A „startup” fogalmával nap mint nap találkozhatunk a közbeszédben, illetve különböző tudományos diskurzusok során, mégis nehezen behatárolható, mit is jelent pontosan ez a kifejezés. Egy 2019-ben publikált tanulmány definíciója szerint egy fiatal vállalkozás startupnak tekinthető, amennyiben (leggyakrabban) technológiai jellegű innovációkat valósít meg, illetve képes bizonytalan gazdasági körülmények között is termékeket létrehozni és szolgáltatásokat nyújtani. Mivel az elmúlt évek során jó néhány krízis befolyásolta a világgazdaság működését, a startupok stabilizáló – például munkahelyteremtő – szerepe felértékelődött. Jelen elemzés a startupok gazdasági relevanciájának bemutatásán túlmenően arra keresi a választ, hogy melyik nemzetközi szereplő (az Egyesült Államok, Kína vagy éppen az Európai Unió) startup-ökoszisztémája tekinthető napjainkban a leginkább versenyképesnek.
A startupok jellemzői és gazdasági relevanciája
Mindenekelőtt érdemes lehet pontosabban meghatároznunk, hogy mit is értünk a startup fogalma alatt. Az egyik legszélesebb körben elterjedt definíció alapján a startup szó tulajdonképpen egy olyan, nemrégiben alapított cégre/vállalkozásra utal, amelynek tevékenysége általában egyetlen specifikus termék- vagy szolgáltatástípus előállítására, illetve fejlesztésére koncentrálódik. Mivel kezdeti költségeik igen magasak – emellett pedig bevételeik eleinte csekély nagyságrendűek –, a startupok mögött álló vállalkozók különböző, a nagyobb cégekre már kevésbé jellemző finanszírozási formákat alkalmaznak. Ezek közé sorolandó többek között az ún. crowdfunding (közösségi finanszírozás) is, amely a tőkebevonás sajátos eszköze: a vállalkozók online kampányok keretein belül toborozhatnak támogatókat, akik adományaikkal segíthetik a szimpátiájukat elnyerő üzleti innovációk megvalósulását. Emellett a startupok körül gyakorta tűnnek fel kockázati tőkebefektetők. A kockázati tőkebefektetők olyan magántőke-befektetők, akik komoly növekedési potenciállal rendelkező, általában fiatal vállalkozások számára nyújtanak pénzügyi hozzájárulást, vállalati részesedésért cserébe. Ez a döntés hatalmas nyereségekkel kecsegtethet, ugyanakkor – tekintve, hogy a startupok számottevő része hamar csődöt jelent – a befektetési kockázat is kifejezetten magas. Az esetleges kudarc általában az üzleti modell kiforratlanságából, illetve a további fejlesztésekhez szükséges tőke elégtelen mennyiségéből fakad. Utóbbi garantálásához a vállalkozóknak folyamatosan biztosítani szükséges befektetőiket arról, hogy pénzük jó kezekben van; ellenkező esetben komoly finanszírozási problémákkal kell számolniuk. A nyilvánvaló kockázatok és nehézségek ellenére bőséggel akadnak sikertörténetek a közelmúltból: hogy néhány méltán híres példát említsünk, a Microsoft, a Meta, vagy éppen az Apple is startupként kezdte meg működését, mára azonban magas profitot generáló, világszínvonalú termékeket gyártó szereplőkként gondolunk rájuk.
