Categories
Írások

Így sportolunk mi – a nagy sportágválasztó

Loader Loading...
EAD Logo Taking too long?

Reload Reload document
| Open Open in new tab

Letöltés [7.67 MB]

Magyarország nem csupán az olimpiákon elért sikerek miatt tekinthető sportnemzetnek. Anemzetközi felmérések alapján a magyarokra igaz, hogy szeretnek mozogni. Európai és globális összehasonlításban is kerékpáros nemzetnek számítunk. Még akkor is így van ez, ha a bicikli mint közlekedési eszköz elterjedtsége az elmúlt évek során kissé csökkent. A futás népszerűsége a 2010-es években dinamikusan emelkedett. A rendszeres sportolás legnagyobb akadályát az időhiány jelenti, sok más nemzethez hasonlóan. Ugyanakkor nemzetközi összehasonlításban a magyarok elégedettebbek a rendelkezésükre álló idő felhasználásával, és a hazai létesítményekkel, vagyis tárgyi feltételekkel.

Az egyik legnépszerűbb sportágban, a futásban végzett felmérések alapján a szabadidős mozgás legfontosabb belső motivációja az egészségi állapot megőrzése, ami mellett általánosan jellemző cél, hogy a sportolók ki tudják szellőztetni a fejüket, és le tudják vezetni a munkahelyi- vagy magánéleti stresszt. Így a futók körében végzett felmérés a sportolás további motivációira is rávilágít. A hazai futók inkább az egyedül végezhető, csöndes és magukra fordított időt keresik a sportágban. Ugyanakkor a legkedveltebb sportágakat figyelembe véve is jellemző, hogy honfitársaink a nemzetközi átlagnál jobban szeretik az egyedül végezhető sporttevékenységeket a csapatsportokkal szemben. Fontos tényező az is, hogy a mozogni vágyók megtalálják a számunkra leginkább megfelelő sportot. A felmérésekből az is kiderül, hogy a saját egészségi állapot felett érzett egyéni felelősség szintén kulcskérdés, e tényező különösen akkor segíthet át a mélyponton, amikor el kell indulni az edzésekre. Össztársadalmi és gazdasági szempontból tekintve a megfelelően végzett szabadidős sport kiemelt eszköze lehetnek a krónikus egészségügyi problémák megelőzésének. A prevenció a leghatékonyabb eszköze az igen elterjedt és életmóddal összefüggő betegségek megakadályozásának, amely az egészségügyi kiadások csökkentése, valamint a társadalom életminőségének javítása mellett a gazdaság produktivitásához is hozzájárul.

Szerző: Németh Viktória

A magyarok szeretik szabadidejüket mozgással tölteni

Az Ipsos 2021-ben készült felmérése alapján a 29 vizsgált nemzet közül a nők esetében a hatodik, a férfi lakosok körében pedig a harmadik helyen végzett hazánk kb. 6,6 és 11,1 óra becsült heti edzésmennyiséggel. Mindössze a felnőtt lakosság 11%-a nyilatkozott úgy, egyáltalán nem sportol egy átlagos héten.

1. ábra: A magyarok nemzetközi összehasonlításban sok időt fordítanak mozgásra, a heti sportolással töltött szabadidő óraszáma alapján. Forrás: Ipsos. Szerző: Németh Viktória. Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/16202372/

Azzal együtt, hogy az Ipsos-felmérés is alátámasztja, hogy a magyarok sokat sportolnak, a közvélekedést megosztja a kérdés. Ez az ellentmondás a részletes kimutatások alapján könnyen feloldható. A magyarok elsősorban a szabadidős sportokat kedvelik. Az Ipsos 2021-es felmérése is vizsgálta ezeket a mozgásformákat, többek között a kerékpározást vagy otthoni tornázást is. Fontos azt is kiemelni, hogy a vizsgálat során az Ipsos valamennyi ország lakosságára azonos feltételeket alkalmazott. Az európai uniós ún. Eurobarometer-felmérés eredményei is alátámasztják azt, hogy a magyarok a kötetlenebb mozgásformákat részesítik előnyben. Az Eurobarométer 2022-es felmérése alapján a kevesebb formalizált sportot űző nemzetek közé tartozunk, vagyis például a nemzetközi átlag alatt marad a fitnesztermekbe járók aránya. Ugyanez a felmérés kimutatta azt is, hogy az uniós átlag felett végzünk testmozgást, vagyis nem formalizált edzést, amelybe beleférnek olyan mozgásformák is, mint például kerékpározás, tánc vagy kertészkedés.

