel). Ezekben a fedett üzletházakban az árusok nagyrésze ma már vietnámi, de az áru javarészt most is Kínából származik. A Négy Tigris piac Budapest ikonikus helye, mára erősen megcsappant területen látja el évtizedek óta megfizethető ruhával és háztartási cikkekkel a nehezebb anyagi helyzetben lévőket. A kínai társasélet központja pedig egyértelműen a Négy Tigris piactól könnyen megközelíthető Mázsa térnél alakult ki már a kezdetek óta. A Monori Center Kelet-Közép-Európa egyik legnagyobb nagykereskedelmi- és logisztikai központjának számít több mint 300 nagykereskedelmi bemutatóteremmel és 70.000 négyzetméternyi raktárterülettel. Megtalálható itt a kínaiul beszélő ügyfélkör igényeit kiszolgáló szálloda, iskola, keresztény közösségi házak, hagyományos kínai orvoslást végző rendelő, kínai nyelvű újság-szerkesztőségek, karaoke-bárok, fodrászatok, masszázs-szalonok, stb. A Monori Center területén ázsiai szupermarketek és mintegy két tucatnyi autentikus kínai étterem működik. Utóbbiak májustól augusztusig tartják fenn Budapest egyik legnagyobb gasztronómiai teraszát, amely nem csak a kínai lakosság körében örvend nagy népszerűségnek. [19] 2021-ben ázsiai ételudvar is nyílt a Keleti pályaudvarnál, itt is a kínai étkezdék a dominánsak. Fontos kiemelni, hogy a más országokra jellemző „Chinatown” nem jött létre Magyarországon, azaz nem egy tömbben élnek és dolgoznak a hazánkban lakó kínaiak.
2010 körül vetették fel a kínaiak, hogy a kelet-európai országokkal talán hatékonyabban lehet együttműködni regionális alapon. Az éppen akkor keleti nyitást hirdető magyar kormány lelkesen támogatta a projektet. Wen Jiabao akkori miniszterelnök 2011-es budapesti látogatására időzítették az első miniszteriális találkozókat és az üzleti fórumot, majd a keretekről szóló sikeres tárgyalások eredményét 2012-ben a varsói csúcsértekezleten jelentették be. Wen Jiabao tulajdonképpen ekkor viszonozta Orbán Viktor 2010-es novemberi állami látogatását, így 24 év után először kínai kormányfő járt Magyarországon. A „16 + 1 együttműködés” (Cooperation between China and Central and Eastern European Countries, China-CEEC) egy transzregionális intézmény, amely Kína és 16 kelet-közép-európai állam között jött létre. Célja a kelet-közép-európai régió és Kína kapcsolatának erősítése és a felek közötti kereskedelem bővítése. [20] Csakhamar kiderült, hogy ezek az országok zéróösszegű játszmaként tekintenek a kínai szerződések elnyerésére és hogy ők tulajdonképpen egymás versenytársai mindenben. Hasonló a gazdaságszerkezetük és mindegyiknek szüksége van a kínai befektetésekre. Ne feledjük, hogy ekkor még a 2008-as pénzügyi válság hosszan elhúzódó nehézségeivel küzdött a térség, az oroszok ukrajnai háborúja óta pedig az érdekütközések újabb vetületet kaptak.
Legutóbb magas rangú kínai politikus 2023 tavaszán járt Magyarországon. Akkor Wang Yi államtanácsos, a Kínai Kommunista Párt Központi Külügyi Bizottságának igazgatója (aki a kínai külügyminiszter közvetlen felettese) érkezett hozzánk. [21]
Kétoldalú turizmus
2002-ben készült először statisztika a hazánkba érkező kínai turisták létszámáról, ez akkor 12 ezer főt tett ki, 2010-ig számuk 40-50 ezerre emelkedett. Az igazi felívelés azonban ekkortól vette kezdetét. [22] Mára sokat fordult a világ és több százmilliós nagyságrendű kiutazójával Kína a világ egyik legnagyobb küldőpiacává vált, ezért kiemelten fontos a magyar turizmus számára is. 2015-től kezdődően újraindult a közvetlen légi összeköttetés Peking és Budapest között. [23] Ennek köszönhetően a következő években drámaian megnőtt a hazánkba érkező kínai turisták száma. 2015 és 2019 között a kínai vendégek száma hazánkban 122%-kal, vendégéjszakáik száma pedig 105%-kal nőtt. [24] A járvány előtti utolsó rendes évben mintegy 280 ezer kínai turista érkezett hazánkba, így Kína helye stabil a tíz legfontosabb küldőország között. [25] A kelet-ázsiai ország 2019-ben Magyarország nyolcadik, Budapest kilencedik legfontosabb küldőpiaca volt a vendégéjszakák száma alapján. [26] Budapest benne van a kínai turisták 10 legnépszerűbb európai városa között. [27] 2024-ben még várhatóan nem fogjuk elérni a Covid előtti számokat, de ez hamarosan be fog következni. Ugyanis a Covid-járvány lecsengése után mindkét fél tesz jótékony intézkedéseket a két ország közötti turizmus újbóli fellendítése érdekében. 2024 márciusában Kína eltörölte a Magyarországra érvényes vízumkényszert, amely igen költséges és túlbürokratizált volt. Ezután a magyarok 15 napig tartózkodhatnak majd az országban, tehát például nagykörutakat nem érinti ez a könnyítés. [28] Ezt a magyar fél is viszonozta egy öt évre szóló, többszöri belépésre jogosító üzleti vízum bevezetésével, amelyet azoknak a kínai üzletembereknek szánnak, akik befektetni szeretnének hazánkban. [29] Végre kínálati oldalon is történt komoly előrelépés, ugyanis egyre több kínai város érhető el közvetlen repülőjárattal Budapestről. Az imént már említett Peking mellett 2019-től Sanghaj és Chongqing (Csungking), 2020-tól Xi’an (Hszian) és Chengdu (Csengtu, felfüggesztve), 2023-tól Ningbo, 2024-től pedig már Shenzhen (Sencsen) és Guangzhou (Kanton) érhető el közvetlen járattal. Ezzel idén nyártól már 7 kínai város, összesen heti 20 közvetlen repülőjárattal érhető majd el. Ez másfélszer több, mint a Covid előtt volt, továbbá ez a szám kiemelkedő a közép európai régió repterei között is. [30]