A startupok jelenléte több szempontból kifolyólag is hozzájárul a gazdaság fejlődéséhez; illetve stabilizáló szerepük sem elhanyagolható, például egy válsághelyzet során. Miközben munkahelyeket teremtenek, új típusú, innovatív szervezeti- és munkavégzési formákat népszerűsítenek. (Gondoljunk csak a koronavírus-járvány időszakára, amikor is az otthonról történő munkavégzés lehetőségét kínáló startupok képesek voltak csökkenteni a munkanélküliek számát). A startupok szerepe a foglalkoztatási szint növelésében egyébként nem csupán krízishelyzetek során jelentős: egy 2018-ban készített tanulmány alapján a startupok a munkahelyteremtések több mint 15%-ához járultak hozzá az USA-ban. Ráadásul az ígéretes vállalkozások vonzzák a külföldi befektetőket, akik nyereségeiket gyakorta további invesztíciókra fordítják az ország határain belül. Ezen felül a fiatal vállalkozások vívmányai konkurenciát képezhetnek a már piacon lévő, nagyobb múltú cégek számára, amelyek így kénytelenek maguk is fejlesztéseket eszközölni. A jól felépített, haladó szellemiségű startupok tehát motiválóan hatnak a vállalkozói szellemiség megerősödésére, valamint a piaci versenyre, miközben tőkevonzó képességük is látványos. Az eddigiekkel összefüggésben tekintsük most át, mely országok startupjai számítanak világviszonylatban a legértékesebbeknek!
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/17941057/
Ahogyan a fenti ábráról is leolvasható, a kínai ByteDance (a népszerű videómegosztó alkalmazás, a TikTok anyavállalata) kimagasló, 225 milliárd USD-os eredményével a legértékesebb startupnak számított 2023 novemberében. A kelet-ázsiai céget az űrkutatással foglalkozó, amerikai SpaceX (150 milliárd USD), majd a szintúgy kínai fast fashion óriás, a Shein (66 milliárd USD) követte. Szembetűnő, hogy a listán nem képviselteti magát egyetlen európai uniós tagállam cége sem, sőt, az európai kontinens egészét tekintve is csupán a londoni székhelyű Revolut (33 milliárd USD) tartozott az élvonalhoz, amely banki/pénzügyi szolgáltatásokat kínál. A legértékesebb startupok rangsorát szemlélve tehát egyértelmű amerikai/kínai dominanciát láthatunk, ennélfogva érdemes lehet a két ország „startup-ökoszisztémáját” részletesebben áttekintenünk.
Az Egyesült Államok startup-környezete
A XX. század második felében az Egyesült Államok úgy élt a köztudatban, mint „az innováció éllovasa” és a vállalkozói szellemiség hazája. A pozitív sztereotípiákat az 1970-es/1980-as években az is alátámasztotta, hogy az USA területén működő vállalkozások jelentős hányada kifejezetten fiatal volt: 1982-ben például az amerikai cégek hozzávetőlegesen 38%-a volt maximum öt éves, vagy ennél fiatalabb. Ugyanezen mutató tekintetében azonban már némiképpen szerényebb, 29%-os eredményt mértek 2018-ban. Ezzel párhuzamosan a startupoknál dolgozók aránya is csökkent; a legtehetségesebb munkavállalókat vélhetően már a nagyobb cégek foglalkoztatták. 2020-ban a vállalkozásalapítások száma ismét jelentős növekedésnek indult az USA-ban, a 2023-as évben pedig – rekordértéknek számító – 5,5 millió darab (!) alapítási kérelem érkezett az illetékes hatóságokhoz. Említést érdemel, hogy a robbanásszerű gyarapodással egyidejűleg a kockázatitőke-befektetések értéke is látványosan megemelkedett az elmúlt évek során.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/17956011/
Az ilyen jellegű befektetések értéke a 2010-es évek során szinte folyamatosan emelkedett, viszont az összeg a koronavírus-járvány kitörését követő években hirtelen több, mint kétszeresére növekedett. A rendelkezésre álló adatokból arra következtethetünk, hogy a szóban forgó jelenségek szoros összefüggésben állnak egymással. A romló gazdasági helyzet (növekvő munkanélküliség, a fogyasztói árak drasztikus emelkedése stb.) láthatóan fokozta az amerikaiak kockázatvállalási hajlandóságát, gyarapodott a vállalatalapítási kérelmek száma, mindez pedig ösztönzően hatott a befektetésekre is. Egyébként a járványhelyzet kezdeti időszakában alapított startupok közül jó néhány a Covid-19 megfékezéséhez szükséges maszkok és más egyéb, egészségmegőrzést célzó orvosi eszközök forgalmazására jött létre, leginkább az online térben. Mivel a járványhelyzet – pontosabban szólva a korlátozó intézkedések, valamint a közösségi távolságtartás – okán felértékelődött az otthonról történő munkavégzés (home office) lehetősége is, az ilyen lehetőségeket kínáló vállalkozások képesek voltak munkát ajánlani az állásukat veszített csoportoknak. Ez utóbbi adat a startupok válsághelyzetek során betöltött pozitív szerepére is rávilágít: azért is bizonyulnak alkalmasabbnak a munkanélküliek integrálására, mert rugalmasabban reagálnak a válsághelyzetek kihívásaira. Továbbá képesek kínálatukat a pillanatnyi igényekhez igazítani; mindez a nagyobb – már kiforrott profillal rendelkező – cégek számára nehézkesebb.