A kérdéskör egy további kulcseleme a mozgásra rendelkezésre álló szűkös időkeret, sok más országhoz hasonlóan. Ilyen módon jellemző, hogy a magyarok inkább praktikusan választanak mozgásformát, ennek példája a kerékpározás, amely aránya igen magas, és sokan egyszerre mozgásformának és közlekedési eszköznek is választják azt. Utóbbi különösen egyes vidéki régiókra jellemző, és Budapestre kevésbé (vö. 3. ábra).

2020-ban részletesebb felmérés is készült arról, hogy mi gátolja leginkább a magyarokat a szabadidős tevékenységét. A válaszok között az időhiány és a lustaság mellett a megfelelő sport kiválasztása is felmerült. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány november 30-i sportkonferenciáján az egészséges életmód népszerűsítése volt az egyik kiemelt téma. Hazai sport- és egészséges életmódot népszerűsítő programok képviselőivel beszélgetünk arról, milyen lehetőségek vannak a mozgás és a megfelelő táplálkozás elterjesztésére. (Részletek: itt.)

Nagy sportágválasztó

Honfitársaink közül a legtöbben bicikliznek (30%), jóval a nemzetközi átlag (13%) feletti arányban, a második legnépszerűbb a futás (18%), amelynek szintje közelíti más országok átlagát (19%), az Ipsos közvélemény-kutatásán vizsgált sportágakat figyelembe véve. Eközben a fitnesz népszerűsége (13%) elmarad a máshol megszokott szintektől (20%). Az úszók aránya (8%) összevethető a nemzetközi trendekkel (9%). A labdarúgás a vizsgált sportok közül az ötödik legkedveltebb volt (5%), amely érték elmaradt a globálisan általánosnak tekinthető szinttől (10%). Ugyanakkor a csapatsportokban való részvétel (36%) is kissé visszafogottabb a nemzetközi átlagnál (38%).

2. ábra: Az egyes sportágakat legalább hetente űzők aránya, a magyar lakosság vonatkozásában és a nemzetközi átlag alapján. Forrás: Ipsos. Szerző: Németh Viktória. Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/16213409/

Kerékpáros nemzet vagyunk

Az Ipsos 2021-es felmérése alapján a legtöbbet kerékpározó nemzet vagyunk Európában, és másodikok világszinten. Az Eurobarométer felmérése a biciklizést az egyéb sporttevékenység kategóriába sorolta. A kategóriában Magyarország vonatkozásában uniós átlag feletti teljesítmény rajzolódott ki. A számok arra utalnak, hogy a praktikum is fontos megfontolási szempont lehet a magyarok körében, így sport, valamint a túrázás mellett a hétköznapi közlekedés eszköze is a kerékpár. Így a biciklizés sokoldalúsága miatt is kiemelt mozgásformává vált hazánkban.

A Magyar Kerékpárosklub 2022-es felmérése alapján a magyar lakosság 16%-a használta közlekedési eszközként a biciklit – ez a szám lényegében fele annak az aránynak, akik rendszeresen kerékpároznak. A Kerékpárosklub adatai 2020 óta tartó stagnálást mutatnak, és kismértékű csökkenést jeleznek a 2018-as 17%-hoz képest. Az elsősorban kerékpárral közlekedők aránya Kelet-Magyarországon az észak- és dél-alföldi régióban volt a legmagasabb 27% illetve 32%, amely értékek 3, illetve 2 százalékpontnyi csökkenést jeleznek 2018-hoz képest. Budapesten az országos átlagnál lényegesen alacsonyabb az elsősorban kerékpárral közlekedők aránya, 2022-ben 5%-uk választotta rendszeresen ezt a közlekedési módot, ami kismértékű csökkenést jelez 2018-hoz képest, amikor 6% volt az arány a Magyar Kerékpárosklub adatai alapján. Ez a szám az országos átlag harmada.