Gazdasági kapcsolatok
Kínával a gazdasági együttműködés is ütemesen bővül, amihez óriási löketet adott a Covid-járvány és a geopolitikai helyzet változása. 2010 és 2016 között a behozatal Kínából alig emelkedett, miközben a magyar kivitel megduplázódott. 2022-ben Magyarország már háromszor nagyobb értékben importált Kínából termékeket, mint 2016-ban. [31] Magyarországnak ma Kína a kilencedik legfontosabb kereskedelmi partnere, de az Európán kívüli világból az első. A teljes magyar külkereskedelem 4%-a a kelet-ázsiai óriással bonyolódik, ez 2023-ban számszerűleg 14,52 milliárd USD-t tett ki. Itt érdemes behozni a nemzetközi kontextust: mára már nem az EU és még csak nem is az USA Kína legfontosabb kereskedelmi partnere, hanem az ASEAN és a trendek alapján ez még inkább folytatódni fog. 2023-ban hozzávetőlegesen 400 kínai vállalat működött Magyarországon, amelyek 20 ezer embert foglalkoztattak. [32]
2022-ben a magyar gazdaságba 7,6 milliárd dollárnyi friss FDI érkezett. [33] Ha ebből csak a Kínából érkező FDI-t nézzük, akkor közvetlenül a nagy európai gazdaságok – Németország, Franciaország és Nagy Britannia – mögé zárkóztunk fel az előkelő negyedik helyre. Ennek a legfőbb oka az, hogy a Donald Trump által kezdett amerikai szankciós rezsim óta megcsappantak a kínai befektetések a nyugati világban és egyre koncentráltabbá váltak. A nevezett három európai ország és Magyarország együtt tette ki a kontinensre érkező összes kínai FDI 88%-át. [34] 2023-ban a Magyarországra érkező működőtőke beruházások rekordösszegű 13 milliárd eurós értékéből Kína 7,6 milliárddal ismét a legnagyobb befektetővé vált hazánkban. Második helyen Dél-Korea állt 2 milliárd eurónyi FDI-al. Dél-Korea az elmúlt néhány évben már volt első is, összességében pedig 14%-on áll, maga mögé utasítva a 10%-os részesedéssel bíró Kínát; egy évtizeddel korábban mindkét ország 1-1%-os részesedést tudhatott magáénak.
Látni lehet tehát, hogy egy versengés kezd kialakulni közöttük a magyarországi pozíciókért, ráadásul sokszor azonos szektorokban. 2023-ban a harmadik legtöbb új FDI-t Németország adta. Európa legerősebb gazdasága a gazdája a legtöbb projektnek, ám azok összértéke az 1 milliárd eurót sem érte el. Ha a trendek folytatódnak, akkor a még legnagyobb befektetőnk pozícióját el fogja veszíteni. Egy évtizeddel korábban még az FDI-állományunk 26%-a áramlott Németországból, ma ez 17%. [35] Ha tágabbra húzzuk a horizontot, akkor a kép még inkább változóban van. 2023-ban Kína, Dél-Korea és Japán összesen az új FDI 82%-át adta, ami egyértelmű elmozdulást jelez a nyugati értékláncokban való döntő súlyról a keleti értékláncokba is történő beágyazottság irányába. [36]
Az Övezet és Út kezdeményezés európai zászlóshajója a Budapest-Belgrád vasútvonal fejlesztése, mely már előrehaladott állapotban van. A 2012-ben meghirdetett keleti nyitás politikája pedig számos kulcsfontosságú kínai beruházást vonzott az országba. Befektetési értékben kiemelkednek ezek közül a zöld átállást elősegítő elektromos járműgyártás és kapcsolódó szektorai, mint például az akkumulátorgyártás, tehát tulajdonképpen kiépülőben van a teljes ökoszisztéma. A legfontosabb projektek közt említendőek a CATL akkumulátorgyártó 3000 milliárd forintos debreceni, a BYD járműgyártó hozzávetőlegesen 2000 milliárd forintos szegedi, a Sunwoda 580 milliárd forintos nyíregyházi, a Huayou Cobalt akkumulátorgyártó 520 milliárd forintos ácsi, az EVE Power akkumulátorgyártó 400 milliárd forintos debreceni vagy éppen a SEMCORP 130 milliárd forintosra emelt debreceni beruházása. [37] A BYD tulajdonképpen egy konglomerátum, mert lítiumbányákat tart fenn, illetve saját maga dolgozza fel a gyártási alapanyagokat, szereli össze a járműveibe az akkumulátorokat és állítja elő a szükséges chipeket. A BYD éppen a világ legnagyobb járműgyártójának címéért verseng a Teslával és már évek óta gyárt Komáromban elektromos buszokat. A világ vezető autóipari beszállítói közé tartozó Yanfeng magyarországi gyártóüzeme Pápán található, nemsokára pedig Jászfényszarun fog a Zhejiang Shuanghuan Driveline elektromos autókba való alkatrészeket gyártani. [38]
