2021 júniusa után idén februárban és márciusban is többlettel zártuk a külkereskedelmi mérlegünket. A magyar külkereskedelem különösen fontos része a hazai gazdaságnak, az elmúlt években pedig egyre nagyobb teret kapott ebben az ázsiai országokkal való szorosabb együttműködések, partnerségek kialakítása. A mai, viszonylag változatos kereskedelmi viszonyok azonban nem mindig mutattak ennyire heterogén képet, száz évvel ezelőtt ugyanis az USA-n kívül más, nem európai országgal nem, vagy csak elenyésző mértékben kereskedtünk. Összefoglalónkban azon túl, hogy áttekinthetjük a magyar külkereskedelem aktuális számait, egy kis időbeli kitérőt teszünk, hogy megnézzük, hogyan alakult a külkereskedelmi termékforgalom 1928-ban.
🇭🇺 Idén márciusban a KSH második becslése szerint 899 millió euró volt a külkereskedelmi termékforgalom egyenlege. A márciusi export euróban számított értéke 16, az importé pedig 2,1%-kal volt magasabb, mint az előző év azonos időszakában. A korábbi negatív külkereskedelmi egyenleget sikerült korrigálni, 1,7 milliárd euróval javult, így a márciusi egyenleg újra többletet jelez. 2023. februári adatokhoz viszonyítva idén márciusban a termékforgalom az export oldalán 11, míg az importén 8,5%-kal bővült.
📈 Március havi külkereskedelmünkben az export értéke 14,1 milliárd euró volt, az import pedig 13,2 milliárd eurót ért el. Utoljára többlettel rendelkező külkereskedelmi egyenlegünk 2021 júniusában volt, akkor 546 millió eurót tett ki az összege, ezt követően kezdődött egy deficittel terhelt időszak. Idén, január kivételével mind februárban, mind márciusban sikerült többlettel zárni, ami előrevetíti a jövőbeni kiegyenlítődést is.
❓A deficites időszak során sokan nehezményezték, hogy ennyire magas hiány alakulhatott ki a külkereskedelemben, holott előtte közel egy évtizeden át folyamatos pozitív egyenlege volt. Nem új jelenség, hogy a magyar külker egyenleg hosszabb ideig negatív. A két világháború, 1920 és 1929 között kilenc éven keresztül nem sikerült pozitív tartományba kerülnie az egyenlegnek.
📜 Az első világháborút végét követő magyar politikai változások, valamint a párizsi békék nem csak területileg és lélekszámilag, de gazdaságilag is megroppantották a magyar gazdaságot. Hosszú időnek kellett eltelnie addig, amíg ismét sikerült pozitív mutatókat generálni, bővíteni a forgalmat és növelni az ország területén élők jólétét. A külkereskedelmi lehetőségek kiaknázása már ekkor is kiemelten fontos tényezője volt a magyar gazdaságpolitikának. Egészen addig, amíg nem sikerült csökkenteni az importot, ezzel szemben pedig növelni a kivitelt, magas deficittel számolt a külkereskedelmi egyenlegünk is. A trend az 1930-as gazdasági világválság idején fordult meg, amikor az exportunk évről évre magasabb lett, mint a behozatal értéke. Ezzel együtt kiegyenlítődtek a mutatók, ugyanakkor hozzá kell tenni azt is, hogy a teljes termékforgalom drasztikusan lecsökkent. Ennek hátterében az életszínvonalbeli visszaesés, a magas munkanélküliség, a gazdasági helyzet romlása állt. Az export értéke csak 1941-ben érte el ismét a válság előtti szintet, ekkor viszont egy újabb megpróbáltatás, a második világháború árnyéka kezdett vetülni a feltörekvő gazdasági számokra.
🚗 Ma a legfontosabb export termékeink közé az elektronikai és műszaki berendezések, járművek és szállítóeszközök, valamint gyógyszerek és ásványi anyagok tartoznak. Az import oldalán ezek mellett megjelennek az energiahordozók és a műanyagipari termékek is.
💸2021-ben a teljes exportunk 148 204 millió USD volt, egy évvel később 2022-ben pedig elérte a 160 027 millió USD-t, amelynek felét a jelzett termékek adták. Az import hasonlóan magas volt, 2021-ben 147 713 millió USD, 2022-ben pedig 169 761 millió USD-t ért el.