3. ábra: Magyarországon az elsősorban kerékpárral közlekedők aránya, régiónként. A kerékpár elsősorban az alföldi régióban elterjedt közlekedési eszköz, és legkevésbé Budapestre jellemző. Forrás: Ipsos. Szerző: Németh Viktória. Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/16219215/

Az atlétikai vb a futómániát koronázta meg

2023-ban a Google Trends adatai alapján a legtöbbször keresett sporttal kapcsolatos kifejezés Magyarországon az atlétikai vb volt. Magát az az eseményt is számos program kísérte, melyek a mozgásra nevelést népszerűsítették, így például a Hétköznapi Hős eseménysorozata. A rendezvény résztvevői, amennyiben regisztráltak, és teljesítettek bizonyos futó vagy gyalogló távokat, kedvezményes áron vásárolhattak jegyet a világbajnokságra. Az esemény 150 ezer honfitársunkat mozgatta meg. Ez a magas szám egy rendkívül kedvező hazai trendet erősített fel. Az Ipsos felmérése alapján idehaza a futás a második legnépszerűbb sportolási forma, amelyet a lakosság 18%-a választ. Egy hazai biztosítótársaság 2017-es felmérése hasonló következtetésre jutott, a megkérdezett minta alapján néhány év alatt 700 ezerről 850 ezerre emelkedett a hazai futók aránya a 19 és 59 év közötti korosztályon belül. 2022-es a Runner’s World reprezentatív felmérése alapján még az előbbi két kutatásnál is kedvezőbb lehet az arány. A magyarok 39%-a húz olykor futócipőt. Közülük lényegében minden második futó csak rendszertelenül mozog, (a 39 százaléknyi válaszadóból 22 százalékpontnyi). E felmérés alapján is a népesség körülbelül 17%-a lehet az, aki a rendszeresen fut.

4. ábra: A 18 és 79 éves magyar lakosság körében a futás rendszeressége. Forrás: Runner’s World. Szerző: Németh Viktória. Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/16217634/

A rendszeresen és alkalmanként futók többsége 1-5 kilométeres távot teljesít. Az NN Biztosító felmérése alapján ez a szám inkább a felső tartományt közelíti, és 4 és 5 kilométer között van. A Runner’s kutatása alapján minden tizedik válaszadó (9%) heti 1–3 alkalommal fut, míg 4–4% heti 4–5 alkalommal, illetve minden nap. Az NN Biztosító kutatása alapján az első kategóriába tartozók, vagyis a kevésbé elkötelezett futók heti 2 alkalommal mozognak. A Runner’s felmérése alapján a teljesített kilométerek száma az életkorral emelkedik, a 29 év alatti futók választják nagyobb eséllyel a rövidebb távokat, míg azok, akik 60 év felett is fittek teljesítik a legnagyobb arányban a 20 km feletti távokat.

5. ábra: A rendszeresen futók által átlagosan teljesített távok. Forrás: Runner’s World. Szerző: Németh Viktória. Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/16219495/

A testi és lelki egészség megőrzése is ösztönzi a mozgást

A futók elsősorban az egészsége megőrzése miatt sportolnak (75%). A válaszadók többségének pszichés motivációja, hogy a gondolatait kiszellőztesse futás közben (52%), tízből három pedig a munkahelyi és magánéleti stresszt kezeli a mozgással. A futók döntő többsége, 86%-a egyedül indul útnak. További, a futás mellett szóló érv, hogy e sportág is a praktikusabb, könnyebben hozzáférhető sportok közé tartozik.

6. ábra: A futókat nagyobb részt egészségük megőrzés célja a futás során, de a versenyeredmények is fontos motivációs forrás lehet az edzettebbek számára. Forrás: Runner’s World. Szerző: Németh Viktória. Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/16219634/

7. ábra: A lelki egészségeknek is kiemelt szerepe van a mozgásnak, így van ez a futók körében is. Forrás: Runner’s World. Szerző: Németh Viktória. Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/16219703/

Nincs egyedül senki az akaraterőt érő kihívásokkal

Jó hír azoknak, akik 2024-ben kezdenék a rendszeres mozgást, hogy nem csak ők veszik rá magukat nehezen a futásra. A rutinos futók között is a nagy többség (68%) őszintén bevallotta, hogy olykor nehezen indul el az edzésére, így kiemelten fontos a folyamatos motiváció. Éppen ezért 71%-a válaszolta, hogy időnként elindul versenyeken. A megmérettetések jó alapot jelentenek a teljesítmény javítására, mely a rendszeresen futók háromnegyedének célja.