A Wanhua Industrial Group által felvásárolt BorsodChem Zrt. az összességében már több százmillió eurónyit kitevő beruházásoknak köszönhetően világszinten is jelentős vegyipari alapanyaggyártó vállalattá vált. A Huawei infokommunikációs nagyvállalat magyarországi leányvállalatán keresztül egész Európát Huawei-termékekkel ellátó összeszerelő központot, illetve Biatorbágyon az európai régiót kiszolgáló logisztikai központot üzemeltet. A számítástechnikai eszközöket gyártó Lenovo pedig Üllőn hozta létre első európai gyárát. A termelés mellett a pénzügyi szektorban is jelen vannak kínai szolgáltatók Magyarországon. A Bank of China, Kína egyik legnagyobb kereskedelmi bankja közép- és kelet-európai regionális fióktelepe Budapesten található, amely egyben a régió első és egyetlen RMB elszámolási bankja. [39] Fiókteleppel rendelkezik Magyarországon a China Construction Bank is, amely a világ második legnagyobb hitelintézete. [40] Magyarország 2017-ben csatlakozott az Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Bankhoz, ami például 2021-ben mintegy 260 millió eurót biztosított a magyar kormánynak 17 kórház felújításához. [41] Hamarosan fióktelepet fog nyitni az országban a világ legnagyobb bankja, a Industrial and Commercial Bank of China, azaz a jól ismert ICBC logós pénzintézet is. [42]
A gazdasági kapcsolatok további dinamikus bővülésére lehet számítani. Szíjjártó Péter külügyminiszter szerint az elkövetkezendő években 6000 milliárd forintnyi kínai beruházás érkezhet majd hazánkba, mintegy 25 ezer munkahelyet hozva létre. [43] A kínai sajtóban vannak utalások arra, hogy Xi Jinping magyarországi látogatása alkalmával Pécsen bejelenti a nagy kínai autógyártó, a Great Wall Motors (GWM) első európai gyárának létrehozását. [44] Thaiföldön például a BYD mellett a GWM is épített üzemet, ahol idén indult meg az első, teljesen elektromos kínai autómodell Kínán kívüli gyártása. Csak néhány hónap telt el és a GWM után a BYD is elkezdte az elektromos autómodelljeinek tömeggyártását a délkelet-ázsiai országban. [45] A kiváló ár-érték arányú telefonjairól ismert Xiaomi ambiciózus célkitűzései között szerepel, hogy hamarosan a világ öt legnagyobb autógyártója közé kíván kerülni, bár 2026-ig csak a belföldi termelésre koncentrál. Ha beérik a terv, akkor elképzelhető, hogy középtávon akár Magyarországon is nyisson üzemet a kínai óriásvállalat. [46] A kínai elektromos autógyártók szó szerint igyekeznek a termelésüket bevinni az unión belülre, mert az EU-s intézmények dömpingeljárások és szubvencióellenes eljárások sorát kezdeményezték ellenük, így félő, hogy azok szankciókba torkollhatnak, például olyan mértékű védővámokba, amelyek pont semlegesítik a kínai autók európai társaikkal szembeni árelőnyét. [47] Ezzel egyébként nem egy csapásra válnának versenyképtelenné, hiszen a kínai elektromos autók minősége sok esetben felülmúlja a hagyományos európai autógyártók modelljeit, tehát még azonos árszinten is azt érné meg vásárolnia a fogyasztóknak. Valószínűleg e téren olyan erős virtuális karám kialakítására számíthatunk, mint amilyet az alapító atyák létrehoztak anno az európai mezőgazdaság védelmére. Csakhogy ha azt az iparral teszik, akkor Európa teljesen dezindusztrializálódik és az teljes bizonyossággal elszegényedéssel fog járni. Nincs olyan szektor, ami félmilliárd embert megtart a legmagasabb jövedelmi osztályokban. A sajtóban megjelent az is, hogy az EU-s kohéziós pénzek visszatartása miatt a magyar kormány külső forrásokat is bevonna az ország infrastruktúrájának fejlesztésébe. Több vasútvonal építése került szóba. Régóta, többször megígért projekt a reptéri kötöttpályás vasútvonal, amelyre több terv is született a 2-es Terminál 1983-as átadása óta. Utóbbi azonban csak az egyik állomása lehetne annak a jövőbeni gyorsvasútnak, ami a keleti országrészt kötné össze a fővárossal. A személyszállítás mellett a teherszállítás is kulcsfontosságú. A másik projekt a Debrecen és Szeged környékén épülő kínai gyárak nyugatra irányuló logisztikáját fejlesztené egy új, a fővárost elkerülő pályával. V0 a legutóbbi tervek szerint a Győr-Székesfehérvár-Dunaújváros-Szolnok felé haladna, amihez új Duna-híd is épül majd. [48]
