Fontos társadalmi és gazdasági szempont az adott országon belüli jövedelmi egyenlőtlenség mértéke. Ennek alapvető mérésének eszköze az ún. Gini-index. A mutatót egyaránt használják idősoros vizsgálatra, vagyis hogy adott ország hogyan haladt az évek során a jövedelmi egyenlőtlenség vagy egyenlőség felé; vagy épp összevethető az egyes országok Gini-indexe is, hogy megtudjuk, hol nagyobb a jövedelmi egyenlőtlenség. Bejegyzésünkből az is kiderült, hogy igen alacsony hazánkban a jövedelmi egyenlőtlenség, a Világbank adatai szerint a 31. leginkább egyenlő jövedelmi eloszlással rendelkező ország vagyunk.
Mi a Gini-index?
Adott országon belüli jövedelmi (vagy vagyoni) egyenlőtlenségek mérésére használják a Gini-indexet, mely elnevezését Corrado Giniről, olasz statisztikusról kapta. A mutató 0% és 100% között mozog, és minél nagyobb az értéke, annál jelentősebb az országban a jövedelmi egyenlőtlenség. Szélsőértékei is hasonlót fejeznek ki: 0%-nál teljes az egyenlőség, vagyis a jövedelemből a társadalom minden tagja egyenlően részesedik; míg 100% esetében egy embernél összpontosul a teljes jövedelem. Természetesen a szélsőértékek nagyon ritkák, a világban mért Gini-indexek 23-63% között mozognak. Fontos hangsúlyozni, hogy az együttható kizárólag a jövedelem vagy vagyon az ország népességén belüli eloszlását (szóródását) méri, nem az abszolút mértékét. Egy magas jövedelmű ország és egy alacsony jövedelmű ország Gini-indexe lehet hasonló értékű, amennyiben a jövedelmek hasonlóan oszlanak meg mindkettőben.
Corradi Gini 1884-1965 között élt Olaszországban. Statisztikus, demográfus és szociológus volt. Gini a Bolognai Egyetem jogi karán tanult, ahol a tantárgyak széles skáláját vehette fel, amelyek közül az egyik a statisztika volt. Gini korai munkásságának egy része azzal a problémával foglalkozott, hogyan lehet mérni a különböző országok jövedelmi és vagyoni egyenlőtlenségeit. Kritizálta Vilfredo Pareto 1895-ben és 1897-ben megjelent tanulmányait a témában és az általa kidolgozott indexet, amely szerinte nem adott reális eredményeket. 1909-ben alkotta meg első saját indexét, de mivel nem volt ezzel elégedett, végül 1914-re készült el a ma is használatos Gini-index. Padovában politikai gazdaságtant, alkotmányjogot, demográfiát és gazdasági statisztikát tanított, ahol 1920-ban Statisztikai Intézetet alapított. Gini a római egyetemen is jelentős újításokat hajtott végre a statisztika területén.
Hogyan számolják a Gini-indexet?
E kérdéshez egy másik fogalmat kell bemutatni, a Lorenz-görbét. Egy egységnyi, 1×1-es oldalú háromszöget képzeljünk el. A vízszintes, X-tengelyen található a népesség, a legszegényebbektől a leggazdagabb személyekig (kumulálva, tehát adott pontnál az addig megjelenített emberek együttesen). A függőleges tengely pedig azt mutatja meg, hogy adott népességig bezáróan mennyi az összesített (azaz kumulált) jövedelem: például a legszegényebb 1000 főnek összesen, együtt mennyi a jövedelme. Minél nagyobb a „hasa” a görbének, azaz minél nagyobb az origó felé az íve, annál szélsőségesebb, egyenlőtlenebb a népesség jövedelmi eloszlása (a népesség nagyobb hányada az összjövedelem kisebb arányát birtokolja).
A háromszög átfogója jelenti a teljes egyenlőséget, vagyis az az egyenes, amely a (0;0) és (1;1) pontokat köti össze. Tehát amennyiben a Lorenz-görbe közelíti az átlót, annál kisebb a társadalmi vagyoni egyenlőtlenség, és annál kisebb lesz a Lorenz-görbe és az átfogó közti terület nagysága. A Lorenz-görbe és a háromszög átfogója által határolt terület nagysága adja a Gini-együttható számításának alapját. A Gini-index értékének meghatározásához e két vonal által határolt terület nagyságát kell elosztani a háromszög teljes területével.
A Gini-együttható erősségei
- Évről évre vizsgálva a mutató alakulását egy adott országon belül, megállapítható, hogy az országon belüli jövedelmi egyenlőtlenség csökkent vagy emelkedett. A mutató csökkenése jelzi, hogy a korábbiakhoz képest egyenlőbben oszlik meg a társadalom tagjai között az adott időszaki jövedelem.
- Országok közti összehasonlításra is alkalmas, mivel az alacsonyabb mutatóval rendelkező ország egyenlőbbnek tekinthető jövedelemelosztás szempontjából.
- Egyetemes és skálázható.
- Anonimitás: az együttható nem fedi fel a népességen belül a magas és alacsony jövedelmű egyének kilétét.
- Független skála: a Gini-index kiszámítása nem függ attól, hogy mekkora a gazdaság, hogyan mérik, vagy mennyire gazdag egy ország. Például a gazdag és a szegény országok a hasonló jövedelemeloszlás miatt ugyanazt az együtthatót mutathatják.
- Továbbá az együttható nem függ a népesség nagyságától sem.
