Categories
Hírek OecoFocus

Sport és gazdaság a mai Magyarországon – OeConferencia

Miért vált stratégiailag kiemelt ágazattá a sportipar Magyarországon? Gazdaságilag milyen hozzáadott értékkel rendelkeznek az óriási sportesemények? Képesek a sportdiplomaták egy ország megítélésének a javítására? Miért érdemes Magyarországnak sportrendezvényeket rendeznie? Hogyan hasznosíthatóak a sportlétesítmények a sportrendezvény végeztével? Hogyan lehet a fiatal generációkat sportolásra motiválni? Milyen kedvező társadalmi hatásai vannak a tömegsportoknak? A csapatsportokhoz hasonlóan az egyéni sportágak is népszerűségnek örvendenek? Ezekre a kérdésekre lehetett választ kapni az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány által 2023. november 30-án, a Lónyay-Hatvany villában szervezett Sportkonferencián.

A konferencia kezdetén Törcsi Péter, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kuratóriumi elnöke mondott köszöntőt. Beszédében hangsúlyozta, hogy bár a labdarúgás számít referenciának egy ország sport teljesítményének a megítélésében, az egyéni sportágakat sem szabad figyelmen kívül hagyni. Rámutatott, hogy a sport, mint nemzetgazdasági ágazat elmúlt 13 évben tapasztalt fejlődését jól szimbolizálja, hogy 2010-ben még az volt a kérdés, hogy megnyitják-e a Népstadion felső karéjait, mára pedig a labdarúgó válogatott világversenyre való kijutása kapcsán megy az esélylatolgatás. Kiemelte, hogy az új aréna hasznosságát mutatja, hogy több kulturális és üzleti esemény helyszínéül szolgál, mint amennyi sporteseménynek. Beszédében hangsúlyozta, hogy mivel az atlétikai világbajnokság alatt 38 százalékkal nőttek a turisztikai bevételek, a vizes világbajnokság alatt pedig 500 ezerrel nőtt a vendégéjszakák száma, a sportrendezvények közvetlen és közvetett gazdasági hatásai jelentősek. Zárásként hangsúlyozta, hogy „a mai magyar srácoknak nem David Beckham a példaképük, hanem Szoboszlai Dominik, és ez így van jól.

Fürjes Balázs; „A sport a legkülönbözőbb embereket is megmozgatja és állítja egy oldalra. Csak a sportnak van ilyen ereje!”

A köszöntőt követően Fürjes Balázs, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság állandó, magyar tagja, a Magyar Olimpiai Bizottság elnökségi tagja tartotta meg megnyitóbeszédét. Előadásában ismertette az öt alapvető célkitűzést, amelyet az új Puskás Aréna építésénél szem előtt tartottak. Ennek első eleme a múlt tisztelete volt, vagyis az új stadionnak – a meghatározó sportélmények felidézése miatt – kinézetével emlékeztetnie kell a Népstadionra. Második feladat egy világszínvonalú stadion építése volt, amely felszereltségében, minőségében versenytársa lehet a legmodernebb sportlétesítményeknek. Harmadik célkitűzés az volt, hogy a nyereségesség érdekében a Puskás Arénának többnek kell lennie, mint egy sportlétesítmény, kulturális és üzleti rendezvények befogadására is alkalmasnak kell lennie. Negyedik szempont a hazai teljesítményhez kapcsolódott, a tervezést és kivitelezést magyar cégeknek kellett végezniük. A Puskás Aréna egy közepes méretű és közepes költségű sportlétesítmény, szól az utolsó célkitűzés. Fürjes Balázs rámutatott, hogy az utolsó elem rácáfol a hazai percepciókra, mivel összehasonlítva a tokiói olimpiára készült arénával, a Puskás Aréna mind kisebb méretű, mind olcsóbb költségvetésű projektnek számított.