Nem csak kínai vállalatok terjeszkednek nálunk, hanem magyar cégek is képesek belépni a világ legnagyobb piacára, ahol a legerősebb a verseny minden területen. Mennyiségi szempontok szerint kevésbé, de a minőségi szegmensre fókuszálva számos réspiacon tudnánk megvetni a lábunkat. A magyar cégek is szignifikáns jelenlétet tudnak felmutatni a kínai gyógyszeriparban. A Richter tavaly kizárólagos engedélyt szerzett Kínában fogamzásgátló és menopauzás tüneteket enyhítő készítményének forgalmazására. [49] Egy magyar cég 2024 második felében kezdi meg orvosi diagnosztikai berendezések gyártását Kínában. A közép-európai országok közül Magyarország rendelkezik a legtöbb élelmiszerexport-engedéllyel Kínába. A magyar élelmiszeripar már látható eredményeket tudott produkálni a Covid előtt, például elkezdett felfutni a prémium hústermékek exportja a kelet-ázsiai országokba. Az agrárium számára kulcsfontosságú lenne, ha Kína elfogadná a regionalizációt, erről jelenleg még tárgyalások zajlanak. Ez azt jelentené, hogy például madárinfluenza vagy sertéspestis járvány kitörése esetén a behozatali tilalom csak a ragály által érintett területre vonatkozna, nem pedig az egész országra. Emellett hatalmas potenciál rejlik az egyébként a világ élmezőnyébe tartozó magyar vetőmag-nemesítés és -előállítás, illetve az édesvízi akvakultúra és halgazdálkodás területén. [50]
A kínai elnök látogatása
2024. május 8 és 10. között Magyarországra látogat a kínai elnök, Xi Jinping (Hszi Csinping). A kínai delegáció a körútja során ugyanennyi időt szán majd az Emmanuel Macron francia elnökkel történő találkozásra is. [51] Magyarország a súlyához képest tekintélyes figyelmet fog kapni a keleti szuperhatalomtól. Xi Jinping legutóbb 2009-ben járt Magyarországon, alelnökként és a Kínai Kommunista Párt (KKP) Központi Bizottsága Politikai Bizottsága Állandó Bizottságának tagjaként. Azóta már az ország elnöke és pártfőtitkár. Az első, állami tisztségnél jóval fontosabb a második, a pártban betöltött tisztség. Utóbbi által rendelkezik valódi hatalommal, az állami rang leginkább csak ceremoniális. 1993 előtt ez egyértelműbb volt, mert csak azóta tölti be egyszerre a két pozíciót (pártfőtitkár és államelnök) a mindenkori legfőbb vezető. Erőt pedig egy másik cím, a KKP Központi Katonai Bizottság (és egy ugyanilyen nevű, ugyanazzal a tagsággal bíró állami szerv) elnökeként tudhat magáénak, amely által a Kínai Népi Felszabadító hadsereg főparancsnoka. Kína előző vezetőihez viszonyított fontosságát, hatalmát, befolyását jelzi, hogy Xi Jinping egyértelműen Mao Zedong és Deng Xiaoping mellé emelkedett.
Xi Jinping 2009-ben Sólyom László néhai köztársasági elnökkel, Bajnai Gordon volt miniszterelnökkel és Orbán Viktorral is tárgyalt. Orbán Viktor már miniszterelnökként 2014-ben utazott Pekingbe, ekkor találkozott először pártfőtitkári minőségében Xi Jinping-gel, utoljára pedig 2023-ban, az Övezet és Út meghirdetésének tizedik évfordulójára rendezett fórumon. [52] Xi Jinping közelgő budapesti látogatásának óriási jelentősége van, hiszen az ilyen vizitek alkalmával arcvesztés lenne nem bejelenteni valamilyen rendkívüli gazdasági projektet. Általában minden állami szintű vizit alkalmával kísérik a politikusokat üzletemberek, akik ünnepélyesen ekkor írnak alá szerződéseket vagy éppen győzik meg a másik felet az együttműködés elmélyítéséről. Ezt támasztja alá, hogy Xi Jinpinget kb. 400 fős delegáció kíséri majd. A pártfőtitkár látogatásának aktualitását nem csak az egyre nagyobb méreteket öltő gazdasági és kulturális kooperáció, valamint a politikai egyetértések adják, hanem az is, hogy idén van a 75. évfordulója Kína és Magyarország diplomáciai kapcsolatfelvételének. Xi látogatása nemzetközi politikai aspektusban is jelentős, ugyanis a kínai vezető a koronavírus-járvány óta nem járt Európában, ennek már lassan öt éve.
Elérkeztünk az elemzés címében már felvetett mozzanat tárgyalásához. Ha az Európába irányuló kínai FDI-t vizsgáljuk, akkor Magyarország közvetlenül a három-négy legnagyobb gazdaság után következik, a kontinens számos magországát is megelőzve. Ami a kereskedelmünk volumenének további növekedését illeti, annak bizony korlátja a magyar gazdaság mérete, de dinamikusan növekszik.
Pandadiplomácia
Ausztria gazdasága nagyobb, mint Magyarországé, így érthető, hogy Kína számára is fontosabb partner. Ennek köszönhetően van Bécsben óriáspanda. A medvefajta Kína nemzeti állata és bevett szokás, hogy a keleti ország államférfijai ilyen állatokat ajándékoznak olyan országok vezetőinek, amelyekkel erős kötelékek fűzik össze, fontos gazdasági és politikai kapcsolatokat ápolnak. Mára a panda annak a jelképévé vált, hogy Kína milyen kapcsolatot ápol az országokkal és a kelet-ázsiai országot egyfajta bundás diplomataként képviselik, ezért a jelenséget szokás pandadiplomáciának is nevezni. Mivel a panda egy „arcot ad” a két ország közti viszonynak, ezért Peking az állatokat egyfajta jutalmazó és bűntető módszerként is alkalmazza. A politikai közeledés egyik kifejeződése a pandák ajándékozása és az vonja maga után a gazdasági megállapodásokat vagy éppen fordítva, a nagyobb gazdasági egyezségekkel együtt az országok diplomáciai ajándékot kapnak egy pandapár személyében.