Korábban már esett szó a startupok rendhagyó finanszírozási formáiról, ugyanakkor léteznek széles körű kormányzati kezdeményezek is, amelyek igyekeznek javítani a komoly potenciállal rendelkező amerikai startupok piacra jutási lehetőségeit. Ezen támogatási formák közül kiemelendő a SBIR-program (Small Business Innovation Research), amely kutatási-és fejlesztési projektekhez nyújt hozzájárulást kisvállalkozások részére. Ezen felül léteznek ágazatspecifikus ösztönző programok is; ide sorolhatóak az Energiaügyi Minisztérium (Department of Energy) által koordinált, tiszta energia előállításához használatos technológiákat támogató SBIR-programok is. Az Egyesült Államok kormánya tehát nagy hangsúlyt fektet a fiatal vállalkozások ösztönzésére, innovatív tevékenységük támogatására. Hasonló, a cégalapításoknak kedvező környezet kialakítására törekszik a kínai kormány is.
Kína startup-környezete
Kína rohamléptékű felzárkózása a világgazdaság élvonalába a startup-környezet látványos modernizációjával párhuzamosan zajlott az elmúlt évtized során. A pekingi kormány prioritásként tekint a technológiai innovációk és a fiatal vállalkozások ösztönzésére, mindenekelőtt a stratégiai relevanciával bíró iparágakban (félvezetők, mesterséges intelligencia, egyéb csúcstechnológiai területek), mindez pedig különböző preferenciális intézkedések, például adókedvezmények formájában is megmutatkozik. Kínában a mikro-, kis- és közepes méretű, valamint az alacsonyabb jövedelemmel rendelkező vállalkozások többféle adókedvezményben részesülhetnek, függően az éves nyereségtől és/vagy a munkavállalók számától. A felsorolt vállalkozástípusok mindegyikét megilleti a csökkentett, 20%-os társasági jövedelemadó kulcs, sőt, bizonyos esetekben hozzáadottérték-adó mentességet is élvezhetnek. A kormány kiemelt célkitűzése, hogy vonzó munkakörülmények megteremtésén keresztül minél több magasan képzett, diplomás fiatalt motiváljon a virágzó startup- környezethez való csatlakozásra. Már egy korábbi írásunkban is említést tettünk arról, hogy a városlakó fiatalok (16-24 évesek) munkanélküliségi rátája 2023 közepére elérte a 22%-ot; 2024 januárjában pedig a kínai fiatalok 14,9%-a volt munkanélküli. A súlyos foglalkoztatási problémák az ígéretes fiatal munkavállalók tömeges kivándorláshoz is vezethetnek, ami visszavetheti a gazdaság versenyképességét. Éppen ezért a kínai kormány igyekszik magasan képzett munkaerejét dinamikusan fejlődő, az országhatárokon belül működő vállalkozásokba csatornázni. A startupok tehát ideálisak lehetnek a foglalkoztatási- és demográfiai problémák orvoslására is.