Ezt követően a NOB állandó magyar tagja kiemelte, hogy az atlétikai világbajnokság alatt a hazánkba látogató sportolók és vendégek szembesültek a valósággal, ami teljes ellentétben áll a nemzetközi sajtó által festett negatív képpel, így a sportesemények az ország imázsépítésére is alkalmasak. Emellett a társadalmi tőkét is fokozzák, utalva ezzel a sport nevelő, küzdőszellemet építő és egészségügyi hatásaira. Előadásának zárásaként rámutatott, hogy a kerületi és fővárosi önkormányzati vezetőkkel folytatott tárgyalások során sikerült közös álláspontra jutni, így az atlétikai világbajnokság lenyűgöző közös magyar sikerré érett.

Első panelbeszélgetés – nagy sportesemények és a gazdaság kapcsolata: „Ha nyer a Fradi, másnap jobban dolgoznak a gyárban az emberek!”

A konferencia első panelbeszélgetésének moderátora Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője volt. A beszélgetésen Csampa Zsolt, a Magyar Vívó Szövetség elnöke és Németh Balázs, a Budapest 2023 Nonprofit Zrt. vezérigazgatója vettek részt. Az első kérdés az úgynevezett megasportesemények szervezési hátterére vonatkozott. Németh Balázs rámutatott, hogy a kulisszák mögött munka, munka és munka húzódik meg. Az atlétikai világbajnokságot szervező vállalat vezetője kiemelte, hogy a rendezés során három tényező, a gazdasági, turisztikai és társadalmi haszonmaximalizációt tartották szem előtt. Ehhez kapcsolódva Csampa Zsolt megjegyezte, hogy „a sportesemények kapcsán lényeges célkitűzés, hogy a sportolók és nézőközönség a befogadó várost is megismerjék.” Véleménye szerint a sport kapcsán – kiemelkedően a vívásban – az emberek igénylik az újdonságokat, ezért minden rendezvény kapcsán törekedni kell a nóvumokra.

A moderátor második kérdése a nemzetközi versenytársakhoz kapcsolódott. Csampa Zsolt szerint pont az újdonságvágy miatt nem jó, ha minden évben ugyanaz az ország rendez meg egy sporteseményt. Emiatt nem arra kell törekedni, hogy mindig ugyanaz a világverseny legyen hazánkban, hanem hogy minél több féle sportágban rendezhessünk versenyeket. Németh Balázs kiemelte, hogy az orosz-ukrán háború a sport világában is érezteti hatását, de az utóbbi években a távol-keleti országok váltak a legjelentősebb versenytársakká. Bemutatta, hogy az utóbbi évtizedekben a pályázati költségek és a pályázó országok csalódottságának a minimalizálása érdekében a pályáztatási rendszer átalakult. Az utóbbi időben a háttértárgyalások alatt sikerül kiválasztani az adott sportesemény befogadó országát.

A sportesemények gazdasági hatásaira mindkét résztvevő rámutatott, hogy a bevételi határt nehéz meghatározni. Nehéz kijelölni a bevételek körét, hiszen abba a jegyértékesítésektől kezdve a reklámbevételeken át a nemzetgazdasági szempontból jelentős turisztikai bevételek is beletartozhatnak. A hazánkat megismerő sportolók és nézőközönség visszajárnak Magyarországra, így ezeket a közvetett bevételeket sem szabad mellőzni. A sportesemények kapcsán kifejtették, hogy olyan emberek érkeznek Magyarországra, akik a rendezvény nélkül nem látogattak volna ide. A moderátor kérésére Csampa Zsolt bemutatta, hogy a csapatsportok mellett az egyéni sportok is jelentős gazdasági hatással járnak. Mára minden önálló versenyző csapattal utazik, és az egyéni sportágak rajongói köre is rendkívül szélesre gyarapodott. „Minden sportesemény ad valamit a világnak”, utalt a Magyar Vívó Szövetség elnöke arra, hogy a gazdasági előnyök mellett a társadalmi hatásokért is érdemes sportrendezvényeket szervezni. Ilyen eredmény például a fiatalok motivációja, amelyben az egyéni sportolók jelentősége is egyre nagyobb, kiemelve például Hosszú Katinka, Szilágyi Áron, vagy a 2023-as atlétikai világbajnokságon szereplő Halász Bence szerepét. A 2023-as atlétikai világbajnokságot szervező vállalat vezetője felidézve egyetemi tanárának gondolatát a sportesemények közvetett gazdasági hatásai kapcsán megjegyezte, hogy „ha nyer a Fradi, másnap jobban dolgoznak az emberek a gyárban”.