A külföldi – főleg a szegényebb, Kína szomszédságába tartozó délkelet-ázsiai – országok tárt karokkal várják a négylábú diplomatákat, akik gyakran kínai pénzzel és befektetésekkel együtt érkeznek. Volt már arra is példa, hogy Kína a pandák visszavételével fenyegetett meg országokat, amennyiben azok Peking és a kínai értékek számára elfogadhatatlan magatartást tanúsítanak. [55] 2012-ben, amikor hivatalban lévő osztrák vezetők is fogadták a Dalai Lámát, akkor Kína azonnal a Schönbrunni Állatkertben lévő panda visszavételével fenyegette meg Ausztriát. Hogy elkerüljék az ezzel járó negatív gazdasági következményeket, Bécs újra megerősítette az „egy Kína elvet” és Tibetet Kína részévé nyilvánította. [56] A politikai viszonyuk rendeződött, de Ausztria Kínával folytatott külkereskedelme a Covid kitörése óta lassan, de folyamatosan csökken, miközben a magyar relációban erőteljes a gyarapodás, valamint hogy a kínai befektetések volumene nyugati szomszédunkban összességében is a töredéke (néhány százmillió dollár) a magyar mutatóknak, akkor reális lehetne a felvetése egy pandapár Budapestre küldésének a belátható jövőben. Ehhez kitűnő alkalmat szolgáltat a 75-ödik jubileum, illetve az a tény, hogy nem csak a legnagyobb gazdasági partnereknek minősülő Németországban, Franciaországban vagy Nagy Britanniában található panda, hanem jóval kisebb országokban is. A budapesti panda ellen szóló érv, hogy a bécsi túl közel van és lefedi a régió „igényeit”.
Összegzés
A magyarok kíváncsiságát a varázslatos keleti birodalom, Kína iránt előbb leginkább a hungarológia, az antropológia, a geográfia és a nyelvészet terén jártas tudósok utazásai fejezték ki. Sanghaj ikonikus épületeinek jelentős részét magyarok tervezték. A II. Világháború után ideológiai alapon szerveződött a barátság, de ekkor ez még nem jelentett széles körű gazdasági kapcsolatokat. A KKP figyelme politikai vonatkozásban többször is hazánkra szegeződött és levonták a tanulságokat. Az 1956-os forradalom, az új gazdasági mechanizmus, de még a Kínában kötelező tananyag Szabadság, szerelem című vers olykori elszavalása is komoly hatással volt a kínai történelem alakulására. A reform és nyitás enyhítette a szegénységet az olcsó könnyűipari termékekkel, amik vasúton érkeztek több tízezer kínaival együtt. Ezután még beletelt pár évbe, mire kapcsolt a magyar elit és elkezdte pragmatikusan megtalálni az együttműködési pontokat. Az Övezet és Út kezdeményezés célkitűzése a konnektivitás növelése földön, vízen és levegőben, amiben Magyarország elkötelezett partner. A magyar kormány elkötelezett a két ország közötti teher- és személyszállítási útvonalak létrehozásában és kapacitásbővítésében. A Népköztársaság kikiáltása után nem sokkal vértezte fel magát ismeretekkel a magyar sinológusok első generációja, a kínai hungarológusok első generációját pedig éppen most képzik. A kínai szakok és magyar szakok gondoskodnak az egymást értő szakemberek utánpótlásáról. Hazánkban él Európa egyik legnagyobb kínai kolóniája, kulturális életük pezseg. A zöld átállás ökoszisztémája kiépülőben van. Az elmúlt két évben csak három európai magország áll előttünk a kínai befektetések volumenét illetően. A hazánkban megtelepedő kínai vállalatok és bankok regionális központok is egyben. Míg Európa nyugati fele a dezindusztrializációt választja, addig az utóbbi időszakban egymás után nyílnak Magyarországon a kínai gyárak, amelyek a bezárkózó nyugati világ peremére telepítik az értéklánc szükséges részét. Az erőfeszítések az infrastruktúra fejlesztésében beigazolódni látszanak, Magyarország akár hidat is képezhet a blokkosodó erőcentrumok között. A vízum eltörlése és a közvetlen járatok széles választéka újra fellendítheti a két ország közti turizmust. Xi Jinping elnök-pártfőtitkár először 2009-ben járt hazánkban, Orbán Viktor miniszterelnökként pedig 2014-ben találkozott vele Kínában először, azaz pont tíz éve.
Felhasznált irodalom
[1] NILSON, Peter: The top 10 busiest container ports in the world. In: Ship Technology, 2024.02.29. https://www.ship-technology.com/features/the-top-10-busiest-container-ports-in-the-world/ (2024.05.06.)
[2] WORLD BANK: Lifting 800 Million People Out of Poverty – New Report Looks at Lessons from China’s Experience. In: World Bank, 2022.04.01. https://www.worldbank.org/en/news/press-release/2022/04/01/lifting-800-million-people-out-of-poverty-new-report-looks-at-lessons-from-china-s-experience (2024.05.06.)