A kínai startup-környezet versenyképességét demonstrálja az is, hogy 2022-ben összesen 368 ún. „unikornis” (magántulajdonban lévő startup cég, amelynek értéke meghaladja az 1 milliárd USD-os összeget) működött Kínában. Az unikornisok általában csúcstechnológiai iparágak köré koncentrálódtak, mint például a hardwareszektor, de nagy számban képviseltették magukat az egészségügy, valamint az e-kereskedelem területein is. Egyes becslések szerint ezen piaci szereplők összesített értéke az 1345 milliárd USD-t is túlszárnyalta. Az unikornisok gyarapodásával párhuzamosan a kockázatitőke-befektetések száma Kínában is növekedésnek indult a koronavírus-járvány kitörését követően, bár 2022-ben ismét visszaesést regisztráltak a kiugróan magas 2021-es adatokhoz (5208 darab kockázatitőke-befektetés) képest.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/18096999/
Napjainkban az Egyesült Államok mellett Kína ad otthont a világ egyik leggyorsabban fejlődő startup-színterének, mindezt pedig a kínai vállalkozások nemzetközi listákon elért kedvező eredményei is alátámasztják. A startupok alapítása kapcsán, a kormányzati ösztönzőkön felül további előnyt jelentenek a jól felépített ellátási láncok és a fejlett technológiai környezet. Végezetül tekintsük át, akadnak-e hasonlóan versenyképes startup-ökoszisztémák az Európai Unió tagállamainak körében!
Az Európai Unió startup-környezete
Az Európai Unió első ízben a 2010-es évek közepén ismerte fel a startupok gazdasági jelentőségét. 2014-ben indult útjára a Startup Europe (SE) kezdeményezés a Horizon 2020 támogatási program keretein belül (Az EU kutatási-és innovációs programja közel 80 milliárd eurós költségvetéssel rendelkezett a 2014-2020-ig terjedő időszakban). A startupok esetében a vállalkozási környezet korszerűsítése és fejlesztése jelentette a központi célkitűzést, ám felemás eredmények születtek. A legtöbb kedvezményezett vállalkozás például kizárólag belföldön, hazai piacain bonyolított forgalmat, mivel a nemzetköziesedéshez szükséges know-how és háttértudás hiányzott. 2016-ban az Európai Bizottság egy újabb – 46 különböző szakpolitikai intézkedést előirányozó – programtervezetet fogadott el annak érdekében, hogy a fiatal vállalkozások támogatására ösztönözze az európai politikaformálókat és a tagállami kormányokat. A fiatal vállalkozások egyébként Magyarországon is komoly állami ösztönzőkben részesülnek: a 2023 októberében, immáron negyedik alkalommal meghirdetett Startup Factory pályázati program támogatási keretösszege eredetileg 5 milliárd forintot tett ki, ám érzékelve, hogy a vártnál sokkal nagyobb számú, komoly potenciállal rendelkező ún. „inkubátor” (olyan piaci szereplő, amely technikai és/vagy pénzügyi támogatást nyújt újonnan létesített vállalkozások számára) pályázott, a Kulturális és Innovációs Minisztérium megnövelte a rendelkezésre bocsátott források nagyságát. A koncepció egyfajta társ-befektetési (állami-magán) módszerre épül, így a nyertes befektetők az állami támogatásokat saját tőkéjükkel kiegészítve invesztálják az általuk kiválasztott startupokba. Az izraeli eredetű modell lényegi eleme tehát, hogy az inkubátorok – lévén saját forrásaik is a támogatások részét képezik – körültekintően válasszák ki a patronálni kívánt startup vállalkozást; ellenkező esetben magánforrásaikat is kockáztatják. Mindez nagyobb garanciát jelent arra, hogy egyidejűleg az állami hozzájárulások is a lehető legjobb kezekbe kerüljenek.