Németh Balázs rámutatott, hogy a budapesti atlétikai világbajnokság alatt 150 brit és 150 amerikai állampolgár viselt érzelemfigyelő készüléket, és ezek eredménye alapján az atlétikai versenyszámok alatt a nézők izgalmi szintje magasabb, mint a Premier League vagy a Super Bowl meccsek alatt. Kivétel ezalól az utóbbiak csúcspontjai, így a jövőben az atlétikai sportrendezvények programjának átszervezésére lehet számítani, hogy izgalmi-tetőpontokat tegyenek a műsorba.

Második panelbeszélgetés: „A fő kérdés, hogy mi történik a sportlétesítményekkel a rendezvények után.”

A konferencia második panelbeszélgetése a sportrendezvények gazdasági hatásait járta körül. A beszélgetés moderátora Németh Viktória, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány senior elemzője volt. Az eszmecsere résztvevői Géczi Gábor István, a Testnevelési Egyetem Gazdaság és Társadalomtudományi Intézetének igazgatója, Ferencz Marcel, Ybl Miklós- és Pro Architectura díjas építész, a NAPUR Architect alkotóműhely vezetője, a Duna Aréna és a Nemzeti Atlétikai Központ tervezője, Szabados Gábor sportközgazdász, az ELTE PPK oktatója, illetve Szöllősi György, a Nemzeti Sport főszerkesztője voltak.

A moderátor első, bemelegítő kérdése a sportlétesítmények városképi hatására vonatkozott. Ferencz Marcel kifejtette, hogy az atlétikai stadion építése során az egész korábban rozsdaövezetnek számító területet megtisztították, a városnak pedig egy új turisztikai látványosságot adtak. A Nemzeti Atlétikai Központ tervezője rámutatott, hogy a kivitelezés közel ötezer családnak biztosított megélhetést, a rendezvény után pedig a sportlétesítmény átalakításával a lakosság számára elérhetővé teszik. A panelbeszélgetés második témája a sportlétesítmények utóéletére vonatkozott. Szabados Gábor kifejtette, hogy a fő kérdés az, hogy mi történik a stadionokkal a rendezvényeket követően. Fontos, hogy a lakosság által használható létesítményként funkcionáljon. Ezt követően kifejtette, hogy egy sportlétesítmény építése az építőipar élénkítésére alkalmas, és a helyszín fejlődésének katalizátoraként szolgál. Példaként kiemelte a londoni olimpiai stadiont, amely az adott városrész életszínvonalbeli felzárkózásával járt együtt. „Egy sportlétesítmény építése jó lehetőség arra, hogy régóta halogatott, szükséges fejlesztéseket is végrehajtsunk”, jelentette ki Szabados Gábor, az atlétikai stadion helyszíneként szolgáló korábbi rozsdaövezet kapcsán.

Ezt követően Szöllősy György kifejtette, hogy a sportesemények közvetett gazdasági hatása az országimázs javításában is megmutatkozik. Példaként az izraeli labdarúgó válogatott októberi mérkőzéseit, vagy a tavaly eszkalálódó orosz-ukrán konfliktust követően befogadott ukrán sportolók pozitív tapasztalatait említette. A Nemzeti Sport főszerkesztőjének véleménye szerint – párhuzamba állítva a filmipari szereplőkkel – kiemelt célkitűzés, hogy a nemzetközileg jelentős sportszervezeteket hazánkba hívjuk. Géczi Gábor rámutatott, hogy mivel a magyar gazdaság nagysága eltörpül a világ nagyhatalmai mellett, a sportrendezvényekkel, sporteredményekkel kitűnhetünk, kiemelkedő turisztikai célponttá tehetjük hazánkat, és „felhelyezhetjük Magyarországot a világtérképre”. A panelbeszélgetés zárásaként Ferencz Marcel azt részletezte, hogy „ha egy városnak nincs közösségi tere, az olyan, mintha egy lakásban nem lenne nappali”. Rámutatott, hogy a sportlétesítmények, illetve rendezvények ilyen társasági térként is funkcionálnak.