[3] VORONOI: China’s Billionaires Outnumber 🇺🇸 America’s in 2024. In: Voronoi, 2024.04.19. https://posts.voronoiapp.com/wealth/-Chinas-Billionaires-Outnumber–Americas-in-2024-1059 (2024.05.06.)
[4] XINHUA: China’s operating high-speed railway hits 45,000 km. In: Xinhua, 2024.01.09. https://english.news.cn/20240109/28b8075c73384fa894e90afd1b8d0dbc/c.html (2024.05.06.)
[5] XINHUA: Economic Watch: Zooming into China’s super-large market. In: Xinhua, 2024.03.04. https://english.news.cn/20240304/b6e8916fdea442d5894f0bafc4ac3379/c.html (2024.05.06.)
[6] STATISTA: Countries with the highest military spending worldwide in 2023. In: Statista, 2024.04. https://www.statista.com/statistics/262742/countries-with-the-highest-military-spending/ (2024.05.06.)
[7] CSONTOS, Sára: Lu Xun, Petőfi kínai rokona. In: Könyves Magazin, 2013.08.07. https://konyvesmagazin.hu/nagy/petofi_kinai_rokona.html (2024.05.06.)
[8] BONCZIDAI, Éva: Fogolyból sanghaji építész. In: Magyar Nemzet, 2019.12.13. https://magyarnemzet.hu/kultura/2019/12/fogolybol-sanghaji-epitesz (2024.05.06.)
[9] WORLD BANK: GDP per capita (current US$) – China. In: World Bank. https://data.worldbank.org/indicator/NY.GDP.PCAP.CD?locations=CN (2024.05.06.)
[10] WORLD BANK: GDP per capita (current US$) – United States. In: World Bank. https://data.worldbank.org/indicator/NY.GDP.PCAP.CD?locations=US (2024.05.06.)
[11] MERVAY, Mátyás: Magyar–kínai kapcsolatok 1949–1989. In: Újkor.hu, 2021.04.17. https://ujkor.hu/content/magyar-kinai-kapcsolatok-1949-1989ig (2024.05.06.)
[12] KUSAI, Sándor Zoltán: Újratermelődik a kuruc-labanc szembenállás Magyarország Kína-politikájában. In: G7.hu, 2023.04.14. https://g7.hu/vilag/20230414/ujratermelodik-a-kuruc-labanc-szembenallas-magyarorszag-kina-politikajaban/ (2024.05.06.)
[13] KSH: Helyzetkép a turizmus, vendéglátás ágazatról, 2019. In: Központi Statisztikai Hivatal. https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/jeltur/2019/index.html (2024.05.06.)
[14] TURIZMUS ONLINE: Új cargojárat a légi Selyemút jegyében Budapesten. In: Turizmus Online, 2023.04.20. https://turizmusonline.hu/cikkek/kozlekedes/uj_cargojarat_a_legi_selyemut_jegyeben_budapesten.html (2024.05.06.)
[15] SZ., A.: Új világtérképet rajzolt a tíz éves kínai Selyemút. In: Növekedés.hu, 2023.10.15. https://novekedes.hu/elemzesek/uj-vilagterkepet-rajzolt-a-tiz-eves-kinai-selyemut (2024.05.06.)
[16] FIDELIO: Magyar Kulturális Intézet nyílik Pekingben. In: Fidelio, 2013.11.12. https://fidelio.hu/vizual/magyar-kulturalis-intezet-nyilik-pekingben-46714.html (2024.05.06.)
[17] SZALMA, György: Kínában 12 egyetemen tanítanak magyar nyelvet – Egyre többen választanak minket. In: Növekedés.hu, 2023.02.02. https://novekedes.hu/elemzesek/kinaban-12-egyetemen-tanitanak-magyar-nyelvet-egyre-tobben-valasztanak-minket (2024.05.06.)
[18] SALÁT, Gergely: Budapesttől Pekingig, a magyar-kínai kapcsolatok múltja. In: ELTE Konfuciusz Intézet, 2009. https://www.konfuciuszintezet.hu/index.php?menu=muveltseg&almenu=7&cikkszam=49 (2024.05.06.)
[19] MONORI CENTER: Bemutatkozás. In: Monori Center honlapja. https://monoricenter.hu/ (2024.05.06.)
[20] 24.HU: Kétoldalú megállapodásokat írtak alá Kína és Magyarország között. In: 24.hu, 2011.06.25. https://24.hu/belfold/2011/06/25/ketoldalu-megallapodasokat-irtak-ala-kina-es-magyarorszag-kozott/ (2024.05.06.)
[21] ZOLTAI, Alexandra: A kínai külpolitika vezető tisztségviselője Európába látogatott. In: Eurázsia Központ. https://eurasiacenter.hu/2023/03/02/a-kinai-kulpolitika-vezeto-tisztsegviseloje-europaba-latogatott/ (2024.05.06.)
[22] FÁBIAN, Armin Vincentius: A Magyarországra irányuló kínai turistaforgalom jelene és dinamikusan bővülő lehetőségei. In: Goreczky P., szerk. Magyarország és Kína: 70 éves kapcsolat a változó világban. Budapest, Külügyi és Külgazdasági Intézet. (2024.05.06.)
[23] MAGYARORSZÁG NAGYKÖVETSÉGE PEKING: Kétoldalú gazdasági kapcsolatok. In: Magyarország Pekingi Nagykövetségének honlapja. https://peking.mfa.gov.hu/page/ketoldalu-gazdasagi-kapcsolatok (2024.05.06.)