8. ábra: A rendszeres futók számára sem mindig egyszerű elkezdeni az edzéseket, ezért is fontosak a hosszútávú célok és a motiváció. Forrás: Runner’s World. Szerző: Németh Viktória. Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/16219882/

Érdemes látni azt is, hogy a futás mellett a gyaloglás is fontos eleme a magyarok testmozgásának. A közlekedési formákra is kitérő, korábbi, 2019-es KSH vizsgálat eredménye alapján a lakosság 87%-a gyalogol rendszeresen. (A rendszeres gyaloglás legalább hetente egyszer, folyamatosan minimum tíz percet jelent.) A gyaloglók több mint fele mindennap, ötöde többnyire hétköznapokon, a hét öt napján jár gyalog, ugyanakkor többségük naponta egy óránál kevesebbet lépdel. A Magyar Kerékpárosklub felmérése alapján nőtt az elsődlegesen gyalogosan közlekedők aránya a 2019 óta eltelt időszakban. Míg 2018-ban az elsődlegesen ezt a formát választók aránya 10% volt, addig 13% volt 2020-ban és 2022-ben.

A fitnesz népszerűsége elmarad a nemzetközi átlagtól

A legnépszerűbb testmozgás globális szinten a fitnesz (20%), amely mozgásforma nálunk közel sem ilyen kedvelt, 13% körül alakul. Az ilyen típusú, kötöttebb mozgásformák mérsékeltebb szintjét az Eurobarométer felmérés is visszaigazolta.

A csapatsportok az angolszász világ kedvencei

Az Ipsos 2021-es kutatása alapján a globális átlagnál, 38%-nál valamivel kisebb eséllyel űznek csapatsportokat a magyarok. A lakosság mintegy harmada (36%) vesz részt ilyen tevékenységben. Legnagyobb eséllyel az angolszász országok polgárai, Egyesült Államok (61%), az Egyesült Királyság (59%), Kanada (56%) valamint Ausztrália (55%) lakosai játszanak csapatsportot.

A labdarúgás hazánkban a legnézettebb sportok közé tartozik, mégis viszonylag kevesen, 5% választja saját sportjuknak a gyakorlatban. Ez a szám a nemzetközi átlag, 10% fele. Összesen 3 olyan ország van a globális felmérés alapján, ahol legalább minden ötödik lakos focizik: Peru, Szaúdi-Arábia és Dél-Afrika. A felmérésben résztvevő európai országok közül Romániában a legnépszerűbb a labdarúgás (15%), amivel hetedikek a rangsorban.

A felmérésekből arra is következtethetünk, hogy a magyarok a munkaidő után nem feltétlenül vágynak társaságra. A futók körében készült kutatások alapján a többség a fejét szeretné kiszellőztetni (52%), levezetni a munkahelyi vagy magánéleti stresszt (31%), és szívesen van csendben (53%), hallgat zenét vagy a természet hangjait.

Mi gátolja a magyarok sporttevékenységét?

Nemzetközi szinten és hazánkban is az időhiány a vezető ok, ami visszatartja az embereket a testmozgástól. Azzal együtt is, hogy Magyarország jól szerepelt az Ipsos felmérésén, és a többet mozgó nemzetek közé tartozik. Sokan, a lakosság több, mint fele érzi, úgy, hogy a sportolási kedve nagyobb, mint a ráfordítható időkerete. Az ország felnőtt lakosságának 54%-a többet sportolna, ha tehetné, további 42% viszont elégedett a jelenlegi edzésmennyiséggel. Ezzel az aránnyal Magyarország a nemzetközi átlag felett teljesített, a globális felmérésben résztvevők 58%-kal szembesül az időhiánnyal, és csupán 37%-uk elégedett a teljesítményével.

9. ábra: A magyarok nemzetközi összehasonlításban elégedettebb a saját mozgásra fordított idejükkel. Forrás: Ipsos. Szerző: Németh Viktória. Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/16217228/

Nemzetközi szinten a legtöbben, 37% a különböző okok közül az időhiányt tartja a legnagyobb akadálynak, míg 18% a pénzhiányt, a túl hideg és túl meleg időjárást 17%-t sérelmezte, 13–13% válaszolta, hogy nem áll rendelkezésre megfelelő sportlétesítmény és nincs kivel együtt sportolni. Csupán 10% érezte magát túl idősnek a sportoláshoz. A nemzetközi szinten leginkább jellemző időhiány különösen Szaúd-Arábiában (51%), Peruban (48%) és Oroszországban (47%) volt  érzékelhető. Magyarország rendre a nemzetközi átlag körüli értékeket mutatott a különböző gátló tényezők esetén. Ugyanakkor kiemelhető, hogy a rendelkezésre álló sportlétesítményekkel való elégedettség nemzetközi szinten is magasnak tekinthető. Mindössze a válaszadók 8%-a fejezte ki elégedetlenségét. Összességében hazánkban azoknak az aránya (20%) is a nemzetközi átlag (22%) alatti, akik nem szembesülnek akadállyal, csupán nem szeretnének sportolni. Utóbbi érték kiugróan magas Japánban (40%), az Egyesült Államokban (37%) és Nagy-Britanniában (33%).