A közönség egyik kérdése a sportlétesítmények névválasztására vonatkozott. Szabados Gábor kifejtette, hogy a sportszövetségek nyereségességének jelentős támasza a létesítményeik nevének értékesítése, amelyből befolyó összeg az éves költségvetés 30-40 százalékát is elérheti. Pozitív tendencia, hogy az utóbbi években számos sportcsapat szurkolói szektort vagy beléptető kaput nevezett el fontos sportolóiról. Ferencz Marcel rámutatott, hogy a Puskás Sportaréna névadójaként számos vállalat bejelentkezett, de a múlt tisztelete miatt mind visszautasították.

Harmadik panelbeszélgetés – Sportsikerek hatása a társadalomra és a gazdaságra

A harmadik panelbeszélgetés a sportsikerek hatása a társadalomra és a gazdaságra címmel zajlott. A beszélgetésben részt vett Kemény Dénes, válogatott vízilabdázó, a magyar vízilabda-válogatott korábbi szövetségi kapitánya, valamint Bozsik Péter, magyar labdarúgó, edző, 2006-ban a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya. A panelbeszélgetést Szakáli István Loránd, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány stratégiai igazgatója moderálta.

Az első kérdés arra irányult, hogy a hazai válogatott mikor lehet újból egy „aranycsapat” a labdarugásban, vagy akár a vizilabdában. Kemény Dénes hangsúlyozta, hogy itt nem szükséges jövőidőről beszélni, mivel a magyar válogatott a legnagyobb esélyesek közt van a Párizsban tartandó nyári olimpiai játékokon. Emellett annak ellenére, hogy a kifejezés leginkább a labdarugásban értendő, a jelenlegi szövetségi kapitány, Marco Rossi több alkalommal is használta, amikor a magyar vizilabda válogatottról beszélt. Ezt követően Bozsik Péter kiemelte, hogy a jelenlegi kiforrt csapat remek eredményekkel rendelkezik (akár gondoljunk az egyenes ágon való kijutásra), azonban az aranycsapat egy teljesen más korszakban volt jelen és ennek okán óvatossággal szükséges kezelni ezt a jelzőt.

A következő kérdés a két sportág közti különbségekre kérdezett rá. Kemény Dénes összegyűjtötte az alapvető eltéréseket, amelyek az előadók véleménye szerint magyarázzák a labdarugás előnyét a sportágak közti népszerűségben. A válaszaiban kiemelte a szükségleteket, melyek nélkülözhetetlenek a sportág gyakorlásához. Míg a labdarúgáshoz csupán egy gömbölyű labda elegendő lehet, a vízilabda legalább egy medencét megkövetel. Ennek okán sokkal kevesebb fiatal képes megismerkedni, tapasztalatot gyűjteni ebben a sportágban.

Ezt követően Szakáli István Loránd azt kérdezte, hogy mennyire stabilizálhatóak a jelenlegi eredmények a jövőre nézve, illetve mekkora az esély arra, hogy a jó forma a szűk/távoli jövőben is kitartson. Bozsik Péter vette át a szót és kifejtette, hogy a labdarugás reformja következtében jó esély van arra, hogy ezek az eredmények megtarthatóak legyenek a jövőben is. Hangsúlyozta, hogy az elmúlt húsz évben a finanszírozás meg sem közelítette a sportágban vezető országok költségvetését, azonban a reformnak köszönhetően egyre népszerűbb és eredményesebb a hazai labdarugás. Itt fontos párhuzamot mutatott be a nyugati országok és a szocialista háttérral rendelkező országok közt, amelyek jól mutatják a beruházásokban való lemaradást. Kemény Dénes a generációk közötti „hullámzásokról” beszélt, amelyben kifejtette, hogy egy erős és igazán eredményes nemzeti csapatot, annak leváltásakor gyakorta követ egy lassabban felépülő, hullámzó teljesítményű generáció. Hangsúlyozta, hogy a vizilabda jó irányba halad és nagy számban épültek uszodák, ugyanakkor a szakképzett edzőkből hiányt szenved a sportág. Válasza végén kitért a női vizilabda csapatra, amely véleménye szerint jó eséllyel indul az Olimpián és remélhető a legjobb négy közé kerülés.