A Gini-index korlátai
- Egy számba sűríti a meglévő jövedelmi egyenlőtlenségeket, így sok információt hagy el, nem vesz figyelembe, például egy adott Gini-indexhez végtelen sok eloszlás tartozhat.
- Nem mutatja a népesség abszolút jövedelmét vagy vagyonát.
- A minta torzítása: a Gini-együttható számításainak érvényessége függhet a minta méretétől. Például a kis országok vagy a gazdaságilag kevésbé sokszínű országok gyakran hajlamosak alacsony együtthatókat mutatni, míg a nagy, gazdaságilag sokszínű országok általában magas együtthatókat mutatnak. Torzíthatnak továbbá az ún. adóparadicsomok is: általuk alulbecsülhető az adott térség vagyoni egyenlőtlensége. További torzító elem lehet: feketemunka, informális gazdaság nagysága.
- Országok közti összehasonlításnál hátrányt jelent az eltérő korfa: fiatal vagy idősödő az adott ország társadalma. Az idősebb korosztályok gyakran nagyobb vagyonnal rendelkeznek, mint a fiatalok, mely torzíthatja az országok közti rangsort.
- Az adatok pontatlansága: a Gini-index hajlamos a szisztematikus és véletlenszerű adathibákra. Ezért a pontatlan adatok torzíthatják az együttható érvényességét.
- Nem tükrözi a népesség strukturális változásait. Az ilyen változások jelentősen befolyásolhatják a népességen belüli gazdasági egyenlőtlenséget. Legtöbbször azért alakul ki ez a helyzet, mert a fiatalok általában kevesebbet keresnek az idősebbekhez képest.
A jövedelmi egyenlőtlenség gazdasági hozadéka
Kismértékű egyenlőtlenség motivációt, ösztönzőt jelenthet a humán tőkébe való befektetésre, mely széles körben elfogadott. Továbbá serkentheti a mobilitást, annak előmozdítását és az innováció elősegítését. A növekedés szempontjából fontos gazdasági ösztönzők azon alapulnak, hogy az egyének kemény munkával jobb eredményeket érhetnek el (Pásztor, 2021).
A túl nagy egyenlőtlenség azonban veszélyeztetheti a gazdasági növekedést, különösen akkor, ha ezt a jövedelemoszlás legalsó szintjén jelentkező nagyobb szegénység idézi elő. Ha a jövedelemoszlás (vagy vagyoneloszlás) legalsó szintjén állók erőforrások hiányában nem tudnak befektetni a készségeikbe és oktatásukba, lehetséges, hogy nem tudnak maradéktalanul kibontakozni, ami összességében károsan hat a növekedésre (Pásztor, 2021).
Gini-index a világ országaiban
Ahogy korábban szó volt róla, két ország közül az tekinthető egyenlőtlenebbnek jövedelemelosztás szempontjából, melynek Gini-indexe magasabb. A Gini-index adatai alapján a legegyenlőtlenebb ország a Dél-afrikai Köztársaság a maga 63%-os mutatójával (Világbank (2023) 2014-re vonatkozó adata). Ezután Namíbia (59,1%, 2015), Zambia (57,1%, 2015) és a Közép-afrikai Köztársaság (56,2%, 2008) következik. A világon a legnagyobb jövedelmi egyenlőtlenséggel rendelkező tíz országból nyolc afrikai, kettő dél-amerikai ország.
A legalacsonyabb Gini-értékeket többségében európai, közép, vagy éppenséggel kelet-európai országok adják. A Gini-index értéke a legalacsonyabb Szlovákiában (23,2%, 2019), Szlovéniában (24%, 2020), Belaruszban (24,4%, 2020) és Ukrajnában (25,6%, 2020). Egyéb tényezők mellett az államszocialista rendszerek „egyenlősdije” és a nagyfokú újraelosztás fontos szerepet játszhat a kelet-közép-európai országok kedvező helyezésében. A világ tíz leginkább egyenlő országa között kilenc európait találunk, illetve az Egyesült Arab Emírségeket (26%, 2018).
https://public.flourish.studio/visualisation/14420010/
A magyar mutató (29,7%, 2020) nagyjából az osztráknak (29,8%, 2020) és a horvátnak (29,5%, 2020) felel meg, és kimondottan alacsony kategóriába tartozik, vagyis igen alacsony hazánkban a jövedelmi egyenlőtlenség (a világon a 31. legalacsonyabb Gini-indexszel rendelkeztünk 2020-ban a vizsgált országok között, a Világbank adatai szerint).
Fontos látni, hogy ugyan a Gini-együttható megfelelő eszköz a jövedelem vagy a vagyon országon vagy régión belüli eloszlásának elemzéséhez, de nem szabad összetéveszteni a jövedelem vagy a vagyon abszolút mérésével. Egy magas jövedelmű és egy alacsony jövedelmű országnak is lehet ugyanaz a Gini-mutatója, amennyiben a jövedelmek hasonlóan oszlanak meg mindkettőben. Például Peru (40,2%, 2021) és az Egyesült Államok (39,7%, 2020) jövedelmi Gini-indexe közel esik egymáshoz, annak ellenére, hogy Peruban az egy főre jutó GDP jóval alacsonyabb.
A cikk forrásai itt, itt, itt, itt, itt és itt olvashatóak.
Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:
https://www.oeconomus.hu/irasok/tarsadalmi-egyenlotlensegek-magyarorszagon-a-covid-19-hatasa/
Erdélyi Dóra makroökonómiai elemző. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott közgazdasági elemző mesterszakon. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Magyar Kereskedelmi Banknál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja. 2022. szeptembere óta az Oeconomus senior elemzője.
