2004. május 1-jén tíz új tagállam, közöttük hazánk is részese lett az európai integrációnak. Az Európai Unión belül a munkaerő szabad áramlása az egyik alapelv, ilyen módon az uniós csatlakozás kiemelt hatást gyakorolhat a tagországok munkaerőpiacára. A 2000-as évek közepe óta 9,2%-ponttal emelkedett az európai uniós foglalkoztatási ráta, miközben az euróövezeté ettől az értéktől kissé elmaradt: 7,6%-ponttal bővült. A legnagyobb változás a 2004 után csatlakozott tagállamok körében zajlott le. Ugyanakkor a munkaerőpiaci különbségek tagországok között nem egyenlítődtek ki. Ráadásul az utóbbi évtizedek válságai eltérően hatottak az egyes országokra. Magyarország munkaerőpiaca a harmadik legnagyobb arányú bővülést mutatta a foglalkoztatottak arányszámában (18,6%-pont), Málta (24,8%-pont) és Lengyelország (21,2%-pont) után. Az adatok arra is felhívják a figyelmet, hogy a célzott, tagállami gazdaságpolitikának kulcsfontosságú szerepe van. A foglalkoztatás ugrásszerű bővülése Magyarország esetében a 2010-es évektől kezdődött. A 2004-es uniós csatlakozás időszakában 56,6% volt a foglalkoztatás, ezután majdnem egy évtizeden keresztül, egészen 2013-ig hasonló szinteken alakult a mutató, majd a következő időszakban 75%-os szintre emelkedett.
A gazdasági ciklusok, így az elmúlt két évtized recessziói és konjunkturális időszakai is különféleképpen hatottak az egyes tagállamokra, mivel azok gazdaságpolitikája, és ezáltal válságállósága eltérő volt. Így például a 2000-es évek közepén a dél-európai országokat még az uniós átlag körüli, illetve annál kedvezőbb munkanélküliségi és foglalkoztatási adatok jellemezték, majd az elmúlt másfél évtized válságai, különösen az eurózóna krízise tartósan negatívan hatott az országcsoportra. (Korábban az Oeconomus oldalán itt írtunk a makrogazdasági eseményekből fakadó stressz és a munkavállalók egészsége közötti kapcsolatról, és itt az életvitelre gyakorolt hatásokról.) A munkaerőpiaci adatok nagyobb eltéréseket mutatnak a nyugat-európai országok között is. Ugyanakkor európai összehasonlításban a mutató tekintetében alapvetően az északi- és nyugat-európai tagállamok rendelkeznek kedvezőbb adatokkal, így például Hollandia, Svédország és Dánia.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/17696233/
A 2004-ben csatlakozott államok közül többen alacsony foglalkoztatási rátával rendelkeztek 2005-ben, az Eurostat adatai alapján. Az elmúlt két évtizedben a kelet- és közép-európai államok jelentős fejlődésen mentek kérészül, így mára közülük több ország a magasabb foglalkoztatási mutatókkal rendelkező uniós tagállamok közé tartozik, közöttük Magyarország is.
A fejlődési pályák között nagyobb különbségek adódnak, így például 3 millióan románok, illetve 1,5 millióan lengyel él és dolgozik az unió más tagállamaiban. Lengyelország és Románia esetében a 2020-as évek elején is elmarad a foglalkoztatási ráta is az uniós átlagtól. Magyarország 20 éve az egyik legalacsonyabb foglalkoztatási rátával rendelkező ország volt, mára az uniós élmezőnybe tartozik. Emellett jellemző az is, hogy a kivándorlók néhány évi külföldi munkavégzés után visszatérnek.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/17696480/
Összességében kedvező munkaerőpiaci trendek rajzolódtak ki, 2005 első negyedéve és 2023 utolsó negyedéve között 4,1%-ponttal csökkent a munkanélküliség az EU-ban, és valamivel kisebb mértékben 3%-ponttal az eurózónában. Emellett 9,2%-ponttal emelkedett a 27 uniós tagállam foglalkoztatási rátája, miközben az euróövezeté ettől az értéktől kissé elmaradt, 7,6%-ponttal bővült. Az adatok javulásában fontos szerepe volt a 2004 után csatlakozott tagállamok fejlődésének. Magyarország munkaerőpiaca a harmadik legnagyobb arányú bővülést mutatta a foglalkoztatottak arányszámában (18,6%-pont), Málta (24,8%-pont) és Lengyelország (21,2%-pont) után. Az adatok arra is felhívják a figyelmet, hogy a célzott, tagállami gazdaságpolitikának kulcsfontosságú szerepe van. Hazánk esetében is a 2010-es évektől kezdődtek el. A 2004-es uniós csatlakozás időszakában 56,6% volt a foglalkoztatás, amely 2013-ig hasonló szinteken alakult. Majd ezt követően történt a folyamatos és erőteljes növekedés, amely 75%-os foglalkoztatást eredményezett 2023 utolsó negyedévéig.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/17680480/
Németh Viktória makroökonómiai elemző és külpolitikai szakértő. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott nemzetközi tanulmányok szakon, majd a Pécsi Tudományegyetemen szerzett doktori fokozatot geopolitika szakirányon. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Nemzetgazdasági Minisztériumnál, a Magyar Nemzeti Banknál és az MKB-nál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja.