A következő kérdés a finanszírozás témájában történt. Szakáli István Loránd az állami források szerepéről kérdezte az előadókat. Bozsik Péter elmondta, hogy jelenleg kétszeres jegyigénylés van a válogatott mérkőzésekre a stadionban annak ellenére, hogy sokan üres lelátókat jósoltak a stadionok építésekor. Véleménye szerint ebben a népszerű sportágban „megvan a pezsgés”, ugyanakkor az állami források nélkül biztosan nem tarthatna ott a sportág eredmények tekintetében, ahol most tart.

Két kérdés a szakma helyzetére és megtérülésére vonatkozott. Kemény Dénes elmondta, hogy a külföldi csapattársak nagymértékben hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a hazai játékosok felkészültebbek legyenek és könnyebben tartsák a lépést a világgal. A hazai sikereknek köszöhetően gyakori a hazai játékosok külföldi szereplése is, ami tovább erősítheti a nemzeti csapat jövőbeli sikereit. Az előadók kiemelték az edzői kar fejlesztését is, amely elengedhetetlennek bizonyul az élvonalbeli szint eléréséhez. Bozsik Péter hangsúlyozta, hogy a labdarugásban kicsit nehezebb terepen szükséges küzdeni a nagyobb versengésnek köszönhetően és szükséges időt hagyni a megfelelő szakmai és játékos generáció felnövéséhez. A megtérülés tekintetében mindkét előadó a generációk vonzását emelte ki, amely főként az eredményeknek és különböző vezéregyéniségeknek köszönhető. Ennek okán a fiatalok több kiemelten fontos kézséget sajátíthatnak el, amelyek később jó tulajdonságként szolgálhatnak, mint például: rendszeresség, fegyelem, vagy akár a kitartás. Ez segíthet megalapozni egy összetartóbb, egészségesebb és erősebb társadalmat. Ugyanakkor a megtérülést gazdasági szempontok szerint is lehet mérni, ilyenek a turizmusban közvetlen és közvetett bevételek, vagy akár az országimázs építése.

Negyedik panelbeszélgetés – a Sport társadalmi hatásai és az egészségmegőrzés

A negyedik és egyben utolsó panelbeszélgetés a sport társadalmi hatásai és az egészségmegőrzés témát dolgozta fel. A panel részvevői közt szerepelt Baji Balázs, gátfutó, a 2023-as atlétikai világbajnokság nagykövete, Kiss Gergely, a Nagy Sportágválasztó kommunikációs igazgató, olimpiai bajnok vízilabdázó, Papp Magor, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem, Egészségfejlesztési Központ igazgatója, valamint Sipos Jenő, a magyar labdarugó szövetség szóvivője. A beszélgetést Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója moderálta.

Pásztor Szabolcs első kérdése az egészség és a sport releváns kapcsolatára vonatkozott. A beszélgetést Papp Magor kezdte, aki kiemelte, hogy általánosságban elmondható egy pozitív kapcsolat a sport és az egészség közt. A rendszeresen sportólók sokkal jobb egészségügyi állapottal bírnak és látható, hogy amennyiben növekszik az élsportolók, véleményvezérek szerepe az húzza magával a mezőnysportot, így egyre többen vágnak bele különböző sportágakba. Beszédében hangsúlyozta a digitális világtól való függőség problémáját és elmondta, hogy az elmúlt tíz évben 25-ről 60 százalékra nőtt a rövidlátók aránya a gyermekek tekintetében. Kiss Gergely szerint van fejlődési lehetőség az étrendválasztás és digitális függőség tekintetében. A Nagy Sportágválasztó – amely évente két alkalommal ingyenesen látogatható – tekintetében hatalmas fejlődés látható és már több, mint 110 sportág közül lehet választani, valamint 20 különféle hangszert kipróbálni. Baji Balázs szerint az egézségre való figyelemfelhívás segíti a szülőket abban, hogy átlássák a fontosságát a sportolásnak, de további értékrendeket, képességeket is ellehet sajátítani a sportolás által, amelyek később fontosak lehetnek.