Ami az összeurópai startup-ökoszisztémát illeti, a nyugat-európai régió tekinthető a leginkább fejlettnek. A brit székhelyű Knowledge Academy friss jelentésében több tényező (az internet sebessége, bérleti díjak, a közelben működő minőségi felsőoktatási intézmények száma például) figyelembevételével állította össze azon városok rangsorát, amelyek környezete leginkább kedvez a vállalkozásalapításoknak. A listán Párizs a maximálisan elérhető 10-ből 8,87 pontot szerzett; az élen végző francia fővárost Madrid (8,84) és Barcelona (8,82) követte; Budapest pedig egészen kedvező, 7,84 pontos eredményt ért el. Kritikaként említhető, hogy a mutatószámokat több releváns szempontra (adózás, jogszabályi háttér) való tekintet nélkül alkották meg, éppen ezért érdemes lehet szemügyre vennünk egy másik rangsort is. A Startup Heatmap Europe 2023-as felmérése sokkal inkább mérvadónak bizonyul, hiszen ez esetben maguk a vállalkozásalapítók nevezték meg azokat az európai városokat, ahol legszívesebben létesítenének startupot. Az így kialakult listát London vezeti, Párizs itt – az egyébként szintúgy kedvező – ötödik helyet foglalja el. A Knowledge Academy által felvázolt nyugat-európai dominancia itt is megmutatkozik, bár a húsz legjobb eredményt elért városok között észak-európai (Stockholm), dél-európai (Szófia) és közép-kelet-európai (Tallinn, Varsó, Helsinki) települések is láthatóak. Sajnálatos módon a Startup Heatmap top 20-as listáján nem képviseltette magát egyetlen magyar város sem.
Összegzés
Noha akadnak ígéretes innovációs központok, összességében az európai startup-környezet lemaradása a világ vezető hatalmaihoz (Egyesült Államok, Kína) viszonyítva látványos. Sőt, az utóbbi évtizedekben nem csupán a két nevesített nemzetközi szereplő, de számos kelet-ázsiai ország – így Szingapúr, valamint Dél-Korea – is maga mögé utasította Európát az innovációs versenyben. Ahogyan Bódis László innovációért felelős helyettes államtitkár, a Nemzeti Innovációs Ügynökség vezérigazgatója friss nyilatkozatában rámutat, a globális szabadalmi bejelentések csupán 5%-a érkezik az EU-ból, miközben az USA-ból 17%, Kínából pedig 47%. Magyarország innovációs teljesítménye egyébként uniós viszonylatban a 21. helyezést éri el, éppen ezért a hazai innovációpolitika kiemelt feladata, hogy a jövőben fokozza a magyar tulajdonban lévő vállalati szereplők nemzetközi versenyképességét. A célkitűzés megvalósulását az Országgyűlés által még 2023-ban jóváhagyott Neumann János Program (NJP) támogatja. A program igyekszik ösztönözni és segíteni az ígéretes „innovátorok” és az egyetemek/kutatóintézetek, valamint a finanszírozók közötti kapcsolatkeresést. Az elképzelések szerint ezáltal egyre több és több startup lehet képes támogatókra találni, majd pedig sikeresen integrálódni a hazai- és külpiacokba. Mindehhez azonban nem csupán jobb koordináció és virágzó kutatási/fejlesztési környezet szükséges, de átfogó szemléletváltás is. Bódis László szerint az induló vállalkozásokat gyakran jellemző kudarckerülő magatartást bátrabb, eltökéltebb gondolkodásmód kellene, hogy felváltsa; Magyarországon és az EU más tagállamaiban egyaránt. Ebben a felfogásban a kudarcot edukatív jelenségként értelmezhetjük, amely felhívja a figyelmet a kezdeti hibákra, ezáltal megalapozva a későbbi sikereket.
Fetter Bálint a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen diplomázott nemzetközi tanulmányok (MA) szakon; jelenleg a Budapesti Gazdasági Egyetem hallgatója. Kutatói érdeklődése középpontjában az európai országok gazdasági kapcsolatai, a nemzetközi kereskedelem, valamint a demográfiai problémák állnak.