[24] KASZÁS, Fanni: Három év után újraindultak a kínai turistacsoportok Magyarországra. In: Turizmus.com, 2023.04.05. https://turizmus.com/utazas-kozlekedes/ujraindultak-a-kinai-turistacsoportok-magyarorszagra-1186120 (2024.05.06.)
[25] INFOSTART: Érdekes – kedvező és szomorú – trendek Budapesten. In: Infostart, 2019.08.19. https://infostart.hu/gazdasag/2019/08/19/erdekes-kedvezo-es-szomoru-trendek-budapesten (2024.05.06.)
[26] ÍGY UTAZUNK.HU: Földet ért az első szervezett kínai csoport a világ egyik legnagyobb küldőországából. In: Így utazunk.hu, 2023.04.05. https://igyutazunk.hu/cikkek/foldet-ert-az-elso-szervezett-kinai-csoport-a-vilag-egyik-legnagyobb-kuldoorszagabol?fbclid=IwAR3Rlsm_V5RExJEdGe9kxj-09BIxe2EI0_5leeQ04mHMSQdvD3fLrXlzohg (2024.05.06.)
[27] WELSZ, Edit: A kínaiak 10 százalékának van útlevele, de ez így is 140 millió turista. In: Index.hu, 2019.02.19. https://index.hu/gazdasag/penzbeszel/2019/02/19/kinai_turistak_idegenforgalom_magyarorszag_overtourism_utazas_statisztika/ (2024.05.06.)
[28] ZOLTAI, Alexandra: Mától már a magyarok is vízum nélkül utazhatnak Kínába. In: Index.hu, 2024.03.14. https://index.hu/kulfold/2024/03/14/kina-magyarorszag-utazas-vizummentesseg-turizmus/ (2024.05.06.)
[29] GLOBAL TIMES: China welcomes Hungary’s visa facilitation measures: FM spokesperson. In: Global Times, 2024.03.12. https://www.globaltimes.cn/page/202403/1308671.shtml (2024.05.06.)
[30] ECONOMX.HU: Régiós elsők vagyunk a Kínába induló repülők számában. In: Economx.hu, 2024.04.24. https://www.economx.hu/belfold/kina-magyarorszag-legijarat-hetedik-nagyvaros.788815.html (2024.05.06.)
[31] NÖVEKEDÉS.HU: Egy ábrában a kínai-magyar kereskedelmi forgalom 18 éves alakulása. In: Növekedés.hu, 2023.06.27. https://novekedes.hu/hirek/egy-abraban-a-kinai-magyar-kereskedelmi-forgalom-18-eves-alakulasa (2024.05.06.)
[32] BUDAPEST BUSINESS JOURNAL: Chinese Investments in Hungary: Growth Written in the Books and the Stars. In: Budapest Business Journal, 2024.04.06. https://bbj.hu/politics/domestic/government/chinese-investments-in-hungary-growth-written-in-the-books-and-the-stars (2024.05.06.)
[33] HECKER, Flórián: Kína kedvence Magyarország, és nem sajnálja tőle a pénzt. In: Világgazdaság, 2023.07.10. https://www.vg.hu/vilaggazdasag-magyar-gazdasag/2023/07/kina-kedvence-magyarorszag-es-nem-sajnalja-tole-a-penzt (2024.05.06.)
[34] KUO, A. Mercy: China’s FDI In Europe. In: The Diplomat, 2023.06.26. https://thediplomat.com/2023/06/chinas-fdi-in-europe/ (2024.05.06.)
[35] NAGY, Márton: Így érjük el 2030-ra az uniós fejlettség 90 százalékát. In: Index.hu, 2023.10.16. https://index.hu/velemeny/2023/10/16/nagy-marton-gazdasagpolitika-gazdasagi-novekedes-elemzes-kormany/ (2024.05.06.)
[36] HIPA: Minden idők legnagyobb beruházási rekordját érte el Magyarország a korábbi csúcsteljesítmény megduplázásával. In: Nemzeti Befektetési Ügynökség, 2024.01.15. https://hipa.hu/hir/minden-idok-legnagyobb-beruhazasi-rekordjat-erte-el-magyarorszag-a-korabbi-csucsteljesitmeny-megduplazasaval/ (2024.05.06.)
[37] KORMÁNY.HU: Szintet léptek a magyar-kínai gazdasági kapcsolatok. Magyarország kormányának honlapja, 2024.04.02. https://kormany.hu/hirek/szintet-leptek-a-magyar-kinai-gazdasagi-kapcsolatok (2024.05.06.)
[38] KACSKOVICS, Mihály Béla: 1500 milliárd forintnyi beruházás, balhék és balesetek – ez volt a magyar akkuipar 2023-ban. HVG360.hu, 2023.12.30. https://hvg.hu/360/20231230_tldr_akkugyarak_2023 (2024.05.06.)
[39] PORTFOLIO.HU: Bank of China: a legjobb választás az Ön RMB igényeihez. In: Portfolio.hu, 2023.12.11. https://www.portfolio.hu/premium/20231211/bank-of-china-a-legjobb-valasztas-az-on-rmb-igenyeihez-655139 (2024.05.06.)
[40] MAGYARORSZÁG NAGYKÖVETSÉGE PEKING: Kétoldalú gazdasági kapcsolatok. In: Magyarország Pekingi Nagykövetségének honlapja. https://peking.mfa.gov.hu/page/ketoldalu-gazdasagi-kapcsolatok (2024.05.06.)