10. ábra: A sportolást leginkább akadályozó tényezők Magyarország esetében, és nemzetközi összehasonlításban. Forrás: Ipsos. Szerző: Németh Viktória. Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/16213678/

Miközben a magyarok saját sportolásuk legnagyobb akadályának az időhiányt érzékelik, addig másokkal szemben kritikusak az Unilever 2020-a kutatása alapján. Arra a kérdésre válaszolva, hogy „Ön szerint a magyarok miért nem mozognak eleget?”, a legtöbben a lustaságot emelték ki. Ezzel szemben a részletes válaszok azt mutatták, hogy kulcsfontosságú, hogy valaki megtalálja-e a számára leginkább megfelelő és élvezetes sportágat. Ezt alátámasztja az a szempont is, hogy az átlag számára a mozgás a valamivel kevesebb örömet ad, mint az olvasás vagy internetezés. E dilemma azonban jelentősen megosztja a lakosságot, azok körében, aki a nem sportolók egy 10-es skálán 4,8 pontnyi örömet okoz a mozgás, míg a rendszeresen testgyakorlást végzők esetében ez a szám 7,6 pont. A válaszok esetében valódi vízválasztót jelentett, hogy valaki megtalálta-e a számára legmegfelelőbb sportot. Amikor már megvan az egyén számára megfelelő sportot, nem érzi kényszernek a mozgást, illetve kiegyensúlyozottabbnak is érzi magát. Függetlenül attól, hogy az olyan széles körű összefogásban megrendezésre kerülő kezdeményezésektől, minta  Nagy Sportágválasztó, a magyarok mégis kevés sportágban próbálják ki magukat. A felnőttek átlagosan csupán háromféle sportot próbált ki eddigi életük során.

Az egyéni felelősség szerepe is fontos

Magyarország kedvező adottságokkal rendelkezik a sportolás szempontjából. Ahogyan az Oeconomus oldalán korábban már írtunk róla, Magyarország esetében különösen fontos kérdésnek tekinthetjük a sportsikereket. Hazánk eredményességét mutatja, hogy nagyon magas, 52,8 az egymillió lakosra jutó olimpiai érmek száma, amely a világon a 3. legjobb arány. Az aranyérmek esetében még kedvezőbb a helyzet, az egymillió lakosra jutó olimpiai aranyérmek száma 18,7, ami a második legjobb globális összehasonlításban. Hazánk különösen a nyári olimpiák alkalmával volt sikeres, 1896 és 2021 között a világ országai közül 9. legtöbb érmet szerezte, és a 8. legtöbb aranyérmet.

A Magyarországon rendezett nagy sportesemények és a nemzetközi sportsikerek nem csupán önmagukban fontosok a társadalom számára. Kiemelt motivációs eszközei lehetnek a mozgásra és az egészséges életmódra nevelésnek. A prevenció a leghatékonyabb eszköze az igen elterjedt és életmóddal összefüggő betegségek megakadályozásának, amely az egészségügyi kiadások csökkentése, valamint a társadalom életminőségének javítása mellett a gazdaság produktivitásához is hozzájárul.

A fiatalok mozgásra nevelése érdekében 2011/12-es tanévtől bevezetett kormányzati intézkedés volt a mindennapos testnevelésóra. Az Országos Gyógytornászati Központ állásfoglalása (2018) alapján: „a fizikai inaktivitás korunk civilizált életmódját jellemző egészségkockázati tényező, mely a nem-fertőző krónikus betegségek és a korai halálozás egyik vezető rizikófaktora. Ezt tovább súlyosbítja a gyermekek és fiatalok mozgásszegény, ülő életmódjának a modern infokommunikációs technikai eszközök kiterjedt használata miatti fokozódása egyre sürgetőbbé teszi, hogy az egészségfejlesztés egyik legalkalmasabb helyszínén, az iskolában megadjuk gyermekeinknek a mindennapos egészségfejlesztő testmozgást”. E lépés különösen az elmúlt években bizonyult kulcsfontosságúnak. A koronavírus-járvány és a távoktatás idején nemzetközi szinten is jelentősen emelkedett a túlsúlyos fiatalok aránya. A korlátozások feloldásával ezt komponálhatja a mindennapos testnevelés.