Ezt követően a Magyar Labdarugó Szövetség szóvívőjéhez irányult a kérdés, hogy milyenek a tendenciák a fiatalok körében. Sipos Jenő szerint jelentős infrastruktúrális lemaradás volt, illetve alacsony volt a játékosok száma is. A Szövetség stratégiája ennek a javítását célozta és mára már megduplázódott a játékosok száma, 285 ezer aktív játékos van a sportágban és infrastruktúrálisan is egyre több kisebb méretű focipálya üzemel.

Pásztor Szabolcs következő kérdéként a sportolási trendre kérdezett rá. Papp Magor szerint a különböző világméretű sportesemények, mint az Atlétikai világbajnokság és a vizes világbajnokság jelentősen hozzájárulnak az érdeklődés növeléséhez. Gyakran a szervezetek kapacitása nem elegendő ahhoz, hogy befogadja a megemelkedett jelentkező számot. Baji Bbalázs szerint egy európai amortizáció látszik, ugyanakkor ennek a megfordítása segítheti a társadalmat és jótékony hatással van a gazdaságra is a munkaképességen keresztül. Ehhez fontos az infrastruktúra, valamint a tudatosság növelése. Ezt követően Sipos Jenő elmondta, hogy régebben a külföldi mezek voltak a népszerűek, viszont mára már hazai mezek is képbe kerültek, ami egy jó trendet mutat. Ez pedig segít a gyermekeket a sport közelében tartani.

Az utolsó kérdések egyike a Nagy Sportágválasztó és a Hétköznapi Hősök és hasonló kezdeményezésekre irányult. Baji Balázs kezdte a beszélgetést és elmondta, hogy a hétköznapi hős kezdeményezés célja, hogy javítson a hazai statisztikákon és egy sport nemzetből sportoló nmezetet alakítson. Az Atlétikai Világbajnokság során 150 ezer emberhez értek el. Ennek a hatására indult el a Sportoló Nemzet kezdeményezés. Kiss Gergely áttérve a Nagy Sportágválasztóra azt mondta, hogy ez csupán egy lehetőség és bárkit, bármilyen mértékben képesek sportolásra bírni az óriási eredmény. A labdarugás tekintetében Sipos Jenő a körzetközpontok bevezetését mutatta be, amely a fiatalok számára lehetőséget, az akadémiák számára pedig egy megfelelő alapot biztosít. Ez segíti a fiatalokat és segít leküzdeni a lemaradást, amit az elmúlt húsz évben tapasztaltunk.

Az utolsó kérdés az eszközökre/platformokra irányult, amelyekket lehetséges bevonni a magyarokat a tömegsportokba. Papp Magor szerint a közösségi média korában sokkal nehezebb hiteles tudást átadni. Ennek okán szemléletformáló üzenetre van szükség és egyre nagyobb szerepet kapnak a véleményvezérek. Baji Balázs a generációs különbségre hívta fel a figyelmet. Véleménye szerint az szakmai stábnak is szükséges felkészülni ezekre a változásokra, valamint, hogy a digitális függőségre hogyan tudnak megoldást kínálni. Ezek az aktuális kihívások jelentősen eltérnek azoktól, amelyek 10-15 évvel ezelőtt voltak. Sipos Jenő szerint a kommnikációs képzés segíthet ezen, ami segíti felkészíteni a stábot és a játékosokat arra, hogy milyen előnyei és hátrányai vannak a digitális tartalmaknak.

A konferenciáról készült képgalériát itt tekintheti meg:

 

Az Oeconomus legutóbbi, elmúlt években tapasztalható válságok hatásairól és az ellenük való védekezésről szóló tavaly decemberi konferenciájának az összefoglalója itt olvasható:

https://www.oeconomus.hu/hirek/valsagok-hullamain-oeconferencia-osszefoglalo/

Junior kutató | Megjelent írások

A Budapesti Corvinus Egyetem gazdaság- és pénzügy-matematikai elemző mesterképzés szak hallgatója.

Junior elemző | Megjelent írások

Gergő a Corvinus Egyetem alkalmazott közgazdaságtan szakon diplomázott. Több mint három év munkatapasztalattal rendelkezik állami ügynökségeknél. Elemzéseiben főként makro-, mikrogazdasági, illetve pénzügyi szektorra fókuszál.

Iratkozzon fel hírlevelünkre