[41] NEMES, Tamás: AIIB-elnök: Magyarország fejlődése az egész régióra pozitív hatással lesz. In: Világgazdaság.hu, 2023.06.06. https://www.vg.hu/kozelet/2023/06/aiib-elnok-magyarorszag-fejlodese-az-egesz-regiora-pozitiv-hatassal-lesz (2024.05.06.)
[42] O. A.: Nagy Márton együttműködési megállapodást írt alá a világ legnagyobb bankjával Kínában. In: Népszava.hu, 2023.10.18. https://nepszava.hu/3212484_industrial-and-commercial-bank-of-china-nagy-marton-magyarorszag-kina-megallapodas (2024.05.06.)
[43] ABOUTHUNGARY.HU: FM: 6,000 billion HUF worth of Chinese investment projects underway in Hungary. In: AboutHungary.hu, 2024.04.24. https://abouthungary.hu/news-in-brief/fm-6-000-billion-huf-worth-of-chinese-investment-projects-underway-in-hungary (2024.05.06.)
[44] KÓSA, András: Orbán és Hszi Csin-ping együtt jelentheti be, hogy a Great Wall Motors épít autógyárat Pécs mellett. In: Szabad Európa.hu, 2024.04.26. https://www.szabadeuropa.hu/a/orban-es-hszi-csin-ping-egyutt-jelenthetik-be-hogy-a-great-wall-motors-epit-autogyarat-pecs-mellett/32922206.html (2024.05.06.)
[45] XIRUI, Li: How China’s EVs are Taking Thailand by Storm. In: The Diplomat, 2024.02.07. https://thediplomat.com/2024/02/how-chinas-evs-are-taking-thailand-by-storm/ (2024.05.06.)
[46] VERMES, Ádám: Berobbant a Xiaomi az elektromos autók piacára, a Tesla sincs biztonságban. In: Economx.hu, 2024.04.24. https://www.economx.hu/gazdasag/xiaomi-elektromos-auto-eladasok-tesla.788851.html (2024.05.06.)
[47] GULYÁS, Ábel: Az EU is kereskedelmi háborúba keveredhet Kínával. In: Economx.hu, 2024.04.17. https://www.economx.hu/kulfold/eu-kina-kereskedelmi-haboru-protekcionizmus-ellatasbiztonsag-domping-vizsgalat.788507.html (2024.05.06.)
[48] HORVÁTH, Tibor: Lehet, hogy kínai hitelből épül meg a vasúti elkerülő és a reptéri vasút. In: Economx.hu, 2024.04.29. https://www.economx.hu/gazdasag/repteri-vasut-kinaiak-kormany-budapest.789077.html (2024.05.06.)
[49] PORTFOLIO.HU: Kínában terjeszkedik a Richter. In: Portfolio.hu, 2023.12.04. https://www.portfolio.hu/uzlet/20231204/kinaban-terjeszkedik-a-richter-655467 (2024.05.06.)
[50] MAGYAR HÍRLAP: Magyarország tovább erősíti az agrárkapcsolatait Kínával. In: Magyar Hírlap, 2024.01.24. https://www.magyarhirlap.hu/gazdasag/20240124-magyarorszag-tovabb-erositi-az-agrarkapcsolatait-kinaval (2024.05.06.)
[51] EISENKRAMMER, Nóra: Japan Times: Orbán Viktor már meg is ízlelhette a Kína iránti hűség jutalmát. In: Economx.hu, 2024.04.30. https://www.economx.hu/kulfold/kinai-elnok-eu-latogatas-macron.789132.html (2024.05.06.)
[52] MAGYARORSZÁG NAGYKÖVETSÉGE PEKING: Politikai kapcsolatok. In: Magyarország Pekingi Nagykövetségének honlapja. https://peking.mfa.gov.hu/page/politikai-kapcsolatok (2024.05.06.)
[53] HVG.hu: Putyin Budapesten: Sólyommal és Gyurcsánnyal tárgyalt. In: HVG.hu, 2006.02.28. https://hvg.hu/itthon/20060228vlagyimir (2024.05.06.)
[54] UNION OF CONCERNED SCIENTISTS: Nuclear Weapons Worldwide. In: Union of Concerned Scientists. https://www.ucsusa.org/nuclear-weapons/worldwide (2024.05.06.)
[55] TAYLOR, Mia: A brief history of ‘panda diplomacy’ – with new additions to global zoos. In: BBC.com, 2024.02.26. https://www.bbc.com/future/article/20240226-a-brief-history-of-panda-diplomacy—with-new-additions-to-global-zoos (2024.05.06.)
[56] IKEN, Katja – KRINGIEL, Danny: Chinas Panda-Propaganda. In: Der Spiegel.de, 2017.06.23. https://www.spiegel.de/geschichte/chinas-panda-diplomatie-tierische-staatsgeschenke-a-1153032.html (2024.05.06.)
Kelet-Ázsia elemző, nemzetközi kapcsolatok szakértő. Alap- és mesterszakos tanulmányait a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, ill. a Budapesti Corvinus Egyetemen végezte, részképzésen volt a kínai Hangzhou Normal University-n. Fő elemzési területe a kelet- és délkelet ázsiai régió geopolitikája, a technológiai trendek, a félvezetőipar, a kínai digitális gazdaság. Szakterülete: geopolitika, Kelet-Ázsia, Délkelet-Ázsia, Kína, technológia.