Ugyanakkor mozgásra nevelési törekvések nemzetközi felmérések alapján sem bizonyulnak önmagukban csodaszernek. Egy spanyolországi, 12–14 éves iskolások körében végzett kutatás alapján az egyéni és a társadalmi felelősségvállalásnak is van szerepe a fizikai aktivitási szokások javításában, de a testnevelés tárgyára fordított tanítási idő önmagában még nem elegendő azok javításához. A testnevelés óraszám emelése szükséges, de nem elégséges feltétel. A heti 2 órányi testnevelés nem elegendő idő ahhoz, hogy ösztönözzék a tanulókat arra, hogy fizikai aktivitást végezzenek az iskolán kívül, és még kevésbé arra, hogy a WHO által ajánlott fizikai aktivitás mennyiségére ösztönözzék őket. Így például nem csupán a testnevelő tanárok felelőssége az egészséges életmód ösztönzése, hanem kollektív kérdésnek is kell tekinteni a diákok mozgásra nevelését. A kutatás eredményei rávilágítottak arra is, hogy maga a testnevelés tantárgy motivációs forrás lehet a tanulók ösztönzésére, hogy szabadidejükben több fizikai tevékenységet végezzenek. Ugyanakkor fontos a pszichés tényezők, például az egyéni felelősség és a saját, belsőmotiváció erősítése is. Összességében a kutatás megállapította, hogy az egész oktatási rendszer szerepet játszhat az egészséges, aktív szokások kialakításában, és abban, hogy a testmozgás és az egészséges szokások túllépjenek a formális oktatás keretein, és szerepet játszanak az egyének iskolán kívüli életében is (Quiñonero-Martínez et al. 2023). További nemzetközi kutatások rávilágítottak arra is, hogy a későbbiek során, felnőtt korban még nagyobb szerepe van a személyes felelősség érzetnek, amely elősegíti a saját egészségünkről való gondoskodást. Utóbbi felmérést egy értékrendkutatással is egybe fűzték, ez alapján a konzervatív politikai beállítottság erősíti a hajlamot az egyéni felelősségből táplálkozó aktív és egészségtudatos életmód kialakítására (Chan, 2019).

Konklúzió

Az olimpia éve nem csupán az élsportról szól, a kiemelt sportesemények sokakat motiválnak saját sportolási szokásaik felülvizsgálatára, illetve a rendszeres mozgás mindennapokba való beépítésére. A magyarok sokat sportolnak, de az európai uniós trendekkel ellentétben kevésbé kedveltek a nagyobb kötöttségekkel járó sportágak, mint például a fitnesz. A futás népszerűsége az elmúlt évtizedben dinamikusan emelkedett. Emellett az Ipsos 2021-es felmérése alapján a legtöbbet kerékpározó nemzet vagyunk Európában, és másodikok a globálisan 29 országra kiterjedő kutatásban.

A szabadidős sporttevékenység kiemelt eszköze lehet bizonyos egészségügyi problémák megelőzésének. A prevenció a leghatékonyabb eszköze az igen elterjedt és életmóddal összefüggő betegségek megakadályozásának, amely az egészségügyi kiadások csökkentése, valamint a társadalom életminőségének javítása mellett a gazdaság produktivitásához is hozzájárul. Az egyéni felelősségérzetnek és a belső motivációnak fontos szerepe van abban, hogy a társadalom tagjai életük során rendszeresen sportoljanak. E pszichés tényezők kialakításában fontos szerepe lehet annak, ha már gyermekkorban elkezdődik a mozgásra és az egészséges életmódra nevelés. Többek között azért is lényeges e szemlélet korai kialakítása, mivel a fizikai inaktivitás korunk civilizált életmódját jellemző egészségkockázati tényező, amelynek része a mozgásszegény, ülő életmód, és a modern infokommunikációs technikai eszközök kiterjedt használata.

Felhasznált irodalom

Senior kutató | Megjelent írások

Németh Viktória makroökonómiai elemző és külpolitikai szakértő. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott nemzetközi tanulmányok szakon. Jelenleg a Pécsi Tudományegyetem PhD hallgatója. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Pénzügyminisztériumnál, a Magyar Nemzeti Banknál és az Magyar Kereskedelmi Banknál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja.

Iratkozzon fel hírlevelünkre