🐄 A két világháború közötti időszakban egészen másként festett a külkereskedelmi termékszerkezetünk. 1928-ban az export oldalán többségében voltak a nyersanyagok, valamint az élelmiszer, takarmány és élőállat. A gép és szállítóeszközök kivitele ekkor még alacsony volt, 1928-ban 7,7, míg 1938-ban a teljes kivitel 14,1%-át érte el. Az élelmiszeripari termékek, valamint takarmányok és élőállat exportunk több mint 55%-át adta 1938-ban, így az egy évtizeddel korábbi értékhez képest 13,7%-kal bővült az árucsoport kiviteli aránya.
📉A már jelezett magas értékű import főként nyersanyagokból, félkész termékekből és fogyasztási iparcikkekből állt, amelyet kiegészítettek még gépek és szállítóeszközök, vasáru és kis mennyiségben élelmiszer is. A fogyasztási iparcikkeken kívül 1928 és 1938 között minden más importtermék értéke nőtt, ez utóbbi azonban csaknem megfeleződött tíz év alatt. További fontos tény az is, hogy míg száz évvel ezelőtt a magyar kivitelben a magyar termékek, tehát az itthon gyártott, termelt áruk voltak többségben, amelyek magas hozzáadott értékkel bírtak. Ma, jellemzően más országok termékeit exportáljuk, jóval kisebb hozzáadott értékkel, valamint jelentős a reexport mértéke is.
🇪🇺 Ma, főként az Európai Unió és Európa más országaival kereskedünk, kisebb mértékben pedig a tengerentúllal, valamint ázsiai országokkal és Ausztráliával folytatunk tranzakciókat. Kivitelünk csaknem 78%-át, valamint importunk 69%-át az EU-27-el bonyolítottuk ez év során is. A hagyományosan magas német külkereskedelem mellett fontos partnerünk Olaszország, Románia és Szlovákia is, az EU-n túli területekről pedig az Egyesült Királyság. Az USA-ba 2022-ben 5 260 millió USD értékben szállítottunk árut, ez a teljes kivitelünk 3,5%-át adta. Kínával több mint egy évtizede folyamatosan erősödik a partnerségünk, ennek köszönhetően a tavalyi évben 2 290 millió USD-nyi terméket exportáltunk az ázsiai országba.
🇦🇹 Az európai államokkal való szoros kereskedelmi együttműködések nem csak az Európai Uniós tagságunknak köszönhetőek, régóta megfigyelhető az erős német és osztrák jelenlét a magyar külkereskedelemben. 1928-ban a legmagasabb értékben Ausztriába szállítottunk árut, termékeink 34,10%-a oda érkezett. A behozatalban azonban már Németország és Csehszlovákia álltak az első helyeken, ezzel a magyar import több mint 41%-a ebből a két országból érkezett hazánkba.
🏭 Száz év alatt a partnerek száma kiszélesedett, mára a világ legtöbb országával kapcsolatban állunk, főként azonban még mindig az európai államokkal folytatjuk külkereskedelmünk jelentős részét. Erőteljes változás következett be az elmúlt évtizedek során a termékszerkezetekben, változott az exportált és importált áruk köre. Csökkent az élelmiszer és nyersanyagok, de nőtt a járművek, szállítóeszközök és elektronikai berendezések kivitele. A jövőre nézve várhatóan az ide érkező külföldi befektetések hatására tovább nőhet a járműipar és az e-mobilitási területeken a külkereskedelembe való részvétel mértéke, ezzel növelve a magyar versenyképességet a régióban és az EU-ban is.
👍Ha tetszett a poszt, kérjük, támogasson minket azzal, hogy kedveli vagy követi az Oeconomus oldalt. Naponta jövünk új tartalommal.
💾 Az eredeti cikk itt, itt, itt és itt olvasható.
📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti: A magyar-szlovén kapcsolatok és a szlovén gazdaság helyzete – Oeconomus
#külkereskedelem #export #import #külker #gazdaság #fejlődés #történelem #gazdaságtörténelem #Magyarország #EU
Szigethy-Ambrus Nikoletta, nemzetközi kapcsolatok elemző. Mestertanulmányait a Budapesti Gazdasági Egyetem Külkereskedelmi Karán folytatta. Kutatásokat folytat az orosz-ukrán konfliktus, a külkereskedelmet érintő és gazdaságtörténeti témakörökben is. Jelenleg az ELTE BTK PhD hallgatója, kutatási területe a Magyarországra áramló külföldi tőke szerepe az ország iparosodásában a XIX-XX. század során.