Philippe Aghion, a 2025-ön közgazdasági Nobel-díj egyik kitüntettje a kreatív rombolásra vonatkozó elméletéért kapta meg a legmagasabb szakmai elismerést. 2021-ben jelent meg egyik legsikeresebb könyve, amelynek címe A kreatív rombolás ereje: Gazdasági felfordulás és a nemzetek gazdagsága. Az írás újdonsága, hogy a kaptitalmizumst érő kihívásokat a gazdasági rendszer működésébe illeszkedőnek tekinti, és ezáltal a jövőben a fenntartható gazdasági növekedést megvalósíthatónak látja sok más szerzővel ellentétben. Így véleménye szerint az ökológiai szempontokat szem előtt tartó gazdasági változások megvalósulhatnak, ahogyan a múltban más innovációk is teret nyertek maguknak. Ugyanakkor a technológia megújulásával a geopolitikai viszonyok is átrendeződnek. A jelenlegi gazdasági erőközpontok közül Európát fenyegeti a lemaradás veszélye. A kötet megírásában két társszerző, Céline Antonin, Simon Bunel is közreműködött. A könyv számos díjban és elismerésben részesült a szerző Nobel-díja előtt is.
Mire világít rá eddig nem ismert perspektívából a könyv?
A kreatív rombolás ereje: Gazdasági felfordulás és a nemzetek gazdagsága című kötet szerzői, Philippe Aghion, Céline Antonin és Simon Bunel olyan kérdéseket vizsgálnak, amelyek korunk legtöbbeket érintő kihívásai. E nagyívű vállalkozás óriási sikert hozott számukra, elnyerték többek között az Economist és a Foreign Affairs az év legjobb könyve díját, az írás a Financial Times nyári olvasmánylistájának kedvence lett, illetve a Hayek Könyvdíj döntőse volt. A kötet a maga 400 oldalas terjedelme mellett rendkívül illusztratív, összesen 116 ábrát tartalmaz.
Az írás a következő kiinduló problémákat veszi figyelembe:
- A modern kapitalizmus kudarcai közé tartozik, hogy növekszik a társadalmi egyenlőtlenség;
- Az elmúlt bő egy évtized pénzügyi válságot követő stagnáláson nem tud felülemelkedni a nemzetközi gazdaság, különösen a fejlett gazdaságok;
- A klímaváltozás évtizedek óta fokozódó kihívásokat eredményez;
- Emellett napjainkban egyre többször szembesülünk a koronavírus-járványra adott válaszok kedvezőtlen gazdasági következményeivel is;
- A szerzők a kihívások között tartják számon azt is, hogy polarizált politikai paletta jelent meg a számtalan országban;
- Továbbá nemzetközi szinten széleskörű az egyetértés abban, hogy a technológiai óriásvállalatok túlhatalommal rendelkeznek, amelyet vissza kell szorítani.
A „dobozon kívüli” gondolkodás
A könyv szerzői a kreatív vagy szokatlan gondolkodásmód jelentőségét példázzák megközelítésükkel. Ez az ún. „out of the box”, azaz a dobozon kívüli, vagyis a megszokott kereteken és perspektívákon túllépő gondolkodásmód, aminek jelentősége, hogy éppen ez a szokatlan megközelítés segítheti a továbblépést a problémamegoldás felé.
A szerzők ennek megfelelően újra értelmeznek olyan fogalmakat, mint a gazdasági növekedés és a társadalmi egyenlőtlenségek gyökerei, a verseny és a globalizáció, az egészség és a boldogság meghatározó tényezői, a technológiai forradalmak, a szekuláris stagnálás, vagyis a fejlett gazdaságok növekedésének megtorpanása, a közepes jövedelem csapdája, a klímaváltozást és azokat a gazdasági nagy könyvekben megírt recepteket, hogyan lehet kilábalni a gazdasági sokkokból.
Philippe Aghion és két szerzőtársa rámutat arra, hogy összetett gazdasági folyamatok szükségesek a széleskörű jólétet biztosításához. Így a modern életszínvonalat a szabadpiaci kapitalizmus által lehetővé tett innovációknak köszönhetjük. Ezzel együtt szükségünk van az állami beavatkozásra is, megfelelő fékekkel és ellensúlyokkal. A szerzők szerint szükséges a változás és az egyéni cselekvés is, a kreatív rombolás folyamatain keresztül.
Philip Aghion és szerzőtársai arra is rámutattak, hogy az exportpiacok a leginnovatívabbakat jutalmazzák, míg az import és a külföldi közvetlen befektetések új ötleteket és olyan versenyt hoznak, amely a legjobb cégeket folyamatos fejlődésre ösztönzi. Az élénk pénzügyi piacok biztosítják azt a tőkét, amelyre a sikeres új cégeknek szükségük van a fejlődéshez és a terjeszkedéshez. Az éghajlatváltozás elleni küzdelem zöld technológiai forradalmat követel. A szerzők egyik élesebb kijelentése, hogy a sok egyenlőtlenséget el kell fogadni, vagy akár még ünnepelni is, mivel az innováció ösztönzésének ez az ára.
A szerzők szerint a kormányoknak kell a megfelelő környezetet kialakítani azzal, hogy védik a szabadalmakat és kerülik a túlzott adóztatást, védőhálót biztosítanak a kreatív rombolás veszteseinek, és rugalmasan alkalmazkodó munkaerőpiacot alakítanak ki. Ezeket az irányelveket érdemes összevetni a hazai gazdaságpolitikával, amely lényegesen csökkentette az adókat az elmúlt évek során, és ezáltal nagyobb mozgásteret hagy a gazdasági szereplők számára, ugyanakkor támogatást biztosít a kkv, startupok és innovációk, valamint a magas hozzáadott értékű szektorok számára.
A technológiai újítások a geopolitikai versengést is átalakítják
A gazdaságtörténeti kutatások alapján, amelyik nagyhatalom képes technológiai fölényre szert tenni, abból válhat a következő időszak legmeghatározóbb nemzetközi szereplője. Philip Aghion 2025-ös helyzetértékelése alapján Európa lemaradásban van az Egyesült Államokkal és Kínával szemben, amelyek szerinte megtalálták a módját a nemzetközi versengés és az iparpolitika összeegyeztetésének. Így a zöldátállás mellett az innovációkhoz szükséges energiaigénynek is teljesülnie kell.
A 2025-ös közgazdasági Nobel-díjról a Kossuth rádió Felfedező – a gazdaságról című műsorában beszélgettünk Pásztor Szabolccsal, az Oeconomus kutatási igazgatójával és Kerényi Ádámmal, magyar közgazdász, az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Világgazdasági Intézetének kutatójával. A beszélgetés itt elérhető.
Németh Viktória makroökonómiai elemző és külpolitikai szakértő. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott nemzetközi tanulmányok szakon, majd a Pécsi Tudományegyetemen szerzett doktori fokozatot geopolitika szakirányon. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Nemzetgazdasági Minisztériumnál, a Magyar Nemzeti Banknál és az MKB-nál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja.
